Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

Moszkva Átadtak Kádár János levelét Rapai Gyula, hazánk rend­kívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete szomba­ton a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén át­adta azt a levelet, amelyet Ká­dár János intézett a szovjet hadsereg 5. légideszant gárda­hadosztályának veteránbizott­ságához. A levélben az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára köszönetét mond azért, hogy1 a magyaror­szági felszabadítási harcokban aktívan részt vett hadosztály tiszteletbeli tagjává választot­ta. Fahmi és Gamazi Moszkvában Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter és Gamazi vezérezredes, hadügyminiszter, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka szombaton négynapos látogatásra Moszk­vába érkezett. A két miniszter a Szovjetunió vezetőivel a kö­zel-keleti helyzet legújabb fej­leményeiről folytat tárgyalá­sokat. A vendégeket Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és Andrej Grecsko hon­védelmi miniszter fogadta ; repülőtéren. Mint p MEN közel-keleti hír­ügynökség rámutat, látogatá­suk kapcsolatban áll Leonyid Brezsnyevnek a jövő év elejére tervezett egyiptomi útjával Az A1 Ahram szombati száma szerint Fahmi és Gamazi Leo­nyid Brezsnyevnek átadja An­var Szadat elnök szóbeli üze­netét. Elutazott hazánkból Ny. K. Bajbakov Saoimibatoin elutazott Ma-1 gyarországiról aiz a küldöttség, amely Ny. K. Bajbakovnak, | Átmenet M utatós, emeletes, ott­honosságot sugárzó új házak bukkannak elénk Vecsésen, a négyes főút bal oldalán, alighogy elhagytuk a fővárost. La­kótelep formálódik itt, a hőn óhajtott telepszerű építkezés gyakorlati meg­testesítője, s ezt azért kell hangsúlyozni, mert a nagy­községben hosszú ideig tar­totta magát az a nézet, hogy az emberek „nem akarnak” emeletes házak­ban lakni, ragaszkodnak a kerthez, az állattartási le­hetőséghez s így tovább. Ma már nincs vita azon, hogy mit akarnak, s mit nem az emberek. Egysze­rűen fogalmazva: az em­berek könnyebben akarnak élni. Ennek a könnyebb élet­nek sokféle összetevője van, s ezeknek a ténye­zőknek népes csoportját a lakóhelyi körülmények al­kotják. Községeink az át­meneti időszak nehéz, hol örömökkel, hol keservek­kel megtűzdelt esztendeit élül. Már nem falvak, a szó régi, mozdulatlanságot sugalló értelmében, s még nem községeit, nagyközsé­gek a huszadik század utolsó negyedének követel­ményeit tekintve. Hiszen — két nagyközséggel to­vább lépve -— Monoron minden második ház bon­tócsákány alá kerülhetne, mert öreg, vizes falaik kö­zött, az egyetlen szobában aligha lehet a mai mé&é- jű emberi élet feltételeit megterem teni. Akkor tehát épüljön mi­nél több korszerű lakás Vecsésen meg Monoron, meg mindenütt másutt...? Épüljön. Igenám, de a nagy monori építőkedv — 1973-ban 123 lakás épült, 1974-ben ennél is több — következmények sorát hoz­za magával. Például azt, hogy nagyon sürgősen négy kilométer hosszúságú villanyvezetéket — kisfe­szültségű hálózatot — kel­lene felszerelni, Monori- erdőn meg ennél is hosz- szabb szakaszt. S ez csak egyetlen a terjeszkedés, bővülés vonzatai közül, hi­szen semmivel nem kisebb gond az egészséges ivóvíz előteremtése — a hatvan közkút jó része elavult —, a szennyvíz elvezetése, a szilárd járda ... Monor - nak ötször annyi pénz is kevés lenne, mint ameny- nyi rendelkezésére áll fej­lesztési célokra. I lyen nézőpontból sok Monor lelhető a me­gyében. Sőt minder község abban a cipő­ben jár, mint Monor, bár nem egészen ott szorítja e képzeletbeli lábbeli a ta­nácsot, mint Monor nagy­községét. Napjainkban pél­dául súlyos gond mind a városokban, mind a köz­ségekben, hogy az ötödik ötéves terv lakásépítései­hez kialakítsák a közmű­veket; terveiket éppúgy, mint az anyagi fedezetet. Keserves tanulságokkal — kész, de be nem költözhető lakásokkal — szolgált a jelenlegi tervidőszak arra, mivel jár a szervezetlen­ség, a kapkodás, a kivite­lezők munkájának egye­netlensége. Vannak, akik — nem kevesen! — ebből arra következtetnek: a helyi tanácsok megnöveke­dett önállóságukkal képte­lenek élni, mert lám, mennyi a gond, milyen sok a baj. E hamari ítélkezők csu­pán arról feledkeznek el, hogy a tanácsok maguk is az átmenet időszakában élnek, nem támaszkodhat­nak gazdag tapasztalatok­ra, szilárd hagyományokra. Nincsenek gazdálkodási módszereik, amik évtize­dekre alapozódnának; me­net közben kell megtanul­niuk mindezt. Egyebek kö­zött azt, hogy a tanácsnak távlatokban szükséges gon­dolkoznia, mert máskülön­ben a holnapi siker hol- naputánra gonddá válhat! Lelni példát arra, s sze­rencsére nem keveset, hogy a > tanácsok már fölfedezik a távlatokban való gondol­kozás jelentőségét. Veres­egyház nagyközségben már most napirendre került az 1976 és 1980 közötti esz­tendőkben megépítendő gyermekintézmények, ok­tatása létesítmények távlati terve, holott jövőre új óvo­dát adnak át rendelteté­sének, ám világosan látják, hogy mind a népességszám — mind a születések szá­mának gyarapodása nem áll meg. H asonló gondossággal veszik sorra a veres- egyháziak a kereske­delmi ellátás javításának feltételeit, az üdülőtelkek parcellázásával járó fel­adatokat — az útépítést, a villanyhálózat bővítését - éppúgy,1 mint élelmiszer­bolt tető alá hozását —, s eddigi eredményeik biz­tatnak azzal, hogy a nagyközség fejlődése a jö­vőben is folyamatos lesz. Húzzuk alá még egyszer: folyamatos. Mert ezen a hangsúly! Átmeneti időszakban, amikor az igények mindig nagyobbak a lehetőségek­nél, nincs más mentsvár, mint a folyamatosság, a tervszerűség, képletesen szólva a láncszemek össze­kovácsolása. Ahol csak láncszemeket csinálnak, ott bármennyire is csörög­jenek ezek, nem lesz ösz- szefüggő, erős lánc azok­ból. Az új házak ezeken a helyeken hamar belesüp­pednek a mocsokba — mert nincs szemétszállítás —, a szennyvíz posványá­ba —, mert az időleges de­rítőrendszer fölmondja évek elteltével a szolgála­tát —, az új községrésze­ken úrrá lesz a mindenki csak önmagával törődjön szemlélet. Kevés ilyen ese­tet ismerünk? Holott meg­feszült a tanács, a lelkét kitette, százezreket, millió­kat költött el... Inkább lassabban, de azt tökéletesen, későbbi zava­rok nélkül — így fogal­mazható meg az az egyet­len lehetséges vezérlő elv, amit az átmenet időszaká­ban a tanácsok követhet­nek. Nem hangzik ez nép­szerűén. Csakhogy az igazi népszerűség forrása oitt fa­kad, ahol az átgondolt ter­vezés, a távlatok felméré­se veszi kezdetét. A taná­csok nem a település el­sősegélynyújtói — mert az átmeneti időszak sok je­lensége ezt erőszakolná rá­juk — hanem orvosai, akik a bajok okát kutatják, s szívós munkával kialakít­ják a gycwrvulás. az egész­ségessé válás feltételeit. M. O. ' a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökhelyettesének, a Szovjetunió Állaimi Tervbi- zottsága elnökének vezetésé­vel tárgyalásokat folytatott házár Györggyel, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnö­kével, a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­se, valamint az 1976—80-ra szóló árucsere-forgalom fon­tos kérdésedről. A két delegáció tagjai vol­tak dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter, dr. Heté- nyi István tervhivatal! állam­titkár, Kovács Gyula külke­reskedelmi miniszterhelyettes, illetve Ny. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedélmd minisztere, N. N. Inozemcev, a Szovjetunió Állami Terv- bizottságának elnökhelyettese és V. Sz. Alhimov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­terhelyettese. A szovjet küldöttség láto­gatást tett a Bábolnai Állami Gazdaságiban, ahol dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Burgert Róbert igazgató fo­gadta a vendégeket. A szovjet delegáció búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelenít Lázár György, dr. Bíró József, dr. Hetényi István, Kovács Gyula. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli haidseregcscipcirt parancs­noka. Rendkívüli állapot Bangladesien Mohammad Ullah, Bangla­des köztársasági ejnöke rend­kívüli állapotot rendelt el az ország egész területére. Az in­tézkedést az erre vonatkozó elnöki dekrétum azzal indo­kolta meg, hogy a belső felfor­gatással szemben meg kell vé­deni Banglades biztonságát, az ország gazdasági életének za­vartalanságát. A rendkívüli ál­lapotokról intézkedő alkot­mánycikkely értelmében áz al­kotmány egyes paragrafusai ideiglenesen érvényüket vesz­tik. Legfrissebb jelentések sze­rint katonai és félkatonai ala­kulatok szállták meg a bangla­desi városokban a stratégiai fontosságú pontokat, közvetle­nül a rendkívüli állapot kihir­detése után. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 29., VASÁRNAP Soarcs a Szovjetunióba látogat Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy Mario Soa­res portugál külügyminiszter január elején a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Soares ez idő szerint nagyobb körút keretében Indiában tar­tózkodik, ahol — a tervek sze­rint — megállapodást ír alá a portugál—indiai diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. A külügyminiszter felkeresi még Jugoszláviát és Romániát is. A Szovjetunió és Portugália 1974. június 9-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. JÓ HÉT VÉGE A Csepel Autógyár teljesítette éves készárutervét A Csepel Autógyár vezetői telefonon közölték az örven­detes hírt: szombaton délig teljesítették éves készárutervüket, 7 milliárd 76 millió forint értékben. Ez 22 százalékkal több a tavalyi tervüknél. Bejelentésük egyben válasz arra is, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére vállalt feladataikat is teljesí­teni tudják december 31-ig. Ebben a vállalásban szerepel a többi között az a háromszáz terven felüli padlóváz is, ame­lyet az Ikarus-autóbuszokhoz használnak fel. Kukorica, burgonya, cukorrépa, búza Bővül Pest megyében az iparszerű növénytermesztés A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osztályá­nak munkatársai érdekes eredményre jutottak a közel­múltban. Azt vizsgálták, hogy Pest megye termelőszövetke­zetei és állami gazdaságai a különféle növényfajtákat mi­lyen arányban termesztik iparszerűen, termelési rend­szerekhez kapcsolódva. Az idei tény- és a jövő évi terv- számok mérlegelése azt mu­tatta, hogy egyre több gazda­ság kapcsolódik be a termelé­si rendszerekbe, illetve fokozatosan bővül a kor­szerűen művelt termőte­rület. A felmérés eredményei egy­ben arra is rávilágítottak, hogy a korszerű termesztési eljárások alkalmazása és a gépesítettség foka különösen az állami gazdaságokban mu­tat kedvező képet. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek például a lcuko- rica-termőteriilet 17 százalé­kát művelik a bábolnai CPS, a bajai BKR, a szekszárdi KSZR és a nádudvari KITE termesztési rendszer előírásai szerint. Az állami gazdaságok­ban ez az arány 72 százalékot képvisel. Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a megye 10 állami giazdasága az összes termőterület 8—10 szá­zalékán gazdálkodik, így az arányok erősen differenciált állapotot jeleznek. Mégis az állami gazdaságok közül öt, a több mint 120 termelőszövetkezetből pedig huszonkettő tagja valamelyik termelési rendszernek. Az összes burgonya-termő­terület 13 százalékán folyik iparszerű termelés, elsősorban a Dél-Pest megyei Burgonya- termesztési Társulás és- a ta­hit ót falui, valamint felsőpako- nyi Solanum rendszer kere­tében. Az állami gazdasagok között csak egy nagyobb bur­gonyatermelő gazdaság van, a monori. A cukorrépát nyolc mezőgazdasági és szakszövet­kezet, valamint két állami gazdaság * termeszti nádudvari és bábolnai rendszerben. Együttesen az összes termőte­rület 33 százalékán iparszerű a cukorrépa termesztése. A rákóczifalm szójatermesz- tési rendszernek megyénkben csak két tsz, a gombai Fáy András és a ráckevei Arany­kalász a tagja. A termőterület 74 százalékát művelik. Az utóbbi évek rekordter­mése ellenére a gödöllői búza- termesztési rendszernek az összes terület 9 százalékán termelő hét szövetkezet és há­rom állami gazdaság tagja. Igaz, hogy ez az iparsze'rű rendszer 1974. szeptemberében kezdte meg működését, továbbfejlesztésének ter­veivel most foglalkoznak. Eddig az volt a jellemző, Hogy valamennyi gazdaság saját elképzelése szerint gépesítette a búza termesztését és beta­karítását, a szigorúbb ter­mesztési rendszerbe fokozato­san ezután kapcsolódnak be. K. Gy. A. Sza' mai és általános műveltség Tanuló munkások a Nagykőrösi Konzervgyárban A modernizálódó, újabb és újabb gépekkel felszerelt üze­mek, gyárak mindinkább ma­gasabb szakmai felkészültségű dolgozóitat igényeljek. A szak­munkásképzők, technikumok és felsőfokú intézmények nap­pali tagozatán nem képeznek elegendő szakembert, ezért a gyárak ösztönzik saját dolgo­zóikat a továbbtanulásra, első­sorban szakmai ismereteik korszerűsítésére. A nagykőrösi konzervgyár­ban Tuliusz Lászlóné ügyinté­ző számokkal, adatokkal bizo­nyítja, hogy mennyire szüksé­A tököli Petőfi Tsz-ben sokrétű a nőbizottság munkája A termelőszövetkezetekben dolgozó nőbizottságok képvi­selik a közös gazdaságokban dolgozó nőket. A tököli Petőfi Termelőszövetkezetben a nő­bizottság tagjai üléseiken rend­szeresen megbeszélik a soron következő tennivalókat, meg­látogatják munkahelyükön társaikat és arra is jut idő, hogy a szülési szabadságon le­vő kismamákat felkeressék. A képen: Csurcsia Istvánné, a nóbizottság elnöke a szülési szabadságon levő Halász Im- rénénél. Király Krisztina felvétele gük van a képzett szakembe­rekre, hiszen a gyár 3400 fő­nyi alkalmazottjából 2800 a munkás és ebből csak 970-nek van szakmunkás-bizonyítvá­nya. I A szakmunkásiskola nappa- ! li tagozatán konzervszakon 71-en, egyéb iparágakban 35- en tanulnak. A hároméves gyakorlattal rendelkezők közül Nagykőrö­sön 31-en és az Abonyba ki­helyezett iskolában 22-en sze­retnék megszerezni a szak­munkás-bizonyítványt. Az érettségivel rendelkezők kétéves szakközépiskolájába közgazdasági szakra nyolcán, gépiparira egy dolgozó iratko­zott be. A négyéves közgazda- sági szakon öten, élelmiszer­iparin harmincnégyen, gépipa­rin tizenöten, kertészetin és mezőgazdaságin ketten-ketten, építőiparin egy munkás végez. December 16-án‘ 15-en kap­ták kézhez a konzervipari technikus bizonyítványt. A szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkezők közül 56- an iratkoztak be a szakközép­iskolába, melyet az új rende­let értelmében három év alatt végezhetnek el. A felsőfokú intézmények­ben, így egyetemen, főiskolán négyen, üzemmérnöki tagoza­ton hárman tanulnak, egy dol­gozó szakmérnöki kiegészítőig jár. Az itt felsorolt adatok bizo­nyítják, hogy a gyár vezetői képzett szakemberekkel igye­keznek jó termelési eredmé­nyeket elérni, de nem ellenzik az általános műveltséget adó gimnáziumi beiratkozást sem: jelenleg 35-en tanulnak kö­zépiskolában. H. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents