Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
1974 DECEMBER 8., VASÁRNAP 3 Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára Az MSZMP Központi Bizottsága most nyilvánosságra hozott irányelvei — melyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk — bevezetőjében rámutat: A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A szocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt. Hazánkban érvényesült a párt, a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen arányosan fejlődött. Megvalósul a negyedik ötéves terv, intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A termelőmunka eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Mindezt olyan körülmények között értük el, amikor a tőkésvilágban felgyorsult infláció, a magasra szökött fűtő. és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leniniz- mus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a. társadalmi cselekvést. Pártunk, államunk — testvéri szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista orszá- gokkal és együtt minden ha-' ladó, békeszerető erővel — aktív nemzetközi tevékenységgel biztosította építőmunkánk külső feltételeit. A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Külpolitikánk alapvető feladatai változatlanok: aktív hozzájárulás szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világrendszer erősítéséhez, a társadalmi haladás, a tartós béke biztosításához. A szocialista országok — növekvő politikai súlyukkal és vonzerejükkel, gazdasági hatalmukkal — njind nagyobb mértékben hatnak az emberiség sorsának alakulására. A kapitalista rendszer általános válsága mélyülőben van. Eredményeink (le^fő£b. bizr tosítéka' a1 szocialista országoknak a marxista—leninista elveken alapuló összeforrott- sága — hangsúlyozza á dokumentum, s kiemeli, hogy hazánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységében. Teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s támogatja a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal, s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködésünk szélesítésére a haladó rendszerű fejlődő országokkal. Az európai biztonság megteremtésének jelentőségéről szólva kiemeli: a szocialista országokkal együtt támogatjuk .a biztonsági és. egyiUtműködg- s'l * órtdkfezfét' rftunkjjat) a bécsi ’haderőcsökkentési tárgyalásokat és a genfi leszerelési bizottságban folyó tevékenysé. get, a fegyverkezési verseny csökkentésére irányuló minden törekvést. II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az állami tulajdon — társadalmasításának szintjénél, a népgazdaságban betöltött szerepénél és nagyságrendjénél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgazdaságunkban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemmé válnak, gazdálkodásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások. Az elkövetkező időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelés- re. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogatja d munkával szerzett személyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. A társadalom osztályszerkezetének változásairól a dokumentum megállapítja: az aktív keresők 58 százaléka munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségi-alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe. A munkásosztály politikai állás- foglalása. tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják; majd aláhúzza: a soron lévő feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesüljön. A munkásosztály vezető szerepe és annak érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke; mindenekelőtt pártunk marxista-leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi és állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a terme, lésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közelednek a munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. Az irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban nő az értelmiség szerepe. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfog- lalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődését. A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szocialista állam népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat. A tanácsok nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. AZ üzemi, demokrácia a,szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A szákszervezetek szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. III. A gazdasági építőmunka feladatai A népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. Ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 33— 35, az építőipari termelés 35— 37, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 75—73 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet teremtenek. A legutóbbi egy-két évben, főképpen a nemzetközi tőkés monopóliumok mesterkedései következtében, kiéleződött a nyersanyag- és energiaprobléma, nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista terv- gazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világgazdaságban lejátszódó folyamatoktól. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, szűkíteni a gyártmányszerkezetet. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást; figyelmünket az előttünk álló időszakban a tömegközlekedésre összpontosítjuk. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket nép- gazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasználásának szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Résgt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a termelékenység emelkedésétől függ. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolyamatok 'korszerűsítését, gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani - a népgazdaság minden területén. IV. Életszínvonal, szociálpolitikai feladatok Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növekszik. Az V. ötéves terv során a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelemszabály okkal biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedjenek. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondoskodunk arról, hogy elegendő olcsó fogyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövőben is támogatjuk a saját erőből történő lakás- és családiházépítést. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy- fontosságú nemzeti és társadalmi ügynek tekinti. Arra kell törekedni, hogy emelkedjék a több gyermekes családok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket köz- megbecsülés. Javítjuk a szociálpolitikai ellátást, tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csökkentjük a korábbról megmaradt különbségeket, biztosítV. Ideológiai és művelődési feladatok A X. kongresszus óta tovább erősödött hazánkban a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szocialista tudatának fejlesztése. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, idejében kell feltárni és elemezni a fejlődés új tendenciáit, s előremutató igénnyel kell általánosítani a tapasztalatokat. Szélesebb körben tegyük tudatossá: a szocialista hazafiság cselekvő hazafiság, társadalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, aktív magatartás és állandó készenlét vívmányaink védelmére. Egyértelmű, következetes marxista bírálatban kell részesíteni a jobboldali, ultraradikális, dogmatikus nézeteket. Határozott harcot kell folytatni az eszméinktől idegen polgári, kispolgári szemlélet ellen. Nagy figyelmet kell fordítani a nacionalizmus és a kozmopolitizmus bírálatára. A X. kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött tudományos életünk, javultak a kutató munka hazai feltételei. A X. kongresszus óta eltelt időben javultak a világnézeti oktatás és nevelés feltételei, csökkent a tanulók túlterhelése; emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala; bővült a diákönkormányzati tevékenység. Elsőrangú feladat az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztése, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése valameny- nyi iskolafokozatban. Nagyobb társadalmi megbecsülésben, kell részesíteni a pedagógusokat. VI. A párt- cs tömegszervezetek feladatai Szocialista építésünk vezető ereje a párt. A X. kongresszus óta eltelt időszakban pártunk vezető szerepe megfelelően érvényesült. A párt sikeres tevékenysége döntően eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységen alapul, az egység magasabb színvonalra emelése állandó folyamat. Pártunk hű a demokratikus centralizmus lenini elvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyomatékosan szólnak arról, hogy a pártdemokrácia fejlesztésének fontos eleme a párttagság széles körű bevonása a határozatok előkészítésébe, a döntésekbe, a centralizmus fejlesztésének pedig lényeges összetevője .. a ú*t. határozatok hiánytalan végrehajtása és az ellenőrzés. A párt a dolgozóknak, elsősorban a munkásoknak a' legjobbjait veszi fel tagjai sorába, azokat, akik meggyőző- déses hívei szocialista társadalmunknak, élenjárnak a munkában, a szocializmus elvei szerint élnek. A párt ösz- szetételének fejlesztése érdekében gondoskodni kell a munkások, különösen a szakmunkások megfelelő arányú felvételéről. A tagfelvétel fő forrásai a nagyüzemek legyenek. A szakszervezetek tekintélye, és befolyása nőtt. Hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat. Nem kielégítő még nevelő-, munkájuk, belső életük demokratizmusa elmarad az igényektől és a lehetőségektől. A KISZ alapvetően betölti politikai, társadalmi szerepét, erősödött kommunista jellege. A fiatalok körében folyó eszmei, politikai nevelésben növelni kell a társadalom minden szervezetének felelősségét és aktivitását. A KlSZ-szerve- zetek neveljék fiatalságunkat önállóságra, ■■ kezdenjén^ezésr*» A nőkről szóló •párthatán^' zat megvalósítása társadalmi összefogással sikeresen halad. Következetesebben érvényesül a nők egyenjogúsága a munkahelyek betöltésében, a képzésben, az anyagi elismerésben. A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Nép-: front-mozgalom. A szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe. VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszonyának, és azt minden téren fejleszti. Pártunk ápolja és erősíti kapcsolatait a szocialista országok közösségének minden pártjával; még szilárdabbra ötvözzük országaink és népeink barátságát, fejlesztjük együttműködésünket. Pártunk kész további erőfeszítésekkel hozzájárulni az imperializmus ellen harcoló erők tömörítéséhez, a közös akciók sikeréhez. Szélesíti kapcsolatait, erősíti szolidaritását a tőkés világ és a fejlődő országok marxista—leninista pártjaival; támogatja az imperialistaellenes összefogás érdekében kialakított együttműködésüket más haladó politikai erőkkél. A nemzetközi asztályharc megköveteli a kommunista és munkáspártok egységének állandó erősítését. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a két- és sokoldalú találkozókon a jövőben is rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat a többi testvérpárttal és az új viszonyoknak megfelelően összehangoljuk feladatainkat, munkánkat. Ezen az elvi alapon támogatjuk az európai testvérpártok értekezletének megtartását. Aktívan fellépünk a kommunista és munkáspártok soron következő nemzetközi tanácskozásának előkészítéséért. A kommunista mozgalom sorainak szorosabbra zárása, va? lamennyi imperialistaellene§ erő tömörítése elválaszthatatlan az opportunizmus jobb- és „baloldali”, s a manapság különböző helyeken jelentkező úgynevezett újbaloldali válfajai ellen vívott elvi-politikai harctól. Az opportunizmus mindegyik változata kárt okoz mozgalmunknak. Határozottan vissza kell uta? sí tani a soviniszta, nacionalista és szovjetellenes nézeteket. Elítéljük a maoista vezetés álr láspontját és törekvését, amely eltorzítja a nemzetközi osztály? harc valódi tartalmát és cél- jait. Pártunk a társadalmi hálaadás érdekében a forradalmi szolidaritás, az egyenjogúság elvei alapján fejleszti kapcsolatait az antiimperialista erőkkel, a nemzeti demokratikus pártokkal, a hazájuk függetlenségéért szabadságáért harcoló felszabadító mozgalmakkal. ★ A Központi Bizottság biztos benne, hogy a kongresszus új lendületet ad gazdasági és kulturális építő munkánknak. Tovább gyarapítjuk anyagi, szellemi értékeinket, erősítjük társadalmunk szocialista jellegét. Pártunk a szocializmus felépítésére törekszik, nagy lépést tesz a kommunizmus felé vezető úton. E cél jegyében szilárd eszmei, politikai egységben dolgozzunk tovább a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásán, népünk felemelkedésén. jufc a nyugdíjaik reálértékének megtartását. Javítjuk a beteg- ellátást, növeljük a szociális otthonok helyeinek számát, továbbfejlesztjük az üzemegészségügyet.
