Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

Teljesítek a tervek az Árammérőben Valamennyi üzemben, gyár­ban hangosan kattognak a számológépek: készülnek az év végi számvetések. Néhány nap van hátra már csak 1974- ből, de a várható .teljesítmény­ről már képet alkothatnak a gyárak vezetői. A Ganz Mű­szerművek Árammérőgyárá­ban biztató számok tanúskod­nak az egész évi munkáról. A folyamatos értékelésnek kö­szönhető, hogy Nagy Lajos, a gyár főmérnöke néhány nap­pal az esztendőforduló előtt tájékoztathatott. A gyár termelési terve az idén 300 millió forint, a jó munka bizonyítéka, hogy' az 1974-es terv- és tényszám egyezik. Ugyanez mondható él az Árammérőgyár más tervei­ről is. Ebben az évben 41 mil­lió forint nyereséget „termelt” a gyár a népgazdaságnak. A magas összeg elérésében nagy szerepe volt az exportnak. Tő­késpiacra két és fél millió dol­lár, szocialista piacra pedig egymillió rubel értékű árut szállítottak. A termelési és nyereségi terv teljesítése mellett azon­ban a gyár a maga portáján belül is gazdagodott. A ter­melékenységet nagymérték­ben növeli az a nyolc új nagy teljesítményű fröccsöntő gép, amelyet az idén állítottak munkába. Az első gép novem­berben került a gyárba, az utolsót ebben a hónapban ál­lították be. Az új fröccsöntő gépek összértéke 17 millió fo­rint. A gyár termelékenységének javulásában, valamint a jobb minőségű termékek előállítá­sában sokat segít majd az új festőüzem beindulása. Eddig a termékek festése egy öreg épületben történt, elavult be­rendezéssel. Az új üzem épü­lete 10 millió forintba, be­rendezése 20 millió forintba került. A festőüzem úgyneve­zett hidegpróbája már megtör­tént, a gyártási próbaüzem 1975. január 6-án indul. Az árammérőgyárnak évről évre bővül a termékskálája. Az idén is több újdonsággal gyarapodtak, például a Polski- Fiathoz műszerfalat gyárta­nak; 1974-ben elkészült az új termeli nullszériája és már tizenkétezer darabot gyártot­tak sorozatban. A műszerfa­lak ezután a Ganz Műszermű­vek másik gyárában kerültek továbbszerelésre, s e hónap elején átadták az exportot le­bonyolító MOGÜRT-nék. Szorgos lánykezck szerelik az egyfázisú villamos fogyasztásmérő­ket. Év végi exportfinis . .. Koppány György felvétele Az idén szeretett volna az árammérőgyár a szociális gon­dokon is enyhíteni. Sajnos, ez csak részben sikerül, lévén, hogy kicsi a gyár belső építő- kapacitása. A sok belső épít­kezés miatt nem jutott erő és idő az óvoda-bölcsőde bőví­tésre; pedig 1974-ben a dolgo­zók két kommunista szomba­tot fordítottak erre a célra. Ennek a szociális létesítmény­nek a bővítése már a jövő fel­adatai közé tartozik. Mint Nagy Lajos főmérnök elmond­ta, 1975-ben a fejlesztési alap­ból mintegy hárommillió fo­rintot fordítanak az óvodára és a bölcsődére. —őr— Anyakönyvi hírek Született: Schleisz Róbert János és Haratyk Róza: Ró-, bért, Liska László és Kovács Mária: Károly, Mezei Antal és Pusorna Irén: Artúr, Hege­dűs Károly Lajos és Bodorik Anikó: Vanda, Kiss Ernő és Molnár Julianna: Zsuzsanna, Hajdú Gábor és Soós Erzsé­bet: Andrea, Borcsányi János és Finta Erzsébet Katalin: Zsolt János, Orovecz István és Koza Erzsébet: Gábor, Bar- talis Ödön és Nagy Katalin: László, Kiss István és Pallagi Margit: István, Jávor János és Balázs Erzsébet: Erzsébet, Hódi Károly és Ráfel Erzsé­bet: Bernadett Izabella, Csorba Zoltán és Farkas Ir­ma: Rita Krisztina: Bujdosó Károly Dániel és Kiss Ilona: Katalin, Radics József és Berki Mária: Mária, Koza Sándor és Bíró Róza: István, Molnár János és Molitor Má­ria: Mariann, Pádár László és Kopasz Margit: László, Pa- rajdd Lajos és Füredi Rozália Margit: Tibor, Török István és Varró Anna: Gábor, Szenti Sándor és Hermann Mária Ilona: Sándor, Juhász József és Sebestyén Erzsébet: Szilvia, Szilágyi Sándor József és La­katos Ibolya Agnes: Andrea, Juhász Jenő és Prutek Teréz: József Gábor, Rá ez János és Veréb Ágota: Attila, Bene Ti­bor és Lakatos Ilona: Kriszti­na Vilma, Varga Mihály és Berkes Mária Márta: Berna­dett* Németh István és Svak Piroska: Zoltán, Ella Imre és Lengyel Ilona: Tamás. Névadót tartott: Kristóf Jó­zsef és Tóth Zsuzsana: Zoltán nevű gyermeküknek. Házasságot kötött: Tamás László János és Sipos Anna Mária, Dvorszki Sándor és Leschtina Judit Klára, Borsos József és Serbán Erzsébet, Bujtás István és Hídvégi Ág­nes, Bányai László Zoltán és Darázs Mária, Prutek József ég1 Szóráth Margit, Kántor Sándor és Tar Mária, Gombos László és Tóth Irén Erzsébet, Kovács Zoltán és Vatai Judit Mária, Swiderski Béla és Pintér Magdolna. Elhunyt: Forgács József né Bolyhos Veronika, Rózanerg József Pál, Lukács Mátyásné Miniké Emerencia, Kardos Te­réz, Sutler János. V _-J I. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1974. DECEMBER 28., SZOMBAT A páciensek száma: 67274 Kéménydoktorok „Kéményseprőt látok, sze­rencsét találok...” — szaval­ta minden gyermek nem is olyan régen. Ma már a ké­ményseprők is csak moso­lyognak, ha valaki gombjá­hoz kap. Nem könnyű mesterség. Egész nap járni kell a lépcső­ket, a létrafokokat. Van mit kipihenniük, ha 30—40 évi munka után nyugdíjba vonul­nak. Füsilyuklajstrom Egy decemberi reggelen, a Kossuth Lajos utca 18 szám alatt kerestük fel a Pest me­gyei Kéményseprő és Cserép- kályhpépítö Vállalat kiren­deltségét. Szűk nagyon az iro­dahelyiség. Ha egy bejön, ket­tőnek ki kell menni — szok­ták mondogatni. Balázs Pál, Sarudfalvi György, Gróf Sán­dor, Németh Ferenc egymás­nak adják a kilincset, úgy hallgatják meg Gulyás Sándor művezető eligazító szavait. A kirendeltségnek húsz dol­gozója van, a legtöbben, pon­tosan 18-an kéményseprők, s van az egy művezető és egy adminisztrátor. Munkaterületük Gödöllő vá­ros, a járás, és a szomszédos váci járásból 6 község, vagyis összesen 34 település. Ennyi falu kéményeinek tisztántar­tásáról, építéséről (keil gondos­kodniuk. S vajon ki tudná ol­vasóink közül körülbelül is megmondani, hány kémény ez összesen’ Biztosan senki, ösz- szesen 67 ezer 274 kémény! A fentieken túl megelőző tűz­rendészed feladatokat is el keli látniuk, hiszen sajnos akadnak még régi faszerkeze­tes épületek, vályogkémé- nyek'kel. Ahol szabálytalansá­got tapasztalnak, ott tűzren­dészet! figyelmeztetőt adnak, s határidőt szabnak a veszélyes helyzet megszüntetésére. Vetélkedő a magasban A korszerű tüzelőanyagok alkalmazása a munka mo­dernizálását is megkövetelte. A kéményseprők rendszeres szakmai oktatásban részesül­nek, ismerkednek a munká­jukkal összefüggő legújabb technikai vívmányokkal. A vállalat vásárolt egy nyu­gatnémet gyártmányú Brigon elnevezésű mérőműszert, amelynek értéke 25 ezer fo­rint. Az egyszerű, könnyen kezelhető műszer a kémények huzatának sebességét, a leve­gő tisztaságát, és a fűtés ha­tásfokát méri. A kapott ada­tok sok egyében túl a gazda­ságosságra is sokszor figyel­meztetnek. Nem kis jelentősé­gű a környezetvédelem szem­pontjából az úgynevezett ké­ményszondázás sem, vagyis, ahogy ők mondják, a korom- számmérés. A kéményseprők is munka­terv szerint dolgoznak, s szo­cialista brigádonként megte­szik vállalásaikat is. A leg­több kéményseprő veresegy­házi, úgy vannak mint az adá- csiak, akik között sok a vas­utas. A vállalat Pest megyében 132 kéményseprőt foglalkoz­tat, s évente szakmai vetélke­dőt rendeznek számukra. Leg­utóbb az első öt helyezett kö­zött négy gödöllői volt. A győztes, a már említett Sarud- falvi György immár 28 eszten­deje kotorja a kémépyeket. Telefonra várnak December 24-én, a gödöllői KlOSZ-székházban termelési tanácskozásra ültek össze, s négyen ez alkalommal vették át a törzsgárdatagsággal járó kitüntetéseket. Ők a legfiata­labb törzsgárdatagok, még „csak” tíz esztendeje kotor­nak. A nagyon szűk kis kiren­deltséget maguk építették fel a romokból. De ez már a múlté. A jelen: a kerékpáros ké­ményseprő, aki a magas ké­mények tetején URH-készülé- ket tart a kezében. Egy gond- juk-bajuk van, hogy a kiren­deltségen nincsen telefon, ami sürgős esetekben bizöny nagy hátrány. Csiba József Válasszon egy eladónőt! PÉNTEKI CSEREBERE Rangot jelentő táblák Megméretett A Gödöllői Járási és Városi Népi Ellenőrző Bizottság nem­rég bizottsági ülésen foglalko­zott a járás tizenkét községé­nek köztisztasági helyzetével és a környezetvédelem idősze­rű feladataival. A községi népi ellenőrzési csoportok bevonásával meg­tartott vizsgálat feladata an­nak ellenőrzése volt, hogy a helyi tanácsok elkészítettók-e köztisztasági szabályzataikat, ezek a szabályzatok megfele- lőek-e, s a bennük foglalt ren­delkezéseknek érvényt szerez­nek-e a községekben. , Bag is szervez A köztisztaság helyzete rendszeresen napirenden levő közügy. Ezért is dolgozta ki az Egészségügyi Minisztérium, valamint az Építésügyi _és Vá­rosfejlesztési Minisztérium 9/1970. számú közös rendele­tét. Ebben a minisztérium a tanácsok szakigazgatási szer­veit utasítja, hogy a községek sajátosságainak megfelelően készítsék el köztisztasági sza­bályzataikat. A NEB községi csoportjainak bevonásával nemrég megtartott vizsgálat megállapította, hogy Galgahé- vízen és Versegen egyáltalán nem létezik ilyen szabályzat, Túrán és Valkón pedig csak részben hajtották végre a fel­adatot. Mindkét községben csak addig jutottak el, hogy a tanácsok illetékesei kidolgoz­ták a köztisztaság szabályai ellen vétők bírságtarifáit. Megnyugtató hír viszont, hogy az ellenőrzés során fel­keresett községek időben és a KÖJÁL előírásainak megfele- ] lően jelölték ki a szemétlera- kó helyeket. Mindenképpen 1 jó aránynak mondható, hogy csak két köizség — Csömör és Isaszeg — nem rendelkezik KÖJÁL-engedéüyel, egy pedig — Bag — nemrég benyújtott kérelmének elbírálását várja. Megnyugtatóan, sőt minta­szerűen sikerült Pécelen, Ve­resegyházon, Csömörön és Kis- tarcsán megszervezniük a he­lyi tanácsoknak a hulladék el­szállítását. Bagón most foly­nak tárgyalások ez ügyben, a községi termelőszövetkezettel. Dányban, Domonyban és Ver­segen azonban korántsem ilyen jó a helyzet. Ezekben a községekben a lakosság és az intézmények maguk gondos­kodnak a háztartási és ipari hulladék elszállításáról. Több községben tapasztalták a NEB ellenőrei, hogy a taná­csok vezetői nem fordítanak kellő gondot a szemétszállítás megszervezésére. lsaszegen, Valkón és Túrán még csak tervezik az újfajta szolgálta­tás bevezetését. Népszerű mozgalmak A magántulajdonban levő telkek előtti utca- és járda- szakaszok tisztasága „jó” mi­nősítést kapott az ellenőrök­től. Különösen a turaiak dicse­kedhetnek szép eredmények­kel. Elégedettek voltak a NEB-csoportok tagjai a köz- tisztasági ellenőrök munkájá­val is, bár ezt a feladatot nem egységes séma alapján oldot­ták meg a tanácsok. Egyes községekben az ellenőrzést a tanácsi apparátus dolgozói végzik, másutt pedig a tanács­tagokra — illetve Csömörön például az egészségügyi bizott­ságra — bízták. Valamennyi községben szép eredmények elérésére sarkall­ta a lakosságot a Tiszta udvar — rendes ház * mozgalom. A kezdeményezés két községben nagy népszerűségre tett szert a lakosság körében. lsaszegen és Túrán kezdettől fogva rend­szeresen értékelték a tisztasági akció eredményeit. lsaszegen például 2640 családból 2415, Túrán pedig 1936 porta közül 1781 érdemelte ki a községben rangot jelentő táblácskát. A Virágos utca mozgalom külö­nösen két községben vált nép­szerűvé: Dányban és Domony- ban. A sok tanulsággal zárult vizsgálat megállapította azt is, hogy az ellenőrzött községek­ben működő vállalatok többsé­ge figyelembe veszi és tiszte­letben tartja a köztisztasági rendlekezések paragrafusait. Valamennyi vállalat közül a Bútoripari Vállalat csömöri te­lepe érdemel említést. A csö­möriek ugyanis nemcsak a vállalat telephelyén, hanem környékén is példás rendben tárolják a nyersanyagokat. Velük ellentétben el kellett marasztalnia a NEB-nek az Isaszegi Lignifer Szövetkeze­tei és a Szilasmenti Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetet; ahol a telephelyek tisztasága bizony sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen így van ez a Szilasmenti Termelőszö­vetkezet esetében, ahol az el­lenőrök olyan súlyosnak ítél­ték meg a köztisztasági hely­zetet, hogy a KÖJÁL-nak kü­lön vizsgálat lefolytatását ja­vasolták. Fizessen, aki szemetel A Gödöllői Járási és Városi I Népi Ellenőrzési Bizottság kö­zelmúltban megtartott hizott- * sági ülésén több, a köztiszta­ság helyzetét javítani szándé­kozó javaslat is született. A többi között felhívták például a községi tanácsok figyelmét — ahol még nem készítették el — a köztisztasági szabály­zatok összeállítására. Javasol­ták továbbá azt is, hogy a sza­bályzat paragrafusainak meg­sértőivel szemben a községek a korábbinál következetesebben szabjanak ki pénzbírságot. B. P. Vége a karácsonynak, a ke­reskedelem számára a legna­gyobb erőpróbát jelentő ünne­peknek. Az üzletek akár már most is neki foghatnának a mérlegkészítéshez, mert azok a napok, amelyek ezután kö­vetkeznek különösképpen már nem befolyásolják az idei be­vétel alakulását. Új-, az ünnep előtti roham­nál csendesebb vendégjárás kezdődik most a boltokban: a csereberélők látogatása. A Pest megyei Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat Dózsa György úti vas- és műszaki boltjának raktárában Bogdán Gyulával, az üzlet, helyettes vezetőjével beszélgetünk. „Pénteken, az ünnep utáni el­ső napon egy MK—25-ös mag­netofont hoztak vissza üzle­tünkbe — mondja — A vá­sárló — egy idősebb férfi — elmondta, hogy három órán át működött, azután elhallga­SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Öten elbúcsú A napokban meghitt ünnep­ség színhelye volt a galgamá- csai művelődési ház ifjúsági klubja. A Galgamácsa SE ugyanis öt visszavonuló játé­kosától vett búcsút ezen a na­pon. Az ünnepélyes külsőségek között megtartott szakosztályi ülésen húsz fiatal játékos je­lent meg — és természetesen maguk az ünnepeltek. Az el­nökségben helyet foglalt Tur- csányi János, a községi tanács elnöke és Borna István, a sportkör elnöke, aki ünnepi beszédében a visszavonuló já­tékosok érdemelt méltatta. Jó pihenést s jó egészséget kí­vánva okleveleket és emlék­tárgyakat nyújtott át Szu- | hánszki János és Negyela | László labdarúgóknak, Máté 1 Károly és Fóthy József asztali­teniszezőknek és Fekete Vince sakkozónak. Az átnyújtott ajándéktár­gyak és oklevelek 25, illetve 15 éves sportpályafutásokat zár­tak le. A megajándékozottak valamennyien a Galgamácsá- ban kezdtek és lám, itt is fe­jezték be az aktív sportot. Turcsányi János — a háziün­nepség másik szónoka ezekkel a szavakkal mondott köszöné­sét a nyugállományba vonuló sportolóknak: „Szakosztá­lyaink fiatal játékosai példát vehetnek most búcsúzó tár­saiktól. Példát a ragaszkodás­ban és a kitartásban.” Az ünnepség a múlt emlé­keinek felelevenítésével zá­rult. B. I. tott. Itt hagyta. Újat adtunk a rossz helyett.” A gödöllői ÁFÉSZ-áruház napi 6—700 ezer forintos for­galmat bonyolított le kará­csony előtt. Náluk vajon mi a helyzet? Ondrik Pálné, az. áruház rövid-, kötött- és divatáru osztályának eladója: — Osztályunkon idén csök­kent a tavalyihoz képest azok­nak a száma, akik cserére hoz­zák vissza ajándékaikat. Úgy látszik, kezdik megismerni egymás méreteit és ízlését az ajándékozók és ez minden­képpen jó. Könnyíti a mi munkánkat is, s az öröm is maradandóbb, ha nem kell blokkal, ajándékkal a boltba visszatérni. Pénteken délelőtt egyébként hárman kerestek fel bennünket ilyen kéréssel. Valamennyiüknek segítettünk. — A legtöbb gond az idén is a gyermekhoimikkal volt — mondja Kaszó Pálné, a kon­fekció osztály vezetője. — Lehet, hogy sok szülő ilyenkor karácsony idején döbben rá igazán: mennyit is nőtt egy év alatt a gyerek f A cserére mi is szívesen vállalkozunk. Sőt. Az egyébként szokásos nyolc napot sem vesszük ko­molyan, amely után az áru­cikkek cseréje már nem köte­lező. A mi munkánkat könnyí­tették meg azok a vevők, akik vásárlásaikat nem az utolsó percekre hagyták.- Miért bűn­hődjenek azok, akik már jó­val a' karácsonyi rumli előtt bevásároltak? A csúcsforgalom napjaiban egyébként sok férj keresett fel bennünket. Azt, hogy milyen méretű pulóver­re vagy blúzra volna szüksé­ge a feleségének, csak néhány tudta megmondani. Megkértük tehát, hogy mutasson az el­adónők között a feleségéhez hasonló alakút. Ö választott és a méret máris megvolt. A kartársnő felpróbálta az aján­déknak szánt holmit, és ha a férjnek is tetszett, lehetett blokkolni az árut. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents