Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

1974. DECEMBER 21., SZOMBAT 5 Felüljáró - rakodóhoz Dunabogdány határában elkészült a kőbánya számára épült felüljáró. Ezen a hídon fogják a _ dunai rakodóba szállítani a követ. A felüljáró­hoz vezető utat előreláthatólag április 4-én adják át a forgalomnak. Hagyományápoló fiatalok Pilisszántón Pilisszántó csaknem kétezres lakosságának 95 százaléka szlovák nemzetiségű, és ez alapvetően meghatározza a pilisi hegyek festői környeze­tében fekvő község arculatát. Ami a múltat illeti, a legré­gebbi történelmi emlékek a rómaiak korából valók, ami­kor is fontos hadiút vezetett erre. Ezen az úton két méter magas kövek jelölték a távol­ságot. Ilyen kő található a község temploma előtt is, Marcus Aurélius nevével. Más emlékek római katonai tábor nyomaira engednek következ­tetni. A nemzetiségek való­színűleg a XVIII. században kerültek ide I, Lápot császár intézkedése nyomán, mely a lakatlan területek benépesíté­sére vonatkozott. A . község alapítói németek, szlovákok és szerbek voltak. Aztán lassan kialakult a mai egyetlen nem­zetiség. Kenyeret ad az erdő Érdekességként említjük, hogy a helyi népdalkincsben morva, sőt cseh hatás is ki­mutatható. Ennyit tehát a múltról, és most nézzük a jelent! A köz­ség területe határával együtt összesen 2773 katasztrális hold. Ebből 1345 hold erdő és lege­lő. Mindössze 1000 hold a szántóföld, ezért a mezőgazda- sági termelés nem nagy. A la­kók az erdőgazdaságban, kő­bányában dolgoznak, vagy mészégetéssel foglalkoznak, melyhez kitűnően megfelel a mészkőhegyekkel és erdőkkel körülvett falu. A foglalkozta­tottak 75 százaléka budapesti ipari vállalatnál dolgozik. A községben idén volt bel­vízrendezés 60 ezer forint ér­tékben, 300 méterrel nőtt a kiépített utak hossza, s ez 370 ezret emésztett fel. Az óvo­dára 100 ezer forintot költöt- ték, patakrendezésre is ugyanennyit. Jeleskedett a Móra raj Javában tart most az álta­lános iskola bővítése. Agues Attila igazgató arról számol be, hogy a 213 növendéknek a 80 százaléka tanul szlovákul. Ebben a nemzetiségi nyelvet oktató iskolában a két első és a második osztály heti három órában, a 3—8. osztályok heti négy órában sajátítják el a szlovák nyelvet. A jelentkezés Városi hírek A Duna magas vízállása miatt Szentendrén decem­ber 11-től első-, majd má­sodfokú árvízvédelmi ké­szültség volt. A városi tanács végrehajtó bizottsága által elfogadott vízkárelhárítási tervnek megfelelően a tanács két árvízvédelmi szakasz ké­szenlétbe helyezését rendelte el. Tizenkettedikén egy, más­nap még hat család kitelepí­tésére került sor a veszé­lyeztetett területről. A csa­ládok elhelyezésére a Baj- csy-Zsilinszky úti általános Iskolát jelölték ki, ahol emiatt szünetelt a tanítás. Tizenne­gyedikén éjszaka tetőzött az ár, majd lassan olyan mér­tékű volt az apadás, hogy meg lehetett szüntetni a ké­szültséget. A családok a KÖJÁL, megfelelő vizsgálatai és fertőtlenítés után vissza­költöztek, s ennek megfele­lően december 18-tól újra tanítanak az iskolában. ★ A városi tanács, a Mathiász János Tsz. a Szentendrei Ipa­ri Szövetkezet, a szocialista brigádok, a József Attila Művelődési Központ, a város KISZ-fiataljai és tanulói, a Hazafias Népfront és a vá­rosi Vöröskereszt jól sikerült öregek napi át rendezett a ta­nács ebédlőjében. Műsort a városi óvodák és általános iskolák adtak. A rendezők ezután vendégül látták a meg­hívottakat, akik örömmel fo4 gadták a kedves figyelmes­séget. ★ A Felszabadulás lakótelep ^’’-épületének 28 tanácsi bérlakásába megkezdődött a lakók beköltözése. ★ Sok szentendrei olvasónk kérésének eleget téve közöl­jük a tüzelőanyagok fuva­rozási díját az áremelések megakadályozására. A Pest megyei Tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztá­lyának határozata szerint a lakosság részére a tüzelő­anyagok (brikett, koksz, szén, tűzifa, dorong- és hasábfa) szállításáért az alábbi díjak számíthatók fel, tekintet nél­kül a fuvarozóra és fuvar­eszközre. övezeti tá­Díjtétel má­volság/Kbi zsánként (Ft) 0— 5 5,40 6—10 6,90 11—15 8,40 16—20 9.90 21—25 11,40 26—30 12,90 A legkisebb fuvardíj 5 má­zsa díja. A fuvarozó a díjak ellenében köteles: 1. a tele­pen a tüzelőt felrakni és megmérni. 2. Házhoz szállí­tani, földúton is. 3. A tüzelő­anyagot lerakni 5 méteren beiül és 1,5 méter magas­ságig. 4. A TÜZÉP által ki­adott bizonylatokat kezelni. A fuvarozó — amennyiben a megbízást a szállítás idő­pontjáról szabályszerűen ér­tesítették — jogosult a díjté­telekért felüi felszámítani a megbízó által okozott 15 percet meghaladó tétlen vá­rakozás esetén, a megkez­dett félóránként a szállító- eszközök után 14 forintot, a rakodók után személyenként 8 forintot. egyébként önkéntes. Az iskolá­nak jelenleg öt tanterme van, ezért váltott műszakban ta­nítanak. Az augusztus 15-re felépülő négy új tanterem megszünteti majd ezt a ta­nárnak-diáknak egyaránt hát­rányos helyzetet. Jövőre kez­dődik a tornaterem építése. Taneszközök tára Külön kiemelte — méghoz­zá elismerően — az igazgató a hetedikesek Móra Ferenc ra­ját, mely az úttörő expedíciós program keretében színvona­las kiállítást rendezett a ta­nulók által felkutatott és gyűjtött népi használati tár­gyakból. Ezeken kívül látha­tók voltak még a diákok raj­zai, fogalmazásai arról, hogy miképp képzelik el a múlt parasztházait, és milyennek községüket kétezerben. Jövőre tehát megoldódnak a teremgondok, s ami már ki­elégítő, az az iskola szemlél­tető és technikai eszközökkel való ellátottsága: egyebek közt egy tv, négy magnó, öt vetítő, egy lemezjátszó, egy 16 mm-es hangos filmvetítő gon­doskodik a még hatékonyabb tanításról, ismeretterjesztésről és a kulturált szórakozásról, A közelgő télá szünetben a rajok kirándulásokat tervez­nek, s a vakáció alatt is tart foglalkozást a honismereti és a rajzszakkör, valamint az al­sós napközi. A betakarítással elkészültek A járás egyik legjobb ered­ményeket elérő szövetkezete a pomázi Petőfi Tsz. Országosan itt a legmagasabb az egy te­rületegységhez viszonyított szarvasmarha-állomány: 828, a terület pedig 1400 hold. Az év végi eredményekről, prob­lémákról kérdeztük Schiffer Andor elnököt. — Túlnyomórészt takar­mányféléket termeltünk az idén — mondotta. — A szö­vetkezet műveli a pomázi Ár­pád szakszövetkezet szántó-, rét- és legelőterületét is, úgy­nevezett egyszerű gazdasági együttműködés formájában. Még így sem tudjuk fedezni a szövetkezet állatállományá­nak szükségletét, ezért immár 15 éve még vásárolunk is ta­karmányt. — Milyen volt az idei ter­més? — A búza, árpa és zab ter­méseredményei a talaj- és időjárási viszonyokhoz képest jónak mondhatók. Saját terü­letünkön őszi árpából 40,5, bú­zából 49,1, zabból 33,7 mázsa termett hektáronként. — Milyen tejhozam várha­tó? — Körülbelül 4000 liter te­Elkészült a módosított rendezési terv Szeresd a fát — ezt már az elsős kisiskolás tankönyvben is olvashatják a diákok. Mégis a dobogókői tapasztalatok sze­rint sokan elfelejtették ezt a megszívlelendő tanácsot. Dobogókő üdülőterület rész­letes rendezési tervét 1963-ban készítette él a Városépítési Tu­dományos Tervező Intézet, 1964-ben hagyta jóvá a Pest megyei. Tanács Végrehajtó Bi- zattsága. A terv jóváhagyása után, de különösen az utóbbi években erőtel­jesen megkezdődött itt a hétvégi házak építése. Nem egy esetben a terv előírá­sával ellentétes telekmegosz­tás keletkezett. A sok építke­zés, az utak kialakítása pe­dig indokolatlan méretű faki­vágást eredményezett. Másik prohléma az volt, hogy. , .,a£ üdülőterületet kiszolgáló léte­sítmények kialakításához nem állt rendelkezésre megfelelő terület. Mindezek szükségessé tet­téit a régi terv felülvizsgálatát és annak olyan módosítását, amely az adott körülmények közt a legjobban tudja véde­ni az üdülőterület értékes fáit, meg tudja őrizni erdő jellegét. Ilyen alapelvek sze­rint készítette a Pest megyei' Tanács Tervező Vállalata a ré­gi terv felülvizsgálatát. A terv a központi részen a régi par­cellák megszüntetésével összefüggő zöld területet jelöl ki gépkocsiparkolóval, sétautak­kal. Itt lesznek az ellátási és kiszolgáló intézmények is. A rendezési tervbe eső terüle­ten levő telkeket az illetékes pilisszentkereszti tanács kisa­játítja és helyette más telket ad a tulajdonosoknak. Csere­telek céljára az üdülőterület keleti szélén alakítanak ki egy részt, valamint az üdülő- területen szétszórtan fekvő ál­lami telkeket ajánlják fel. A fölülvizsgált részletes rende­zési terv más területen a ko­rábbiakhoz képest nem tar­talmaz változást, de fokozott szerepet kapott a fák megvé­dése, és ezért fontos, hogy hol épülnek új házak. Az új terv jegyében jövőre kezdődnek a telekkisajátítások, s ekkor kerül sor az autóparkoló léte­sítésére is. henerJként, tavaly egyébként e tekintetben is országos elsők voltunk. Idén nyáron vásárol­tunk Hollandiáiból 160 vörös­tarka vemhes üszőt, most már az istállóban vannak, 13 meg is ellett. Ennek a fajtának az anya-őse egy év alatt 5109 liter tejet adott, a bika pedig húsa miatt érté­kes. Reméljük, hogy megfele­lő tenyésztéssel a jövőben még jobb eredményeket tudunk elérni: növelni szeretnénk a tejhozámot. — Hol értékesítik a tejet? — Nagyrészt saját tejüzle- teinikben. Összesen 7 ilyen bolt működik Pomázon és Budaka- lászon. — Pomázon található az or­szág egyik legnagyobb lorxis- iskolája. — Valóban, 180 lovunk és csikónk van, ebből több mint 100 a sportló és az úgyneve­zett melegvérű. Továbbra is meg szeretnénk teremtem a helyieknek és a budapestiek­nek a lovaglás elsajátításának lehetőségét. A már meglevő mellett most épül egy modern, 40 férőhelyes istálló, december végére készül el. A helyi lovasélet érdekes ese­ménye lesz január 3-án, ekkor mutatjuk be a vásárlóknak az iráni sah testörsége számára kért 40 lovat. Befejezésül megtudtuk még az elnöktől, hogy most fejezték be — a mostoha időjárás miatt elhúzódott — kukorica­betakarítást. A mély fekvésű területen csak kézzel lehetett boldogulni. Az eredmény kö­zepes: 32 mázsa hektárom­ként. Dolgozni, tenni az emberekért László-telep negyven éve még a világ végén volt. Szél­járta dombján a harmincas évek elején néhány kevés pénzű munkáscsalád épített itt magának otthont. A város egyre jobban lüktető vérke­ringéséből még a felszabadu­lás után is csak kevés jutott el a keskeny éren, a poros­sáros Kálvária úton. Tanács­tag is csak „városi” akadt, de hiába volt a jó szándék és az akarás, kevés volt mindig az eredmény. Két esztendővel ezelőtt Ar­nold Ferenc vette vállaira a László-telSpiek gondját, vál­Halasi minta - mappán Papír és papír kö­zött nagy a különb­ség. S hogy mennyi­re, azt jól példázzák a Papíripari Vállalat szentendrei gyáregy­ségének termékei. A papírgyár — mi­ként azt Varga Fe­renc főmérnöktől megtudtuk — 1937 óta üzemel, s ehhez 1964-ben telepítették Budapestről a borí­téküzemet, hogy egy helyen legyen az alapanyagot gyártó és a feldolgozó üzem. A papírgyár nem tartozik a nagy ipari üzemek közé; a ha­zai papírtermelésnek 3 százalékát termeli, évente 10 ezer ton­nát. Főképp közép- finom és finom író-, nyomó- és csoma­golópapír készül itt. Finombordás hullám­papírjukkal gyakran találkozunk fénycső- és izzótokként. A csokoládé- és az üvegipar is felhasz­nál csomagolásra az itt előállított papír­ból, mely gyakran szolgál dekorációs cé­lokat is. A különbö­ző színű papírok kö­zül több fajtán meg­felelő felülnyomás is található. Itt gyárt­ják a gyufacsomago­ló, a gyufásdoboz- bevonó papírokat, a levelezőlap-kartont, átírótömböt, mappát és a külöböző színű, bélés nélküli vagy bé­lelt borítékot. Sorol­hatjuk tovább: név­jegy-, légiposta- és táviratboríték, itt ké­szül a bélyeggyűjtők körében jól ismert, úgynevezett első napi boríték is. Karácsonyra a PIÉRT igényének megfelelően egy ko­rábbi terméküket, a halasicsipke-mappát készítették el muta- tósabb formában. Idén megkezdődött a borítéküzem el­avult gépeinek cseré­je és egy 20 szemé­lyes leányszállás épí­tése is. Mindkettő jö­vőre fejeződik be. Az olasz gyártmányú Ievélboríték-készítö gép. Ez a típus naponta közel 400 ezer darab borítékot gyárt bárom műszakban. lalva az életmódot is átfor­máló, változtatásra törekvő tanácstagi munkát. Arnold Ferenc, a 28-as vá­lasztókörzet tanácstagja most 28 éves. Fiatal kora ellenére tudatos, célratörő. Közéleti- ségéről, eredményeiről és terveiről így vall: — László-telepen születtem, munkáscsaládban. Édesapám ma már nyugdíjas, de kive­szi részét a közösségi mun­kából: a Hazafias Népfront izbégi területi bizottságának elnöke. Tőle, és Bemáth Ti­bortól, a HNF városi bizott­ságának titkárától tanultam meg, mit jelent az embere­kért dolgozni, ök is sokat se­gítenek nekem. Esztergályos szakmunkás voltam, a munka mellett levelező tagozaton szereztem meg a gépésztech­nikusi oklevelet, s most gyár­táselőkészítő vagyok a BVM szentendrei gyárában. Felesé­gemmel, kisfiámmal ma is László-telepen élünk. — Jóval tanácstaggá vá­lasztásom előtt hallottam egy izbégi ankéton: ne legyen lz- bég a város mostohagyerme­ke! Ez lett megválasztásom után az indító erő. Eddigi eredményeink: 1973-ban új játszóteret építettünk a László-telepen, járdát kapott a Klapka és a József Attila utca, a vízhálózatot bővítet­tük a Damjanich, a Klapka és a József Attila utcában. Idén kövezett utat építet­tünk a Kálvária úton, járdát a Nefelejcs és a Török Ig­nác utcában, a játszóteret fá- sítottuk, és villanyt kapott a Münnich Ferenc utca. — A kézzelfogható eredmé­nyek mögött azonban sokkal több van. A László-telepi la­kosok kiléptek a kertkapu­kon, és örömmel vállalták a társadalmi munkát, annak ellenére, hogy többségük idős, nyugdíjas. Az oldalit írta: Dalos Gábor Fotó: Nagy Iván

Next

/
Thumbnails
Contents