Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

Kongresszusi előkészületek és az ifjúkommunisták AZ MSZMP X. kongresz- Ezusa óla jelentősen megnőtt a fiatalok aránya a pariban. Je­lenleg közel 6/ ezer harminc éven aluli tagja van a párt­nak es közülük kerenen 56 ezer egyben KíSZ-tag is. Túl­zás némül hozzátshetjüii, hogy számarányuknál is jelentősebb politikai erőt képviselnek, mert az életkorukkal együct- járó agilitással és az előző ge­nerációdnál magasabb íoitú általános, szakmai és politi­kai műveltséggel rendelkez­nek. Nagy hányaduk tagja a párt vagy a KlSZ-vezecoség- nek, jelentős részük propa­gandista, de sokat találunk közülük a különböző állami, társadalmi szervek, tömegszer­vezetek aktivistái között. Most, amikor a XX. kongresz- szusra készülünk, jogos a kér­dés: mit és mennyit tesznek a fiatal párttagok az előkészítő munka sikeréért, mit vár tő­luk a párt ebben a munkában. Mindenekelőtt azt, hogy fo­kozott politikai aktivitással, cselekvőén vegyék ki részü­ket a közös munkából. A fia­tal kommunisták többségének ez lesz az első kongresszusa. Nagyszerű lehetőség ez arra, hogy az előkészítés során aiapszervezetük tagsága előtt ismételten igazolják a bizal­mat, amit felvételükkor az alapszervezet irántuk tanúsí­tott. Járjanak élen az önkén­tes munkavállalásban, időben és maradéktalanul tegyenek eleget megbízatásaiknak, se­gítsenek a vezetőségnek, a pártcsoportnak, mind a tartal­mi, mind pedig a szervezési feladatok ellátásában. A most folyó beszámoló tag­gyűlések és az ezt megelőző időszak tapasztalatai azt iga­zolják, hogy ezzel az aktivi­tással a fiatalok nem adósak. A kongresszusi munkaver­senyben résztvevő munkabri- gádokiban, szocialista brigá­dokban elsősorban ők a moz­gató rugók, a hangulatot, munkakedvet meghatározó té­nyezőik. Az őszi mezőgazdasá­gi betakarításban felmérhetet­len segítséget nyújtottak az ifjúmunkás kollektívák, diák- és katonafiatalok. A lelkesítő, szervező munkában szinte mindenütt érezni. . lehetett a fiatal kommunisták cselekvő jelenlétét. A BESZÁMOLÓ párttag­gyűléseken sokan jelentkez­nek szólásra és bátran, nagy felelősségérzettel beszélnek saját, vagy az általuk vezetett ifjú kollektívák tevékenységé­ről, teszik szóvá a meglevő hibákat és vállalnak részt a további teendőkből. Számos tettük igazolja, hogy hasznos, tevékeny résztvevői a pártpo­litika végrehajtásának, felvé­telükkel valóban erősödött a párt. A pártaiapszervezetekben a kongresszusi előkészületek kellős közepén tartunk. A be­számoló taggyűléseken meg­választják a vezetőségválasztó januári taggyűlések tisztség- viselőit, köztük sok fiatalt is. Várható, hogy a pártszerveze­tek vezetőségeiben, az irányító testületekben is arányuk to­vább fog nőni. Egyre több pártszervezet is­meri fel, hogy nemcsak a sta­tisztika miatt szükséges a fia­talítás, de a növekvő felada­tok, a dinamikusabb munka is ezt követeli. Ez a tény a fia­talok iránti bizalom újabb je­le, egyben fokozott felelőssé­get jelent az ifjú kommunis­ták számára. A PÁRTSZERVEZETEK­BEN fokozott politikai aktivi­tást várnak tőlük, különösen akkor, ha választott tisztség- viselők lesznek. Elvárják tő­lük, hogy gondosan tanulmá­nyozzák a kongresszusi irány­elveket, és aktívan vegyenek részt annak vitájában. Segít­sék a jelölő bizottságok fele­lősségteljes munkáját. Ne le­gyen közömböst egyetlen fiatal párttag számára sem, hogy kik vezetik a pártszervezete­ket a következő években. Az utóbbi években erőtelje­sen fejlődött a pártszerveze­tek ifjúságpolitikai munkája és ennek gyakorlatában orosz­lánrész jut a fiatal kommu­nistáknak. Az eddigieknél na­gyobb arányban vállalkoznak arra, hogy egyrészt a párton belül, másrészt a KISZ-ben az ifjúságpolitika elsőszámú munkásai legyenek. Azért kell ezt szóvátenni, mert amíg a KISZ-ben az utóbbi másfél év alatt több mint duplájára nőtt a párttagok száma, ad­dig a KISZ-vezetőségek tag­jai között lényegesen csök­kent a számuk. A KISZ 1974/75. évi akció- programja, a felszabadulási beszámoló, a XI. pártkong­resszus politikai előkészítésé­nek szerves része. A több mint félszázezer KISZ-es párttag elsősorban azt kérje — és lehetőleg kapja —párt- megbizatásul, hogy a párt if­júsági szervezetében tudásá­nak, képességének és érdek­lődésének megfelelő munkát végezzen. Petrovszíki István Növekvő társadalmi aktivitás Bag községiben 4200-an él­nek, közülük bejáró dolgozó 2200 lakos. A lakóházak szá­ma jelenleg 1077, ám a jövő­ben egyre több maigiámházépí- tés várható a legújabban par­cellázott területeken. Az utóbbi években növeke­dett a lakosság aktivitása, lé­nyegesen több lett a társadal­mi munka. Tavaly a lakosság 208 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végzett, míg eb­ben az évben ez az összeg 621 ezer forintra rúg. Fontos napirendek az első vb-n A gödöllői városi tanács 1975. január 2-án, csütörtökön tartja a következő esztendő első végrehajtó bizottsági ülé­sét, amelyen ezúttal is a vá­rost érintő fontos dolgok ke­rülnek napirendre. A többi között beszámoló hangzik el a Városgazdálkodá­si Vállalat jövő esztendei ter­véről, s tájékoztatják a végre­hajtó bizottság tagjait az im­már két esztendős helytörté­neti szoba továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos elképzelések­ről, tennivalókról. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1974. DECEMBER 31., KEDD BRIGÁDOK ÉS EREDMÉNYEK Kommunista szombatok a városért Valójában elérkeztünk már az esztendő végére, s a vál­lalatok, intézmények, szövet­kezetek szocialista brigádjai is szemre vételezik, mit is tet­tek az év során, mennyire tudták teljesíteni terveiket, hogyan, és mivel segítették munkahelyüket a jobb ered­mények elérésében. A lakosság szolgálatában A gödöllői Vegyesipari Szö­vetkezet kollektívája sok jó eredménnyel dicsekedhet, ezek közül nem egyet említettünk már lapunkban is. A szövet­kezet brigádjai bekapcsolód­tak a Pest megyei KISZÖV kongresszusi munkaversenyébe, s ennek során a munka- és egészségvédelmi intézkedések egész soréit hajtották végre. Az idén adták ált a rövid idő alatt kedveltté, mondhatnánk, népszerűvé vált alsóparki fod­rászatot, egy lakatosműhely át­alakításával pedig a legkor­szerűbb munkakörülménye­ket tették lehetővé egy új Ünnepségsorozat Pécelen Festő székely harisnyában DOBOGÓN A FÉRFIKAR Pécel felszabadulásának tiszteletére ünnepségsorozatot rendeztek a nagyközségben. A harmincadik évforduló napján, december 28-án, fogadták a helyi általános iskolában a felszabadulási lángot, majd megkoszorúzták a hősi halot­tak sírjait. Városiasodó arculat A Szemere Pál művelődési házban került sor az emlék­ünnepélyre és a Galga menti népművészeti találkozó helyi bemutatójára. Az ünnepséget Juhász János, a nagyközségi Év végi örömök A gödöllői városi tanács 12-es számú tanácstagi körze­tének tagja Szabó Gyula, az Építőipari Szövetkezet gépé­szeti művezetője. Nemcsak szakmai téren ismerik el, ha­nem a társadalmi munkában is élen jár. A Bocskai, a Bem és az Arany János utca. vala­mint az agyagbányai település lakói bizonyíthatják ezt leg­jobban, akiknek érdekeit im­már 20 esztendeje képviseli nagy lelkesedéssel. Villanyt, járdát kaptak, kiépült a ve­zetékes vízhálózat, s megja­vultak a közlekedési viszo­nyok. Az év utolsó vasárnapján, december 29-én is cselekvésre mozgósított, s ez alól családja sem volt kivétel. A Bocskai utca 19-es számú ház kertjé­ben és az utcai fronton csi­náltak rendet. A Szovjetunió­ban tartózkodó — három esz­tendeig távol levő — Patocs- kai István, munkáskezek nél­kül maradt portáját hozták rendbe. Ez látszólag csekélység. Lát­szólag! Ma már. sajnos, egyre kevesebb a szomszédok ilyes­fajta együttműködése, s ép­pen ezért jó ilyenről hallani, a közvélemény elé tárni. A közmondást bizonyára sokan ismerik: „Rossz szomszédság, földi átok". Éppen ezért mi­lyen ió a iószomszédság. És ebben az esetben még kérni sem kellett. Ugyancsak Gödöllőn tör­tént ... Hétfőn reggel — azaz tegnap, a postán várakoztam, bélyeget szerettem volna vá­sárolni. Egy hölgy állt előt­tem. aki a felszabadult kisab- lakon beadott 3 forint 30 fil­lért. ezen szavak kíséretében: „Szombaton kértem hat lottót, és otthon vettem észre, hogy hetet kaptam. Itt az ára.” Az ablak mögött ülő kisasszony meglepett köszönömöt mon­dott. Csiba József pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Cser László, a gö­döllői járási párt-végrehajtó- bizaitság tagja, a Ráday Pál gimnázium igazgatója mondott ünnepi beszédet. Szólt a Péce­len folyt felszabadítási harcok­ról, a nagyközség új életének megindulásáról. Beszélt az el­múlt harminc év jelentős léte­sítményeiről, az egyre gazda­godó község életéről. Ha .csak a legutóbbi év tör­ténelmét idézzük, akkor is szá­mos új dologra emlékezhetünk vissza. Lapunk is hírt adott a gimnázium sportpályájának készüléséről, az új hetvenöt személyes óvoda felépüléséről, s a növekvő falu szövetkezeti lakótelepéről. Három évtized alatt sokat változott az élet itt is: számos lakásban van ma már víz- és gázvezeték. A nagyközség gazdagodásában igen nagy szerepet vállalnak magukra a péceli intézmények és szövetkezetek. A lakosság lelkes összefogásának, társa­dalmi munkájának is köszön­hető, hogy a nagyközség egyre városiasabb arculatú. Nagyenyed népművészete Az ünnepi beszéd után lép­tek a dobogóra a Galga men­ti népművészeti találkozóra benevezett műsorszámok elő­Anyakönyvi hírek Született: Jaskó Lajos és Csótya Mária: Lajos, Kraisz József és Juhász Mária: Jó­zsef, Búzás István és Radics Mária: Andrea, Németh Mi­hály és Bugyik Julianna: Mi- nály Csaba, Bárány Lajos és Varga Erzsébet Veronika: Ad­rien, Antal Pál és Papp Bor­bála: Dániel. Gregus István Gábor és Feith Margit: Mar­git, Volák János és Ágocs Má­ria: Tamás. Bedő Károly és Révész Ilona: Erika, Kurunczi Lajos és Bugyi Magdolna Klá­ra: Zsolt, Molnár József és Csontos Erzsébet: Erzsébet, Juhász György és Kolozs Irén: Anita Ivett, Radics Sándor és Kolompár Ilona Mária: Zsolt, Tóth Imre és Seres Lídia: Zol­tán, Draxler Márton és Szán- tovszki Erzsébet: Zoltán, Mo­nostori Pál János és Binder Ágnes Judit: Ágnes Brigitta, Rácz Vendel és Rácz Anikó: Tamás, Száraz János és Jan- kovics Piroska: Ildikó, Futó János és Varga Mária: János. Házasságot kötött: Hajdú János és Zdenkó Erzsébet An­na, Kovács József és Kötél Anna, Szabó József László és Zsámboki Mária, Jávor László és Németh Ágnes Mária. Elhunyt: Dzúrik Györgyné Galata Már.á, Németh István­ná Miclia Zsófia, Gaál Ferenc- né Mánczos Margit, Darázs Pál, Bankó András, Herczeg Mária, Mike Ida. adói. A sok sikert megért pé­celi szövetkezetek Petőfi Sán­dor férfikara Bakonyi Árpád és Fehér János Zoltánná ve­zényletével, a várakozásnak megfelelően, jól szerepelt. Több Bárdos Lajos népdalfel­dolgozást mutattak be, felvidé­ki nótákat és mozgalmi dalo­kat is énekeltek. A zsúfolásig megtelt néző­tér előtt lépett színpadra a Pé­celen lakó Karsai Zsigmond, a népművészet mestere. A művészt a péceliek húsz évvel ezelőtt, mint a művelődési ház igazgatóját ismerték meg és festményeinek is sok kedvelő­je van a községben. Karsai Zsigmond feleségével együtt szerepelt, táncukat a Sebő- Halmos együttes kísérte. A művész és felesége erdélyi vi­seletben állt színpadra. Karsai Zsigmondné száz- esztendős székely ruhában táncolt, párjával együtt pörög - tek-forogfcak a színpadon. Töb­bek között pontozó-, legényes és páros táncokat láthatott a közönség. Bemutatójuk nem csupán tánc volt. A fehér hajú férfi székely harisnyában, varrottas ban, ujjasban mesélt a közön­ségnek e viselet eredetéről előfordulási helyéről. Az erdé­lyi születésű mester beszélt a Nagyenyed környéki emberek­ről, életükről, táncaikról, ru­házatukról. Hagyományt őrző vásznak Kevés olyan népművészünk akad az országban, aki annak szinte minden ágában otthon van. Karsai Zsigmond ismeri a viseletét, ügyesen, értően, lel­kesen táncolja a táncot, énekli a népdalokat. Ugyanakkor festményein népballadák ele­venednek meg, az egykori népélet jeles napjai kehiek életre vásznán. A péceli közönség lelkes vastapssal többször visszahívta a színpadra a Kársai párost és nem utolsósorban az őket kí­sérő Sebő—Halmos együttest. Ez a bemutató példa volt ar­ra; olyan községben is, mely­nek lakói városi emberként élnek, értik, igénylik és szere­tik a népművészetet. Ö. E. varroda számára. A lakatosok viszont modem öltözőt és mosdót kaptáik, az építések, átalakítások során maguk a műhelydolgozók is alaposan kitett.dk magúkért. A szövetkezet dolgozói azzal is büszkélkednek, hogy ebben aiz évben két kommunista szombatot is tartottak, s az ebből származó 20 ezer forin­tot elosztották. Háromnegyed részét, tehát 15 ezer forintot adtait Gödöllő városának a gyermekintézmények fejleszté­sére, a maradék ötezret pedig a szigetszentmiklósi tanács kapta meg. Szigetszentmikló- son a szövetkezet egyik la­katosüzeme dolgozik. Biztató az év végi számvetés összefoglalva: a szövetkezet 15 brigádja közül tizenkettő teljesítette a kongresszusi munkaversenyben vállalt ter­veinek időarányos részét. El­sősorban az energiatakarékos­ságban és Gödöllő építésében- szépítésében, a szolgáltatásban vállaltaknak tettek eleget, s példamutatóan patronálták a fóti gyermekváros néhány kis lakóját. Ugyancsak dicséretes ered­ményeket értek el a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ brigádjai. Az. esztendő végi mérleg ugyan még nem készült el, ám né­hány igazán biztató számadat már rendelkezésünkre áll. Minden eddigit felülmúl az ÁFÉSZ idei forgalma, s ezen belül természetesen a kará­csonyi vásár bevétele is. Ezt persze nem lenne helyes egy­értelműen ráfogni az ajándé­kozók idei nagyobb vásárlási kedvére. Az eredményben nagy részük volt a szövetkezet dolgozóinak is. Az idén tervezett bevétel végül is 50 millió forinttal nagyobb a tavalyinál. Ebben sok-sok dolgoízónak, s brigád- taignak volt része, ezúttal csak hármat emelünk ki kö­zülük. Példának — három brigád A mogyoródi 29-es vegyes­bolt aranykoszorús Petőfi Sándor szocialista brigádja a tervezettnél 310 ezer forinttal forgalmazott többet az idén, A korszerű önkiszolgálóvá át­alakított üzlet kaUektíváda hat esztendeje szinte ugyanaz. Jó eredményekkel dicsekedhet a gödöllői ABC-áruház cipő­osztályán munkálkodó Egyet­értés bronzkoszorús brigád is. Az idén p>ontosan 7200 pár cipővel adtak el többet, mint tavaly, s ez a bevételben 700 ezer forinttal jelent többet. Az egyetemi városrészben, á Nyisztor téren található az ÁFÉSZ egy másik ABC-üzlete, amelyet ugyancsak az idén korszerűsítettek, úgy, hogy lé­nyegesen több „Vevőcsalogató” árut lehet közszemlére tenni, mint korábban. Az üzletben dolgozó, Tessedik Sámuel ne­vét viselő, brigádzászlóval ki­tüntetett kollektíva, 1 millió 200 ezer forint értékű áruval adott el többet, mint a múlt évben. F. B. BALESETEK Összefutottak Rendőrkézen a cserbenhagyó Szombaton este hat órakor a gödöllői Fenyvesi főút 12-es számú ház előtt figyelmetle­nül vezette UN 04-62-es for­galmi rendszámú személygép­kocsiját Horváth Zsolt gödöl­lői lakos. Könnyelműségének az lett a következménye, hogy járművével nekiütközött Koppfi Mihály gödöllői lakos CN 36-65-ös rendszámot viselő személyautójának. A karam­bol következtében személyi sé­rülés nem történt, ám a két járműben tetemes anyagi kár keletkezett. A Gödöllői Járási és Városi Rendőrkapitányság közlekedé­si csoportjának munkatársai másfél hét leforgása alatt kéz­re kerítették az Ady Endre sé­tány cserbenhagyásos karam­boljának előidézőjét. Az eset röviden a következő: decem­ber 18-án 15 óra 50 perckor Juhász Sándor bagi lakos a gödöllői termelőszövetkezet BE 34-11-es fehér terepjáró­jával az Ady sétány és a Lo­varda utca kereszteződésében beleszaladt a Kiss Imre gödöl­lői lakos által vezetett GC 60-94-es rendszámú autóbusz­ba. Juhász ügyet sem vetve a történtekre még 30—40 métert tett meg a járművével, majd megállt. Hátranézett, de ami­kor látta, hogy „komolyabb” baj nem történt, visszaült a gépkocsijába és eltűnt. A baleset színhelyének el­hagyása miatt Juhász Sándor ellen eljárás indult. Három gyalogost gázolt Három gyalogost gázolt el CZ 24-65 forgalmi rendszámú személygépkocsijával Gödöl­lőn, a Szabadság út 89-es szá­mú ház előtt Molnár Árpád várpalotai lakos. A három gyalogos • Huszti Zsuzsanna 10 éves, Décsi Krisztina 16 éves és Krizsanyik Anikó 11 éves — valamennyien gödöl­lői lakosok — könnyebben sé­rültek meg a baleset következ­tében. I

Next

/
Thumbnails
Contents