Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-07 / 286. szám
1974. DECEMBER 7., SZOMBAT xXíihm A nehéz ősz ellenére biztató a zárás Finisben a dunabogdányi Úttörő Tsz A dunabogdányi Űttörő Termelőszövetkezetben — a kedvezőtlen időjárás ellenére — jól állnak az őszi mezőgazdasági munkákkal. Dolog volt bőven: 50 hektáron kellett a kukoricát letörni, 36 hektárnyi őszi árpát, 151 hektár búzát és 20 hektár őszikeveréket vetettek el. A mélyszántással is majdnem elkészültek, már csak 18 hektár van hátra, de ezzel megvárják az első fagyos éjszakákat, mert a nedves talajra különben nem tudnak rámenni a gépek. Nem is volt szükségük segítségre a betakarításhoz, csupán a helybéli általános iskola úttörői dolgoztak a kukoricaföldeken. A tanulók összesen 500 munkaórát dolgoztak és mintegy 122 mázsa csöves tengerit gyűjtöttek be. A tsz vezetői kifizették a kisdiákok munkadíját: 10 ezer forintot utaltak át az iskolának, amit kirándulásra, szemléltető eszközök vásárlására fordíthatnak. A hagyományos jó kapcsolatot kívánták így tovább ápolni, hiszen á dunabogdányi termelőszövetkezet dolgozói minden esztendőben 30—40 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek az iskolában: a nyári szünetben tataroznak, festenek, takarítanak. Jelzőszámok a takarékosságról Statisztika az OTP tükrében A közelmúltban ünnepelte az Országos Takarékpénztár fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból országszerte különböző számvetések készültek. Hazánkban az alakulás esztendejében, tehát 1949 végén 270 millió forint volt a betétállomány napjainkban megközelíti a 70 milliárdot. Szentendre város és járás betétállománya pedig ma majdnem eléri a huszonöt esztendővel ezelőtti országos betét- állományt. Az OTP egyik fontos tevékenysége a hitel folyósítása. Szentendrén jelenleg 174 millió forint értékben több mint 10 ezer hitelt kezelnek. Ezek közül is legjelentősebb az építési kölcsön és a lakásvásárlási hitel, amelyből idén 411 kérelmet bíráltak el, és 41 millió forintot engedélyeztek. A fejlődést szembetűnően igazolja, hogy 1955-ben a város és a járás hitelállománya alig volt több 1 millió forintnál. A fiatalok lakásépítésének megkönnyítését segíti az 1970- ben bevezetett ifjúsági takarékbetét-rendszer is. Lényege, hogy öt esztendőn keresztül havonta 100—400 forintot kell a fiataloknak az OTP-ben elhelyezniük, és az évi 5 százalékos kamaton kívül 1 százalék prémium-kamatot is kapnak. amely hazánkban a legmagasabb betétkamat, ötéves takarékoskodás után a fiatalok külön kölcsönt kaphatnak lakásépítésre, amelyet az OTP saját erőként vesz figyelembe. Sajnos, ez a rendkívül kedvező takarékossági forma nem elég népszerű a szentendrei fiatalok körében: mindössze 471 ifjúsági betétet tartanak nyilván az OTP helyi fiókjánál. A KISZ-szervezet támogatására, aktív propagandamunkájára lenne szükség, hogy többen felismerjék az ifjúság érdekében rendszeresített betét előnyeit. Mint Kiss Koméitól, a főmezőgazdásztól megtudtuk: eredményes évet zárnak idén a dunabogdányiak. A tervezett 3 millió helyett 5—6 millió forint tiszta nyereségre számítanak. Egymillió forint nyereség a mezőgazdasági tevékenységből, elsősorban az állattenyésztésből származik. Jól jövedelmez a 460 szarvasmarha és a félezer sertés is. Különösen a tej hozam növekedett ugrásszerűen: tavaly egy tehén tejhozama alig érte el a 2700 litert, idén a 3800 litert is meghaladja. Ez elsősorban a jó gondozásnak köszönhető. A nyereség nagyobb része, 4—5 miliő forint a melléküzemek munkájából származik. Igaz, az építőipari részleg elsősorban a tsz igényeit hivatott kielégíteni, de emellett külső munkákat is vállalnak. Idén például a dunabogdányi új orvosi rendelőt építik a község központjában, amelyet előreláthatólag jövő nyáron adnak át, A forgácsolórészlegben 80 munkás dolgozik: a csepeli Szerszámgépgyárnak bérmunkákon dolgoznak, a Bakony Művek megrendelésére pedig Zsiguli gépkocsihoz készíte nek dísztárcsákat. A műanyag részlegben is sokrétű a munka. A tsz textilrészlege bedolgozói rendszerben működik: 80 asszonynak biztosít állandó munkát. A háztartás, gyermeknevelés mellett. ipariD^védőkesztyűket szabnak, varrnak hulladékbőrből. A textilrészleget tulajdonképpen a dunabogdányi asszonyok érdekében hívták életre, hogy helyben megoldják foglalkoztatásukat. A vállalkozás sikerrel járt. Alig másfél hónap telt el azóta, hogy Szentendrén az egészségügyi ellátásban gyökeres változás történt: ekkor adták át ugyanis a város korszerű, tágas, új szakorvosi rendelőintézetét. A rég várt rendelőben lehetőség volna akár a folyamatos — tehát 12 órás — betegellátás bevezetésére is. Erre azonban egyelőre még nincs mód, mert meglehetősen sok a betöltetlen orvosi állás. A városi tanács pályázati hirdetményei rendszeresen megjelennek, sokan érdeklődnek is, de pályázataikat mégsem adják be, mert nem tudnak részükre lakást biztosítani, és a béreket sem találják elfogadhatónak. Az új szakorvosi rendelő bővítéséneit már távlati tervei is vannak. Akkor a mozgás- sérültek utókezelésére is kialakítanak majd helyiségeket, például gyógytornatermet, és a jelenleginél nagyobb lehetőséget adó fizikoterápiás osztályt, annál is inkább, mert a betegek utókezelésére a megye területén is kevés lehetőség adódik. A régi szakorvosi rendelő átalakítása is szerepel a tervekben. Itt kell majd a tüdőgondozót bővíteni, a bőr- és nemibeteg-gondozónak helyet biztosítani, szájsebészetet és fogtechnikai laboratóriumot kialakítani. Az idegbeteg-gondozó és a hozzá kapcsolódó alkoholelvonó a régi épület földszinti részét szinte teljesen elfoglalja majd, tehermentesítve a pomázi intézetet. ■ Jelenleg a Pest megyei Tervező Iroda foglalkozik a kiviteli tervek elkészítésével, azonban csak 1975 végére vállalták a nagyszabású munkát. A két rendelőintézetben 23 . szakorvos és 41 asszisztens j látja el a betegeket, a rendelők^ forgalma pedig már az első félévben is meghaladta a £fee?ret,, . A Jäßp&jzes, ...napok" szarba is évről évre emelkedik: 1972-ben 12,5 százalékkal, tavaly további 2,5 százalékkal, és idén pedig az első félévben 30 százalékkal nőtt. Igaz, az idei ugrásszerű emelkedés elsősorban a gyermekápolási táppénz Nagyüzem a rendelőben Már előre is terveznek bevezetésével magyarázható, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szakorvosi rendelőintézetben ellátandó lakosság száma majdnem eléri az 50 ezret. Röviden... December derekáig a járás és a város valamennyi úttö- rőcsapatártak tájékoztatást tartanak a közelmúltban megrendezett úttörőparlament helyi küldöttei a parlament határozatairól és javaslatairól. ★ A szentendrei József Attila Művelődési Központ téli bérletsorozatot adott ki négy szerzői estre. Novemberben Koncz Gábor volt a szentendreiek vendége, decemberben Juhász Ferenc estjére kerül sor Berek Kati közreműködésével, januárban pedig Bessenyei Ferenc, és februárban Harsányi Gábor szerepel a műsorban. Kommunista műszakok a vietnami egyszámla javára A KISZ Szentendrei Városi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt elsőként csatlakozott ahhoz az országos mozgalomhoz, amelynek keretében a magyar fiatalok jelentős ösz- szeggel járulnak hozzá egy vietnami szakmunkásképző iskola építési költségeihez. A város KISZ-esei felajánlották, hogy december közepéig 130 ezer forintot utalnak át a vietnami egyszámlára. ígéretüknek bizonyára eleget is tesznek, hiszen már december első napjaiban több mint 102 ezer forint gyűlt össze a kommunista műszakok bevételéből. Eddig nyolc üzemben rendezték meg a KISZ-fiatalok a vietnami műszakot, de felhívásukhoz szinte valamennyi dolgozó csatlakozott: önként vállalták a társadalmi munkát. . TÜRELMES MUNKÁVAL Kunslár Ferenc asztalosmester keze alól tíilrb száz szekrény került már ki: tizenharmadik éve dolgozik a szövetkezetben. Ausztriában, Finnországban, Svájcban, Svédországban, de még a távoli Japánban is ismerik és keresik a visegrádi Faipari Ktsz szépmívű stílbútorait. A szövetkezet évente 10 Díjnyertes művész Néhány hónappal ezelőtt az NDK filmstúdiója nemzetközi pályázatot hirdetett a Kommunista Kiáltvány animációs filmforgatókönyvének elkészítésére. A pályázatra több száz grafikus, festőművész nevezett be, köztük Bálint Ildikó szentendrei festőművész is. A közelmúltban érkezett a hír az eredményről: az első díjat nem adták ki, a második helyezést pedig Bálint Ildikó nyerte el 240 rajzból ösz- szeállított forgatókönyvével. A díjnyertes művészt meghívták a drezdai filmstúdióba, ahol december közepén munkaértekezleten vesz részt, majd hamarosan megkezdődik a film forgatása is. Ritka lelet a padlásról A közelmúltban értékes ritkaságra — egy 1885-ből származó céhládára — bukkantak az egyik szentendrei ház padlásán. A domborműves, intarziás faláda valamikor a szőlősgazdák tulajdona volt, ebben őrizték titkos irataikat és a céh közös vagyonát. A páncélszekrény elődjének két bonyolult szerkezetű zára volt, a hozzá tartozó kulcsokat a céh két bizalmi embere őrizte, és csak együtt nyithatták fel a ládát. A Ferenczy Múzeumban most Sztrákos Lászlóné farestaurátor dolgozik az értékes leleten, A szúrágta részeket aprólékos, gondos munkával kicseréli, eltávolítja a vastag festékréteget, vegyszevekkel konzerválja a fát, hogy eredeti szépségében ismerhesse majd meg a nagyközönség a céhládát. A film bemutatta az életet A vita megoldásokat javasolt SOKAN vettek részt Pomázon a „Mit csinálnak a cigánygyerekek?” című film vitáján. A pomázi és környékbeli községek vezetőin, pedagógusain kívül ott voltak — a mintegy félezer — cigány lakosság képviselői is. Annál sajnálatosabb, hogy a körülbelül félszáz cigány néző jelentős része rögtön a vetítés után elhagyta a helyiséget. Ez elsősorban a rendezők hibája, hiszen már a vetítés előtt néhány perces ismertetőt kellett volna tartani — a jelenlevők várható reagálása, érzékenysége miatt —, ismertetve nemcsak a film rendeltetését, alkotóinak szándékát, hanem az utána következő vita cél-, ját is. Ez sajnos nem történt meg, s így azok, akik elhagyták a termet, már nem hallhatták a község vezetőinek és lakosainak véleményét, nem láthatták a feléjük nyújtott kezet, nem láthatták, hogy ezek az emberek — elenyészően csekély kivétellel — mennyire együtt éreznek velük. Teljesen egyenértékű embereknek tekintik őket. Végülis csak öten képviselték a pomázi cigányokat. Ezzel — sajnos — elveszett annak a lehetősége, hogy a helyi vezetők a község cigány lakosságának problémáit, véleményeit a film hatása alatt is meghallgassák, hiszen ez is jó alkalom lett volna ahhoz, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz. De még így is olyan vita alakult ki, amely nemcsak gondolatokat ültetett el a jelenlevőkben, hanem segítő tettekre is sarkallja őket. AZ EGYIK NÉZŐ — maga is cigány származású — fölháborodottan támadt a film jelenlevő rendezőjére, kikérve magának például, hogy a „muzsikus cigányokat” egy kalap alá vegyék az „oláhcigányokkal”. Az egyik fiatalembert az háborította föl, hogy az egyszobás, szélfújta, esőáztatta putriban tengődő 8—10 tagú cigánycsalád kedvezményesebben kap építési telket, mint ő. A fiatalember nem cigány származású volt. Az előbbi hölgy jelképesen, a fiatalember fizikailag is becsapta maga mögött az ajtót. — De — és ez a film mondanivalója is — amíg személygépkocsi-állományunk tíz év alatt negyvenezer51 félmillióra növekedett, addig a perifériákon élők egy része számára legföljebb annyit változott a helyzet, hogy két éhes száj helyett ma nyolc várja a reggeli üres teát vagy a déli krumplilevest. S olykor a szülők is csak mástól várják a segítséget, maguk tehetetlenek. S a filmben látható, a rég fölszámolt Valéria-telepet idéző cigánytelepek, a ruha és cipő hiányában (!) ősszel, télen iskolába járni nem tudó gyerekek, a hatodik gyermekét még hároméves korában is szoptató anya, a cigányoktól munkát megtagadó termelőszövetkezet, a tanár, az iskolaigazgató, aki (nincs is joga rá!) „fölmentések” tucatjait adja a cigánygyerekeknek, csakhogy megszabaduljon tőlük — mind olyan hatással van — volt — a nézőre, hogy a „büszke”, muzsikus családból származó szép cigányasszony dühös kiáltása: „Nem hiszem el, hogy ez igaz!” — a legőszintébb segélykiáltásnak hatott. VITA KÖZBEN a községek képviselői ígérettel fölérő véleményeket mondtak. A tanácsi vezető arról, hogy a kedvezményes cigánylakásokat a község belterületén kell építeni, ezt most már mint magánember is, kezdi meggyőződéssel állítani; a pedagógus arról, hogy igaz ami igaz, jobban kell ügyelni a beiskolázásra, mert lehet, hogy gondot, munkát adnak egyes fegyelmezetlen cigánygyerekek az iskolában, de nagyobb gond, munka később, ha nem lesznek ott. Igen. A résztvevők lassan-lassan mind inkább közös nevezőre kezdtek jutni. Mert ahhoz például nem férhet — és nem is fért — kétség: sokat kell még tenni, hogy az államháztartásból adott hatalmas anyagi segítség valóban eljusson, a legmegfelelőbb formában, a rászorultakhoz. De abban nem volt vita, hogy az anyagi segítség mellé emberi segítség is kell, sok, nagyon sok. A legkülönbözőbb úton-módon, formában. ÉPPEN A POMÁZI TELDA — a félsiker 'ellenére is — bizonyítja: az ilyen filmeknek és az ilyen vitáknak is szerepük lehet abban, hogy 340 ezer honfitársunk minél előbb élet- körülményeiben is egyenjogú legyen minden állampolgárral. Csóti László millió forint értékű termékének jelentős részét, mintegy negyven százalékát exportr megrendelésre készíti. Az idei utolsó exportszállítmány a héten került ki a műhelyekből, hogy még december vége előtt a bécsi megrendelőhöz érkezzen. Az év elején két konténerre való bárszekrényt szállítanak Japánba. Természetesen a hazai üzletekbe is jut a visegrádi kolóniái bútorokból: a lakásművészeti boltba 2 millió forint értékben szállítottak, a Béke Kárpitosipari Ktsz üzleteibe pedig 4 millióért. Szatmári László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy idei tervüket valószínűleg — ha nem is jelentősen — túlteljesítik, annak ellenére, hogy meglehetősen mostoha körülmények között működik a szövetkezet, s gyakorta okoz gondot a jó minőségű tölgyfa beszerzése is. A műemléképületben, ahol nyolcvan dolgozó faragja, építi a szebbnél szebb bútorokat, olyan nagy a zsúfoltság, hogy szinte egymást akadályozzák a munkában. Korábban szó volt arról, hogy új telephelyet építhetnek, korszerű műhelyekkel, de ezek a tervek egyelőre nem valósíthatók meg. Szatmári László szerint még 1980-ban is a jelenlegi műhelyekben dolgoznak, addig bővítésre, de még raktározásra sincs lehetőségük. Az igények pedig évről évre nőnek, egyre nagyobb a kereslet úgy hazánkban, mint külföldön a stílbútorok iránt. Ezért határozták el, hogy jobb szervezéssel. kis célgépek alkalmazásával igyekeznek termelésüket növelni. Az oldalt írta: Árokszállási Éva Fotók: Gárdos Katalin I c
