Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
1974. DECEMBER 8., VASÁRNAP Gépírók az elsőségért Nemcsak a gyorsaság a tájékozottság fontos írógépkattogás, asztalok fölé hajoló fejek, verseny láztól és izgalomtól kipirult arcok. Mindez együttesen jellemezheti csupán a Csepel Autógyár ebédlőjében összegyűlt fiatal í gyors- és gépírók hangulatát akik azért adtak tegnap egymásnak találkozót, hogy felmérjék: melyikőjük isme.i jobban szakmája fogásait, melyikük ír a legsebesebben, legszebben és a legpontosabban. Új távlatok A gyár fiatal dolgozói jól ismerik a Kiváló ifjú szakmunkás versenyeket, hiszen különböző foglalkozási ágakban már több alkalommal mérték ősz- sze erejüket. A gyors- és gépírásban azonban még nem ilyen kiforrott a helyzet. Igaz, rendeztek az ország különfé1e tájain számukra is vetélkedőket, de nagyrészt csak az indulók fizikai képességeit, figyelmét, pontosságát voltak hivatottak felmérni. A Csepel Autógyár KISZ- bizottságának munkatársai — amikor a verseny kiírását elhatározták — mindezzel tisztában voltak, s azt a célt tűzték ki, hogy a fiatalok adottságaik mellett szellemi képességeikről, tudásukról is számot adjanak. Ha azt mondjuk, hogy eze a vetélkedőn hosszú ideig egyetlen billentyű zaja se ’ hallatszott, az bizonyára ellentmondásnak tűnik. Pedig nincsen ebben semmi véletlen. Mert a csend csak azt jelentette: a fiatalok fogalmaznak, vagy éppen helyesírási teszt megoldásain töprengenek ... Díjak és tanulságok így az sem volt véletlen, hogy a lemásolásra készített szövegek a vállalat 25 éves történetével, a teszt pedig kül- és belpolitikai témákkal, ifjúság határozatokkal foglalkozott. A vetélkedőt az igazi versenyszellem jellemezte. A részvevők mindvégig lelkesen, gyakran az apró hibákon is bosszankodva dolgoztak. Az eredményhirdetést feszült várakozás előzte meg. A versenyzőket nem is ismerő zsűri — i\: xllyasovszky Kornélia gépírótanárnak, a gyári művelődési ház tanfolyamvezetőjének irányításával — hosz- szan értékelt, tanácskozott. Az 500 forintos első díjat Csűri Árpádné, a 400 forintos másodikat Lakihegyi Károlyné, a 300 forintos harmadikat Laki Mária nyerték. Amint azt Vágvölgyi Sándor, a gyár KISZ-bizottságának titkára zárszavában hangsúlyozta, a vetélkedő sok tanulsággal szolgált. Bebizonyosodott, hogy a kiváló címért folyó vetélkedők az adminisztrációs dolgozók körében is népszerűek. Az elismerés, a siker számukra is fontos, s ösztönzi őke a jobb teljesítményre. V. F. Autóvillamossági kutató és fejlesztő bázis A Kohó- és Gépipari Minisztérium támogatásával autóvillamossági kutató és fejlesztő bázist hoznak létre a veszprémi Bakony Műveknél. Erre a célra összesen 16 millió forintos költséggel kétszintes épületet emelnek, amelyet a legkorszerűbb vizsgáló és minősítő berendezésekkel látnak el. Az új tudományos intézményben a következő évben már több mint száz szakember kezdi meg a munkát. A koncentrált tudományos munka segítségével a jövőben hazánk be tud kapcsolódni az autóvillamossági cikkek fejlesztésébe is. A Bakony Művek új tudományos Intézménye nemcsak a veszprémi gyár szükségleteire ténykedik, de az egész hazai autóvillamossági ipar fejlesztésén dolgozik majd. „Hogy érzi magát, elvtárs” klub, amelynek lényege: e körben mindig mindenki őszintén beszélget gondjairól, a demokrácia itt szó szerint megvalósul: illetékes vezetők válaszolhatnak, beszélgethetnek akár szakmai, akár politikai problémákról, mindenről ami izgatja, foglalkoztatja a tsz-tagokat, a községek fiataljait. Van búvárkodó csoportjuk: figyelik a hazai, a külföldi szakmai tudományos eredményeket, kutatásokat, felhívják a figyelmet a számukra hasznosíthatókra — vitákat rendeznek. Vitáztak már a társadalmi, csoport- és egyéni érdek összhangjáról. A tsz-klubban audiovizuális nyelvtanfolyamot szerveztek. S az sem lebecsülendő, amiről Székács Andrásáé, az ifjúsági klub vezetője szólott —, az önképzőkörükről, ahová előadókat hívnak meg, filmvetítéssel egybekötött előadásokat szerveznek. Hetven állandó tag foglalkoztatásáról gondoskodnak. Huszonöt gyerek, tíz felnőtt jár rajzszakkörre. 1972-től működik a kertbarátok klubja, s nem egyszerűen ritka csemetéket, virágokat ültetnek egy-egy kiskertbe, az egész környéket, a táj képét akarják megváltoztatni. Nem kerül minden pénzbe Szóval nem holtpontról indulnak. iól megalapozott, előkészített a talaj. De hát, ha ennyire gazdag, tartalmas, átgondolt a művelődési programjuk, miért szükséges új terveket szőni, mozgósítani még ennél is nagyobb feladatokra? A tanácskozáson kiderült, mennyire kimeríthetetlen ötleteik tárháza, mennyi életképes, sokszor anyaei befektetés nélkül is megvalósítható javaslatuk van. A többi között például még idén megalakítják a KlSZ-klubot. Jövőre létrehozzák a tsz-klubot is. Ezen belül működik majd a könyvtár, lesz szórakozóhelyiség, olvasóterem, beszélgetőszoba. ötszáz kötetes szépirodalmi könyvtárat alapítanak és minden évben száz kötettel bővítik majd. Amíg 1973-ban 400 ezer forintot fordított a dunavarsá- nyi tsz kulturális célokra, 1974-ben már 700 ezen forintot költöttek. A következő esztendőre már egymilliót terveznek, s ha sikerül a másik két tsz-szel az egyesülés, kétmillióra nő az összeg. Ennyi pénzt mire költhetnek okosan? Sok jogos kívánságot kell majd mérlegre tenniük, hogy felelősen döntsenek. A takso- nyi művelődési ház igazgatója mondotta: az emberek szép otthonaikból csak szép művelődési házba hajlandók szórakozni menni. A dunavarsányi művelődési ház ablakait és ajtajait is rendbe kellene hozni. Pénzt igényelne a balettkar technikai felszerelése, s ott van a könyvtár fejlesztése, a szervezésre váró német nyelvtanfolyam... A nádudvari keramikus házaspár, ha lenne felszerelés, szívesen szervezne kerámiaklubot, érdeklőlő máris sok van. De vajon minden a közös pénzébe kerül-e vagy van más erő is. Egy külszerelésen dolgozó tsz-tag felajánlotta, hogy a KISZ-klub számára a berendezéseket önköltségi áron legyártja. Lehet, hogy közös akarattal szerveznek olyan szocialista brigádot, amely a társadalmi munkával szerzett forintokat kulturális célokra felajánlja. Puskás János tsz-tag azt javasolta: társadalmi munkával építsenek ifjúsági parkot, ahol mind a négy község fiatalsága kulturáltan szórakozhatna. D r. Zsíros Mihály üzemi állatorKÉT PÁLYAMŰ MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK | A közelmúltban j közlemény jelent meg lapunkban arról, hogy az illetékes bíráló bizottság odaítélte a tanácsi munka fejlesztésére kiírt megyei pályázat díjait. Külön figyelmet keltett, hogy a tanácsi dolgozók, szakembere, sorában Kovács István, péceli megyei tanácstag, BM-alkalma- zott I :terpelláció jeligéjű művével harmadik díjat, s egy másik tanulmányával a bírálók Külön elismerését érdemelte ki.----------— szélén, az úgyI Pécel | nevezett vas-------------- úton túli részen esti órában érkezem Kovács Istvánékhoz, a hírek szerint legbiztosabban ilyenkor található otthon. Fővárosi, napi munkája után világos- színű öreg Moszkvicsán járja a nagyközséget és környékét. Míg hazaér, gyakran felesége és 19 éves Éva lánya hallgatja meg az ügyes-bajos dolgokkal jelentkező lakosokat. — Sokféle problémával megkeresnek, hiszen nemcsak megyei, hanem helyi tanácstag is vagyok — mondja Kovács István. Példákat sorol: utcafeltöl- tést,. építési engedély kiadását, járda javítását kérik, sürgetik. Mint mondja, hozzáfordult egy idős néni: segítsen, a fia megverte, tegyen valamit, hogy ne történhessen meg ez még- egyszer. Egy közelben lakónak a kiskertjéből az ablakai alól ellopták a paprikát — ezzel az üggyel is a tanácstaghoz fordultak. Az ügyeli jegyzetfüzetekbe, sőt példás rendben sorakozó kartonokra kerülnek, aztán indul a tanácstag választ, intézkedést kérni, nem ritkán a megyehatáron túli hivatalokba is bekopogtat. Gyűlnek a tapasztalatok 1963, a körzeti tanácstagsága és 1971, a megyei tanácstagi megbízatás kezdete óta, s ezek alapján íródott — a többi között — az Interpelláció jeligéjű díjnyertes pályamű.----------------------------munka pon| A 37 oldalas | tos címe--------------------------- sem rövid: Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének névos hívta fel a figyelmet a k ö zépkor úakr a, az öregekre: azokra is gondolni kell, nemcsak a fiatalokra. Közös fenntartásból Aki csak megszólalt azon a vitadélelóttön, szavából felelősség áradt. Azt a gondolatot fejezte ki, amit Csömör József egyetemi tanár így fogalma-, zott: „Nem pusztán az a lényeg, hogy egyénileg milyen művelt valaki, milyen magas az iskolai végzettsége, milyen könyvet olvas, jár-e színházba, hanem az, hogy mindebből mennyit kamatoztat a társadalom, a közösség számára”. Ha csak azok, akik azon a délelőittön a közművelődésről tanácskoztak, propagálóivá, agitátoraivá válnak ennek a munkának, bizonyos, hogy elhatározásaikat könnyen megvalósítják. A négy község művelődése számára a Petőfi Tsz vezetősége, tagsága újabb lendületet adott. Elhatározták, hogy művelődési bizottságot alakítanak, amelyben minden község művelődési szakemberei is tagok lesznek, de a tsz fogja össze a bizottságot. Lesznek benne párt-, társadalmi képviselők. Az elnöke pedig függetlenített állásban látja el feladatát. Kikötötték: csak egyetemet, vagy főiskolát végzett embert jelölnek erre a posztra. S hogy munkája jelentőségét is hangsúlyozzák, a tsz elnöke bejelentette, közvetlen az ő irányításával, ellenőrzésével dolgozik, majd. Január 31-ig intéző bizottságot is életre hívnak, amely megfogalmazza a feladattervet. A terv lényege nem a kétmillió forint szétosztása lesz, ebbe is beleszólnak, de sokkal inkább az, hogy valamennyi művelődéssel foglalkozó, felelős szervet összefogjanak, munkáját összehangolják, hány kérdése. Összetett témáját azonban nehéz lenne kevesebb szóval summázni. A magas szintű elvi bevezető után ugyanis a különböző fejezetekben a tanácstagválasztás tapasztalatairól, a megyei tanácstagok helyzetéről és tevékenységéről, a tanácstagi csoportok működéséről és a tanácsi bizottságok szerepéről egyaránt szó esik. — A helyi problémák megoldásának elvi, szervezeti módszereit kerestem elsősorban, de írtam néhány testületi kérdésről. Véleményem szerint például a negyedévenkénti tanácsülés kevés. Leírtam azt is, hogy a megyei tanácstag szinte kevesebbet tud a helyi tanács belső ügyeiről, egy-egy döntés megszületésének körülményeiről, hátteréről mint a megyei tanács munkájáról. Nagyon hasznos lenne, ha a megyei tanácstag a helyi tanács végrehajtó bizottsági ülésein részt vehetne. Továbbá nagyon foglalkoztatott és külön részt szenteltem a ' kdmmunista tanácstagi csoportok elvi és gygkörlali működésének. Kovács István hozzáteszi, pályamunkája egy időben készült és némileg összefügg az Építsünk több óvodát jeligéjű 22 oldalas anyaggal, amelyben Társadalmi összefogás jelentősége és tapasztalatai címn\el A négy község művelődési háza csak akkor töltheti be hivatását, ha valamennyi gazdasági szervezet támogatja. Vácott már van rá jó példa, mit jelent, ha a területen található gazdasági szervek közösen tartják fenn a kulturális intézményeket. A koncentrált anyagi források ilyen felhasználása nem aprózza szét a részleteiben kevés pénzt, amely összeggyűjtve nagyobb hasznot hajthat. A dunavarsányi tsz letette voksát... A községi tanácsok, a járási hivatal művelődési osztálya segítségével most az ÁFÉSZ-ek, a kavicsbánya, a HISZÖV, s más egységek vezetőinek szavazatát is kérik. Nekik is az az érdekük, hogy ne kallódjon el feleslegesen az erő ... Mához egy évre Ma még nem tudható pontosan, mi minden valósul meg a javasolt részletekből. Az azonban bizonyos, hogy a leglényegesebb elhatározás valóra válik. Ismét összefogták a hasznosítható erőt, amely a közösségért nem fáradt tenni valamit. Értik, tudják: ha korszerűen akarnak élni, ha korszerű gazdasági viszonyokat teremtenek maguk körül, akkor az ember — aki ezekkel a korszerű eszközökkel dolgozik — nem maradhat le, tudását, tapasztalatát gyarapítani kell. Külön érdem, hogy ezt saját anyagi forrásukból, saját kezdeményző erejükből, összefogásukból tehetik. — Mához egy évre találkozzunk itt. és ilyen összetételben — búcsúztak a tanácskozás résztvevői — ugyanazok az aktivisták, akik valami fontosat most elhatároztak, akikor újra összejönnek. Egymásnak felelnek majd. ki mit tett a maga helyén, megfelelt-e a négy község várakozásának. Sági Ágnes az idén Pécelen épült 75 személyes óvoda építésének problémáit és megoldásuk módjait összegezte.-------—-------------— napon a | A következő | nagyközsé----------------------------get járom. Utam során bárkihez térek be azt tapasztalom, hogy valami s általában nem is akármilyen köze van az óvodához és más új közintézményekhez. — Az építés első előkészítő szakasza tavaly télen volt. Sürgősen kellett ez az óvoda, a vasúton túli soron többszáz gyerek lakik — mondja Duka Gyula, a Pécel—Isaszegi ÁFÉSZ elnöke, egyébként pedig tíz éve a nagyközségi párt- bizottság’ tagja, négy esztendeje pedig titkár helyettese. Elbeszéléséből kibontakozik, hogy a pártbizottság támogatásával Pócsik József, tanácselnök és Bagó Pálné, vb-titkár elsőkként vettek részt a mozgósításban és a cselekvésben és velük Dobos István, a tanács műszaki-fejlesztési és kommunális, bizottságának elnöke. Meggyes Tivadar a költségvetési üzem vezetője, Földvári Sándor, a péceli Zöld Mező Tsz elnöke és a termelőszövetkezet építő brigádja. — Mindenekelőtt és elsőként azonban Bagó Istvánt, a tanácsi ügyrendi bizottság elnökét kellett volna említenem, és természetesen Kovács István, megyei tanácstagot — mondja Duka Gyula. kiérdemelt pályamunka --------------------------tulajdonképpen a vasúton túli — és ez itt igazán nem nagy szó — hősi óvodaépítés története. Mert hogyan lehetne más jelzővel illetni annak a 16 helyi szakemberből álló műszaki bizottságnak a munkáját, amely hetenként ülésezett, töprengett, s kereste a megoldásokat. Mert pénzük nem volt elég, de volt erős elhatározásuk, és megvolt, a péceliek áldozatkészsége, a gyerekekért és a szűkebb hazáért és a mai mindennapokért. A nagyközség téglajegyeket adott ki, a szervezők pedig szétvitték a lakosságnak; aki tehette hozzájárult az építéshez anyagilag is. A nagyobb közösségek mélyebben nyúltak a zsebükbe. A péceli szövetkezetek összesen félmillió forintot adtak össze, a Zöld Mező Termelőszövetkezet 200 ezret, az ÁFÉSZ 110 ezret, de csatlakozott a három kisipari és a háziipari szövetkezet is. Bagó István és Kovács István pedig — noha utóbbiról a tanulmány szerényen nem szól — fáradhatatlanul dolgoztak és szerveztek. Kovács István például megtudta, hogy a MÁV lebontásra ítélt egy épületet, megszerezte az engedélyt, s a társadalmi munkások a bontott anyaggal is olcsóbbították az új épületet. | A dicséretet j náziumban, aki a helyi történeti emlékek szerint őseivel 400 éve lakja e települést. Hite szerint azonban nem az évek sokasága számít, mert nagyon is helybeli az, aki bar csak két hete lakik a nagyközségben, de valamit vállal a településért. — Ez persze Kovács Istvánra úgy vonatkozik, hagy ő született péceli, az édesapja is az. Az óvodaépítés koncepciója tőle származik. Mert ilyenfajta nagy alkotás nem is hozható létre egyedül — mondja az iskolaigazgató, a gödöllői járási párt-végrehajtóbizottság tagja. Azt meg már nem tőle, de róla hallottam, hogy társadalmi munkában Pécelen az igazgató is a példamutatók között van. Noha ahhoz igazán nagy tel- jesítmériyt kell nyújtani. A televízióban is bemutatott szintén idén épült sportpálya építésénél mások kimutatása szerint az igazgató 1100 (!) órát teljesített. — Nem az én érdemem a sportpálya, hanem nagyon sokaké — hárítja el az elismerést Cser László. — Többszáz KISZ-fiatalé, például, akik vállalták a „Három napot az iskoláért” jelszó megvalósítását és magasan túlteljesítették, s nem maradt el a pedagógus testület sem, többszáz órát ők is dolgoztak. A rövid kitérő után ismét Kovács Istvánról beszélünk, aki, amikor kevésnek mutatkozott a pénz a sportpályához, az iskolaigazgatóval együtt kereste fel Vágvölgyi Józsefet, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét, s bemutatva a terveket 80 ezer forintos támogatást kért. S a nagyközség azért kaphatta meg, a tanács támogatását mert maga is vállalt terheket. Az iskolaigazgatóval folytatott beszélgetés végére kívánkozott még egy kis kérdezős- ködés. hogy mi egyébbel öa- rapodótt még a nagyközség. Volt mit felsorolnia a legutóbbi évekből, négylakásos tanácsi házat, a gimnázium felújítását, négytantermes és nyolc- tantermes általános iskolát, az utóbbinál bővítést. Járdák építését, utak felújítását... | Bekukkantottam ] az új óvodába. Nézelődtem belülről, a mintegy 30 méter hosszú és 13 méter széles épület helyiségeiben, a három 25 személyes foglalkoztatóban. Az előtérben vászonzacskókban várták a gyerekholmik a másnap reggel ismét érkező kis jövevényeket. Hallottam, hogy a függönyökről a háziipari szövetkezet asszonykezei gondoskodtak, a játékokat a Zöld Mező Termelőszövetkezet tágjai vásárolták. A kerítést, a mosdókat, ablakokat, ajtókat a helyi és máshová járó munkások szerelték. Az óvoda vezetői becsben tartják őket. Nagy vonalakban ez a rövid története annak, hogy Pécelen 1 millió 750 ezer forint költségből felépült — idén márciustól szeptemberig —, egy sokmillió forint értékű óvodc s jelenleg nagyon magas színvonalon működik több mint 80 kisgyerek és szüleinek nagy boldogságára. meg még az újságíró ilyen esetben? Természetesen valame lyik iskolaigazgatót;, például Cser Lászlót, a Ráday Pál gim | Kit keressen | Az előtérben falécekből ösz- szeállított kis kiállítás, huszonöt-harminc fénykép a társadalmi munkákról, A fotókon a péceli vezetők, lakosok, tanárok, diákok téglát hordanak^ betont kevernek. S arra gondoltam, hogy tulajdonképpen ezek a képek helyet kaphatnának a legújabbkori történeti múzeumban is. Hiszen — túlzás nélkül — Kovács István és a többiek a ma történelmének formálói. Pacsay Vilmos AZ EGRESSY GABOR FINOMMECH ANIK AI ÉS MŰSZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA AZ 1375— IS-OS TANÉVRE TANULÓKAT VESZ FEL A tanulmányi Idő négy év. Megszerezhető képesítéseit: — szakközépiskolai érettségi. — elektronlkai és Irányítástechnika! (automatikai! műszerész — különféle középfokú végzettséget Igénylő munkakörök betöltésére logoslté képzettség. — lehetőség a továbbtanulásra egyetemen vagy főiskolán — kétévi üzemi gyakorlat után lehetőség a szaktechnikusi vizsgára valé lelentkezésre. Az iskola korszerű oktatási és szemléltető eszközökkel valamint kulturális és sporteszközökkel felszerelt A végzett halleatékat az Iskola azonnal elhelyezi Az Iskolához 16 a közlekedés és a belátás. Cím* 1149 Budapest XIV.. Egressy út 7L Telefon: 631—677. — - - ■ —
