Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Msír hat tanszakon Fejlődik a zeneoktatás Dunakeszin Dunakeszin immár 17 éves hagyománya van az általá­nos iskolás korú gyermekek részére indított zongoraokta- tásnak. Kezdetben a József Attila művelődési központban működő zon gora isíko-1 ában évenként ( átlagosan 25—30 gyermek tanult. De Dunake­szin is egyre több szülő kí­vánta gyerekét zenére tanít­tatni. Az igények kielégítésére 1967-ben a váci, járási körze­ti állami zeneiskola Foton működő iskolája a Dunakeszi Petőfi Sándor művelődési házban kihelyezett osztályt szervezett. A József Attila mű­velődési házban a zongora­tagozat mellett további tago­zatokat hoztak létre. Ezen felül 1971-ben a fóti zeneisko­la központját a Pest megyei tanács Dunakeszire helyezte át. Ezt követően a gyártelepi 3. számú iskolában zenei osz­tályt indítottak. Ennek kö­vetkeztében kialakult a zenei általános iskola alapja is. A zenét tanuló növendékek száma az egyre jobb körül­mények következtében roha­mosan növekedett. Kezdetben a vasutas-szakszervezet zon­goraoktatásában részt vevő 25 tanuló mellett az állami ze­neiskolának két — cselló- és hegedű-----tagozata működött, ös szesen 16 fővel. Az eltelt hat esztendő alatt a hegedűs és csellós tagozaton kívül réz­fúvós, fafúvós, gitáros tan­szakon összesen 98 gyermek tanul zenét. Sőt, mia már a közös ze­nélést is szorgalmazzák. A két évvel ezelőtt megalakult úttörő-fúvószenekar egyre in- íkább aktív résztvevője a nagy­község társadalmi életének. A tárgyalóteremből XIX. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM 1975. JANUÄR 10., PÉNTEK Falugyűlés a társközségben Az összevonás óta a fejlődés töretlen Emelkedik a megbefegedések száma Legfontosabb a megelőzés A járási-városi közegészségügyi és járványügyi felügyelő­ség jelentése szerint az A—2 vírus variánsa által okozott inf­luenzás megbetegedések száma a járásban nagyobb, a városban kisebb mértékben emelkedik. December 30-tól január 5-ig a járás körzeti orvosi rende­lőiben megjelent több mint 10 ezer betegből a körzeti orvosok mintegy 3 ezernél találtak influenzás tüneteket. Közülük ezer beteget vettek táppénzes állományba és 24 beteget utaltak kór­házba. A város körzeti orvosi rendelőit mintegy kétezer-ötszázán keresték fel. Csaknem ötszázan influenzásak voltak. 249 bete­Rád társközségében, az 1360 lakosú Pencen a napok­ban a művelődési otthon­ban tartották meg a falu­gyűlést. Az összejövetelen ott volt Krima János, a járási hivatal elnöke is. Csernák József, a rádi kö­zös községi tanács elnöke be­számolójában ismertette az összevonás, 1969 óta megtett utat és örömmel szólt arról, hogy a társközség fejlődése töretlen. Ezután az 1971. évi I-es tanácstörvényből adódó na­gyobb önállóságról, a meg­növekedett feladatok megva­lósításáról, a tanácsi appa­rátus munkájáról szólt, majd az 1974. évi községfejlesztés eredményeit ismertette. — A lakosság aktív volt az elmúlt évben — mondotta a tanácselnök, amit bizo­nyít a több mint 800 ezer forint értékben végzett tár­sadalmi munka. Ezenkívül a helyi termelőszövetkezet is mintegy 300 ezer forint társa­dalmi munkával segített. így vált lehetővé, a tervezettnél jóval nagyobb szabású fej­lesztés megvalósítása, a pen- ci általános iskola felújítása 311 ezer forint értékben, bel­vízrendezés, a penci patak szabályozása 38 ezer fo­rintért, járda- és útépítés. A beszámolót követően na­gyon sokan szóltak hozzá és számtalan jó javaslatot ve­tettek fel. Beszéltek az ön­kéntes rendőrcsoport jó mun­kájáról, hangsúlyozva, hogy nehéz a dolguk, mert nincs a községnek körzeti megbí­zottja. Kérték a tanácsot, hogy minél előbb intézked­jen. Pápay György felhívta a lakosság figyelmét a tár­sadalmi tulajdon megőrzésé­re. Legutóbb, mint elmond­ta, a járda betonlapjait fe­lelőtlen emberek felszedték, eltulajdonították. A felszó­laló kérte továbbá a Petőfi utca vízelvezetésének meg­oldását. J avasolták a hozzászólók, hogy a penci óvodánál is javítsák a nevelőmunka fel­tételeit, ehhez szervezzenek társadalmi munkát, esetleg kérjenek a szülők vállalatai­tól anyagi támogatást. A művelődési otthon veze­tője elmondotta, hogy az el­múlt esztendőben két ifjúsági klub alakult a községben, két­hetenként TIT-előadásokat tar­tanak és állandó kulturális programot és szórakozási le­hetőséget biztosítanak a fia­taloknak. Ez évben terve­zik bábszakkör, magnósklub és idősek klubjának szerve­zését. Krima János hozzászólásá­ban elmondta, hogy a falu­gyűlések hasznosságát bizo­nyítják az itt elhangzott bí­rálatok, javaslatok is. Meg­nyugtató — mondotta —, hogy ellátási probléma nem vető­dött fel. Az egyik legfonto­sabb célkitűzés a közös ta­nácsok szervezésénél ugyanis az volt, hogy az ellátás szín­vonala javuljon a társközsé­gekben is. Bízunk abban — mondotta —, hogy az ötödik ötéves terv, és annak idei előkészítő éve biztosítja a község további fejlődését és a lakosság összefogásával a jövőben is az előző évihez hasonló szép eredmények születnek. (rajki) get táppénzes állományba vettek, négy beteg szorult kórházi ápolásra. / Elég gyakori o szövődmény. Főleg idős embereknél és gyermekeknél. Hörghurut, tüdőgyulladás, homlok-, orr- és mel- léküreg-gyulladás, gyomor- és bélpanaszok formájában. Sajnos, több haláleset is előfordult. A járvány valószínűleg február közepe előtt nem fejeződik be. Legfontosabb teendő a megelőzés. Egészséges életmóddal, a szervezet általános ellenálló-képességének fokozásával, vitamin­dús étrenddel, C-vitamin fogyasztásával, szabad levegőn való tartózkodással, a lakás gyakori szellőztetésével védekezhetünk legeredményesebben. Fontos szabály, hogy kerüljük a tömeget és ne látogassuk az influenzás betegeket. Megbetegedés esetén viszont azonnal forduljunk orvoshoz, és utasításait szigorúan tartsuk be. A lábon kihordott influenza alapja lehet a szövődménynek. Vevők és eladók „Azt nem lehet megunni, hogy segít az ember” * Beszélgetés a Dunakünyar Áruházban Előbb ittak... Három kismarosi jóbarát: Zengő György, Zachinger Ist­ván és Ágoston György együtt italozott a helybeli Ferdelám­pa elnevezésű vendéglőben. Nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után hazafelé indultak. Az állomás közelében va­laki gitározott. Megálltak, hallgatták. Elment mellettük két ismeretlen személy, s az egyik — állítólag — rálépett Ágoston György lábára. El­határozták, hogy „megbosszul­ják” ezt a cselekedetet. Ketten a sétálókat követ­ték és verekedést provokál­tak. Ennek során az egyik sértettet úgy arcul ütötték, hogy annak orrcsontja eltö­rött és nyolc napon túli sérü­lést szenvedett. A Váci Járásbíróság bün­tetőtanácsa előtt ittas állapo­tukkal, s felindultságukkal próbáltak védekezni. Zengő Györgyöt 2500 forintra, Za­chinger Istvánt 2000 forint­ra ítélték garázdaság címen. A verekedésben részt nem vett Ágoston Györgyöt bűnsegéd­ként elítélték 1000 forint pénzbírságra. Az ítélet jogerős. Az 1975. évi feladatokról szólva elmondotta, hogy befe­jezik az általános iskolák fel­újítását, közművesítését, to­vábbi utakat .. javítanak, „jár­dákat építenek. Kérte a la­kosságot, hogy ebben az év­ben is az előző évihez ha­sonló, nagy lelkesedéssel vál­laljanak részt a feladatok megvalósításából. Az év leg­jelentősebb célkitűzése az ivóvíztársulás megszervezé­se. Elmondotta, hogy a ta­nácstagok már szervezik kör­zetükben a tagokat és kérte a lakosságot, hogy minél na­gyobb számban jelentkezze­nek az ivóvíztársulásba, hogv mindkét községnek egészsé­ges, jó ivóvize lehessen. Csernák József beszámolóját tartja A falugyűlés résztvevői. Költözik a Váci Fémipari Vállalat pontjaként is tárolóládákat, I nyiségű maglapot a Híradás­szállítókocsikat, útelzáró lám- technikai Anyagok Gyára ré­pákat készítenek, s nagy meny- | szére. Több szabálysértés, több bírság Nem volt eddig sem ritka I látvány, hogy gépkocsik gör- I dűltek ki a Váci Autójavító | és Fémipari Vállalat Dózsa György úti telepéről. Az 1952. májusában alapított és 20 éves jubileumát tavaly ünneplő ta­nácsi vállalat „kinőtte” a kis- váci telepet. A kocsik most a költözést jelentik. Fejlődésük dinamikus volt e húsz év alatt. Első évben 48 dolgozójuk mindössze félmil­liós termelési értéket állított elő. 1968-ban mér 189-en dol­goztak és termelésük először elérte a 20 millió forintot. Tavalyi termelési tervüket is teljesítették. Az év közbe­ni bérfejlesztés miatt azon­ban csökken a tavasszal kifi­zetésre kerülő nyereségrésze­sedésük. 1961-ben, a vállalat bővítése céljából megkapták a sződlige- ti volt szeszgyárat, ahol meg­kezdődött a fémtömegcikkek gyártása. Idei tervük súly­A városi tanács igazgatási osztályán a napokban össze­gezték, milyen ügyekkel fog­lalkoztak tavaly. Szamosvöl- gyi Alfréd osztályvezető el­mondta, hogy 357 szabálysér­tési ügyben intézkedtek és összesen 108 ezer forint bírsá­got ítéltek meg, 37 ezerrel töb­bet, mint az előző évben. A vásárlók megkárosítása miatt 17 esetben szabták ki a bírsá­gokat. Ezeknek összege 1000- től 3000 forintig terjedt. A gyámügyi osztály 74 ál­lami gondozott gyereket pat­ronál. A nevelőszülőkhöz ki­helyezett gyerekek körülmé­nyeit havonta ellenőrzik és a nem megfelelő bánásmód mi­att egy gyereket máshová he­lyezték el gondozásra. Az év I végén bejelentés érkezett, hogy a tizedik gyerek meg­születése után megszökött az apa és minden anyagi segít­ség nélkül hagyta a családot. Miután tartózkodási helyét még nem állapították meg, a tanács 1400 forint gyorsse­gélyt utalt ki a családnak és januártól havonta 3600 forint támogatást kapnak. A jogos 1324 lakásigénylő­ből 226-an költözhettek szö­vetkezeti és tizenketten álla­mi lakásba. Közöttük 176 fizi­kai dolgozó volt, 29 nagy csa­ládos és 136 fiatal házas. A családi és társadalmi ün­nepségeket rendező iroda 196 esküvő, 176 névadó és 16 te­metés ügyintézését végezte. H. C. G. — A Széchenyi utcában, ahol a zöldségüzlet van, ott volt kárpitosüzletünk. A fér­jem halála után adtam át a zöldségeseknek. Én meg ott. maradtam eladónak. Ennek tizenhárom éve. Aztán sokáig az ABC-áruházban dolgoz­tam, de a hűtőpult mellett egészségileg nem bírtam. Be­gyulladt a lábam. Visszaka­nyarodtam hát a textilszak­mához. Hogy az lehetővé vált Ambrus Jánosnénak, a váci Dunakanyar Áruház konfek­cióosztálya eladójának, abban része van jelenlegi munkahe­lyi vezetőinek is. 1972-ben nyílt az az áruház, a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat legnagyobb egy­sége. Akkor hívták és segítet­ték is, hogy átjöhessen. A kollégák itt zömmel fiatalok, 75 százalékuk huszonéves, s az utánpótlást is maguk neve­lik. Sok a szakmunkástanuló. Szülők és gyerekek — A korkülönbségből nem adódnak nézeteltérések? — Nekem nem idegen a fia­talok világa. Magamnak is két gyerekem van. Az idősebb most töltötte be a 30. évet. — Ügy érzi, a gyerekek vál­toztatnak-e nevelőjük egyéni­ségén, felfogásán? — Mikor a nagyobbik fiam óvodába került, nekem asze­rint alakult az életem, hogy mire volt szüksége annak a kis közösségnek, ahová ő tar­tozott. Akkoriban még nagyon sok hiányosság adódott, nem látták el a gyermekintézmé­nyekéit ilyen jól, mint most. Például a tüzelést az óvodá­ban úgy oldották meg, hogy minden gyereknek kellett egy darab fát vinni. Kijártam az erdésznél, hogy adjanak fát. A vasúttal. is kapcsolatba kerül­tünk. Onnét talpfát sikerült szereznünk. Abban az időben mindent úgy kellett felkutatni. A mostani társadalmi munkát ezzel össze sem lehet hasonlí­tani. — Nem fáradt bele az évek során, hogy még társadalmi munkát is végezzen? — Azt nem lehet megunni, hogy az ember segíteni tud. Az óvodában és végig az is­kolában is a szülői munkakö­zösség elnöke voltam. Az első úttörőzászlót én varrtam, azt még őrzik a Báthory iskolá­ban. Emlékezni is jó, de azon­kívül, ha valahol segítettem, még évek múltán is előfor­dul, hogy azt valahogy viszo­nozzák. — Elmondana egy esetet? — A vácdukai gyermekott­honból régebben ki-kikértem egy gyereket, amíg az enyé­mek kisebbek voltak. Mentem egyszer haza, esett az eső, egy gyerek meg, aki évekkel ez­előtt járt hozzánk, kint állt az esőben a buszmegállóban. Kérdeztem, mit keresel Itt fiam? Azt mondta, röntgene- zésre jöttek, s amíg a többiek nem végeznek, ő kiállt ide, mert gondolta, hogy én hátha erre jövök. Udvarias kiszolgálás Az4* áruházban Ambrus Já- nosné a konfekcióosztály 13 tagú Dózsa brigádjába tarto­zik. Naplójukban az is szere­Anyakönyvi hírek Született: Fehér Miklós és Fézler Irén: Miklós, Kukéi Ist­ván és Zachar Ilona: István, Somogyi János és Schenk Ma­rianna: Marianna, Csepregi Sándor és Págyi Katalin: Zsolt, Szalóki Sándor és Gye- nes Anna: Hajnalka nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kovács Dezső Kovács Juliannával, Ki- sák Gyula Gyen-es Adriennel. Vácott hunyt el: Tárnok Ist­vánná szül. Schultz Anna (Vác, Földvári tér C/3.), Szá­méi Antal (Vác, Deákvári fő­út 13.), Lukovich Olivémé szül. Viiágffy Magdolna (Szé­kesfehérvár), Kerekes Mihály- né szül. Novoszádi Erzsébet (Dunakeszi), Balogh Rezső (Göd), Surmann István (Szód), Fejér Irén (Vác, Vak Bottyán tér 1.), Horváth Margit (Vác, Vak Bottyán tér 1.), Matlag Etelka (Vác, Vak Bottyán tér 1.), Máté Antal (Kisnémedi), Pápa János (Vác, Árpád u. 75.), Baranyai Jánosné szül. Tóth Mária (Perőcsény), Kele­men Péter (Vác, Konstantin tér 13.), Kosaras Józsefné szül. Vittmer Erzsébet (Göd), Tóth Lajos (Szokolya), Molnár Mihály (Vác, Domb u. 2.), Ritz János (Nagymaros), Egervári Edit (Veresegyház), Krausz András (Vác, Szivárvány u. 13.), Wenczel Károly (Vác, Er­zsébet u. 22.). pel, hogy a KISZ-es brigádta­gok vállalták, még fokozot­tabb udvariassággal foglalkoz­nak a vevőkkel. — Lehet-e ebben útmuta­tást adni a fiatal kollégáknak? — Természetesen, erre le­het tanítani őket. Nem mintha nem tudnák, mi az udvarias­ság. Sok közöttük a művelt, érettségizett fiatal. A vevők­kel való viselkedésnek azon­ban külön „fogásai” vannak. Vegyenek le a polcról öt-hat féle árut, hadd érezze a vevő, törődnek vele. Tegyék félre részére, ha olyan cikk érke­zik, amit régebben keresett. Ha megnyerik a bizalmát, ve­vőkört építhetnek maguk kö­ré, s ez itt fontos, mert visz- szatérő vevőink vannak, vi­dékről, sőt még Pestről is jönnek. Sok turista érkezik hozzánk, hallottuk, elterjedt, itt jó a kiszolgálás. Amit mindezekről mondunk, elfo­gadják a fiatalok. — A vevőkkel szembeni vi­selkedésen kívül máshoz ké­rik-e a tanácsát? — Több dologban fordul­hatnak hozzám. Pártmegbíza­tásom is a tájékoztatás. Mi­vel a városi nőtanács vezető­ségi tagja vagyok, és a Vörös­kereszt-szervezetben is dolgo­zom, tájékoztatom az áruház dolgozóit az ott elhangzottak­ról, elsősorban a családjogi kérdésekről. Különböző brosú­rákat és a Kossuth-kiadvá- nyokat is én terjesztem. Ila nincs farmer Az áruház önkiszolgáló rendszerű. De azért a vevők természetesen nem nélkülöz­hetik az eladók segítségét. Az nem mindegy, hogyan, s mennyire meggyőződésből mondanak véleményt a kivá­lasztott, felpróbált ruháról, mert éppen nagymama jön, aprócska unokájának far­mert keres. Az éppen nincs a konfekcióosztályon. — Jaj, akkor nagyon búbá­natos lesz az unokám! Ez bi­zony már baj volna, de hátha még elkerülhető, próbálja meg a földszinten, a darabáru osz­tályon — kapja a jó tanácsot Ambrus Jánosnétól. Kis dolog, de ha este 7-ig, amíg bezár az áruház, sok hasonló mondat elhangzik, kellemesebbé teheti a légkört vevők, eladók számára egyaránt. Nádudvari Anna t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents