Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1974. DECEMBER 29., VASÁRNAP Mérleg és összegezés Ev végi körkérdés a Dunakeszi Konzervben Mint mindenütt, a Dunake­szi Konzervgyár 1. számú gyáregységében is számot vet­nek most aiz idei tevékenység­gel és tervezik a jövő évi munkát. DR. MIHALUSZ FERENC igazgató 1974-et kevésbé em­lékezeted évnek tartja. 1975- ről pedig ezt mondja: — Terv. de inkább kíván­ság: hagyják jóvá a vállalat fejlesztésére vonatkozó javas­latokat, hogy 1976-ban kése­delem nélkül kezdhessünk hozzá az új ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósításához. — Én „óhitű” vagyok — folytatja mosolyogva. — Hi­szek a munkában és a szocia­lizmusban! Hiszem, hogy egy, a szó legjobb értelmében vé­ve igaz, tiszta társadalmi for­máció megteremtése felé ha­ladunk. Ha mi már nem is ér­jük meg, valaha valóban egy­másért élnek majd az embe­rek. A földkerekség egyetlen pontján sem lesz ember em­bernek farkasa többé... SKOTNYÁR FERENC anyaggazdálkodási ^csoportve­zető, a GYÜFÖ Híradó szer­kesztője: — Idén február negyedi­kén kerültem az üzemibe. Az­előtt telepvezető-helyettes vol­tam a Pest megyei Tozegki­tenmelő Vállalatnál. Hívtak, jöttem és nem bántam meg. Jól érzem itt magam és kü­lön öröm számomra, hogy si­került hozzájárulnom az anyaggazdálkodási munka ha­tékonyságának javulásához. Vezetőink ezt is és szerkesztői tevékenységem is elismerik... 1975-ben szeretnék továbbta­nulni az esti marxista kö­zépiskolán. VARGA LAJOSNÉ szak- szervezeti vezető propagandis­ta számára nem hozott külön­leges élményeket az idei év. Talán azért is beszél előszere­tettel az 1975-ös tervekről-vá- gyakról: — Nemcsak én szeretném, de a laboratóriumi dolgozók kollektív óhaja: új, modern berendezéseket kapni, s így egyre újabb, korszerűbb vizs­gálati módszereket alkalmaz­hatnánk! Az is jó lenne, ha jövőre megindulna az a gyár­egységi gépíró tanfolyam, amely 1974-ben meghiúsult... HANDLCJVITS ÉVA huszon­két éves — érthető, ha len­dületesen beszél idei élmé­nyeiről és terveiről. Tegyük hozzá: nagyon szorgalmasan dolgozik, mint téljesítményfi- gyelő. » — Eseménydús év volt az idei: édesanyámmal bútort vá­Bérmunka vállalatoknak Teljesítette évi tervét a gödi szociális foglalkoztató Százkilencvennégy ember dolgozik a gödi nagyközségi tanács szociális foglalkoztató­jában. Az 1970. július 1-én alakult, kilencven dolgozóval működő vállalkozás 194 idős, rászoruló férfinak és nőnek ad kenyerét, vagy kis nyugdíjához kiegészítést. Cservenák László vezetővel és Csaba Lászlóné főkönyve­lővel beszélgettünk a foglal­koztató helyzetéről. Az ország­ban összesen 20 ilyen vállalko­zás működik. Ebből 14 Buda­pesten. Göd az egyetlen köz­ség, ahol ilyen intézmény van. A 194 bedolgozóból 106 nyugdíjas; A többiek idősek, vagy leszázalékoltak, akik nem kapnak nyugdíjat. De a foglal­koztató csak azokat alkalmaz­hatja, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem néni haladja meg az 1200 forintot. A foglalkoztatottak 80 százalé­ka gödi, a többi Vácra, Sződ- ligetre és Dunakeszire való. Csaba Lászlóné egyebek közt elmondta, hogy azok keresete, akiknek nyugdíja nem halad­ja meg a havi 830 forintot, évi 18 ezer forint lehet. A töb­biek évi 9 ezer forintot keres­nek, s ezenkívül az év végén nyereség jutalmat kapnak. 1973-ban 12 és fél nap volt a jutalom. Az idén azonban el­érik a maximumot, a 20 na­pot. Az egyéni kereset? Október­ben tizenöten 250, huszortba- tan 250—500, harmincnégyen 500—800, negyvennyolcán 800 —1200 és huszonkilencen 1200 forint felett kerestek. Négy be­teg volt, 34-en nem dolgoztak, mert már az év első kilenc hónapjában megkeresték a 9 ezer forintot. A foglalkoztató 1973. évi ter­ve 1 millió 700 ezer forint volt és 2 millió 200 ezer forintra teljesítették. Az idei terv két és fél millió. Ezt már teljesí­tették. — De tulajdonképpen mivel foglalkozik a foglalkoztató? Erre már Cservenák László válaszol. — Vállalatok, szövetkezetek, intézmények részére végzünk bérmunkát. Nyomtatványok feldolgozása, számozása, könyvkötés, kiszabott anyag­ból gyermekruhák varrása, áruházi tasakok, zacskók ké­szítése, műanyagok és gumi- anyagok sorjázása, tisztítása. Érdekes, hogy a gázkészülékek exportra készített alumínium alkatrészeit is mi sorjázzuk, fúrjuk, csiszoljuk. Az itthon és külföldön az üzletekbe kerülő úgynevezett „butális” bor ezüstös, aranyos palackkupak­jai is nálunk készülnek. Ebből az idén tízmilliót gyártottunk. A továbbiakban megtud­tuk, hogy a foglalkoztató el­tartja saját magát. A bevétel 60 százaléka a dolgozóké, 40 százalékát gépek vásárlására, műszaki és szociális létesítmé­nyek fejlesztésére fordítják. 320 ezer forintért furgon gép­kocsit vásároltak, ezenkívül papírvágó gépet, papír- és műanya gfeldolgozó gépet sze­reztek be. 1975-ben elkészülnek a szo­ciális létesítmények: öltözők, zuhanyzók. Most épül a garázs és jövőre nagyobb raktáruk is lesz. Orvosi ügyelet Vasárnap dr. Kovács Pál, hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Bénik Gyula, szerdán dr., Csemniczky Júlia, csütör­tökön dr. Kovács Pál, pénte­ken, szombaton és vasárnap dr. Bea János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi orvosi rende­lőben. A 11—199-es telefonon is felhívhatók. A batosztás hét közben meg­változhat. Ami tetszik — és ami nem TETSZIK, ... hogy üzemekben, kultúr- otthonokban, vendéglátóhe­lyeken hirdetik a vidám, szil­veszteri, óévet búcsúztató változatos műsorokat. NEM TETSZIK, ... hogy a szobi művelődési ház — Vácott is kitett, raj­zos plakátokon — este 20 órá­tól „orrvérzésig” hirdeti a december 31-i programot. sároltunk saját részemre, sza­badságom ideje alatt kerí­tést csináltunk a családi tel­ken. .. Jövőre szeretnék sokat kirándulni, motorozni, s a ■testvéremmel közös telken megkezdjük a házépítést! NAGY SÁNDORNÉ munka­erőgazdász: — Idén örömet jelentett számomra, hogy gyermekeim jól tanultak, egészségesek vol­tak. Hiszek a családi életben, két gyermekem fejlődésében, boldogságában. DEBRECENI GYÖRGYNÉ normás: — Családommal közel két hétig üdültünk nyáron a Len­gyel Tátrában, a Beszkidek- ben. Jövőre belföldön szeret­nék üdülni valahol, s termé­szetesen továbbra is szeretnék jól dolgozni. MIHALIK TIBORNÉ üzem- gazdaságii osztályvezető-he­lyettes az idei évről szomorú emlékeket őriz: — Szüleim nemrég meg­haltak. .. Számomra a munka a legfőbb éltető elem... TOLNAY GYÖRGY újítási felelős: — Szeptember huszonket­tedikén Krisztián nevű kis­fiam megszületésének örül­hettünk! 1975-re az óhajom: a tervbe vett bébiétel- és tész­taprogram, s a raktárépítés sokkal gyorsabb ütemben va­lósuljon meg, mint ahogy megindult.., Kívánatos, hogy az illetékesek ismerjék fel a ■bébiételgyártás jelentőségét és időben biztosítsák az anyagi fedezetet. Fontos feladatnak tartom: elő kell segítenünk az őszinte kritika lehetőségeinek bővítését, azaz hiszek az üze­mi demokrácia további fej­lődésében, aminek alapját a dolgozók becsületes munká­ja teremti meg. TOMASEK MIHÁLYNÉ, a vállalati szakszervezeti bizott­ság titkára: — Idén márciusiban módo­sítottuk a vállalati kollektív szerződést: ez volt az első ilyen jellegű munkám... Jö­vőre szeretnék pianánót vásá­rolni, tízéves kislányom a 3. számú általános iskola zenei tagozatán tanul. Hiszek az em­beri jóságban, becsületesség­ben, s abban, hogy „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen. úgy érdemes.. Ujházy György Jobb üzem- és munkaszervezés Beszélgetés a váci gépellátó igazgatójával Néhány nappal az 1974. év befejezése előtt felkerestük a Váci Könnyűipari Gépellátó Vállalatot, s megkérdeztük Vogel Gyula igazgatót, hogyan sikerült a gyár számára az idei esztendő. — Teljesítette-e idei ter­vét a vállalat, történt-e elő­relépés 1973-hoz képest? — Az elmúlt évhez viszo­nyítva 9 százalékkal nőtt a termelésünk s a munkáslét­szám 30 fővel csökkent. Ezt elsősorban a jobb üzem- és munkaszervezésnek köszönhet­jük. A szovjet—magyar kor­mányközi megállapodásban előírt 2000 darab szövőgép egység helyett 2250 darabot gyártottunk. Befejeztük 100 egység előgyártását is, hogy a következő évi 3000 darabos tervünket teljesíthessük. 16 millió forintra tervezett bévé telünket 20 millió forintra tel­jesítjük, és export révén 1 millió nyugatnémet márkát biztosítottunk a népgazdaság számára. Folytatjuk a techno­lógia és a szerszámozás kor­szerűsítését. Olyan szerszámo­kat tervezünk, amelyekkel betanított munkás is dolgoz hat. Ezek az eredmények szol­gálnak alapul ahhoz, hogy dol­gozóinknak 10—14 nap nyere­ségrészesedést fizethessünk majd ki. — Mik a terveik 1975-re? — Nyolc-tíz százalékos telje­sítménynövekedés a cél. Ter­mékeinket már előre teljes egészében eladtuk. Az export 74 százaléka a Szovjetunióba kerül. 1975-ös beruházásaink még nem ismertek, de az ön­tödei rekonstrukció befejezet- lensége sajnos nagymértékben hátráltatja munkánkat. Ko­moly probléma volt ez már ebben az évben is, és már biz­tos, hogy 1975-ben sem fog ez a gondunk megoldódni. — A következő év egyik szép eredménye lesz viszont a belső szállítórendszer üzembe állítása. Az elektromos szere­lések már elkezdődtek, az el­ső negyedévben pedig elkészül az egész. Távolabbi célunk, hogy a fizikai munkát a lehe­tőségek szerinti minimálisra csökkentsük, de ez csak az ön­töde gépesítésének befejezése után valósítható meg. — Mit tudnak tenni azért, hogy ne csökkenjen tovább a munkáslétszám? — Sajnos, eszközeink nem azonosak. Nem minden válla­latvezető vallja „az egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. Ezért aztán azokban a gyárak­ban, ahol a munka jellegénél fogva több a női dolgozó, ott a megspórolt bérből futja a létfontosságú férfiszakmunká­sok jobb megfizetésére. Itt Vá­con is könnyen találhatunk üzemet, ahol a szakmunkások jelentős hányada a mi gyá­runkból ment el. Ennek elle­nére mindent elkövetünk, hogy ne csökkenjen tovább a lét­szám. Szociális intézkedéseink­kel, folyamatos béremeléssel és a fizikai munka állandó könnyítésével igyekszünk em­bereinket megtartani. — Milyen űj termék gyártását tervezik 1975- ben? — A meglevő típusok to­vábbfejlesztése a célunk. Je­lenleg az SZTD—216-os szövő­gép gyártásának az előkészíté­sével foglalkozunk. Az új típus megnövelt szövés! szélességé­vel a gép teljesítményét fo­kozzuk. Bruck András Váci kisszótár Mostanában, • hogy a Vác név eredetével foglalkozom, arra gondoltam, erőmtől, időmtől és kutatásaimtól füg­gően szerkesztek egy kis váci szótárt. Íme: Tabán: sík terep, a város alsó része (a hegyek lábánál a folyó felé eső rész), a török időkben a gyaurok (hitetlen magyarok) lakhelye. Török eredetű szó. Luxemburg: feltehetően a második német telepítési hul­lámból (1785 körül) a Bácska felé tartó igémet bevándorlók közül itt maradt és letelepe­dett német lakosoktól kapta ez a városrész a nevét.. Valach falvak Vác körül: a XIX. század eleji szakiroda­lom ilyen néven tartotta szá­mon a szlovák falvakat — egyébként helytelenül. Ősi városlakók: a váci gim­názium 1795. évi évkönyvéből vett adatok alapján ma is jól ismert nevekkel találkozunk: Rákóczy, Moys, Dombay, Tol­di, Botlik, Lieszkovszky, Var­jú, Petrányi, Valter, Egyed, Klöbl, Mizer, Baltzer, Drobni. Burgundia: Luxemburgnál feltehetően régebbi település, tehát Mária Terézia uralkodá­sának kezdetére tehető (1750 körül). Görög templom: szerb templom. Tehát a görögkeleti vallás híveinek építették, a Duna menti vízi gabonaút ke­reskedőik itt letelepedett csa­ládtagjainak szolgálatára. Pokol sziget: jeles írónk, Németh László szerint a Má­ria Terézia előtt annak idején lejátszott dunai csónakos fel­vonulás zárójelenetéről kapta nevét. „Az elkárhozottak” a Duna innenső partján ülő ki­rálynőtől balra, tehát a Po­kolba eveztek, míg az „üdvö- zültek” a Paradicsomba (Pa­radicsom-sziget). Feltehető, hogy a jó minőségű Paradi­csom-részen valóban kertgaz­dálkodás folyt, amíg a Pokol­rész csakugyan kietlen puszta­ság volt. Népi elnevezéssel van tehát dolgunk. Limány: az Értelmező Szó­tár szerint folyópart menti nagyobb örvény. A váciak szerint a Duna vízfolyásával ellentétes, nyugodt, majdnem mozdulatlan áramlás. Eredeti­leg görög szó (öböl). Limbus: váci őslakók em­lékeznek erre a városrészre. Minden alap megvan rá, hogy a város szegélyét, a települé­sen kívül élők telephelyét je­lentse. Eredetileg latin szó. Dr. Rusvay Tibor Újabb találkozások Asszonyok címmel jelenik meg havonta a Szovjetszkaja Zsenscsina című folyóirat ma­gyar nyelvű kiadása, amely Vácott is nagyon népszerű. Sok előfizetője van és a meg­érkezését követő órákban az árus példányok is elfogynak. Némethi Györgyi, a lap munkatársa 1969-ben Vácott járt, s a felszabadulása 25. év­fordulóját ünneplő városban lányokkal, asszonyokkal be­szélgetett. Miről? Életükről, terveikről s szavaik nyomán kibontakozott a Duna menti ipari város sokszínű arca. A 30. évfordulón ugyanan­nak a lapnak ugyanazon mun­katársa ismét Vácott járt. Fel­kereste az öt évvél ezelőtti riport szereplőit. Ügy érke­zett, mint régi ismerős, és zá­poroztak a kérdései: mi tör­tént öt év alatt, hogyan épül- szépül a város? És felelt Rajcsányi László- né, a Váci Kötöttárugyár cso­portvezetője, Szeder Istvánná nyugdíjas, Oláh Miklósné ta­nárnő, dr. Neninger Anna já­rásbíró és Tupi Eszter tsz­dolgozó. A válaszok egyöntetűek: szeretik munkájukat, városu­kat, családjukat s bíznak a jövőben. Ács Irén felvételei i Koncert a Jungfrau lábánál Kövi László a vád zeneis­kola növendíéke volt. Később Budapesten végezte főiskolai tanulmányait. Szerepelt a rá­dióban több alkalommal és sikerrel adott műsort a Váci Állami Zeneiskolában. Ez az év határon túli si­kereket hozott számára. Zene­tanár kollégáival quartettet alakított és májustól októbe­rig Nyugatnémetországban és Svájcban turnéztak. Pár hetet Vácott töltött a szüleinél, nagyszüleinél. Lel­kesen beszél a sikersorozat­ról, a gyönyörű Jungfrau lá­bánál fekvő Interlaken hang­versenytermében adott kon­certjeikről. A svájci Ober­länderisches Volksblatt kriti­kusa írta: „Csodálattal tölti el az embert Kövi László improvizációja...” Az ünnepeket megelőző hé­ten a quartett tagjai ismét elutaztak Svájcba. Egy téli szerződés várta őket. Utána a magyarországi koncertiroda összeállítja a nyári műsorter­vüket. — örülünk — mondta Kö­vi László —, hogy mi is hoz­zájárulhatunk a magyar mu­zsika jó hírnevének öregbíté­séhez. Összeírás Vácott: január 2-től 22-ig A Minisztertanács 37/1974. számú randelete alapján — az állami népességnyilvántartás adatainak felvétele céljából — 1975. január 2—22. között a Vác Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága által kijelölt ösz- szeíróbiztosok népesség össze­írást végeznek a városban. Az adatszolgáltatás a Minisz­tertanács rendelete értelmé­ben kötelező. Az adatfelvétel kiterjed a Magyar Népköztár­saság területén állandó lakó­hellyel rendelkező magyar ál­lampolgárokra, külföldi állam­polgárokra, hontalan szemé­lyekre és 15 éven aluli gyer­mekeikre. Az összeíróbiztosok az ösz- szeírás körébe tartozó szemé­lyi adatok felvételét okiratok (személyi igazolvány, illetve lakhatási engedély; ha szüksé­ges, egyéb okiratok) alapján, összeírólap felhasználásával végzik. Az összeírás megtör­téntéről az összeíróbiztos Iga­zoló lapot ad. Az a személy, akit 1975. január 22-ig nem ír­tak össze, utólagos adatfelvé­tel céljából haladéktalanul ke­resse fel az összeírás központ­ját: Vác, Köztársaság út 19. (volt Pannónia-épület). A Váci Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága kéri a la­kosságot, hpgy az összeíróhiz- tosok közérdekű munkáját tá­mogassa. Vox Humana — szilveszterkor A Kossuth rádió december 31-én 17.15-kor szilveszteri hangversenyt sugároz a 6-os stúdióból. A bevezető számot — Brahms Szerelmi dalkerin- gőjét a váci Vox Humana énekkar adja elő, Makiári Jó­zsef karigazgató vezetésével. Dr. Neninger Anna Szeder Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents