Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

1974. DECEMBER 4., SZERDA 7 lilCYEl lN£/W TB szMkÚUJ» Közösen, a lakosság jobb ellátásáért Beszámoló taggyűlés a Pest megyei Vendéglátóipart Vállalatnál A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat központi párt- alapszervezetének beszámoló taggyűlésén negyven oldalas, adatokat, tényeket, számokat és összehasonlításokat tartal­mazó beszámolót olvasott fel Bognár István párttitkár. Teljesítették a pártíeladatokat Megismerhettük belőle a po­litikai oktatás eredményeit, a vezetőségi tagok munkájának arányait, illetve gyengéit. Ki­emelten foglalkozott a tömeg­szervezetek pártirányításának kérdéseivel, és végül kilenc pontban rögzítette a további feladatokat. A beszámolóból nyilvánva­lóvá vált, hogy az alapszer­vezet teljesítette feladatát: összefogta a kommunistákat, gondoskodott fejlődésükről, rendszeresen bevonta a ten­nivalókba a pártonkívülieket. Arra azonban csak utalások történtek, hogy egy nagy, az egész megyét behálózó gazda­sági egység, egy szolgáltató vállalat központi pártalapszer- vezete munkabeszámolóját hallottuk; hogy nemcsak „zárt” pártéletet éltek a Ven­déglátóipari Vállalat kommu­nistái, hanem szerveztek, irá­nyítottak, befolyásoltak és példát is mutatták — a gazda­sági munkában. Közös céljuk a vállalati eredmények meg­javítása, illetőleg a megye la­kosságának minél jobb ellátá­sa volt. Eredményeiket nem kell véka alá rejteni. Az egyébként kitűnően megszerkesztett beszámoló azonban minderről jórészt hallgatott, olyannyira, hogy dr. Foki László, a vállalat ve­zérigazgatója volt végül az, aki hangot adott hiányérzété- nek. Felszólalásában azt ele­mezte, miként járultak hozzá a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat dolgozói a nem­zeti jövedelem emeléséhez, és vajon mindent megtettek-e ennek érdekében? A három éve alakult vállalat, amely két régebbi cég összevonásával jött létre, sokat köszönhet an­nak a mintegy kétszáz kom­munistának, akikre mindenkor számíthatnak. Elsősorban rájuk támasz­kodva lehetett összefogni a nyolcvan munkahelyet a me- g'7~ területén, és sokszor csak áldozatvállalással tudtak helytállni. A vendéglátás — nem tartozik a népszerű szak­mák közé. Rendkívül kevés a szabad idő, és a munkafeltéte­lek sem a legjobbak. Az utób­bi időben megkezdett gépesí­tés még alig érezteti hatását. A 44 órás munkahét bevezeté­se — bár jogosságát mindenki elismeri és üdvözli — újabb gondot is jelentett. Csökken­tett nyitva tartásra éppen a vendéglátás jellegénél fogva alig van lehetőség, így a túl­órákat kifizetik. Százezer fo­rintokról va9 szó, amely az év végi nyereségrészesedést ront­ja. Ugyancsak nehézség, hogy még a szakképzett pincéreknél is kevesebb á konyhai dolgo­zó, akivel a vendég nem talál­kozik, de munkája révén vá­lik csak teljessé az üzletme­net. Sokszor csak áldozatvállalással Az elkövetkezendő időszak sem lesz könnyebb az elmúlt évnél. Karbantartásra, korsze­rűsítésre több mint évi 66 mil­liót fordíthatnak, s ez bármily nagy összeg — kevés. Eddig már negyven új beruházást valósítottak meg, vendéglő­ket, raktárakat és konyhákat emeltek, de így sem tudnak lépést tartani a hálózat gyors elavulásával. A rendkívül mostoha munkakörülmények is Okai, amiért a fiatal nők hosszabb-rövidebb idő után felmondanak. Mindezek ismeretében le­het igazán értékelni a szocia­lista brigádok erőfeszítéseit, a kongresszusi __munkaverseny er edményeii, a dolgozóit jfel­ajánlásait a kongresszus tisz­teletére, a felszabadulás 30. évfordulójára. Ilyen adottsá­gok mellett szerveztek meg és értek el dicséretes eredményt a „Tiszta, rendes üzlet” és az „Alkotó ifjúság” mozgalom­ban. A pártszervezet rugalmassá­gát és a gazdasági vezetés elő­relátását mutatta B. Tóth And­rás igazgatóhelyettes felszóla­lása, amelyben a vállalatnál Csúcs előtt a k Milliárdos készletek Az idén Mikuláskor mintegy harminc-harmincöt féle csokoládé- készítményt kínál a kereskedelem. A korábbi hónapokban „ta­karékoskodtak” nyugdíjasaik­kal az áruházak, hogy az év végi forgalom finisében, de­cemberben vehessék igénybe valamennyiük segítségét. Hétfőn munkába is állt mintegy 600 nyugdíjas az ország 30 Centrum áruhá­zában, ahol most kezdődik a csúcsforgalom finise, hiszen az ünnepi vásár már hetek óta tart. Szombaton például 37 millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le az áruházak, 10 százalékkal többet a tavalyi­nál. Az ország legnagyobb üzle­teinek készlete jelenleg mint­egy folyó KISZ-munkát elemezte. Hangsúlyozta: éppen, mert ál­landó munkaerőgonddal küz­denek, különösen fontos, ho­gyan szerettetik meg tanulóik­kal úgy ezt a — valamikor nagyon becsült — szakmát. Számítanak a fiatalokra A vállalati központi párt- alapszervezet munkájának egyik legpozitívabb vonása, hogy állandó követelményeket állítottak a KlSZ-alapszerve- zet elé, tagjait bevonták a legnehezebb munkákba, és így neveltek belőlük kommunistá­kat. Az új párttagok szinte mind ebből a körből kerültek ki, s azóta is számítani lehet rájuk. A KISZ-szervezet fel­nőtté vált, hasznos partnere a vállalatvezetőségnek, ami különösen kitűnt az idén tar­tott ifjúsági fórumon, majd a Pest megyei ifjúsági parla­menten, ahol 36 küldött kép­viselte okosan-aktívan a ven­déglátóiparban dolgozó fiata­lok érdekeit. A további hozzászólások — a beszámolóhoz hasonlóan — megmaradtak a pártszervezet belső életének és a tömegszer­vezetek politikai munkáiénak taglalásánál. Valamennyi hasz­nos, felelősségteljes, átgondolt vélemény volt. Miután azon­ban a központi pártalapszer- vezet tevékenysége iránymutató a háromezer embert foglalkoz­tató nagyvállalatnál, a beszá­moló taggyűlés még sikere­sebb lehetett volna, ha a kom­munisták részletesebben ki­fejtik véleményüket a gazda­sági feladataikról is. Komáromi Magda Folytatódik az erdősítés és a fásítás Pest megyében Nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek hasznosítása Évről évre növekszik a fakitermelés Pest megye 691 869 hektárt kitevő területéből 1970-ben 136 859 hektár volt az erdő, 1973. december 31-én pedig már 143 060 hektár. Annyit jelent ez, hogy míg az erdők országos átlaga 16,7 százalék, addig Pest megyében 20,9 százalékos ez a területarány. Múlt év végén csak a ter­melőszövetkezetek 35 440 hek­tár erdővel rendelkeztek és e terület azóta is tovább nö­vekszik. Így hasznosítják ugyanis legjobban a nagy­üzemi művelésre alkalmatlan földjeiket. Az erdőtelepítést és sok helyen a cellulóznyárfa ültetését 1967-ben kezdték meg nagyobb arányokban a tsz-ek Azóta alkalmaz több tsz is erdészeti szakembert, jelenleg 17 erdőmérnök és 71 erdésztechnikus irá­nyítja Pest megye terme­lőszövetkezeteiben az er­dőtelepítést és a fagazdál­kodást. A múlt esztendőt is bele­értve évi átlagban 2000—2500 hektár erdőt telepitettek, ez idén viszont mindössze 440 hektár volt a terv. Nem az erdősítési kedv csökkent, ha­nem a telepítés költségeihez szükséges tetemes pénzössze­get nem lehetett teljes egé­szében előteremteni. Ennek ellenére túlteljesítették a ter­vet, összesen 562 hektárra. Ugyanakkor a tervezett 850 hektár cellulóznyárfa helyett csak 605 hektárt ültettek be, mert 1973-ban a cellulóz­nyárfa telepítési tervét jelen­tősen túlteljesítették. A jövő év erdőtelepítési ter­ve 713 hektár, amire 25,7 mil­lió és a cellulóznyárfa-tele- pítésé 773 hektár, amire 22 millió forintot kell előirá­nyozni. , . i I I A telepítést, kivéve a me­redek lejtőket, amelyeken kézi ültetés szükséges, gépek­kel végzik. Üj csemetekertek létesítése megkönnyítené az erdősítést A legtöbb érdekelt gazda­ság ugyan igyekszik saját részére facsemetét nevelni, mégis kénytelen az ország kü­lönböző részeiből is kielégíte­ni ez irányú szükségletét. Fő­leg erdei és fekete fenyőt, tölgyet, de nyárfacsemetéket is kell vásárolniok. Az idén csupán 8 millió csemetét ter­meltek, holott 13 millió kel­lett. Az 5 millió darab hiá­nyon belül egyes gazdaságok csemetekertjei fafajtákban sem tudták kielégíteni saját szükségletüket. Ezért valósá­gos csemetebörze alakult ki, egyes gazdaságok azt keres­ték, amire talajviszonyaik szerint szükségük volt, má­sok viszont piacra dobták csemetefeleslegüket. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának az agglomerációs övezetre kiterjedő erdőtele­pítési és fásítási terve 1800 hektár. A Budapest környé­ki zöldövezeti program kü­lönben összesen nyolcezer hek. tárral számol. 1975-ben a parkerdők to­vábbfejlesztését tervezik az állami erdőgazdasá­gok. A Pilisi Parkerdőgazdaság 10 ezer, a Telki Erdő- és Vad­gazdaság 4300, a Gödöllői Er­dő- és Vadgazdaság pedig kétezer hektárra növeli a szo­ciális üdülő erdőterületét. S a községek közül is töb­ben kívánnak parkokat lé­tesíteni. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére em­lékparkok kialakítására ké­szülnek jövőre, éspedig össze­sen 170 hektáron. Ezenkívül csaknem valamennyi község folytatja belterületén az ut­cák és terek fásítását is. Az erdősítés természetesen nem öncélú, gazdasági ha­szonra alapozzák. Ha a fa bizonyos életkort megér, ki­vágják és értékesítik. A múlt években átlag 60 ezer bruttóköbméter fát termeltek ki Pest megyé­ben. Az idén 70 ezer köb­métert is meghalad a terv, amit bizonyára túl is teljesí­tenek. Jövőre pedig az elő­irányzott fakitermelési terv már 80 ezer bruttóköbméter. Mondani sem kell, hogy a ki­termelt fák helyét újra be­ültetik és így az erdősítés tu­lajdonképpen minden évben ezzel is nagyobb területre ter­jed ki. Sz. E. Tíz nap rendeletéiből Az állami népesség-nyilván­tartással kapcsolatos egyes lak­címbejelentés! rendelkezések módosításáról kiadott 6/1974. (XI. 20.) BM rendeletet a Taná­csok Közlönye 61. száma tar­talmazza. (Ez a rendelkezés másfél milliárd forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, s lényegében teljes a választék is. A hazai ipar ter­mékein kívül sok az import­áru, főleg az ilyenkor legkere­settebb ajándék jellegű cikk. Decemberre egyebek között százezer angol, japán, olasz női felső kötöttáru, Indiából, Angliából jersey méteráru, Csehszlovákiából és az NDK- ból bőrdíszmű, Ausztriából, Hongkongból és Olaszország­ból női fehérnemű, stb érke­zett, de kínálnak az áruházak japán zsebrádiót, Philips le­mezjátszót, angol konyhafel­szerelési cikkeket, angol s francia kozmetikai árut is. Fotópályázati felhívási A Fotokémiai Ipar Vállalat, és az DTÉRT> Vállalat 1975. január 1-től „A HÓNAP KÉPEI r 99 címmel közös fotópályázatot hirdet. Részt vehetnek rajta a fotóklubok, a fotó­körök tagjai, és minden fotóamatőr. A pályázatra beküldhető legfeljebb 5 darab 24x30-as méretű, bármilyen tárgyú, de kizárólag FORTE papírra készült, fekete-fehér vagy színes nagyí­tás, a következő címre: FORTE Bemutatóterem, 1051 Budapest V., Mérleg u. 12. Az első pályamunkákat december 15-től várjuk. Az első küldemények határideje: december 30-a, a továbbiakban mindig a hónap 20-a. A képek hátoldalára a kép címét, továbbá a szerző nevét és irányítószámmal megjelölt lakcímét is kérjük ráírni. A képekhez — a fenti adatokat is tartal­mazó — kísérőjegyzéket is mellékeljenek. Közöljék azt is, hogy — a saját költségükre —, igényt tartanak-e a képek visszaküldésére. Ebben az esetben a képeket lehetőleg a visszaküldésre is alkalmas csomagolásban kérjük beküldeni. Azokat a képeket, amelyeket a zsűri elfogadott, minden hó 1-étől kiállítjuk a FORTE Bemutatóteremben (Budapest V., Mérleg u. 12.) és az OFOTÉRT Bemutatóteremben (Budapest VII., Asbóth u. 15.) A kiállított képeket kéthe­tenként megcseréljük, hogy azokat a két bemutatóteremben minél többen megtekinthessék. A legjobb kiállított képek szerzőit a FORTE minden hónapban kétszer 200 Ft összegű vásárlási utalvánnyal díjazza. Ezek beválthatók a FORTE Mintaboltban (Budapest V., Mérleg u. 12.) és az OFOTÉRT 99. sz. szakbolt­jában (Budapest VII., Asbóth u. 15.) Azokat a képeket, amelyeket a zsűri nem fogadott el, a FORTE Bemutatóte­rem - a már közölt feltételekkel visszaküldi a pályázóknak, de a képek esetleges sérüléséért nem vállalunk felelősséget. A kiállított képek, valamint a díjazott szerzők nevét és képeik címét minden hónap első hetében közzétesszük a Magyar Ifjúság c. hetilapban. Az 1975. december 20-ig beküldött, havonta elfogadott és kiállított képekből december folyamán megrendezzük ,,AZ ÉV KÉPEI” című kiállítást. Ennek első három helyezettjét a FORTE 1000, 800 és 500 forintos vásárlási utalvánnyal díjazza, amelyek ugyancsak a már említett FORTE és OFOTÉRT boltokban válthatók be. FOTOKFMIAI IPAR VÁLLALAT OFOTÉRT VÁLLALAT foglalja magában, hogy de­cember 1-től a tanács igazga­tási osztálya intézi a lakcím- bejelentési ügyeket.) A gazdálkodó és felügyeleti szervek energiagazdálkodási tevékenységéről, az energeti- kusi szervezetről a nehézipari miniszter 8/1974. (XI. 20.) NIM szám alatt rendeletet adott ki (Tanácsok Közlönye 61. szám.) Az új növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló 21/1968. (VI. 21.) Korm. szá­mú rendelet egyes rendelkezé­seinek, valamint a végrehaj­tás tárgyában kiadott 21/1968. (VI. 21.) MÉM rendelet ki­egészítéséről és módosításáról a 25/1974. MÉM számú rende­let, illetve a 45/1974. XI. 29.) MT rendelet intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 89. száma.) A dúsított tőzeg forgalomba hozatalának ideiglenes engedé­lyezéséről, valamint a mező- gazdasági gépek munkavédel­mével kapcsolatos teendőkről a MÉM Értesítő 42. számában találnak az érdekeltek közle­ményt. A tenyészkansüldők felvá­sárlási áráról kiadott MÉM közleményt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 44. száma tartalmazza. Elkészült 18 ezer négyzetméter Eddig 18 000 négyzetméter fedett terület készült el a szö­vetkezetek első budapesti nagyáruházának 20 000 négy­zetméter hasznos területű épületéből. A műszaki átadás a tervek szerint 1975 decem­berében, az ünnepélyes meg­nyitás 1976. április 4-én, a felszabadulás 31. évfordulóján lesz. A 600 milliós beruházás­hoz a Belkereskedelmi Mi­nisztérium 120, a fővárosi ta­nács 100, az OKISZ 50 millió forinttal járult hozzá, a töb­bit a fogyasztási szövetkeze­tek közös alapjából fedezik. Az áruház különleges jelle­gét aláhúzza, hogy abban helyet kapnak majd olyan in­tézmények is, mint például a gyermekmegőrző, valamint OTP-fiók, a Coopturist uta­zási iroda kirendeltsége, nem szólva a hangulatos étterem­ről. További különlegesség: szá­mos cikk csak ebben az áru­házban lesz kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents