Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-04 / 283. szám
FOKOZOTT KÖVETELMÉNYEK Sikeres négy esztendő Beszámoló taggyűlés a DÉMÁSZ-nál Négy év munkáját összegezték a minap a DÉMASZ nagykőrösi igazgatósága pártalap- szervezetének tagjai. A beszámoló taggyűlésen részt vett Hegedűs István, az MSZMP városi bizottságának titkára is. Az 1970-ben választott vezetőség nevében Kocsis Já- nosné, a pártalapszervezet titkára tájékoztatta a megjelenteket a négy éves munka eredményeiről. A gyakorlatban is érvényesült Mint az alapszervezet titkára elmondta, az elmúlt időszakban nemcsak tájékoztatásra használták fel a rendszeresen megtartott taggyűléseket, hanem e fórumokon mindig szó esett a konkrét tennivalókról is. Nemcsak elvben és általánosságban politizáltak, hanem a mindennapi feladatok megbeszélésével, a legmegfelelőbb megoldások meghatározásával a gyakorlatban is érvényesítették a párt politikáját. Bár a tagság összetétele számottevően változott az utóbbi négy évben, a taggyűlések látogatottsága mégis kielégítő volt Ezt bizonyítja az is, hogy az alapszervezet tagjainak több mint kétharmada mindig részt vett a megbeszéléseken. Sikeresnek bizonyult az a módszer, hogy minden napirendi pont vázlatát eljuttatták a tagokhoz, lehetőséget nyújtva így is a felkészüléshez. Szó esett természetesen a taggyűléseken a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság határozatairól, melyek végrehajtását a későbbiekben is figyelemmel kísérték, értékelve az intézkedések hatását, az alapszervi ajánlások valóra váltását. Ehhez kiváló keretet nyújtottak a félévekre kidolgozott munkatervek, s a rendkívüli taggyűlések, a szabad pártnapok. Ezeken szóltak többi között a gazdasági munkával kapcsolatos politikái teendőkről, a munkaverseny- ről, s az üzemi demokráciával kapcsolatos kérdésekről. A rendszeres munka nyomán erősödött a pártszervezet és a gazdasági vezetőség közötti jó kapcsolat, érvényesült a pártdemokrácia, s mindinkább szélesedett az üzemi, munkahelyi demokrácia is. Élüzem — háromszor J Intézkedési tervet készítettek a Központi Bizottság nő- és ifjúságpolitikai határozatának végrehajtására, nagy figyelmet fordítottak az egyenjogúság közjogi és politikai érvényesülésének. Jelenleg 19 nő lát el az üzemigazgatóságon társadalmi vezetői teendőket. Az utóbbi négy évben 88-an kapták meg a kiváló dolgozó címet, közülük 15-en nők. A fenti időszakban emelték valamennyi nődolgozó bérét, bár gondot jelent még, hogy a fizetések a túlnyomórészt alkalmazottként foglalkoztatott nők esetében még mindig a legalacsonyabbak. Közép- és rövidtávú terveket készítettek a Központi Bizottság üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó határozatának végrehajtására. Taggyűléseken ismertették a határozatokból adódó tennivalókat. A ceglédi transzformátorállomás háromműszakos felügyeletét újabban például már egy műszákban oldják meg. A Német Demokratikus Köztársaságban a nehéz fizikai munkát megkönnyítő, s a termelékenységet növelő kisgépek alkalmazását tanulmányozták, s ésszerű intézkedésekkel csökkentették a villa- mosenergia-ellátás költségét. A Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozata kiemelten foglalkozott az energiaiparral, s a bérgazdálkodással. Lehetőség nyílt egyebek között az évenkénti háromszázalékos bérfejlesztésre. Ezeknek az intézkedéseknek a nyomán a termelésirányítók bérét 9,48, a munkások bérét 8,5 százalékkal növelték. Ez a határozat egyébként az életszínvonal javításán kívül célul tűzte az üzemi demokrácia fejlesztését, s a fizikai dolgozóknak a közéletbe való bevonását is, s nemcsak a tagfelvételekkel, de a párttagokkal szemben is fokozott követelményeket támasztott. Oszlönözték a vezetőket Megnövekedtek az igények például a vezetői beosztásban dolgozókkal szemben, különösen a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatát követően. Taggyűléseken megbeszélték az ebből adódó tennivalókat, s arra ösztönözték a vezetőket, hogy bővítsék politikai ismereteiket. A pártszervezet a termelést ellenőrző és segítő tevékenységét a tagok közreműködésével látta el. Nem kis mértékben ennek köszönhetőek a sikerek. Míg 1970-ben az üzem- igazgatóság teljes termelési értéke 299 millió forint volt, addig az idén ez várhatóan 378 millió forint lesz. Számottevően nőtt a villamosenergia- értékesítés is: négy évvel ezelőtt 237 millió forint értékű villanyáramot továbbítottak, ebben az évben pedig már 315 millió forintra rúg ez az ösz- szeg. A jól végzett munkát igazolja a háromszor elnyert élüzem cím is. A hálózatszerelési feladatok az idén megszaporodtak: tízmilliós többletteljesítést várnak a szerelőktől. Ennek és az ehhez hasonló feladatoknak a megoldásában kiválóan hasz- nosíthatóak a munkaverseny lehetőségei, amelyek most, a párt XI. kongresszusára készülve, különös aktualitást kaptak. Kocsis Jánosné beszámolójában elmondta, hogy az alapszervezet tagjainak mindegyike vállalt pártmegbízatást, s azoknak mindenki becsülettel eleget is tett. Legtöbbet a pártcsoportbizalmik tevékenykedtek, így nőtt a pártcsóportok szerepe is. Gyümölcsöző volt a kapcsolat a szakszervezettel és az itt tevékenykedő KlSZ-alapszerve- zettel is, jó néhány sikeres rendezvénynek voltak közös gazdái. Közös döntések, kollektiv munka A tartalmas beszámoló után hozzászólások következtek. Először Berecz Lajos, az üzemviteli osztály vezetője szólt a megnövekedett feladatokról, a megvalósuló szociális beruházásokról, majd Fischer János, a hálózatszerelési osztály vezetője beszélt a tanyák villamosításával kapcsolatos teendőkről Szűcs György pénzügyi csoportvezető, a párt- szervezet és a társadalmi szervek együttműködését méltatta, Gál István, a személyzeti osztály vezetője pedig a káder- és szakmunkás-utánpótlás gondjairól szólt. Bakó Kálmán munkaügyi előadó a politikai oktatás tapasztalatait ismertette, Lestyán Béla szerelő pedig a mindennapi munka gondjairól szólt. Tóth István a beadott és az elfogadott újítások számának örvendetes alakulását említette. Hegedűs István, a városi pártbizottság titkára felszólalásában egyebek között a közösen hozott döntések kollektív végrehajtásának fontosságáról és a kádermunka döntő szerepéről beszélt. Monostori József üzemigazgató az időszerű gazdasági és politikai feladatokat elemezte. A hozzászólásokat követően a beszámoló taggyűlés megválasztotta a januári, új vezetőséget választó taggyűlés elnökét, majd a jelölő, valamint szavazatszedő bizottságok elnökeit és tagjait. Khim Antal NAGYKŐRÖSI NYOMDÁSZOK (I.) Országos nevű forrásból NEMREGIBEN temették el az utolsó nagykőrösi könyvnyomdászmestert, Dajka Lajost. Tanúja voltam 50 éven át szorgalmas, értékes munkásságának. S most, kutatásaim nyomán értékes dokumentumok kerültek kezembe elődeiről is, akikről kevesebbet tudunk. Ezért talán nem érdemtelen megrajzolni a nagykőrösi nyomdászat történetét, míg feledésbe nem merülnek az emlékek. Ki hinné például, hogy a nagykőrösi nyomdászat alig 100 éves? Gutenberg „csodálatos művészete” magyar földre megszületése után pár évtized múlva eljutott, az 1500-as évek első felében már megjelentek az első magyar nyelvű nyomtatványok. Az idén ünnepelte a magyar tudományos világ Szenei Molnár Albert, az első nagy magyar nyomdász és tudós pap születésének 400. évfordulóját. A magyar reformátorok abban az időben szinte valamennyien magukkal hozták Nyugat-Európából könyvnyomtató készségüket, de Nagykőrösön nem akadt követőjük. Gazdálkodó város volt ez a javából, amely inkább a földművelésre, állattenyésztésre alapozta életét. Még Aranyék is Pestre jártak könyveiket kinyomtattatni. Csak midőn a Bach- kormány az új rendszerű gimnáziumi évkönyvek kiadásáról rendelkezett, akkor elégedtek meg a szomszéd Kecskemét kisebb könyvnyomdájával. Szilády Károly mester azonban olyan igyekvőnek bizonyult, hogy Arany verstani művébe puszpáng- ból faragott kótanyomó dúcokat! Szilágyi Sándor és Szabó Károly aztán divatossá tette itt is a könyvnyomtató műhelyt: az első nagykőrösi várostörténeti mű, a Bállá Gergely műve is itt jelent meg az ő gondozásukban, 1859-ben. A FEJLŐDÉS azonban nem váratott magára sokáig: 1876- ban jelentkezik itt is az első nyomdászmester, Ottinger Ede, akit fia is követ. Egy félszázadig ők űzik a városban ezt a fontos ipart. Az Ottingerekről személy szerint keveset tudunk. Az a nemzedék, amely közvetlen kapcsolatban volt velük, már elhalt. Egy közeli rokonuk azonban még él, így hozzá fordultam levélben. Gaál Ferenc nyugdíjas mérnök Debrecenben szívesen állott rendelkezésemre, egykorú okmányokkal is szolgálhatott. Legmesszebbről ismert ősük Eszéken volt császári pék. Ennek az Ottinger Mihálynak és Heppin Teréziának a fiát, Antalt, az eszéki plébánián keresztelik meg 1811, május 28-án. Nem igaz tehát az a kósza hit, amit talán maga a jobb viszonyok közé került család terjesztett Kőrösön, hogy őseik katonatisztek voltak. Így hallotta ezt tőlük Nagy Sándor nyomdász, egykori tanítványuk is, akinek szintén számos adatot köszönhetünk. Becsületes iparos volt, ha császári szolgálatban állott is. Fiát feljebb akarta emelni: ez, meglevő orvosi diplomájának' tanúsága szerint már „seborvos’’ lett, ami akkoriban a borbélynál valóban magasabb rangot jelentett. Ö már Makón telepedett le, ott tevékenykedett. Ott született fia, Ede is. Mivel gyenge szervezetű gyermek volt, a kevesebb mozgást kívánó nyomdászi pályára adták. Így a család visszakerült az iparos társadalomba. Később is XVIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1974. DECEMBER 4., SZERDA X A PESTME gy E. I HÍR LA P KOlOIMKIA PA SA Példát mutatnak a fiataloknak Előadás Gyarapították a város hírnevét Idős mesterek találkozója Bensőséges, ünnepi hangulatban tartatta meg a napokban a KIOSZ helyi szervezete, az idős iparosok napját. Az erre az alkalomra szép számmal összejött öregeket Kerekes Károlyné, a KIOSZ városi szervezetének titkára köszöntötte, majd Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott beszédet. Elmondta, hogy a városban megbecsülik az öregeiket, köztük az idős kisiparosokat is, akik becsületes munkával gyarapították Nagykőrös hírnevét, segítették iparosodását, urbanizálódását. Munkálkodásuk ma is példát mutat a fiataloknak. Végül a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében, hosszú, derűs életet kívánt az idős iparosaknak. A körösi idős mesterek napján részt vett Gyarmati Imre, a ceglédi KIOSZ elnöke is, aki meleg szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket. Örömmel állapította meg, hogy a városban példásan ápolják az idős és a fiatal kisiparosok kapcsolatát, együttműködését. A találkozón felszólalt még Cseri Kálmán kisiparos is, aki társai nevében az öregek életének jelentős változásairól beszélt. A rögtönzött műsorban Mogyoró László kisiparos, a városi énekkar régi tagja szép népdalokat, nótákat énekelt igen nagy sikerrel. Ezt követően a KIOSZ helyi vezetősége vacsorával vendégelte meg az idős kisiparosokat, melyet még hosszan tartó baráti beszélgetés követett. K. L. A jövő évi gyümölcséi; zöidségértékesítésrul Az ÁFÉSZ és a konzervgyár rendezésében december 9-én, hétfőn délután 4 órakor az Arany János Művelődési Központ színháztermében tájékoztató előadást tartanak az 1975. évi gyümölcs- és zöldségtermés felvásárlásáról és az értékesítés kilátásairól. Az előadásra a rendezők meghívják a háztáji, zárt-, hobby- és egyéb kiskertese- ket is. Meglepetés az apróságoknak Hetven állami gondozott gyermeket nevelnek a városban működő Pest megyei Csecsemőotthonban. Az otthont, a kicsinyeket a 21-es Volán nagykőrösi kirendeltsége, a Városgazdálkodási Vállalat két szocialista brigádja, az ITV dolgozói patronálják — Télapó ünnepére az apróságok újabb játékcsomagot kapnak a brigádoktól. Apáti-Tóth Sándor felvétele SPORT Népes mezőny-az országos birkózóversenyen A sportotthonban országos serdülő szabadfogású birkózóversenyt rendeztek, amelyen hetven fiatal vett részt, az ország különböző részéből. Két szőnyegen is háromórás volt a viadal, amelyen sok akciót és kétvállas győzelmet láttak a lelkes nézők. büszkén emlegették, hogy Makón Knerékkel voltak szoros kapcsolatban, sokat tanultak tőlük. Így tehát a nagykőrösi nyomdászat ebből az országos nevű forrásból származik ... A fiú testestül-lel- kestül nyomdász lett: amikor megnősült, tanúi is mindkét oldalon nyomdászokból kerültek ki... A képesítés birtokában hamarosan önállósítani kívánta magát a fiatal nyomdászmester. Olyan jómódú helyet keresett, ahol még nincs nyomda. Ezt jó érzékkel Nagykőrösön találta meg. Megvette 1876-ban, tehát idestova 100 éve a Szolnoki út sarkán, a templommal szemben levő házat, melyben most a Villamos Kisgépjavító szerviz van. Egy lábbal működtethető kis sajtót állított fel, melyen a gyászjelentések és más kisebb, gyakran szükséges nyomtatványok készülhettek, majd hamarosan egy asztal alakú nagyobb szerkezetet is beszerzett, melyen már nagyobb alakú műveket, íveket is nyomtathatott. Eleinte ezt izmos legények hajtották, majd mihelyt bevezették Nagykőrösön a villamos áramot, gépesítette a hajtást is. Hamarosan felismerte, hogy nyomda nem lehet meg újság nélkül: ez jelenti a biztos munkát, a megélhetést, a jövedelmet. Dr. Törös László (Folytatjuk) Hét nagykőrösi fiatal is indult, a legnépesebb súlycsoportokban. Szabó értékes helyezést ért el. A 67 kg-os súlycsoportban két körösi: a még túrkevei és a már FTC-s színekben inbuilt sportoló vívta a döntőt, Nagy Miklós és janovics György személyében. Érmes helyezettek: 42 kg (2 induló): 1. Csáki (Túrkevei AFIT), 2. Gömöri (Kecskeméti SC). 45 kg (3): 1. Rácz (Ceglédi VSE), 2. Her- czeg (KSC), 3. Schwartz (Szegedi VSE). 49 kg (7): 1. Kecskeméti (Cegléd), 2. Halasi (Cegléd), 3. Szabó Tibor (Nk. Kinizsi). 53 kg (9): 1. Mogyorósi (Csepel Autó), 2. Kovács B. (Cegléd), 3. Kása (KSC). 57 kg (14): 1. Seres (SZVSE), 2. Szigeti (Cs. Autó), 3. Balázs (Dabasi KSK). 62 kg (14): 1. Rohonczi (Cs. Autó), 2. Kása (Cegléd), 3. Tóth B. (Cegléd). 67 kg (8): 1. Nagy (Túrkeve), 2. Janovics (FTC), 3. Katus (Kalocsai VTSK). 72 <kg (4): 1. Galsi (Törökszentmiklósi Vasas), 2. Mészáros (Cs. Autó), 3. Saiga (Kunszentmikló- si MÁV). 78 kg (4): 1. Kovács F. (KSC), 2. Kovács G. (Mo- nori SE), 3. Kátai (KSC). Nehézsúly (5): 1. Szűcs (Cs. Autó), 2. Róth (Monor), 3. Kovács J. (KSC). A pontverseny végeredménye: 1. Csepel Autó 21; 2. Ceglédi VSE 20; 3. Kecskeméti SC 14; 4. Túrkevei AFIT 10; 5—6. Szegedi VSE és Monori SE 6—6; 7. Törökszentmiklósi Vasas 5; 8. FTC 3; 9—12. Nagykőrösi Kinizsi, Dabasi KSK, Kalocsai VTSK és Kun- szentmiklósi MÁV 1—1 ponttal. ★ Ezzel egyidőben Jászapátiban országos úttörő kötöttfogású versenyre került sor, 35 indulóval. Érdekesség, hogy a legfiatalabb korosztályban a fogásnemeket kevesen ismerik. Az Nk. Kinizsi fiataljai közül a következők értek el helyezést: A-korosztály. 29 kg (3 induló): 1. Strázsi Pál, 2. Szemerei Zoltán, 3. Csontos Tibor. 45 kg (2): 1. Veszprémi János. B-korosztály. 35 kg (4): 1. Strázsi Gyula, 2. Mécs István. 45 kg (4): 3. Kaszap Zoltánl 41 kg (5): 2. Pákozdi Béla. 49 kg (3): 1. Apró Balázs, 2. Kökény Balázs. 53 kg (2): 1. Budai Sándor. Megyei tízek bajnoksága Cegléden, a Bem SE pályáján rendezték a tekézők megyei tizekbajnokságát, amelyen NB-s játékosok nem szerepelhettek. A 100 vegyes (50 —50 telibe és tarolásos) dobá- sú viadalon a ceglédiek mögött az eredetileg tartalékként behivott Tajti Dezső (Volánbusz, Nagykőrös) 343 fás összteljesítménnyel a kilencedik helyen végzett Szerdai műsor Kézilabda Toldi sportcsarnok, 15: Nk. Toldi DSK—Kecskeméti Kertészeti Főiskola női, 16: Nk. Toldi DSK—Kecskeméti Kertészeti Főiskola férfi barátságos mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Jelbeszéd. Színes magyar film. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Bob herceg. Színes magyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. — Pénteken este fél 8-kor á strand előtt egy fél pár fehér műbőr gyermekcsizmát találtak. A tulajdonos átveheti a Kecskeméti úti fiúkollégiumban.
