Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
1971. DECEMBER 22., VASÁRNAP 3 AZ 1975. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai' céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fejlődött, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Meggyorsult a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvonal-politikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereskedelmi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világ- gazdaság zavarai és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké, és az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okoztott. Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az eredményekben a szocialista brigádmozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaver- senynek, amely a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tapasztalhatók voltak kedvezőtlen jelenségek is: a többlettermelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indokolatlanul nagy volt a készletnövekedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az exportnál gyorsabban nőtt; növekedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt a kívánatos ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Áz építőipari munka termelékenysége, a. korábbinál.gyorsabban, körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések összességükben elérték a tervben előirányzottat, a nagyberuházások kivitelezésében azonban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kenyérgabona-szükségletét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmányellátását és exportot is lehetővé tesz. Tovább nőtit az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős terméskiesést, illetve minőségromlást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el a várt szintet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke — 8—9 százalékkal haladja meg a múlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyész- tésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnövelte az áruszállítás iránti igényeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közlekedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Diesel- és villamos vontatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest— Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpolitikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedése éves átlagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot. így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben Az áruellátás alapjában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (vegyicikkekből, építési szerelvényárukból stb. időként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes időszakokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év során — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mintegy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6—7 százalékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növekedett. A külkereskedelem a KGST-országok- kal folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobbrészt a jelentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tőkés piacokon nagymértékű volt az árak, elsősorban az Importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyi termékek /és nyersanyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelit meghaladó növekedése miatt a tőkésors zugokkal folytatott külkereskedelmünk egyenlege passzív. Az 1975. évi terv céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségeik ellenére összességében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogj^ a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg, és ezek gazdaságunkra továbbra is kedvezőtlenül hatnak. A fő feladat 1975-rben a néflgar4affifeeBy)£ir súlyi helyzetének javítása. Ezérí á nemzeti jövedelem dinamikus növekedését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosain értékesíthető termékek termelését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazdaságtalan, termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát, és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ésszerű takarékoskodást. Főbb előirányzatok 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3—3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek növekedésérjek ütemét. Ipar 1975-ben a terv az ipari termelés 6 százalékos növelését, irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos növekedési ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben is a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar (7—8 százalék), a vegyipar (9—10 százalék), az építőipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék. mint ebben az évben. A termelés növelésének ténylegies lehetőségei a feldolgozó iparban nagymértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél. hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól értékesíthetők, és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipari térmérői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések, a termékforgalom központi szabályozásának ki terjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagforrások népgazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodásit befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges az ipari növények vetésterületének és termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit központi intézkedések is elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőképe- sebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának növelése. Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat- termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatférőhelyek bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával káfii®érB^.'1Jii'íl':iJíi -iíoasMOQ Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 218 kg-ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédő szerek és a fehérjetakarmányok magas világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb felhasználásuk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. ♦ A vasútnál az újabb villamos és Diesel- mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M—7-es út második pályája Székesfehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek ja\ lását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alaoián növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal-növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főre jutó reáljövedelem 3.5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyóárakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 ezer lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000- rel több, 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a több szintes társasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 ezer, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2 ezer 400-zal szemben — 3 ezer 700 új hely- lyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2 ezer diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napköziotthoni ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5 ezer diákotthoni hely, a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3 ezer tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőié?? 55 ezer, a szakmunkásképző iskolákba 61 ezer első éves tanulót, a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 ezer első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ágyak száma kb. 2 ezerrel nő. Fejlődik a járóbetegellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irányoz elő. Az eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszakigazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelői ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari-mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. AMVj ötéves terv cél-2 fáinak megfelelően a beruházások átlagos n8*- vekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagyberuházás (a Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, a 750 kV-os távvezeték és a Debrecen—Mátészalkai Finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruházásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, vagy az import megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. Külkereskedelmi forgalom Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnék az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognák. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését • és aktív külkereskedelmi munkát követel. ★ A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását.
