Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

Nádfonatos „világjárók” 6 « I. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1974. DECEMBER 21., SZOMBAT 1fáiké, Vácszentlászló és Zsámbok közös község Megtárgyalták a jövő évi munkatervet A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 34/1974. számú hatá- rozaifcának megfelelően decem­ber 20-án délelőtt a Valkó— Vácszentlászló közös tanács, valamint Zsámbok községi ta­nács végrehajtó bizottsága ala­kuló tanácsülésre hívta össze a három falu tanácstagjait. A 94 tanácstagból hetvenhárman jelentek meg az ülésen. A községi vezetőkön kívül a tanácsülésen részit vett Dér Jánosné, a járási pártbizottság munkatársa és dr. Balázs Jó­zsef, a járási hivatal osztály- vezetője. A tanácsülés menete az elő­zetesen meghatározott napit rend szerint haladt. Határoza­tot hoztak a Valkó—Vácszent­lászló—Zsámbok közös közsé­gi tanács , 1975. január 1-től történő megalakulására, majd egyhangúlag megválasztották dr. Csighy Tibornét a közös községi tanáos elnökévé. A tanács társadalmi elnökhe­lyettesének Gelybó Andrást választotta az ülés, aki 1969-ig a vallkói községi tanács elnö­ke volt, jelenleg a termelőszö­vetkezetben dolgozik. A vég­rehajtó bizottság titkárának Barna Jánost nevezték ki. Sor került a 11 tagú végre­hajtó bizottság megalakítására is. A társközségekből hárman- hárman kerültek a végrehajtó bizottságba, amelynek rajtuk kívül hivatalból tagja Cseri László, a pártszervezet csúcs­titkára és Barna János ta­nácstitkár. Kedvezően alakult a vb összetétele: tagja többek között Mezei Józsefné, aki je­lenleg még a zsámbokd közsé­gi tanács elnöke; négyen fizi­kai dolgoizók, és ketten har­minc éven aluliak. A tanácsülés hat tanácstagi bizottságot választott meg: a három kötelezőn kívül a köz- művelődésit és oktatásit, amelynek három albizottsága van: a polgári szertartást és társadalmi ünnepségeket szer­vező, 'a gyermek- és ifjúság- védelmi, valamint a testneve­lési és sportbizottság. A köz­művelési bizottságban az egyes szakterületek képviselői is he­lyet kaptak, például a műve­lődési ház igazgatója, pedagó­gus, védőnő és óvónő is. Vándorbódé az erdőszéien LEVÉL A MÉHÉSZETRŐL Alábbi híradásunk tudósító­ja — Németh László, a Fővá­rosi Tanács Gödöllői Szociális Otthonának lakója — méhész. Ö maga, amíg aktívan dolgo­zott, nem a járásban, de nem is megyénkben élt, bár Gö­döllőn tanulta a mesterséget. Most, hogy a szociális otthon lakója lett, gyakran felkeresi a környék méhészeit és elbeszél­get velük mindennapjaikról, gondjaikról. Műlép — bevetésre készen A mogyoródi állomáson Vö­rös Lajos lakhelye után kér­dezősködtem. Elmondták, hogy a közelben, egy négykéményes, háromszoba-összkomfortos la­kásban él. Berendezését az in­formátor „főúrinak” nevezte. Később magam is meggyőződ­hettem: valóban szép. Vörös Lajos nem főállásban, hanem kedvtelésül kezdett méhészkedői. Az idényben 70 rr^éhcsaláddal folytat rendsze­res vándorlást. Kapubejárójá­ban példás rendben felrakva néhány száz öreg keretléc pi­hen. Ezekből ősz óta az elöre­gedett légeket kivágta, a viaszt kiolvasztotta, hogy a tavaszi kezdéshez kellő mennyiségű műlép álljon majd rendelke­zésére. Körültekintő telepítés — Az év nem kedvezett a méhészeknek. ön mennyire elégedett a terméssel? — Lehetett volna jobb is, de így sem panaszkodhatom. A családok átlagosan 20 kiló mézet gyűjitöttek, ami az idén 14 mázsát jelentett. Ha leszá­mítjuk belőle azt a mennyisé­get, amit a mi kis háztartá­sunk elfogyaszt, eladásra ak­kor is marad még bőven. Az idei termésből közel 35 ezer forintot lehet kihozni. Vörös Lajos lakása közvet­lenül az erdő szélén épült. Az út túloldalán, katonás rend­ben áll a méhészet, mögötte pedig a vándorbódé. Ez az al­kalmatosság nagy segítséget jelent a vándorméhésznek, mert így ki tudja használni a virágzás időeltéréseit. Bizo­nyára ennek köszönhető, hogy terméseredménye mindig jó. No, meg annak is, hogy a te­lepítés helyét példás előrelá­tással választotta meg. Hasznos kedvtelés Gondosan elvégezte még az ősszel a beetetés fáradságos és időt rabló munkáját. A kaptá- rak takarása is példás. Ez na­gyon fontos mozzanata a té- liesítésnek, bár sokan még ma sem szentelnek neki kellő fi­gyelmet. A mértéktelen — szaknyelven szólva — takarás következtében a kaptának ugyanis ellucskosodhatnak, le­vegőtlenné válhatnak. Az ap­rólékos, sok fáradsággal járó munka azonban jövedelmező is lehet. A méz keresett ter­mék és a méhészkedés így nemcsak hobby, hanem hasz­nos kedvtelés is lehet. Harlem árnyai Az erdőkertesi Mubkönyvtár Donga színpadán ma, szom­baton este 7 órakor bemutató­ra kerül sor. A Harlem árnyai című műsort Gyarmati Farkas Dezső rendezte, szereplői Gi­ron Éva ési fj. Fufurenda Pál. Kisdobosok az egyetemen Városunk kisdobosainak ma délután fenyőfaünnepélyt ren­deznek az Agrártudományi Egyetemen. A nagy fenyőfát az egyik előadóteremben ál­lítják fel. Minden csapat és kisdobos kap ajándékot. Csak­nem négyszáz kéknyakkendős iskolást várnak az ünnepély­re. A fentieken kívül létrejött a szociális, valamint a község­gazdálkodási bizottság is. Utolsó napirendként ismer­tették a közös tanács 1975. évi munkatervét és a végrehajtó bizottság programját. A tervek szerint a legközelebbi tanács­ülésre — immár a három köz­ség tanácstag jai részére — 1975. februárjában kerül sor Zsámbokcm. —őr— Nemcsak magas színvonalú szolgáltatásáról, a tavaly át­adott korszerű szolgáltatóházáról — amelyben mosoda és tisztító is található — híres az aszódi Vegyesipari Szövetke­zet, hanem szép bútorairól is. Az asztalosrészleg az idén csak­nem ötmillió forintos termelési tervet teljesít. Készítenek bár­székeket és gyékényfonatú, tetszetős ülőalkalmatosságokat is. Képünkön: az utolsó simítások az exportszékeken. (Koppány György felvétele) A szerelőcsarnoktól a stílbútorig Mesterekkel robog a busz Még tíz nap van hátra az idei esztendőből, azután meg­kezdődik a vállalatoknál, in­tézményeknél és szövetkeze­teknél a mérlegkészítés idő­szaka. Valójában akkor derül majd ki, hogyan is dolgoztak az elmúlt évben, bár jósolni már most: a „célegyenes” nap­jaiban is lehet. Azt a célt tűzte ki maga elé most induló soro­zatunk is, hogy beszámoljunk az év vége utolsó munkanap­jairól. A „hajításról”, az ered­ményekről, vagy — ahol van — a gondokról. A Gödöllői Építőipari Szö­vetkezetben 53 millió forintos termelési tervet irányoztak elő. Ha teljesíteni akarták, nem válogathattak a megren­delések között. Emiatt volt azután az, hogy a 295 szövetkezeti tag az elmúlt tizeinkét hónap so­rán szinte bejárta az or­szágot. Elvállalták Budapesten, a Pos­ta Központi Járműtelepén egy hétszintes szociális épület fel­építését. Az UNIVÁZ-rend- szerben — betonelemekből és panelekből — készülő épít­mény szerkezeti munkálatait a közelmúltban fejezték be a brigádok, így most már csak a belső mnkák vannak hátra. A 26 millió forintos költséggel készülő beruházást a tervek szerint 1976 tavaszára fejezik be. A nagyszabású vállalkozás közelében egy korszerű mű­helycsarnok is épül. A 17 mil­lió forint értékű létesítmény egyes egységeit szakaszosan adják át. Az utolsó műhellyel a tervek szerint a jövő év harmadik negyedévében ké­szülnek el. Pályázat útján bízták meg a gödöllői szövetkezetét a si- montornyai várban december 18-án átadott múzeum, könyv­tár, étterem és borozópince berendezéseinek elkészítésével. Az Iparművészeti Tervezőin­tézet olyan egyedi stílbútorok elkészítésével bízta meg a szö­vetkezet asztalosait, amelyek a vár történelmi környezetébe jól illeszkednek. Kétmillió fo­rint értékben támlás tölgyfa székék, korhű asztalok, polcok, pultok és tárlók hirdetik a várban a gödöllői mes­terek ügyességét. Október végén adták át a Budapest Környéki TÜZÉP vállalatnak az 1,6 milUó forin­tos költséggel rekordidő alatt elkészült kistarcsai építő­anyag- és füzelőtelepet. Veres­egyházon is a szövetkezet bri­gádjai készítették el a Buda­pesti Bőripari Vállalat vegyi- anyagbázisát. A négy raktár- épületből álló telep 1,2 millió forintba került. Kéít lakóépület átadását tervezi a szövetkezet még az idén a gödöllői Lumnitzer ut­cában épülő lakótelepen. A 108 lakásosra tervezett lakótelepen 72 lakást vehetnek most bir­tokba tulajdonosaik. A har­madik épületbe jövő májusban költözhetnek be majd ^z új lakók. Az év elején meghatározott 53 millió forintos tervből mintegy 10 millió forintot al- vállakozóként teljesítettek a szövetkezetiek. Ilyen jellegű megbízásaik közé tartozik a Szabadság téri lakótelep 112 lakásának elkészítése is, ahol főként belső építészeti feladatok várnak rájuk. Az épületekben egyelőre még a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozik, így a jövő tavasznál hamarabb nem kez­dődhet el a belső szerelés: a vakolás, a válaszfalak falazása és a nyílászáró szerkezetek beillesztése. A munkára a Fenyőillatú pillanatok Fenyőmustra a Szabadság téren. A zsineggel körülkerí­tett alkalmi stand igazán szép választékot kínál. Lumnitzer utcában felszaba­duló erőket „dobják át”. Az idei esztendő egyébként a gyarapodás éve is volt a Gödöllői Építőipari. Szövetke­zet tagsága számára. Új gé­pekkel, korszerű berendezésekkel gazdagodott a géppark, fűrészgépek, betonkeverők vásárlására fordították a fej­lesztési alap egy részét. A kö­zelmúltban —• 450 ezer forin­tért — egy felújított autóbuszt is vásároltak. Az lkladon, Kar­talon, Aszódon és Hévízgyör- kön lakó szövetkezeti tagjaikat ezzel szállítják Budapestre, a Posta Központi Járműtelepére, ahol legalább másfél évig lesz még munka számúkra. B. P. Háromszáz éves a dányi iskola Járásunk egyetlen jász ere­detű községe: Dány. Ás ősi te­lepülés valahol a Kis- és Nagydánsárhoz — a múlt szá­zadban még mocsár — közel, a Dánsár pataknál terülhetett el, s a nomád jászok nyári szállása lehetett. Valószínűleg azonosítható Sülysáp mai kül­sőségével, Jakabszállással. A XV. század második felében települt Wydan, azaz Üjdány, a ma Faluhelynek nevezett határrészen. A török hódolt­ság idején ez kihalt, a nép a mai község magjában, a Szi- las-patak mentén települt le újból. A dányi nép 1673-ban adó- kedvezményt kapott, mert akkor építette fatemplómát, amely egyben az első dányi iskolának is helyet adott. A kor szokásaihoz híven plébá­niai iskola volt, ahöl hittant, számtant, írást és olvasást ta­nították. Nem tehetett más­ként Pruszkay János licenciá- tus sem, aki világi személy­ként látta el az egyházi fel­adatokat, így a tanítást is, amely — mint az Országos -Levéltár adatai bizonyítják — rendben meg is indult. Nos, ez volt a falu első is­kolája. A-z első önálló, a cé­loknak többé-kevésbS megfe­lelő iskolaépületet — az öreg­iskolát — csak 1886-ban adták át, amelyet remélhetőleg mi­nél hamarabb felújítanak. Dány iskolatörténete érde­kes és változatos. Az bizonyos, hogy jogosan emlékezhet meg a község a helyi oktatás há­romszázadik évfordulójáról. Dobák József tanár Megszervezi: az iroda Január elsejétől Gödöllőn is megkezdi munkáját a családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda, amelynek fel­adata, hogy megszervezze és rendezze a családok ünnep­ségeit. A városi tanács épü­letében megtalálható iroda a családok társadalmi szertar­tásainak — névadóünnepsé­geknek, házasságkötéseknek és temetéseknek — szervezé­sét és lebonyolítását vállal­ja, amellett, hogy más családi események rendezésénél is közreműködik. Az iroda alapszolgáltatásai díjtalanok, de külön kéré­seknek is eleget tesznek majd. Vállalják például esküvői csokor beszerzését, verses köszöntők összeállítását, ün­nepi ebédek, vacsorák meg­szervezését is. Erőfitogtatás ? Ha a címnek sikerült felkel­tenie az olvasó figyelmét, az már félig nyert ügy. Akikor mér reménykedhetek — és velem együtt azok is, akik fél­tik Gödöllő városát —, hogy nemcsak a cikkre figyelnek fel a város lakói, hanem ten­ni is igyekeznek alkalomadtán a vandalizmus ellen. Mert, sajnos, szomorú és bosszantó példák sorával bi­zonyíthatnánk, hogy a rendel­tetésszerű használatot jól bíró tárgyak hogyan mennek tönk­re a rongálok keze nyomán. Nem lehet észre nem venni a J ános utcai szolgáltatóház előtt a járdát szegélyező osz­lopos láncsor „színvonalesé­sét”. Napról napra közelebb kerül a földhöz, mert nem tudni, kiknek az erőmutatvá­nyai folytán áll már csak né­hány oszlop a helyén. A töb­bi a földön hever, kidöntve. Az Alsóparki sétány lámpa­oszlopai a „oélbadobás” című játéknak esnék áldozatul. A lámpaoszlopok tetején törött burák szomorkodnak, és a park egy része sötétbe burko­lódzik. De maradjunk még né­hány percig a lakótelepeknél. Itt van például az Erzsébet parki lakótelep. Sok kedves fácskája tőből kicsavarva, vagy éppenséggel derékba törve pusztul. A betonba ágyazott közlekedési jelzőtáb­lák már próbára tették az erőt. Ezek esetében a trüikk- módszerhez folyamodtak a névtelen tréfacsinálok. Fer­dére állították a táblákat, s így a jelzések most más irányba mutatnak. A vandálok útját lángba borult szemétlá­dák füstje, a parkok összeta­posott gyepe és gusztustalan falfeliratok is jelzik város­szerte. Tönkreteszik, megcson­kítják és bepiszkolják az ét­termek és eszpresszók mos­dóit és illemhelyeit, vagyis mindent letarolnak, ami út­jukba kerül. Nem a láthatatlan barbárok pellengérezése, hanem saját felelősségünk hangsúlyozása ezeknek a soroknak a célja. Közösen kell fellépnünk a pusztító-romboló névtelenek ellen, akik nemhogy nem be­csülik, de még tönkre is te­szik közös munkánk eredmé­nyeit. Közösen kell vigyáz­nunk a városra, és felvenni a harcot a butaság ellen. Mi va­gyunk többen.,. B. P. SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT T ollasmesterek Lejátszották a város általá­nos iskoláinak tollaslabda dön­tőit. A fiúk versenyének végered­ménye: 1. Sziklai István (Petőfi) 2. Illés Zoltán (Imre) 3. Izsó Lajos (Légszesz) 4. Barsi László (Szabdság) Végső sorrend a lányoknál: 1. Szécsényi Csilla (Petőfi) 2. Ohád Ildikó (Imre) 3. Szanyi Ágota (Légszesz) 4. Bukovics Erzsébet (Szabad­ság) Mindkét első helyezett részt vesz a Pest megyei versenyem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents