Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PíST. MEGYEÍ B1 ZÖfTSÁGA éS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ———————L-i——JL—. _to %.■ • •.*'.«r>y --a.: ''j"-"* w ■■ * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM ÁRA 1 FOIU.VT 1974 DEC 22., VASÄRNAP Az 1975. évi népgazdasági terv (Lapunk 3. oldalán) Harc az európai békéért, biztonságért együttműködésért és társadalmi haladásért Közlemény az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti Az európai kommunista és munkáspártok 1974. októberi varsói konzultatí v találkozóján létrejött megegyezésnek meg­felelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vettek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Párt­ja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkás­párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német Kommu­nista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Norvég Kommunis­ta Párt, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Olasz Kom­munista Párt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommu­nista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, Spanyol Kommu­nista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali Párt — kommu­nisták, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommu­nista Párt. Az Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a ta­nácskozást. nak az európai államok biz­tonsági és. együttműködési ér­tekezlete zárószakaszának leg­magasabb szinten történő mi­előbbi összehívása mellett. Ki­fejezésre juttatták meggyőző­désüket, hogy az európai álla­mok biztonsági és együttmű­ködési értekezletének ered­ményes befejezése és határo­zatainak megvalósítása nem­csak az. európai földrész vala­mennyi országának és népének érdekeit szolgálja, de hozzájá­rul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész vi­lágon. Európa kommunistáinak képviselői ismételten megerő­sítették azon törekvésüket, hogy e célok érdekében to­vább munkálkodnak a földrész valamennyi demokratikus és haladó erőinek összefogásáért. A találkozón részt vevő pár­tok ismételten megerősítették szolidaritásukat azokkal a kommunistákkal és más de­mokratákkal, akik Spanyolor­szágban harcolnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért, valamint Cip­rus és Bszaik-Irország népeivel s mindazokkal, akik a világ bármely részéin az imperialis­ta elnyomás ellen, a demokrá­ciáért, a nemzeti függetlensé­gért, a békéért és a szocializ­musért küzdenek. Az előkészítő találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a prole­társzolidaritás szelleme jelle­mezte. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak előkészítésével kapcsolat­ban folytatott eddigi eredmé­nyes munkát elismerve, a ta­lálkozó résztvevői széles körű eszmecserét folytattak a to­vábbi előkészületek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak napirendje: harc az euró­pai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadal­mi haladásért. A találkozó résztvevői a vitában kifejtet­ték pártjaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón meg­állapodás született az európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bi­zottságának létrehozásáról, amelynek munkájában vala­mennyi testvérpárt részt ve­het. A bizottság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véleménycseréjét és eredmé­nyeit. A testvérpártok felkéré­sére a Német Szocialista Egy­ségpánt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos feladatok eEátását. A találkozó résztvevői állást foglaltak a konferencia témá­jával kapcsolatos problémák­kal foglalkozó szemináriumok megrendezése mellett. A testvérpártok síkraszáll­A testvérpártok küldötteinek Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó felszólalói közül MANUEL AZKCARATE, a Spanyol Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozottan szólt arról, hogy az európai békéért és haladásért vívott közös harc feladatai nemcsak a kommu­nistáké. Elő kell segítenünk — mondotta — a különféle erőik­kel való együttműködést, kü­lönösen pedig a szocialista pár­tokkal. CARLOS ABOIM INGLES, a Portugál Kommunista Párt képviselője elismeréssel szólt a varsói és a budapesti talál­kozó demokratikus munka­módszeréről és alkotó szelle­méről. Ez lehetővé teszi a kö­zös elemzőmunka további el­mélyítését, és annak alapján új célok kialakítását az euró­pai biztonságért, együttműkö­désért és társadalmi haladá­sért vívott harcban. A mai portugáliai helyzetet elemez­ve, a szónok rámutatott a gazdasági átalakulások rend­kívüli jelentőségére: csak egy monopólium- és nagybirtok- ellenes politikával lehet létre­hozni a szilárd, demokratikus rendszert, töretlenül végigvin­ni a gyarmati rendszer fel­számolását. MARTIN KNUTSEN, a Norvég Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés továbbra is létfontosságú szükségszerűség. Ezért a nor­vég párt örömmel üdvözöl minden olyan nemzetközi meg­állapodást, amely a feszültség csökkentésére irányul. STEFAN ANDREI, a Ro­mán Kommunista Párt képvi­selője felszólalásában kifej­tette, hogy a kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak az európai helyzet tudo­mányos, marxista—leninista elemzése alapján tükröznie kell a földrészünkön zajló fo­lyamatok valódi tartalmát, és mozgósítania kell a legszéle­sebb tömegeket az enyhülés irányzatának megszilárdításá­ra. Eközben — mint mondot­ta — hangsúlyozni kell, hogy Európában az enyhülés még nem vált visszafordíthatatlan­ná, és a reakciós imperialista erők részéről továbbra is fenn­áll az erőszakos cselekmények veszélye, a nyomás gyakorlá­sától a közvetlen katonai be­avatkozásig. HUGH MOORE, Írország Kommunista Pártjának képvi­selője elmondotta, hogy pártja időszerűnek és szükségesnek tartja az európai kommunista és munkáspártok értekezleté­nek összehívását. Fő kérdé­seknek a béke és a leszerelés ügyét, az enyhülési folyamat további erősítését, az imperia­lista mesterkedések új for­máinak leleplezését nevezte meg. Az előkészítő találkozó szombati ülésén kegyelettel megemlékeztek Palme Dutt­ról, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának egyik alapító tagjáról, aki pénteken, 79 éves korában halt meg Londonban. Ugyancsak a szombati ülé­sen került sor Bruno Küster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt és Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkás­párt képviselője felszólalására. BRUNO KÜSTER, a Nyu­gat-berlini Szocialista Egység­párt képviselője elmondta; a szocialista államok közössége, fő erejével, a Szovjetunióval, a reálisan létező szocializmus — amelynek eredményei a békés egymás mellett élés politikája végrehajtásával mind hatéko­nyabbá válnak — szilárd, az emberek érdekeivel összhang­ban fejlődő társadalmi rend­nek bizonyul, s vonzereje ál­landóan növekszik. Annak PULLAI ÁRPÁD: szükségességét hangsúlyozta, hogy az Európában folyó osz­tályharc aktuális és távlati, politikai és .ideológiai kérdé­seit-átfogó fő dokumentumban válaszolják meg, amelynek harci dokumentumnak kellene lennie. Pártjaink a munkásosztály szolgálatával egyetemes emberi érdekeket fejeznek ki Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra felszólalásában pártunk küldöttsége nevében arról szólt, hogy a találkozón ered­ményes munka folyt. A kül­döttségek felszólalásai az Európa sorsáért érzett mély felelősségről és a közös cse­lekvési készségről tanúskod­tak. — Küldöttségünk egy kér­déssel, a szövetségesekhez való viszonnyal, a tömegbázis szé­lesítésének lehetőségével kí­ván foglalkozni — mondotta. — Nagy súllyal vetődik fel: milyen erőkre számíthatnak pártjaink az európai békéért, biztonságért, együttműködé­sért és a társadalmi haladá­sért vívott harcukban. A szövetségesek körének bő­vítése — pártunk megítélése szerint — nemcsak lehetséges, de szükséges is. Lehetséges azért, mert politikánknak nin­csenek önös osztálykorlátai, pártjaink a munkásosztály szolgálatán keresztül egyete­mes emberi érdekeket fejez­nek ki. Mivel pártjaink poli­tikájukkal Európa valamennyi országában a társadalmi hala­dásért küzdenek, a békét vé­delmezik és erősítik, találkoz­nak a dolgozó tömegek, a szé­les társadalmi erők törekvé­seivel. Ez a politika megte­remti a reális lehetőségét an­nak, hogy ne csak megtartsuk A szovjet küldöttség (jobbról): B. Ny. Ponoimrjov, az SZKP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a szovjet kül­döttség vezetője (jobbról a második) K. F. Katusev, a KB titkára. eddigi szövetségeseinket, ha­nem további társadalmi erők bevonásával szilárdítsuk pozí­cióinkat, növeljük befolyásun­kat. Pártjainknak fel kell ké­szülniük arra, hogy az új kö­rülményeknek megfelelően si­kerrel alkalmazhassák szövet­ségi politikájukat. Tudjuk, hogy ez nagy elvi következe­tességet, türelmet és szívós meggyőző munkát, valamint rugalmasságot igényel. A továbbiakban kifejtette az együttműködés lehetősé­geit, kijelentve: — A siker nagymértékben függ Európa kommunista és munkáspártjaitól, attól, hogy helyes felismerésünket megfe­lelően tudjuk-e a gyakorlati imunkában érvényesíteni: elvi szövetségi politikát folytatva, tudunk-e rugalmasan tárgyal­ni, akcióegységre lépni az együttműködésben érdekelt erőiekéi. — Szövetségi politikánk si­kere alapvetően attól függ — mondotta a továbbiakban —, hogy milyen az a társadalmi erő, amelyre épül. Mint a tár­sadalmi haladás következetes ereje, céljainál és szervezett­ségénél fogva a munkásosz­tály az a bázis, amely megha­tározza a szövetségi politika tartalmát és fejlődését. Európa munkásosztályának lendülete töretlen, forrádalmisága ha­gyományos, tapasztalatai az osztályharcbán gazdagabbak, megnőtt politikai öntudata-: fejleszti és ápolja kapcsolatait a parasztsággal, az értelmiség­gel, minden haladó erővel. Beszéde további részében a munkásosztály helyzetét ele­mezte a szocialista és a tőkés­országokban, majd így foly­tatta: — Találkozónk is azt mu. tatja, hogy a nemzetközi mun­kásmozgalmat egyre jobbam áthatja az egységre való tö­rekvés. Nem hagyja érintette., nül a munkásmozgalom egyet­len pártját sem. Az utóbbi időben tanúi és részesei va­gyunk annak, hogy a marxis­ta—leninista pártok szoro­sabbra zárják soraikat; s munkásmozgalom többi párt­jaiban, a szocialista és szo­ciáldemokrata pártokban fel­gyorsult a differenciálódás, növekedett a baloldal súlya. A kommunista pártok vonzó po­litikája, a szocializmus törté, nelmi sikerei, valamint a tő- késországok fokozódó problé­mái hatást gyakorolnak í szociáldemokrata pártokra. Mind jobban előtérbe kerül­nek azok a vezetők, akik kife­jezik tömegeik óhaját, éi készséget mutatnak a kom­munista pártokkal kapcsolatot építésére. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a szocia­lista, szociáldemokrata pártoli, és különösen a reálisan látó politikusaik, Európa befolyá­sos erői közé tartoznak, szá. mos országban részt vesznek a kormányzásban. Az MSZMP a szociáldemokrata pártokká: való kapcsolatok létesítésébe!: világos elveket követ. Tudjuk, bennünket alapvető ideológia: különbségeik választanak el. Ennek ellenére gyakorlati kér­désekben kapcsolatainknak e nemzetközi munkásmozgalom érdekeit, a haladást kell szol­gálniuk. Mindig konkrétan is megvizsgáljuk: milyen politi­kát folytató szociáldemokrata párttal, milyen tárgyalópart­nerekkel és milyen kérdések­ben akarunk előrelépni. Min­den esetben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a testvér­pártok érdekeivel összhang­ban járjunk el. — Készek vagyunk a kap- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents