Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

Tizenegy kéreW A pénzügyminiszter rende­leté alapján a tanácsok végre­hajtó bizottságai a tételes és csak házadót fizető lakosság­ra kivetett községfejlesztési hozzájárulásból, a számvizs­gáló bizottság javaslata alap­ján — szociális okokból egyé­ni mérséklést, vagy törlést en- iv-délyezinetnek. A Vác városi Tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya, a számvizsgáló bi­zottsággal együtt a kérelme­zőknél lefolytatott helyszíni környezettanulmányok alap­ján 11 kérést terjesztett a végrehajtó bizottság elé. Eb­ből egy volt az elutasítás, hat kérelem a mérséklés és négy a teljes eltörlés. KITÜNTETÉS A váci járásbíróságon ün­nepélyesen búcsúztatták dr. Upor Gyula járásbírót, aki közel négy évtizedes működés után — ebből az utolsó 17 évet a váci bíróságon töltöt­te —, nyugalomba vonult. Dr. Csernok Gyula, a váci járás- bíróság elnöke méltatta dr. Upor Gyula munkásságát, és tevékenysége elismeréséül át­nyújtotta neki az Igazság­ügy Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Vásárlási könyv - a törzsvevőknek Az ÁFÉSZ már eddig is adott év végi visszatérítést tagjainak a szövetkezeti bol­tokban történt vásárlásokból. A Pest megyei ruházati kis­kereskedelmi vállalat 1975-től a területén — így Vácott és a váci járásban is —, vásárlá­si könyvet ad törzsvevőinek. Ebbe bejegyzik év közben a Prkv-boltiofeban vett áruk ér­tékét. s év végén a vásárlási érték 2 százalékát áru formá­jában, ajándékként visszaad­ják vevőiknek. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA S ÉS VÁC VÁROS rwFV-mirirVtf XVIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1974. DECEMBER 31., KEDD M új gyár Tiszafüreden épül Folytatják a termékszerkezet átalakítását a váci kötöttárugyárban Az országiban mindenütt most értékelik, sikeres volt-e az idei esztendő, teljesítették-e a terveket. A vád kötöttáru- gyárban megkérdezzük Bárt- fai Győző igazgatót, mit ho­zott 1974 az üzem számára? — Az idei esztendő szá­munkra, sajnos, nem volt si­keres. A kedvezőtlen világ- gazdasági jelenségek káros ha­tását csak részben tudtuk el- lensúlyozini. 4 milliós dollár­export tervünket csak 50 szá­zalékra valósítottuk meg. A fogyasztási cikkek iránt az ér­deklődés csökkent, s miég ala­csony árakon sem sikerült termékeinket mind eladni. — Az egész esztendőt ezek a jelenségek határozták meg? — Szerencsére, nein. A má­sodik félévben bizonyos mér­tékben javult a helyzet. Köny- nyebb lett a beszerzés és aiz értékesítés, de az összkép, sajnos, ezután már nem vál­tozott. — Hogyan alakult a mun­káslétszám a gyárban? — Munkaerőgondjaink ál­landósultak. 300—350 ember hiányzott a végterméket ki­bocsátó konfekciórészlegnél. Vidéki egységeinknél sem sok­kal jobb a helyzet. Az átlag- bérszínvonal alacsony, s ez a vidéki női lakosságot nem ösztönzi, hogy üzemsiinikben vállaljon munkát, összessé­gükben 80—85 százalékra tel­jesítették vidéki gyáraink a tervüket — Mit tettek azért, hogy vonzóbb legyen ez a munka a nők számára? — A szociális körülménye­ket állandóan javítjuk, a bé­reket emeljük, a dolgozókat autóbusz viszi a munkahelyre, a fizikai munka arányát egy­re csökkentjük. Lényeges azonban, hogy új üzemeinket, olyan helyre telepítsük, ahol nincs munkatúlkínálat. Tisza­füred látszik erre alkalmas területnek. A Szolnok megyei tanács támogatja is az ügyet. Az ötödik ötéves terv idősza­kában ez a körülbelül 500 fős új üzem már jelentős, 20—30 százalékos többlettermelésre ad majd módot. — Milyen új termékekkel jelentkeznek 1975-ben? — A IV. ötéves tervidőszak­ban megkezdtük a termék- struktúránk megváltoztatását. Ezt folytatjuk a következő év­ben is. Ez azt jeleníti, hogy to­vábbra is foglalkozunk a ki­készítés technológiai korsze­rűsítésével. az új alapanyagok kutatásával. Bruck András Megkülönböztetett elismeréssel Év végi nyilatkozatok a szocialista brigádmozgalomról GÖDI SZÍNES Egész nyáron és ősszel min­den hétfőn késő estig patto­gott a labda a Gödi TK pályá­ján. Kispályás labdarúgó-baj­nokságot rendeztek a felsőgödi üzemek dolgozói. A községi költségvetési üzem, a Ramona Ktsz, a Belügyi üdülő, a Kéz­műipari Vállalat, az „Amatő­rök’’ (a másutt dolgozók, de Gödön lakók) és a Vendéglátó­ipari Vállalat csapatai harcol­tak az elsőségért. A hetes csa­patok körmérkőzéséből a ven­déglátók kerültek ki győzte­sen — veretlenül, kapott gól nélkül. Ök nyerték a legjobb csapatnak kijáró serleget. A csapat jó szereplése nem vé­letlen, hiszen Vámos László zongorista karmesterként di­rigálta a csatársort, Csikós Imre vérbeli felszolgálóként tálalta a jobbnál jobb labdá­kat a „vezetőnek”, Horváth Zoltánnak, aki számolatlanul rúgta a gólokat. A jól sikerült kezdeményezést 1975-ben foly­tatják, de ekkor piór kétfor­dulós, tavaszi-őszV bajnoksá­got szeretnének rendezni. 1975-ben a szokásosnál több közérdekű építkezésre kerül sor Gödön. A szociális foglalkoztató központ műhelyét az Úttörő utcában háromszázezer forint értékben bővítik és korszerű­sítik. A gépkocsik részére már épül a garázs, az udvaron be­tonozott vízgyűjtő csatorna ké­szül, hamarosan bekötik az ut­cai csatornába. Gödön új temetőt létesítenek az Újtelep és a termelőszövet­kezet közti területen. Az új temető kialakításának költsé­ge előreláthatólag 800 ezer fo­rint. Göd-alsón az iparcikkbolt köztudomásúan korszerűtlen: kicsi és udvari bejáratú. A vállalat most kétszázezer fo­rintért bővíti az üzlclet. ★ Hamarosan megkezdik két buszmegálló és kitérő építését is. Az egyik fedett megálló a Kék Duna üdülő bejáratánál, a másik a tanácsháznál létesül 220 ezer forintért. A Felszaba­dulás út és a Tanácsköztársa­ság útja kereszteződésénél az autópihenő előtti részen a leg­kisebb eső után is áll a víz. Sokszor á betonutát és a jár­dákat is elönti. Ezen úgy se­gítenek, hogy a Tanácsköz­társaság útján az autópihenő­től a vasút irányában zárt csatornát építenek. A csator­na az utat keresztező Ilka pa­takba vezeti le a vizet. A gödi nagyközségi tanács évek óta dédelgetett terve, hogy Göd-alsón az új iskola felépítése után a régi iskolát átalakítsák napközi otthonná és bölcsődévé. Az új iskolát novemberben átadták rendel­tetésének, s a tanács vezetői most azon iparkodnak, hogy a régi iskola átalakításához elő­teremtsék az anyagi fedezetet. Ez bizony nem könnyű fel­adat, még akkor sem, ha bele­számítják a lakosság közismert segítőkészségét. A felújítási, átalakítási összegek meghalad­ják a kétmillió forintot. Rozsnyai Az első szocialista brigád 1960-ban alakult a dunakeszi konzervgyárban. Az eltelt években számuk közel 70-re növekedett. Minek köszönhető ez a fejlődés? — kérdeztük most, az év végén Tomasek Mihálynétól, az üzem szak- szervezeti bizottságának titká­rától. — Az első lépést azzal tet­tük meg — mondotta —, hogy tagadtuk a régi felfogást, mely szerint a konzervipar szezoná­lis jellege miatt nálunk nem lehet életképes brigádokat szervezni. Vállalatunk gazda­sági és társadalmi vezetése, de főként a dolgozók egyaránt felismerték ezt. Eredményeink erre épülnek. — Hogyan értékeli a szocia­lista brigádokat és mit vár tő­lük az új esztendőben — kér­deztük dr. Mihalus Ferenctől, a vállalat igazgatójától. — Szocialista brigádjaink munkájáról megkülönböztetett elismeréssel szólhatok — mon­dotta. — Vállalatunk vezető­ségének éveken át határozott célja volt, hogy kivezessük az üzemet a hullámvölgyből. Szo­cialista brigádjaink megértet­ték ezt a célkitűzést és mun­kánkban támaszkodhattunk rájuk. Nem kísért bennünket többé a veszteségesség réme. Ez egyértelműen dolgozóink érdeme. Megjutalmazásukra a napokban több mint kétmillió forintot fordítunk. — Az új esztendőben tarta­lékaink okos felmérésével és jó kihasználásával milliókat takaríthatunk meg. Ehhez kö­zös összefogásra van szükség, és olyan közszellemre, amely megszilárdíthatja eredmé­nyeinket. Ebben legmegbízha­tóbb segítőtársunk a szocialis­ta brigádmozgalom. — Az idén a konzervgyár­ban is nőtt a brigádok önte­vékenysége. Tudna-e erre pél­dát mondani? — kérdeztük Tolnay Györgytől, a vállalati pártszervezet csúcstitkárától. — Ebben az évben kétszer szerveztünk kommunista mű­szakot. Ezeken dolgozóinknak több mint 90 százaléka vett részt. De novemberben és de­cemberben újabb felajánlással jelentkeztek. Szeretnék egyko­ri, ma már nyugdíjas munka­társaikat megjutalmazni, és az 1. számú általános iskola ta­nulóit magnetofonnal meglep­ni. Ehhez a pénzt kommunista műszak szervezésével teremte­nék elő. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk a rokonoknak, a jó ba­rátoknak, ismerősöknek, a Váci Fonógyár és a Váci Autójavító V. dolgozóinak s mindazoknak, akik szeretett férjemet, édesapánkat utolsó útjára elkísérték és szívünk fájdalmában velünk osztoztak. A gyászoló Kalla család. Távlati terv 1990-ig Erdőgazdálkodás a termelőszövetkezeteknél Rád lemaradt a fakitermelésben A termelőszövetkezetek er­dőgazdálkodása ma már egy­re inkább megközelíti az ál­lami erdőgazdaságokét. A je­lenlegi ellenőrzés és irányí­tási rendszer mellett eljutnak az azokkal azonos színvonalú erdőgazdálkodáshoz. A váci járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság munka­terve alapján a Fadgyas Fe­renc NEB-tag vezette vizsgá­lócsoport a Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben (Perőcsény) és az Új Élet Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetben (Rád) tartott vizsgála­tot. Az 1971—1974. évek mun­káját ellenőrző vizsgálat cél­ja az volt, hogy megállapít­sák: a termelőszövetkezetek tulajdonában levő erdők tele­pítését, felújítását, kitermelé­sét a fennálló rendelkezések szerint, illetve az általános er­dőgazdálkodási gyakorlat sze­rint végzik-e? A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a két termelőszö­vetkezet szakszerűen, az ér­vényes jogszabályok szerint végzi e munkát. Szakmai irá­nyítást a Váci Erdőfelügyelő- j ségtől kapnak és mindkét tsz szakképzett vezetőt, erdész- teohnikust foglalkoztat. A klasszikus (régi), a tele­pített (új) és a mezőgazdasági célokat szolgáló nyárfaerdő te­rülete Perőcsényben 631, Rá- don 280 hektár. Jelenleg az uralkodó fajta az akác és a tölgy, de a rádi tsz az akácál­lományt fokozatosan fenyőre cseréli ki. A lábonálló erdők becsült fatömege a perőcsényiekné 38 600 köbméter, a rádiaknáJ 4994 köbméter. A tsz-ek erdő- telepítéseikhez állami támo­gatást kapnak. Perőcsény 59 hektáros telepítésre mintegy másfél millió forintot, Rád 78 hektáros telepítésre közel két­millió forintot kapott. Az er­dőtelepítésekhez, felújítások­hoz szükséges szaporító anya­got (csemetét) mindkét terme­lőszövetkezet elsősorban az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságtól szerezte be. Kisebb tételeket vásárol­tak a Balatonfüredi Erdőgaz­daságtól is. A termelőszövetkezetek ál­tal kitermelt fa kétféle célt szolgál. Perőcsényben a kiter­melt fatömeg 30 százaléka ipari fa, amelyet az erdőgaz­daság vásárol meg tőlük. A többi a lakossághoz kerül. Rá- don rendszeresen jelentkezik a lemaradás a fakitermelés­ben. Ennek oka a munkaerő- hiány, s az, hogy kevés a mo­toros fűrészük. A NEB java­solta e lemaradás pótlását jobb szervezéssel, vagy az er­dőgazdaságtól kapott segít­séggel. Érdekesek a távlati tervek. Perőcsény 1990-ig 208 hektá­ron telepít új erdőt fenyővel, tölggyel, nyárfával és egyéb fafajtákkal. Tervezik egy sa­ját fafeldolgozó üzem létesíté­sét, hogy magasabb értéket tudjanak az ipari fából előál­lítani. Rád a következő 10 év­ben 220 hektáron tervez új er­dőt, s főként fenyőfát telepít. P. R. Új lakótelep, új iskola A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi az új, 16 tantermes általános iskola építését. Az intézetben az új év tava­szán kezdődik meg a tanítás. loppány György felvétele' DECEMBER UTOLSÖ napjaiban egy másfél száz oldalas könyv ke­rült ki a Pest' megyei nyomda váci üzeméből: Kismaros község történe­te. Szerzője — a héttagú szerkesztő bizottság irányítója — Míves Ottó, nyugdíjas tanár, Dunakanyarnak és községének lelkes szószólója. Több éves kutatómunka eredmé­nye ez a most megjelent kötet. Az ötletet a Pest megyei Tanács felhí­vása adta, amelyben kérték, hogy a megye községei írassák meg törté­netüket, készítsenek helyi monog­ráfiát. A szerkesztő bizottság (Krebsz Jó­zsef, Poldauf Medárd, Liebhardt Fe­renc, Almási Antal, Koch János, Várszegi Ferenc és Mester Alajos) csakúgy, mint Míves Ottó igyekezett mindent összegyűjteni Kismaros mú! ti áról. SORRA FELKERESTÉK a hazai levéltárakat, kutattak plébániahiva­talok porosódó irattáraiban, levelez­tek NSZK-beli és ausztriai archívu­mokkal. így vált lehetővé a múlt történetének a feldolgozása. A fel- szabadulás óta eltelt 30 év anyagá­nak rögzítése szemtanúk elmondá­sa, jegyzőkönyvek, újságcikkek alap­ján már könnyebben történi. Jól gazdálkodtak a rendelkezésre álló terjedelemmel. Az első részben megismerkedünk a község földraj­Több éves kutatómunka eredménye Kismaros története zával, geológiájával, állat- és nö­vényvilágával. Megtudjuk, hogy Kismaros határának állatvilága na­gyon gazdag. A legkülönfélébb ren­dű állatok megszámlálhatatlan so­kasága él itt a parányi szúféléktől az erdők királyáig, a szarvasig. A településről említést tesz Ano­nymus, aki azt írta, hogy a község környékét Árpád. Zoárd és Kadosa vette birtokba. ..Elindulának Kalka (Galga) vizétől, megpihenve a Vav- rence (Verőce) pataknál, s eljutá- nak az lóul (Ipoly) folyóig.” Két év­vel ezelőtt a kotróhaió Kismaros térségében dolgozott. A folyamme­derből számos érdekes leletet, fegy­vert hozott napvilágra a római gla- diátori kardoktól kezdve a néován- dorlás-kori, majd kereszteshadjára­tok idejebeli fegyverekig, szerszá­mokig. A KÖZSÉG ALAPfTÄSÄNAK éve: 1732. A kitelepülések során el­néptelenedett vidékre bevándorlók érkeztek. Hívásra jöttek és gyökeret vertek. Időrendi pontossággal sorol­ják fel az őslakó Maurer, Lang, Bauer, Hoffman s a többi családot. A falu békésen fejlődik. A lakosság szőlőt telepít, gyümölcskultúrát lé­tesít, gabonát termel és vágómarhát tenyészt. Az itt élők — az első vi­lágháborút megelőző adatok szerint — háromnegyed része magyar, s egynegyede nemét ajkú. A két háború borzalmainak leírá­sa mellett megörökít a könyv derűs színfoltokat is. A vasutas Lang Jani bácsit, aki örök bohém volt. Kedves trombitája nélkül soha nem ment szolgálatba. S amikor a vonat, elin­dult Kismarosról, a paklikocsiban fújni kezdte a „Kék nefelejcs” dal­lamát. Megörökíti Bauer Mihályt, aki egyetlen szekercecsapással ket­tévágott egy húszpengőst, pontosan középen, egyetlen millimétemyi el­térés nélkül. Nagy részt kaptak a könyvben a felszabadulás óta eltelt három évti­zed esernényei. Gondosan megírt fe­jezetek sok-sok statisztikai adattal számolnak be a közművesítésről, az egészségügyről, a közlekedésről, a közigazgatásról stb. Megismerjük a község vezetőit, a KISZ-ben mun­kálkodó fiatalokat, az Expressz If­júsági Tábor színes életét. KÜLÖN OLDALAK mutatják be képekben a régi és a mai Kisma­rost. Féltve őrzött családi albu­mokból, iskolai levéltárakból, kül­földi archívumokból gyűlt egybe a fotóanyag, s a község mai életét András Ida vette lencsevégre. A munka, az aprólékos adatgyűj­tés mellett, a helyi tanács áldozat- készségének elismerése után a ben­sőséges, emberközeli hang és stílus ragadja magával az olvasót: — Az öntudatban, világnézetben végbement forradalmi változás hoz­ta létre szeretett Kismarosunkban az új társadalmat, amely derűsen, bi­zakodóan tekint a jövő elé. — E könyvecske szerzője és szer­kesztő bizottsága azt kívánja az utánunk következőknek, hogy sze­ressék Kismarost. Az öreg pincék mélyén néhány régi prés őrzi csu­pán a múltat, miközben a közeli vasúton óránként 100 kilométeres sebességgel száguldanak a hazai és a nemzetközi vonatok ... A KÖTETET eljuttatják vala­mennyi kismarosi család asztalára akkor, amikor január 1-től, a Verő­cével való egyesülést követően újabb korszak kezdődik a két és fél évszá­zados település életében. Papp Rezső I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents