Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
f 1974. DECEMBER 25., SZERDA xMlap N. K. Bajbakov Budapestre érkezett Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke meghívására kedden baráti látogatásra Magyarországra érkezett N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke és kísérete. Megkoszorúzták Pataky István szobrát Mártírhalálának 30. évfordulója alkalmából kedden ünnepélyesen megkoszorúzták Pataky István szoBrát a X. kerületi pártbizottság, a tanács, a népfront- és a KlSZ-bizott- ság képviselői. A szobor talapzatára elhelyezték a kegyelet virágait a kőbányai ifjúmunkások, és a Szerszámgép- ipari Művek helybeli üzemének képviselői is. Szervezett pedagógusok Pest megyei tapasztalatok a tagkönyvcsere előkészítése során A Szákszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozata értelmében különböző bizottságok és aktivisták országszerte dolgoznak az 1962-ben kiállított tagkönyvek december 31-től sorra kerülő cseréjén. Legutóbb a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága tekintette át a felmérés végeredményét. Eszerint az elmúlt 12 évben szervezettségük 92 százalékról 96,8 százalékra emelkedett, 93 százalékos tagdíjfizetési készséggel. Megállapították, hogy a szervezettség foka azokon a helyeken a legjobb, ahol a dolgozók problémáival törődnek, s ügyes-bajos dolgaikat megfelelően intézik. A városokban és intézményekben a szervezettség ál'alában megközelíti vagy eléri a 100 százalékot. Ez alól is vannak azonban kivételek, például Nagykőrösön, a kollégiumban mindössze 75, Vácott, a Sztáron Sándor gim náziumban 77, az abonyi nevelő otthonban 77,5 százalékos a szervezettség. A járásokban a települések szétszórtsága nehezíti a munkát. A megyei bizottság az összegezés alapján felhívta alapszervezeteit, hogy a tagság problémáival való fokozottabb foglalkozással érjen el nagyobb szervezettséget. Az átlagostól eltérő helyeiknek külön segítséget is nyújt munkájuk javításához AZ ÖTÖDIK EV KÜSZÖBÉN A célok felé, a megvalósulás útján Még néhány nap és beköszönt az új esztendő, amely egyben záró éve a IV. ötéves tervidőszaknak. Időszerű tehát a számadás, amelyben a vállalatvezetők összehasonlítják korábbi terveikét az elért eredményekkel. Időszerű, mert a tervidőszak négyötöd részénél vagyunk, a teljesítés mértékének fő mutatói már előre vetíthetők, s időszerű, mert van még egy esztendő az esetleges lemaradások pótlására vagy a sikerek továbbfokozá- sára. MECHANIKAI MŰVEK Törökbálinton, pejn . g.. termelés mennyiségét' akarták fokozni, inkább minőségét szerették volna javítani. Ond- rejovics Jenő gazdasági igazgató szerint a vállalat vezetői elégedettek az elért eredménnyel, hiszen sikerült sok új gyártmányt bevezetni, a vállalat vásárlókörét pedig további tőkéspartnerekkel is bővíteni. Hagyományos termékeik továbbfejlesztése mellett NSZK termelési kooperáció alapján meghonosították a konyhai légtisztító, és az olaj- tüzelésű fürdőszoba-alátét gyártását, a vállalat fejlesztői a Mercedes Autógyár részére kocsifelfutó bakot konstruáltak, s az ő munkájukat dicsérik a különféle, magas színvonalú, a világpiacon is elismert elektromos alkatrészek. Gyakorlatilag az elmúlt négy év alatt terebélyesedett ki a vállalat nemzetközi kapcsolata. Szinte nulláról növekedett négy-öt millió dollárra a tőkés- és 4,5 millió rubelra a szocialista export. Világszerte ismert és legkeresettebb termékeiket, az elektrolit kondenzátorok különböző típusait körülbelül 40 országba exportálják. A fejlesztési munka tovább folyik. A háztartások korszerűsítésére konstruálták a jelenleg forgalomban levő légtisztító két új, hatékonyabb változatát. A magasabb használati értékű légtisztító ára hasonló, illetve olcsóbb lesz, mint a jelenlegié. Ojabb kondenzátor típusok fejlesztését fejezték be a közelmúltban, melynek nyomán hatszázféle típussal bővítik a választékot, elsősorban a magas műszaki követelményű termékek gyártásával. Ez a fejlesztési munka nemcsak a vállalatnak, hanem az egész népgazdaságnak is Igen hasznos volt, ugyanis például az ikladi Ipari Műszergyár nagyon sok tőkésországban gyártott kondenzátort használ ki- sebb-nagyobb motorjai gyártásához, 1975-ben viszont az ikladiak teljes kondenzátorigényét a Mechanikai Művek elégíti ki. A vállalat sikeres gazdálkodásához hozzájárul az üzem- b#n tapasztalható jó légkör, demokratikus szellem. A ve- zérgazgató mellett például két tanácsadó testület működik, i az egyikben a munkások, a másikban a fiatalok mondhatják el véleményüket egy-egy fontosabb gazdasági döntés előtt. Az üzemekben pedig másfél-ket éve eredményes az önmeózás. IPARI MŰSZERGYÁR Ikladon ■ Lörincz László szervezési és munkaügyi főosztályvezető tájékoztat az elért eredményekről, amelyek ugyancsak kiválóak. Az idén például 770 millió forint értékű terméket gyártanak, holott ezt csak 1975-re tervezték. A gyártmányszerkezet helyes kialakításának köszönhető, hogy" termékeik iránt igen nagy a hazai és a külföldi kereslet, így a termelés felfutását nem korlátozzák a piacgondok. Jövőre várhatóan elérik a 850 millió forintos termelési értéket, ami azt jelenti, hogy öt év alatt összesen 300 millió forinttal több termelési értéket állítanak elő, mint tervezték, vagyis csaknem félesztendei munkájuk értékével szárnyalták túl eredeti elképzeléseiket. Ezek ismeretében kézenfekvő, hogy a termelés növekedési üteme dinamikusabb volt a tervezettnél, s az évi 9 helyett 12—13 százalékot tett ki. Az elmúlt négy év során nyolcszorosára nőtt az Ikladról külföldre szállított iparcikkek értéke. Ez háromszázféle saját fejlesztésű új termékeit jelent: számítógépmotor az IBM-nek, pénztárgépmotorok az Olimpia és az Anker cégnek, betonkeverő-, körfűrész- és bak- köszörű-motorok számos nyugat-európai országnak. A folyamatos gyártmányfejlesztés eredményeként az elmúlt négy év során 609 helyett 690 millió forint értékű terméket adtak el külföldön, a jövő évre pedig az igénybejelentések és a már megkötött szerződések alapján az export várhatóan megközelíti a 250 millió forintot. A vállalat dicséretére szóljon, hogy a termelésfelfutás 96 százalékát a termelékenység növelésével fedezték. A tervezett növekedést 15 százalékkal haladták meg: egy év alatt egy foglalkoztatottra jutó átlagos, tervezett termelési érték 160 ezer forint volt, ténylegesen viszont 184 ezret értek el. A jövő évi elképzelések szerint pedig a 220 ezret is meghaladják. Hogy az ikladi és a törökbálinti üzemek eredményei ilyen kimagaslóak, az nem véletlen. Hiszen mindkét vállalatot kijelölte a kohó- és gépipari miniszter mintaszervezésre. Az eredmények alapján — úgy tűnik — mindkét vállalat vezetői kiváló munkát végeznek. DIÖSDI CSAPÁGYGYÁR Diósdon kevésbé mutatósak az eredmények, a számok mögött azonban legalább annyi fáradtság és lelkesedés rejlik, mint az előző két vállalatnál. Aki csak egy cseppet is ismeri a kúpgörgős csapágyak születési helyét, sejtheti, hogy az egyszázalékos lemaradás a tervhez képest milyen minimális. Hiszen lapunkban is sokszor beszámoltunk a gyár rekonstrukciójáról, amely a tavalyi előkészítő munkálatok után csak az idén kezdődött s kapacitásnövelő hatása 1977- től lesz érezhető. Ilyen körülmények között az egyszázalékos lemaradás azt igazolja, hogy a vállalat vezető szakemberei minden tudásukat összeszedték a zavartalan termelés megszervezésére, és a lehetőségeknek megfelelően a gyártás növelésére. Munkájuk nem volt hiábavaló, hiszen négy évre 25,8 százalékos termelékenységnövekedést terveztek, s ehelyett 32,8. százalékkal szárnyalják túl az 1970. évit. A rekonstrukcióval párhuzamosan (már elkészült az 5 ezer négyzetméter alap- területű új csarnok vázszerkezete, most a tetőt szerelik) profiltisztítást végeztek. Jövőre megszűnik a tűgörgő és hengergörgő gyártása, amelyet a debreceni törzsgyár vesz át, s a felszabaduló kapacitásokat felhasználják a kúpgörgők gyártásához. A mintegy het- venféle kúpgörgős csapágyat most újabb tizennégy típussal bővítik. A sajátfejlesztésű csapágyak nullszériája elkészült, háromnak megkezdődött a sorozatgyártása is. E három típus növelt teherbírású, ami azt jelenti, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár igényeinek kielégítésére alkalmas, nagy értékű tőkésimport megtakarítását teszi lehetővé. Czibor Valéria ságának gyorsabb növekedését; a nem kereső családtagok eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmekben. Azt akarjuk, hogy a településfejlesztés és a tervszerű urbanizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen keresztül képességeik kibontakoztatásában és érvényesítésében fokozatos további közeledés következzék be az ország nagyob térségei és eltérő településcsoportjai szerint. A képességek gyümölcsözletése y Hiba lenne azonban a társadalmi követelmények érvényesítését kizárólag az életszínvonal kérdésének tekinteni. A tervezés alapkérdése a tudomány, műszaki fejlődés és termelés tervezése — amelyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a tervezés alapfeladata, hogy a műszaki-tudományos forradalom új követelményeihez igazítva alakítsa ki o képességek fejlesztésének legcélszerűbb formáit (pl. az oktatás és továbbképzés feladatait), és a terv alátámasztásaként irányozza elő o megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő szervezési, vezetési formákat, a munka szerinti elosztást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bérrendszer fejlesztését Ahhoz, hogy a tervezés kielégítse a követelményeket, új irányokban kell fejleszteni a tervezés módszereit. Mindenekelőtt erősítenie kell a szocialista társadalomtudományokkal való kapcsolatait. A tervezés egyre nagyobb igény- nyél lép fel pL a szociológia. ! á tátsadálotoktótsztlka, a;;tfeí lepüléstudomnny iránt. '/ További újszerű feladat, hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott figyelmet fordítsunk arra is, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. Tervezett intézkedéseink hatását külön-külöm kell vizsgálni pl. a dolgozók és a nyugdíjasok, a városi és a falusi családok, a kis- és a nagycsaládosokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen összekapcsolódik a népesedéspolitikával, a településfejlesztéssel. Az a követelmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés poltitikai társadalmi célokat szolgáljon nem új, hanem a politika és a gazdaság viszonyának marxista értékelésén alapszik. Ezt a viszonyt jellemzik tömören az a lenini megállapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alapvető politikai célkitűzéseinek szolgáltatóban határozza meg a gazdaság fejlődését. A politikai elsődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági tervezést, hiszen éppen a tervezés felelős azért, hogy mennyire tud saját eszközéivé} hozzájárulni a politikai célok helyes konkretizálásához. A társadalmi fejlődésre vonatkozó döntések és a nép- gazdasági tervezés kapcsolata fejlődik a társadalmi feladatok jellegétől és a népgazdasági tervezés fejlettségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljon. A szocialista , tgrvgajsdglkodás .kezdetén ugyanis "a poltilíaí "óé’-; !lok mindenekelőtt .a,;hatalmi és tulajdonviszonyok megváltoztatására irányultak. Az államosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista elosztás érvényre juttatása, egyben óriási gazdasági lépések is, de megvalósításuk alapjában nem a gazdaságfejlesztéstől, hanem általános politikai feltételektől függött. A tervezés feladata mindenekelőtt abban állt, hogy ezeket a gazdaságfejlesztés útján megerősítse, alátámassza. A szocialista alapelvek Ma a társadalompolitika feladata nem a hatalmi viszonyok megváltoztatása, hanem a szocialista rendszer, a szocialista termelési viszonyok további kibontakozása, a Minden területen — adottságok szerint Növekvő hangsúlyt kap a tervezésben a területi tervezés. A racionálisan értelmeA Mechanikai Művek Alkotmány lakatosbrigádja, amely az ágazat kiváló brigádja címért versenyez, a kongresszus tiszteletére terven felül elkészíti az abonyi gyáregység konveyorsorát. A különböző cégek ezt csak jövőre vállalták volna. Felajánlásukat teljesítették, már csak a helyszínen való felszerelés van hátra« Teljesített vállalás zett teljes foglalkoztatás egyre inkább azt jelenti, hogy nem csupán az elmaradottabb területek termelőerőinek fejlesztése a feladat, hanem minden terület adottságainak megfelelő szelektív fejlesztésével foglalkozunk. így pl. egyes vidékek iparosításával egyenrangú feladattá válik a budapesti ipar szelektív fejlesztése, egyes vonatkozásban visz- szafej lesz lése. Vagy bizonyos körzetekben nagyobb erőfeszítések válhatnak szükségessé # mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Ugyanakkor a „társadalmi tervezés” nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalomipolitikai intézkedések egészét, vagy még kevésbé a politikai célok tervezését. A politikai célok megállapítása nem a népgazdasági tervezés feladatkörébe tartozik. Kötelessége viszont azoknak a gazdasági folyamatoknak a feltárása, valamint a gazdasági fejlődés lehetséges társadalmi feltételeinek és követelményeinek megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú politikai célok kijelölését, illetve olyan gazdasági fejlődés tervezése, amely számol e célok megvalósításának gazdasági hatásával, követelményeivel. az igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden esetben széles körű társadalmi folyamatokat indítanak meg, amelyekkel a tervezésnek számolnia kell, módszereit vizsgálatait tehát úgy kell fejlesztenie, hogy e hatásokat széles körűen é<s megbízhatóan feltárja. Űj körülmény-e a társadalmi aspektus figyelembe vétele a ríépgazdasági tervezésben? Mint másutt, itt is az a »helyzet, hogy az új igény megfogalmazása nem feltétlenül elvi változást, vagy teljesen új követelményt jelöl meg, hanem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súllyal vagy minőségileg másként kell kezelnünk mint korábban. A népgazdasági tervezés rendszere és alapvető vonásai a több mint negyedszázados tervgazdálkodásunk során a fejlődésnek oiyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972-ben a népgazdasági tervezésről szóló törvényben lehetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdasággal és állammal együtt fejlődő intézmény, amely csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követelményeknek, ha maga is fejlődik, tükrözi a társada- < lomban végbemenő változást. E fejlődés egyik jele, hogy fokozott hangsúlyt kap a nép- gazdasági tervezés folyamatában a gazdaságfejlesztés társadalmi hatásainak feltárása és figyelembe vétele. Ebben Népgazdasági és társadalmi tervezés A Irta: Dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára A párt második programja szocialista társadalmi egység megerősítése és a termelőerők folyamatos fejlesztésének politikai megalapozása. Egy sor társadalmi követelmény megvalósítása ma a népgazdasági tervezésben jelentkező gazdasági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmények jelentős része a dolgozók- munka és életkörülményeihez kapcsolódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meg, hanem a szocialista társadalom alapelveinek teljesebb érvényesítését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy hatékonyabban kell megoldani, hogy a családi körülményekből és a települések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelentsenek tartós és leküzdhetetlen akadályt a társadalom tagjai, elsősorban a felnövekvő generációk „egyenlő esélyeire” a pályaválasztásban, és tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő érvényesülésben. -Ez mindenekelőtt az oktatás és szákképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat. A teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztésével tovább kell erősíteni hazánkban a létbiztonságot. Célunk az, hogy a jövedelmek átlagos nagyságának viszonylagos kiegyenlítettségét fenntartva a munkából származó jövedelmek teljesítményektől függő differenciálása segítse elő a munka hatékony-
