Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

Pesf megye 2236 körzetében Tervszerűen halad a népesség összeírása Önálló lesz a Csepel Autógyár szeghalmi üzeme A Csepel Autógyár több mint 800 dolgozót foglalkozta­tó szeghalmi üzemében pénte­ken munkakezdés előtt gyű­lést tartottak, amelyen meg­hallgatták Nagy Ferenc igaz­gató tájékoztatóját. A gyár­egységvezető beszámolt a munkásoknak a múlt évi terv teljesítéséről. Elmondta, hogy 1974. IV. negyedévében sike­rült az előirányzatot túltelje­síteni. Az idei feladatokról szólva hangoztatta, hogy az üzem ebben az évben önálló gyáregységgé fejlődik, és mintegy 220—230 millió fo­rint termelési értéket produ­kál. i rri akarékonkodjurtk. Így | hangzik mostanában sokfelől az ösztönzés, ! biztatás, a felszólítás, né­mely dolgokban a parancs. Harmincöt percet állok a négyes út ceglédi betorkol- lásánái. ELhúz előttem ti- > zenhét tehergépkocsi. Kö­zülük kettő zárt szekré- nyű, nem tudom megálla­pítani, visz-e terhet, avagy üres. A visszamaradó ti­zenötből kilenc koptatja hasznosan a gumit, égeti az üzemanyagot. Hat jármű üres, teher nélkül fut előt­tem ismeretlen célja felé. Takarékoskodjunk. Har­mincöt perc. összevetem a kettőt. Elgondolkoztató. A szakember óv a túlzásoktól. Lehetetlen úgy megszer­vezni az áruszállítást, hogy ne legyenek üresjáratok. Egyetértünk. Am az a döntő kérdés, mennyi az üresjárat!? Szerinte el­fogadható. Szerintem sok. Ű a szakember, én csupán laikus vagyok. Az okok bi­zonyára bonyolultak, s ezért a laikus nem .láthat­ja azokat teljesen tisztán. Csak a végső tényt: min­den száz kilométerből, amit egy-egy tehergépko­csi megtesz, 67,9 a hasznos' út. Fönnmarad 32,1 kilo­méter. Üresjáratnak. Havi átlagként kétezer kilomé­tert számítva 642 kerül az üresen futott ezer méterek számoszlopába Egy gépko­csi esetében. Több, mintha kilencszer járna oda és vissza Budapest és Vác kö­zött a jármű, céltalanul, értelmetlenül. Csak azért, hogy kopjon a gumi, fogy­jon az üzemanyag, haszná­lódjék az egész szerkezet. így persze, egyetlen he­lyen sem indítanak útnak tehergépkocsikat. Ha vala­ki ezt tenné, idegorvoshoz vinnék. Ügy vélnék — s joggal —, hogy baj van az ítélőképességével. Ha azon­ban azt mondja a menet­irányító, a szállítási cso­portvezet ő — hol hogyan nevezik őket —, most el kell menni Debrecenbe, s ott fölvenni két láda csőbi­lincset, a gépkocsivezető szó nélkül indul. S zó nélkül fut üresen Debrecenig a kocsi­val, ott fölrakják a mázsányi súlyt — az öt tonna teherbírású gépkocsi­ra! —, s poroszkál haza. Szó nélkül pecsételik, írják alá a menetlevelet ilyen meg amolyan felettesek. A fuvar sürgős volt, nél­küle leállt volna a munka, nincs más gépkocsi kéznél, ezért kellett az öttonnásat küldeni... Baráti szíves­ségből mutatott meg egy menetlevelet a váci üzem szállításvezetője. Tudja, hogy amit ebben az eset­ben — meg tucatnyi ha­sonló esetben — cseleke­dett, az rossz, pazarló. Uta­sítást kapott, a bilincse­kért menni kell, oldja meg. Ahogy tudja. így tudita. Sorolja: évek óta sze­retnének kis teherkocsit, fél­tonnásat vásárolni. Nem kapnak. Hiánycikk, im­portáru, a partnerek patd- kamérlegen dekázzák ki a szállítandó darabszámot. Sorolja: van, hogy az anyagbeszerző, jobb híján, tehergépkocsival megy a fővárosba, holott csak né­hány tekert több eres ká­belt kell fölhajtania. Be­A népesség-összeírás félide­jéhez közeledve, értékelte az eddigi tapasztalatokat az ál­lami népesség-nyilvántartás Pest megyei bizottsága. A megyében 2236 körzetben tart az összeírás, a munkabi­zottság megállapítása szerint a tervezett ütemnek megfele­lően. összesen mintegy 3 ezer összeíró biztos, felülvizsgáló és úgynevezett tartalék járja a lakásokat, il­letve áll készenlétben. A nyári férne egy személygépkocsi 1 csomagterébe is. De sze­mélygépkocsi nincs. Az igazgatóval van, a főmér­nökkel indult útra ... Vé­gül azt kérdezte: én pazar­lók? Idén — mint a Közleke­dés- és Postaügyi Minisz­térium autóközlekedési fő­osztályán mondják — a tehergépkocsik száma 115 ezer körül lesz. Azaz gyor­san növekszik az állomány, hiszen 1960-ban ennek egy- harmada volt. Én meg hoz­záteszem: ugyanilyen gyor­san növekszik akkor az üresen megtett kilométerek ’ abszolút mennyisége is? Tény ugyanis, hogy a köz­úti áruszállításban eszten­dők óta nincs lényeges változás a hasznos és az üresen megtett kilométerek arányában. Sőt! Néhány éve, például 1970-ben, még kedvezőbb volt a kép. Történik ez annak ellené­re, hogy a minisztérium, a Volán-vállalatok többsége tiszteletre méltó erőfeszí­téseket tett és tesz a hely­zet javítására. H ol van akkor a hiba? Ezer dologban. Abban például, hogy fehér hollóként kivétel a Nagy­kőrösi Konzervgyár, mely fölszámolta saját szállító járműparkját, s máig be-. vált szerződésit kötött a Volán 21-es Vállalat nagy­kőrösi telepével. Olcsóbban jönnek ki? Igen, s ami nem • mellékes: biztonságosabban fuvaroznak. Kevesen szán­ták, szánják rá magukat erre. Varázsereje van a , .saját” kocsinak, kocsik­nak. S egy vállalatnál, egy szövetkezetnél ki csinál ab­ból gondot, hogy mennyit fut üresen, s mennyit te­herrel a két vagy öt gép­kocsi? Sűrűn a Volán-vál­lalatok is tehetetlenek. Ugyan tudják, hogy amit tesznek, az nyilvánvaló pa­zarlása üzemanyagnak és járműnek, de a megrende­lő az úr, ő parancsol, ő fi­zet. Természetesen nem' a magánmegrendelő saját zsebéről van szó; a fölös forintok beleolvadnak a költségekbe, s az árban leszurkolja a vevő a fel­használó ... Szűkös a választék te­hergépkocsikból, különösen a kisebb raksúlyúakból, ja­vult, de még mindig nem kielégítő a karbantartás — száz tehergépkocsiból átla­gosan 14 áll üzemképtele­nül —, a fuvarozó, vállala­tokon kívüli üzemeltetők­nél még az adagolók, por­lasztók beállítására sem fordítanak gondot... Ala­csony színvonalú a fuvar- szervezés, az üzemeltetők többségének semmiféle ér­deke nem fűződik a fuvar­társításhoz — azaz, hogy célba ért gépkocsija vissza­felé esetleg más cég áruját hozza el —, s miközben így égnek el fölösen a mil­liók, már most hangos el­lenszenv kíséri azt a vár­ható intézkedést, mely ren­deletileg szabályozza a kö­zületi benzin és gázolaj­üzemű járművek, valamint a mezőgazdasági munkagé­pek üzemanyag-felhaszná­lási normáit.. . Ezért nem elég, ha csak mondjuk, hogy takarékos­kodjunk. Mészáros Ottó előzetes felmérés adatai sze­rint mintegy 925 ezer Pest me­gyei lakost kell nyilvántartás­ba venni. A budai járás a maga’ 142 ezer lakosával és 304 összeíró­körzetével tartja a megye leg­népesebb járása címét, a má­sodik legnépesebb járás a mintegy 104 ezer lakossal a gödöllői, és a harmadik he­lyen a gödöllőitől ezer lakos­sal lemaradva a monori van. A megye legnagyobb városá­ban, a mintegy 40 ezer lakosú Cegléden 96 körzetben írják össze az embereket, 69 körzet­ben a 32 ezer lakosú Vácott, és 50 körzetben a 27 ezer la­kosú Nagykőrösön. A tanácsok és a népesség­nyilvántartó csoportok dolgo­zói nagy erőfeszítéseket tesz­nek az összeírás zökkenő­mentes lebonyolítása ér­dekében. A lakosság szinte kivétel nél­kül mindenütt megértéssel fo­gadja az összeíró biztosokat, és segíti munkájukat. Több he­lyütt előre tájékozódnak, hogy környékükre, utcájukba, a háztömbbe körülbelül mely napon és mely időpontban ér oda az összeíró biztos, és a lehetőségekhez képest ilyenkor igyekeznek otthon maradni, vagy a személyi igazolványt az összeíró biztos rendelkezé­sére bocsátani. Az előzetes tá­jékoztatások nyomán a lakos­ság túlnyomó többsége tisztá­ban van azzal, hogy a való­ságnak megfelelő adatszolgál­tatás — túl azon, hogy köte­lező, de célszerű is, mert a későbbiekben a pontos adatnyilvántartás hozzá­járni az ügyintézés ' egy­szerűsítéséhez, és a lakosság kényeim1! szol­gálja. Általánosan ismert az is, hogy a január 22-ig tartó összeírás keretében tartózko­dási helyükön az ideiglenesen bejelentett lakosokat, így az albérlőket is összeírják. A biztosok néhány községben mégis találkoztak olyan al­bérlővel, aki a korábbi név­jegyzékből kimaradt. A me­gyei munkabizottság ezért kér minden érdekeltet: az esetleg még előforduló ilyen eseteket hozzák az összeíró biztosok tudomására. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az összeíró biztosokat so­kan kérdezik az úgynevezett igazolólappal kapcsolatban. Az igazolólap nem csupán a meg­történt összeírást igazolja, ha­nem egyúttal szerves tartozékává válik a személyi Igazolványnak, « a hivatalos eljárásoknál azt minden esetben be kell mu­tatni. D. G. Pénztárgépalkatrészek 200 millió forintért öt évvel ezelőtt alakult Va­sadon a Kossuth Szakszövet­kezet és az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kooperációs vállalkozása. Az épületet a szövetkezet emel­te, a gépeket a gyár adta. Je­lenleg 270 dolgozójuk van, túl­nyomórészt betanított mun­kások, helyi és környékbeli asszonyok. Az idén közel 200 millió forint értékű pénztár­gépalkatrészt állítanak elő. A szakszövetkezet saját beruházással tovább növeli a munkalehetőséget. Három és fél millió forint értékben 1500 négyzetméter alapterületű csarnok építését kezdte meg. Üjább száz emberrel bővül­het majd itt a munkáslétozám. r Elégetett milliók Koppány György felvétele AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI XIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM 'ÁRA 8« FILLÉR 1975. JANUÁR 11.. SZOMBAT Zárt ajtók mögött, Alvorban Megkezdődtek a portugál-angolai tárgyalások Portugáliában, Alvor tenger­parti üdülőhelyen pénteken zárt ajtók mögött megkezdő­dött a lisszaboni kormány és a három angolai felszabadítási mozgalom képviselőinek ta­nácskozása a volt portugál gyarmat teljes függetlenségé­nek biztosításáról. . A portugál küldöttségben Meló Antunes őrnagy, tárca nélküli miniszter (miniszterel­nök-helyettes), Mario Soares külügyminiszter és Almeida Santos, a területközi koordiná­ciós ügyek minisztere foglal helyet. A legnagyobb angolai fel­szabadítási szervezet, az Ango­lai Népi Felszabadítási Mozga­lom (MPLA) küldöttségét Agostinho Neto vezeti. Az An­golai Nemzeti Felszabadítási Front (FNLA) delegációja élén Roberto Holden, az angolai füg­getlenségi mozgalom egyik vezető­je és Almeida Santos portugál mi­niszter Alvorban.' Roberto Holden, a Nemzeti | Unió Angola Teljes Független­ségéért (UNITA) elnevezésű 1 szervezet küldöttségének élén pedig Jonas Savimbi áll. A hírügynökségek emlékez­tetnek arra, hogy az angolai felszabadítási szervezetek ve­zetői a közelmúltban a kenyai Mombasában összehangolták álláspontjukat a portugál kor­mánnyal folytatandó tárgyaló- > sok legfontosabb kérdéseiben. Lisszaboni politikai körökben arra számítanak, hogy a mos­tani megbeszélések eredmé­nyeként rögzíthetik a függet­lenség elnyerésének időpontját és megállapodhatnak abban is, hogy milyen ütemben vonják ki az Angolában állomásozó és 30 ezer főre becsült portugál haderőt. A tegnapi nyitó ülésen Fran­cisco da Costa Gomes portugál köztársasági elnök elnökölt és üdvözölte a tárgyalófeleket. Öt üzemből 80 millió tégla Újfajta burkolóanyag Pilisborosjenőről A Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat központjában dr. Németh József főkönyvelő az év termelési elképzeléseiről mondta: — Téglagyáraink szánté ki­vétel nélkül a megye területén épültek, általában oda telepí­tettük, ahol a megfelelő alap­anyag — a jó minőségű agyag — kitermelhető a tégla és cse­rép 1 gyártásához. Százhalom­battán, Érden, Pilisborosjenőn és Törökbálinton már régeb­ben üzemelnek gyáraink és hamarosan megindul majd a termelés a solymári IL számú egységben. Várhatóan 1976 folyamán fel­épül Pilisborosjenőn is a II. számú gyárunk. — Tavaly mennyi tégla ke­rült ki a kemencékből? — Négy gyárunkban össze­sen 63 millió darabot gyártot­tunk, az idén előreláthatóan mintegy 20 millióval többet állítunk elő. — Az idén milyen jelentő­sebb beruházásokat tervez­nek? — Vegyük sorba. Törökbá­linton — megközelítően 35 millió forintos ráfordítással — korszerű szárítót alakítunk ki. Ez lehetővé teszá, hogy az időjárástól függetlenül télen-nyáron folyamatosan szárítani tudjuk termé­keinket. Ha elkészül majd a komplett berendezés, akkor az elmúlt évi 20 millió tégla helyett mintegy 30—35 milliót tudunk gyártani. — Százhalombattáin és Ér­den dolgozó gyáraink elavul­tak, korszerűtlenek. Gondot okoz az állandó munkaerő- hiány is. A tégláit hagyomá­nyos berendezésekkel készítik s ez erős fizikai igénybevételt' jelent dolgozóinknál?;, hiszen ott még általában kézi erővel történik a tégla ki- és beraká­sa. Százhalombattán 16 millió 700 ezer különféle méretű tég­la készült tavaly, Érden pedig zömmel kisméretű, normál téglákból 10 millió 800 ezer darabot gyártottal?. Az idén hasonló mennyiség előállítását tervezzük mindíkét egységben. Elképzelésünk szerint az ötö­dik ötéves tervben az elörege­dett gyárakat lebontjuk s he­lyettük modem, nagyobb mennyiségű tégla gyártására alkalmas üzemeket' építünk. A pilisborosjenői I. számú gyárban évente 18,5 millió tég­la készül, s az elmúlt év őszén megkezdtük a II. számú gyár­egység építését. A megközelí­tően 180 millió forintos beru­házással épülő új gyárban már 41 millió tégla készül majd évente. Érdekességként említeném, i hogy ebben az üzemünkben ' újfajta, úgynevezett burkoló­téglát is gyártunk majd, amely számos előnnyel rendelkezik a hagyományos termékekkel szemben. Egyebek között: nem szükséges bevakolni, nagyobb szilárdságú és tetszetős. — A solymári II. számú gyáregységben hamarosan megkezdődik a termelés. El­képzeléseink szerint itt külön­böző méretű, fajtájú téglákat és mintegy 20 millió cserepet állítanak elő évente. Gyáraink mindenekelőtt a lakossági igények maradékta­lan kielégítésére törekednek. A tégla zömét — 80—90 szá­zalékát — a megyei TÜZÉP értékesíti. S. Zs. KOZELET Focik Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap hivatalá­ban fogadta AbduLrahman Sz. al-Atikit Kuwait pénz- és olaj ügyi miniszterét. A szí­vélyes eszmecserén részt vett Faluvéigi Lajos pénzügymi­niszter és Ali Zakaiia al-An- sari Kuwait magyarországi nagykövete. Biszkn Béla, az MSZMP Politikai Bizottságánál? tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap fogadta Hans-Jürgen Wischnewskit, a Német Szo­ciáldemokrata Párt külügyi bizottságának elnökét A meg­beszélésen részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak vezetője. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívására néhány napot Budapesten tartózkodott Berthold Beitz, a Krupp Művek felügyelő bi­zottságának elnöke, aki a vál­lalati ipar együttműködésének lehetőségeiről folytatott ta­nácskozásokat. A vendég teg­nap utazott el Magyarország- róL Dr. Aczél György egészség­ügyi miniszterhelyettes teg­nap Szegedre látogatott, ahol részt vett a városi kórház új pavilonjának átadási ünnepsé­gén. Tadeusz Nestorowicz mi­niszterhelyettes vezetésével lengyel külkereskedelmi dele­gáció érkezett tegnap Buda­pestre az ez évi árucsere-for­galmi megállapodás megköté­sére. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents