Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

KRESZ mintapark a gyerekeknek Kevesebb a halálos és a súlyos baleset Akár az ország valameny- nyi vidékén, a gödöllői járás­ban és városban is egyre több gépjármű fut az utakon. Szin­te minden társadalmi réteg és korosztály közlekedik, mint gyalogos, gépjárművezető vagy utas. A hirtelen megduzzadt forgalom éppen ezért társa­dalmi méretű gondokat is okoz, s ezek megszüntetéséhez nem elegendő a pusztán hiva­talos segítség. A biztonságos közlekedés közügy, megterem­téséhez társadalmi összefogás­ra van szükség. Az erők egye­sítése érdekében született a Minisztertanács 2024/1972. szá­mú határozata, melynek ha­tására országszerte megala­kultak a közlekedésbiztonsági tanácsok. Leendő segédmotorosok Mint már korábban hírt ad­tunk róla, a gödöllői járásban és városban az idén március­ban alakult meg a KBT-cso- port, Mihály István rendőr al­ezredes elnökletével. Elnök­ségének tagjai a város és a já­rás politikai, gazdasági életé­nek vezetői. Az elnökség két társelnöke, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke és Be­nedek János, a városi tanács elnöke. Az elnökségi üléseken meghívottként rendszeresen részt vesz Kis Emil, a járási pártbizottság, és Plutzer Mik­lós, a városi pártbizottság első titkára. A tanácskozó testület a KBT szélesebb fóruma, ennek tag­jai között található 'például az ikladi Ipari Műszergyár, a gö- göllői Gépgyár, a Tangazda­ság, a városi KISZ-bizottság, mezőgazdasági termelőszövet­kezet, az MGI, a Hazafias Népfront, az MHSZ, a Volán, a MÁVAUT, a KPM, a Ganz Műszerművek Áramgyára, az Agrártudományi Egyetem, és sok más intézmény, szervezet képviselője. ' A napokban az elnökség ta­nácskozáson beszélte meg az eddig elért eredményeket, a 6oros tennivalókat. Ezen az ülésen az elnökség tagjain kí­vül megjelent Csepeli Sándor főhadnagy, a megyei KBT tit­kára, valamiint a JKBT egyes szakbizottságainak vezetői is. Az eddigi munkáról, a szak- bizottságok tevékenységéről Mihály István, a járási KBT elnöke tartott tájékoztatót. El­mondotta, hogy a JKBT mun­kája az egyes szakbizottságok munkája révén valósul meg, a bizottságok pedig különféle területeket fognak össze, dol­goznak fel, kísérnek figye­lemmel. Az oktatás-, propaganda és sajtó-szakbizottság feladata, hogy továbbfejlessze az ifjú­ság közlekedési oktatását, s minden oktatási intézmény­ben természetessé váljon — mind magasabb színvonalon — a közlekedési ismeretek terjesztése. Mihály István jó eredménynek ítélte, hogy je­lenleg a gödöllői 202. számú szakmunkásképző intézetben hetven fiatal segédmotor- vezetői tanfolyamot hallgat. Forgalomirányító pajtások A közlekedési ismeretek mind hatékonyabb oktatása érdekében a járás vezető óvó­női is ellátogatnak a megyei KBT által szervezett módszer­tani bemutatóra, a pilisvörös- vári óvodába. Itt az óvónők egy KRESZ mintaparkot is láthatnak. A szakbizottságnak különösen fontos feladata, hogy alaposabban foglalkoz­zon a fogatosok és a kerék­párosok oktatásával. Tájéko­zatlanságuk egyik sajnálatos bizonyítéka az általuk okozott balesetek magas száma. A gyerekbalesetek csökken­tése érdekében úttörőcsopor­tok alakulnak a járásban és a városban. A csoport tagjait tá­jékoztatják majd a közlekedés elméleti és gyakorlati kérdé­seiről. A forgalomirányító pajtások sokat segíthetnek a megelőző munkában. A JKBT a gyerekeknek kézi for­galomirányító jelzőtárcsákat is készíttet. A JKBT elnöke elmondta, hogy a rendezvény- és ver­A járási KBT ülése senyszakbizottság a közleke­dési vállalatoknál, valamint az ipari és a mezőgazdasági in­tézményekben meghirdette a Vezess baleset nélkül! moz­galmat, amely 1975. január el­sején veszi kezdetét. A bi­zottsági tagok felvették a kap­csolatot a versenyző vállala­tok gépkocsikarbantartó, mű­szaki dolgozóival, forgalmi tisztjeivel, szállítási ‘előadóival és gépkocsi-ügyintézőivel. A versenymozgalomba ki­lenc egység nevezett be: az Árammérőgyár, a Volán 1. számú Vállalat gödöllői, 12-es üzemegysége, a tangazdaság, MGI, a Szilasmenti Termelő- szövetkezet, az Ipari Műszer­gyár, a túrái Galgamenti Ter­melőszövetkezet, a valkói egyesült Zöldmező Tsz és a Volán 20-as Vállalata. Tűnő kátyúk A közlekedési ismeretek bő­vítése, felújítása érdekében a magán személygépkocsi-veze­tőket az autóklubon keresztül képzik tovább. Ennek érdeké­ben a közelmúltban is rendez­tek technikai és ügyességi ver­senyeket. A közeljövőben Gödöllőn a gyerekek részére KRESZ- mintaparkot hoznak létre. A városi tanács megígérte, hogy a park talajmunkálatai még az idén megkezdődnek. Ugyan­ebben az évben ifjúsági KRESZ-vetélkedőre is sor ke­rül, melyben az üzemi és me­zőgazdasági ifjúmunkások is részt vesznek. A JKBT statisztikai, adat- feldolgozó és pénzügyi szak- bizottsága folyamatosan ér­tékeli a baleseti helyzettel és forgalomszervezéssel kapcso­latos adatokat. Az egyik legfontosabb fel­adatot a forgalombiztonsági szakbizottság látja el. Két munkacsoportja negyedéven­ként körúti műszaki bejárást végez, elsősorban a területün­kön átvezető 3-as "főútvona­lon. Az elmúlt időszakban váro­sunk és járásunk közútjain szélesítették az útburkolatot, és több kátyús útszakaszt ki­javítottak. A társadalmi összefogás egyik eredménye, hogy az idén kevesebb a baleset, mint ta­valy. Az 1973-as év első tíz hónapjában 296 baleset tör­tént, az idei hasonló időszak­ban 277. Csökkent a halálos és súlyos esetek száma, a köny- nyű sérüléses balesetekből vi­szont több volt. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben 25 százalékkal emelkedett a gép­járművek száma, jelenleg több mint 11 ezer van a járásban és városban. Ezzel párhuza­mosan természetesen több a tanuló vezető is. A JKBT működését a járás gazdálkodó szervei mintegy 80 ezer forinttal támogatják. így megvalósulhat a miniszterta­nácsi határozat, mely kimond­ja, hogy a közúti közlekedés biztonságának növelése fon­tos társadalmi, népgazdasági és alapvető politikai érdek is. TRAFIPAX, főszerepben Mihály István rendőr alez­redes beszámolója után a KPM Budapesti Közúti Igazgatóság útimestere, Puskás János tájé­koztatta az elnökséget a téli fölkészülésről. Elmondta, hogy idén több hómaró és egyéb úttisztító berendezés jár majd az utakon. Az elnökségi ülésen szó esett arról is, hogy december 15-e után fokozottan ellenőrzik az új sebességhatárok betartását, melyhez segítséget nyújtanak a sebességellenőrző TRAFI­PAX berendezések is. ö. E. Falugyűlésstart A gödöllői járás községei közül elsőként Verseg és Pécel lakosai tartják meg községük­ben a falugyűléseket. Mindkét helyen december 13-án, 18 órakor kezdődnek e fontos ta­nácskozások. A vérségi falu­gyűlés színhelye a községi művelődési ház, a pécelié pe­dig a pártház lesz. Harmincadik évforduló Három község készülődik December 8-án ünnepli fel- szabadulásának 30. évforduló­ját Galgamácsa község. Ebből az alkalomból egész napos programot, kultúrműsort ren­deznek. Ennek előzeteseként mutat­kozott be Galgamáosán a mű­velődési központ vácegresi színjátszó csoportja és tánc- együttese nagy sikerrel. Nagy­ban készülnek a december 8-i bemutatóra a galgamá- cáaiak és a váckisújfaluiák is. Hogy mivel, az maradjon meglepetés! A Pl *'* V- • V - -V',' I. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1974. DECEMBER 7., SZOMBAT Galga menti népi találkozó Vérségi falunapokat terveznek Szőttesek, faminták, faragá­sok és hímzések fogadták az érdeklődő közönséget a vérségi klubkönyvtár előcsarnokában. A falumúzeum vezetője, a fa­lu íróasszonya, Marton Pálné, Homok Erzsébet rendezte a kiállítást az ott élő népmű­vészek, alkotók munkáiból — a Galga menti népművészeti találkozó tiszteletére, amelyet a község felszabadulásának ünnepén, december 5-én nyitottak meg. Kalmár Jánosnak, a köz­ségi pártszervezet titkárának bevezetője után Walter Meny­hért iskolaigazgató tartott ünnepi beszédet, amelyben a harminc évvel ezelőtti fel- szabadulást megelőző harcok­ról és az utóbbi három évti­zed szép eredményeiről szólt. A község lakóinak élet- körülményei az elmúlt harminc évben sokat vál­toztak. A falu első termelőszövetke­zeti csoportja 1949-ben ala­kult meg, s a Törekvés nevet viselte. Pontosan tíz évvel később, 1959-ben alakult egy másik gazdaság is: a Micsu­rin. A két szövetkezet 1961- ben egyesült. Az újabb vál­tozás ez év elején követke­zett, amikoris a vérségi gaz­daság egyesült a kartali ter­melőszövetkezettel. A közös nagyüzem neve: Barátság. A szövetkezetben ma mintegy háromszáz vérségi dolgozik, s'20—25 asszony kapott mun­kát a gazdaság gumiüzemé­ben. A község fekvése nem ked­vez az ingázóknak, s talán el­sősorban ez az oka, hogy az utóbbi évtizedben csökkent a falu lakóinak száma. Ma 1560-an élnek Versegen. Az iskolaigazgató beszédében el­mondta, hogy míg 1965-ben 230 gyerek járt iskolába, ma már csak 151, s ez a csökkenés az elvándor­lások miatt következett be. Természetesen azért marad­KÖLTŐ, REPKEDŐ SZÁRNYÚ ZAKÓBAN Gyermekkönyvtár nyílt FENTEK DÉLELŐTT — tíz óra. Az Imre utcai általános iskola udvarán pocsolyákat kerülgetve tekereg a nyolcadik a. osztályo­sok sora. Léptüket szaporázva az épület egyik oldalszárnya felé indulnak. Húszán lehetnek. Feszengve préselik magukat a te­rem közepén sorokba regulázott székekbe. Szokatlan irodalomórára készülnek. A gödöllői városi pártbizottság 1972 de­cemberében elfogadta azt a jelentést, amely a város általános iskoláinak oktató-nevelő munkájáról számolt be. Ezen túlmenően ugyancsak a jelentés rögzítette az MSZMP Központi Bizottságának oktatáspolitikai ha­tározatából adódó városi feladatokat is. Az­óta két esztendő telt el. A megvalósulást jelző események egyike volt az Imre utcai általános iskola gyermekkönyvtárának meg- nyiása is, amelyen részt vettek a gödöllői járási és városi könyvtár munkatársai, va­lamint az Imre utcai általános iskola peda­gógusai. A KÖNYVESPOLCOKKAL kitapétázott tanterem előadói asztalánál Takács Márta előadóművésznő és Horgas Béla költő fog­lalt helyet. Aztán előkerült egy Szabó Lő- rinc-kötet, Horgas Béla a gyerekek előtt játszva, nevettetve — tanítva kezdett magya­rázni a nyolcadikosoknak, öt perc sem telt bele és a gyerekek játszótársaivá váltak. Rézmozsarak, versbeli kaktuszok, lepkék, sárgarigók, erkélyek és vidáman füttyentő gőzmozdonyok kavarogtak a kis terem leve­gőjében. A gyerekek tanultak. Évszámokról, helységnevekről, irodalmi irányzatokról,^ a Nyugat-ról egyelőre szó sem esett. Később sem. A beszélgetés fő témája a vers volt, amely ma különlegesen új formában, nem az Iskolákban megszokott modorossággal lá­togatott el a nebulók közé. Horgas Béla repkedő szárnyú zakójában, az Imre utcában gesztusaival és tréfáival nem magoltatni akar, hanem megérttetni a gyerekekkel a vers lényegét. Ügy hiszem, sikerült neki. Ha szükség volt rá és a magyarázat úgy kí­vánta, Lóéivá tudott töpörödni, s ha kellett — a szép hangú Takács Márta szavalata után rigóvá változott. NEGYVENÖT PERC alatt a gyerekek négy verssel lettek gazdagabbak. És még valami­vel: a vers szeretetével. Az Imre utcai általános iskola egy évvel ezelőtt határozta el a tegnap átadott gyer­mekkönyvtár berendezését. A városi tanács 16 ezer forinttal segítette őket az elképze­lés megvalósításában, a Ganz Árammérőgyár szocialista brigádjai pedig könyvespolcokkal. Valamennyit ők készítették — társadalmi munkában. Az új könyvtár — a járási és városi könyvtár fiókjaként — ezerháromszáz kötetes. Megtalálhatók benne a kötelező ol­vasmányok és a hozzájuk tartozó kiegészítő irodalom is, amelyet tekintélyes kézikönyvtár tesz teljessé. Külön köszönet illeti a könyv­tár munkatársait azért, * hogy rekordidő alatt hozták létre és rendezték be a gyer­mekkönyvtárt. Munkájuk, segítőkészségük és szorgalmuk gyümölcse azonban csak hónapok múlva érik majd be. Ennek mércéje az olvasójegyek száma lesz. AZ ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ péntek délelőtt 11 órakor ért véget. A diákok meg- gémberedett tagokkal álltak föl és indultak kifelé az udvarra... Illetve nem is volt az ennyire sietős. Inkább a polcokon sorakozó kötetek között kezdtek böngészni... Berkó Pál tak ingázók szép számmal, csaknem 500-an járnak el na­ponta dolgozni. Verseg szociális körülmé­nyei sokat javultak: 1965-ben egymillió forintos költséggel öt tantermes iskola épült, négy évvel később hasonló beruhá­zással orvosi lakást adtak át rendeltetésének. Harminc­személyes óvodája is van a községnek, s nagy előrelépés volt, hogy az idén átadták a falumúzeumot is, amelyet ed­dig háromezren kerestek fel. Polónyi Péter népművelési felügyelő elmondta, hogy a vérségiek alaposan, példa­mutatóan készültek a Galga menti népművészeti találko­zóra; szinte minden egyes je­lenetükben szépen érvénye­sülhetett a község ragyogó népviselete. Amikor felgördült a füg­göny, valamennyi vérségi elő­adó a színpadon állt és meg­szólalt a jól ismert dal, a Kék szivárvány. Az óvodások és az elsősök mozgalmas népi játékai oly elevenek és szemet gyönyör- ködtetőek voltak, mintha nem is színpadon, hanem egy ré­ten játszották volna el. Si­kert aratott az általános is­kola kórusa is, a többi között előadták a Hervadj rózsám, az Uasedáré és a Lipem-lo- pom című dalokat is. Nagy si­kert aratott az est folyamán többször is színpadra lépő díszes; Tiépviseletbé öltözött asszonykórus is. Nagy tapssal jutalmazta a közönség a he­tedikes és nyolcadikos fiúk üveges táncát, a KISZ-es leá­nyok tánccsoportját és Pór István citerajátékát. Stílusos volt, hogy Csitári Miklós részleteket adott elő Marton Pálné, Homok Erzsébet Gyuri bácsi című — a felszabadulás idején játszódó — regényéből. A közönség soraiban ülő szakemberek örömmel és nagy tetszéssel nyugtázták, hogy az egész műsort jó zenekari kísérettel festették alá. Kartalról jöttek át értő muzsikusok. A műsor­számok betanításában sokan részt vettek, közülük is az élen járt Walter Menyhértné és Fodor Jánosné. A műsor után még egy kis megbeszélés következett a jövő évre tervezett vér­ségi falunapokról, amelyeket szeretnének ran­gos idegenforgalmi prog­rammá fejleszteni. Ennek so­rán lenne múzeumlátogatás, ismerkedés a termelőszövet­kezettel, népi sportjáték és disznótoros ebéd is. F—ö OLVASÓINK FÓRUMA KVCÍ-' -X-?­Sötéten kerekeznek Immár elviselheteiüen Hé- vízgyörkön a reggel, amikor a bejárók valóságos áradata in­dul meg az állomás felé. Leg­alább 450-en, 500-an ülnek kerékpárra, s indulnak meg a vasúthoz — a gyalogjárdán! Az ott járók a legkevésbé sincsenek biztonságban, ha nem lapulnak a falhoz, vagy ha nem térnek ki sokszor igen ügyes mutatványt produkálva. A helyi tanácshoz már ír­tunk, szóban is panaszkod­tunk, de semmilyen intézkedés nem történt, sem a tanács, sem a körzeti megbízott rend­őr részéről. Pedig szigorú intézkedésre lenne szükség, főleg hajnali 3 és 4 között, valamint este 7 és 10 óra között. Lenne még egy kérésünk, vagy ha úgy tetszik, javaslatunk: az állomáson le­vő kerékpármegőrzőbe csak lámpával — tehát a KRESZ előírásainak megfelelően — felszerelt kerékpárokat ve­gyenek be! Több bejáró nevében: a galgahévizi gyalogosok Levelek érkeznek A MÁV figyelmébe! Ezekben a napokban leve- oy leket kézbesít a posta váro­sunk tanácstagjai és lakóbiJ zottsági elnökei címére. A so­rok feladója a városi tanács titkársága; arra kéri a címzet­teket, hogy szervező munká­jukkal nyújtsanak segítsé­get ... Hogy miben? December 12-én ünnepeljük' városunk felszabadulásának harmincadik évfordulóját. E jelentős eseményt azzal is meg kell tisztelnünk, hogy fellobogózzuk a házakat, megtisztítjuk az utcákat, az utakat és a járdákat. Közvet­lenül vagy közvetve a város minden lakójára hárul valami kis tennivaló. Ehelyütt már fel is hívhat­juk a MÁV illetékeseinek fi­gyelmét, hogy a pályaudvar mögött, a Felszabadulás té­ren december 12-én délután koszorúzási ünnepség lesz, s oda futnak majd be a hálasta­féták is. Addig még van egy kis idő, hogy gondoskodjanak a szégyenteljes tócsák meg­szüntetéséről, hogy kijavítsák az aszfaltburkolatot, eltüntes­sék a gödröket és megcsinál­ják a mély funatú kút védő­korlátját is! SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Némedi Sándor és a hugi csapat. A labdarúgópályák elcsendesed­tek és esténként a villanyfény sem szűrődik ki oly soká a járási Lab­darúgó szövetség ablakaiból. Több mint három hónapon át voltunk tanúi azoknak a sokszor viharos oeszeigeteseknek, amelyek a szö­vetségi napokon zajlottak le. Ami­óta megjelenik a Gödöllő és Vidé­ke, rendszeresen beszámolunk a szövetségi napok eseményeiről, s mindenkor visszaidéztük a mérkő­zések egy-egy fontos, avagy érde­kes részletét. Tagadhatatlan, hogy az olvasó kapott valamiféle képet a városi kispályás és a járási lab­darúgó-bajnokság eseményeiről. Voltak, akik nagy érdeklődéssel várták a lap megjelenését és akad­tak, akik észrevételeket tettek, vagy éppenséggel megtoldottak egy-egy híradásunkat. A legutóbbi szövetségi napon egy őszülő hajú, halkszavú, évtizedek óta Kozmegoecsuiesnek örvendő ember is részt vett. Látszott rajta, hogy nagyon bántja valami. A bagi i labdarúg őcsapat Némedi Sándort, a • •• csapat fáradhatatlan mindenesét okolta a GEAC-tól elszenvedett va­sárnapi vereségért. Szidták, durva megjegyzésekkel illették, rágal­mazták. Igazságtalanul! Némedi Sándor ugyanis a törvényes kere­tek között, a szabályoknak megfe­lelően járt el, amikor pályára küld­te csapatát, hogy le játszira ssák az elmaradt mérkőzést, amelyről kü- íonoen csütörtöki lapunkban be­számoltunk. Némedi Sándor 61 esztendős. Pá­lyamunkás volt, majd raktárnok lett a MAV-nál. Foglalkoztatták mint kocsirendezőt, kapust, és mint vasútőrt is. Pontosan harmincnyolc évig és 106 napig járt a MAV-hoz dolgozni. Ugyanakkor több mint harminc éve képviseli hetente Bag község sportját, amely bizony sok szabadnapját vette már igénybe. Falujában, pontosabban azon a sportpályán, amelyen annyit biz­tatta a bagi 11-et, most felelőtlen emberek őt hibáztatják. Talán előbb gondolkodniuk kellene! Csiba József

Next

/
Thumbnails
Contents