Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
197-1. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK %Md(m Szolgáltatás kérdőjelekkel Megalapozatlan proíilbővítési tervek a kéziszerszámgyárban Nagy fába vágta a fejszéjét a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat, ugyanis évről évre bővülő profilját tovább terebélyesíti, megkezdi a szolgáltatást. A jelenleg szerszámokat, alkatrészeket, tengelykapcsolókat gyártó üzem a jövőben a lakosságnak készít mindenféle lakatos- és bádogosmunkát. Víz-, cső-, és villanyszerelést, kerítésépítést, faházszerelést, fuvarozást vállal. Elfogad más, későbbi megbízatásokat is. Legalábbis így kérték a pro- filbövítési engedélyt a megyei tanácstól. A JAVSZER-hez hasonlóan A lakosság részére végzett szolgáltatás nem tartozik a jól jövedelmező tevékenységek közé, emiatt nem szívesen vállalkoznak rá az üzemek, Érthető tehát, hogy a tanács — a városi és a megyei egyaránt — örömmel fogadta a szentendreiek elképzeléseit, terveit. Papíron még meg sem kapták a megyétől a beleegyezést, máris anyagi támogatásban részesültek. A városi tanács a tartós fogyasztási cikkek és a tüzelőolaj házhozszállításának megszervezéséhez, . a megye pedig egy, a Dumtsa Jenő utcában levő ingatlan kisajátításához, korszerűsítéséhez és két 5 tonnás teherautó vásárlásához, nyújtott anyagi segítséget. A vállalat vezetői azt tervezik, hogy a JAVSZER-hez hasonló profilú lakáskarbantartó szolgáltatókká válnak. Jövőre még csak Szentendrén, majd fokozatosan a járás egyéb területén vállalnak munkát (a bevásárló központ termékeit már most is elszállítják vidékre), később' pedig á Duna bal partjára, Vácra is „átköltöznek”, hogy 1976-tól a váci járás lakóinak a szolgáltatások iránti igényét is kielégítsék. Ezek után felvetődik a kérdés, miért szorgalmazzák a szentendreiek ennyire a szolgáltatást? Talán megtalálták a módját, hogyan tehetnék jövedelmezőbbé a lakosság ellátását? Nem. Nem találtak ki semmiféle új módszert, csupán arról van szó, hogy a kevésbé jövedelmező lakossági szolgáltatást a közületek részére végzett munkákkal kívánják nyereségessé tenni. (A lakosságnak ugyanis csupán 30, a közületeknek viszont 40 forintos órabért számláznak.) Az utóbbi években több új ipari intézmény települt Szentendrére, így a régiekkel együtt szép számú közületi megrendelőre számíthat a Kéziszer- szárágyár. Olyannyira, hogy félő: előbb-utóbb elhanyagolják vagy legalábbis kevésbé részesítik előnyben a lakosságnak végzett munkát. Az igényeket nem tudják kielégíteni A szolgáltatások bővítése helyes törekvés, különösen, ha profilba illő tevékenységről van szó. Helyeselhető tehát, hogy a fémipari termékeket készítő vállalat víz- és köz- pontifűtés-szereléssel, lakatos- és bádogosmunkákkal, villany- szereléssel akar foglalkozni, hiszen vannak képzett, gyakorlott szakmunkásai, s a többletadminisztrációt is el tudják végezni a meglevő alkalmazottak. A lakosság számára igen fontos fuvarozási feladatok ellátására, asztalos- és kőművesmunkákra és más, későbbi megbízásokra azonban nincs felkészülve az üzem. Mert van ugyan gépkocsi-előadójuk és asztalosuk is, kérdés azonban, hogy a szolgáltatások indulásával felduzzadó munkát győzi-e egyetlen ember, 'fiyiiván valóan nem'. Űjabbakat kell felvenni, azoknak legalábbis elfogadható munkakörülményeket teremteCyomröröl jelentik: Ismét exportra termelnek Immár egy esztendeje, hogy nem adott a kereskedelemnek epoxigyantát a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipa- ri Vállalat, ugyanis a világpiacon olyan magasra szökött a vegyianyagok ára, hogy csak óriási ráfizetéssel lehetett volna értékesíteni a belőlük előállított készterméket. Néhány hónapig teljesen szünetelt a termelés, majd újraindult, s az év végéig 450 tonnányi epoxigyantát gyártottak a hazai igények kielégítésére. Most, hogy a világpiaci árak lassanként stabilizálódnak, ismét vállalkozik a gyömrői üzem az exporttermék gyártására. Mivel azonban a fokozatosan növekvő hazai igényeket továbbra is ki akarják elégíteni, új autoklávokat szerelnek fel. (A beruházás része a vegyiüzem rekonstrukciós programjának, amely mintegy 20 millió forint értékű, s jövőre fejeződik be.) A vállalat vezetői sikeres tárgyalásokat folytattak régi partnereikkel, amelyeknek eredményeként 1975-ben mintegy egy 300 tonnányi epoxigyantát szállítanak Svájcba, Ausztriába és az NSZK-ba. A három új autokláv egyikében új termék készül majd. Az újdonságok között szerepel a melamin gyanta —festékalapanyag —, amelyet hazai vállalatok nem gyártottak eddig, az ország teljes szükségletét tőkés importból fedezték. Az első esztendőben 100—150 tonna melamin gyanta gyártását tervezi a PEVDI. Cz. V. ni, a vállalat tehát újabb és újabb kiadásokra kényszerül. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy kevesebb eszközük marad a hagyoáná- nyos, a vállalat nevében is szereplő termékek gyártásának fejlesztésére. Pedig a különféle fogók, gömbvasvágók iránt óriási a : kereslet. Sem hazai, sem külföldi megrendelőiket nem tudják ellátni megfelelő mennyiségű kéziszerszámmal. A hazánkban tőkés- exportra gyártott 50 féle kézi- szerszámból hármat: gyors- csőfogót, harapófogót és gömb- vasvágót csak Szentendrén készítenek. E termékeket — más hazai szerszámokkal együtt — a FERUNION értékesíti Belgiumban, Hollandiában, az NSZK-ban, valamint Török- és Görögországban. Ahhoz képest, hogy ennyi helyre eljut a szentendreiek gyártmánya, kis sorozatokat gyártanak, az idén nem egészen 400 ezer szerszám készült. A tervek szerint ezt a mennyiséget 1977-ig a kétszeresére növelik, de még így sem lesz elegendő, hiszen a barkácsolás térhódításával a szerszámok iránti kereslet is megnő. 1980-ig a vállalat termelése a jelenleginek kétszeresére emelkedik, az össztermelésen belül viszont csökken a kézi- szerszámok aránya, ami azt jelenti, hogy a vállalati teljes termelés dinamikusabban fejlődik. mint a kéziszerszámgyártás. A népgazdaság érdeke az lenne, hogy a szerszámok előállítását legalább olyan intenzíven fejlesszék, mint az össztermelést, hiszen a piacon jól értékesíthető termékekről van szó. Csakhogy e fix áras cikkek rosszak a vállalat vezetőinek szemében, mert a gyár nyereségét- nem növelik, Pedig hányszor emlegettük, hogy nem a mindenáron való nyereségszerzés az állami vállalatok feladata. De maradjunk a szolgáltatásoknál: úgy tűnik, s az ésszerűség .is azt kívánja, hogy a szentendrei kéziszerszámgyár csak fémipari szolgáltatást vállaljon, azt viszont a lakosságnak és a közületeknek egyaránt. Az egyéb lakossági szolgáltatások fejlesztését szorgalmazza a többi szentendrei vállalat is. főként azok, amelyek profiljába inkább beilleszthető ez a fontos tevékenység. Czibor Valéria Állásfoglalás a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekben Ülést tartott a BUSZ Biözporsís Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szerdán dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Elsőként — Pásztor Gabriellának, a KISZ KB titkárának előterjesztésében — az ifjúsági parlamentek tapasztalatait összegeízték, állást foglaltak a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekben, értékelték a KISZ tagjainak, szervezeteinek tevékenységét a parlamentek szervezésében. A központi bizottság megállapította, hogy a parlamentek az 1974-es esztendő legjelentősebb ifjúságpolitikai fórumai voltak. Elérték alapvető céljukat: a fiatalok a szocialista demokrácia újaíbb közvetlen formájával gazdagodtak. A központi bizottság állásfoglalása kiemelte, hogy a párt- szervezetek irányító munkája, segítsége nagyban hozzájárult a társadalmi együttműködés, á társadalmi munkamegosztás kiszélesítéséhez. Az ifjúság egyes rétegeit érintő kérdések között az állásfoglalásban elsőként a dolgozó fiatalok problémái kaptak helyet. A parlamentek is igazolták, hogy a fiatalok tömegeit legjobban a pályakezdés körülményei foglalkoztatják. A beilleszkedés, a megfelelő. munkakör, a szakmai továbbképzés biztosítása, a munka melletti továbbképzés, a munkahelyükről ideiglenesen távollevők segítése és mindenekelőtt az ifjú házasok lakáshoz juttatása — főként ezek a témák kaptak hangsúlyt a "VTtSlltBáh. Az utóbbi években e területeken hozott intézkedéseket nagyra értékelték a fiatalok. Néhány ifjúsági réteg — a szolgáltatásban dolgozóik, a pedagógusok, az egészségügyiek, a kedvezőtlen adottságú tsz-ékben dolgozók — bérezéséről kritikusan szóltak. A diákparlamentekről elismerően nyilatkozik az állás- foglalás, ugyanakkor megjegyzi, hogy az iskolai tanácskozásokra sok helyen nem megfelelő előkészítés után került sor. Az ifjúsági szövetség közTÁJÉKOZTATÓ TÁPIÓSZELÉN Jövőre: könnyűszerkezetek - sorozatgyártásban Túlteljesítette tervét a Kohászati Gyárépitő Vállalat — Dél-Amerikától Ausztráliáig több mint 26 országba szállítja termékeit — elsősorban az újonnan kifejlesztett 30 tonnás ívkemencéket — a Kohászati Gyárépítő Vállalat — mondotta Hammer Ferenc igazgató azon a tájékoztatón, amelyet tegnap a tápiószelei gyáregységben rendeztek meg. A KGYV hét gyáregységében 4300 munkást foglalkoztat. Egyre javuló eredménynyel, tevékenységének sokrétű fejlesztésével segíti a kohó- és gépipar termelőkapacitásainak növelését és karbantartását. Felsorolni is nehéz, hogy a majd egymilliárd forintnyi termelési értéket előállító vállalat tevékenységi körébe mi minden tartozik. Az iparági tervezés, fejlesztés és kutatás szervezése mellett, vállalkoznak kohászati berendezések, komplett üzemek, öntödék létesítésére, megtervezik az alkalmazni kívánt technológiát, elvégzik a létesítmények szerelési munkáit. Rendszeresen karbantartják, felújítják a kohókat, hőhasznosító berendezéseket, füstgázkazánokat, és egyéb berendezéseket. Az acélolvasztó kemencék műszereit, automatikáit gyártják és szerelik. A tápiószelei üzem készíti a különféle méretű üzemi csarnokok vázszerkezeteit. Az itt gyártott elemekből 15 métertől akár 100 méter fesztávolságú csarnokok is építhetők. Vállalkoznak a kohászati üzemek magas- és mélyépítési munkáinak kivitelezésére is. Ez utóbbi természetesen azt is jelenti, hogy éppen Tápió- szelén most önmagát építi a gyár — mint arról már korábbi számunkban hírt adtunk —, a közelmúltban befejezték két hatalmas új szerelőcsarnok építését. A KGYV könnyűszerkezetes programjának ugyanis ez a gyáregység lesz a bázisa, 1975—76- ban a technológiai gépsorok teljes üzembe állítása után, az eddigi évi 5000 tonna helyett — sorozatgyártásban háromszor annyi acél- szerkezet készül majd. Jelenleg ugyancsak itt készítik holland és szingapúri megrendelők számára a 30 tonnás ívkemencéket, de nagy értékű megbízásokat teljesítenek többi között a csehszlovák Skoda-gyámak, a METRÖBER vállalatnak és a HALDEX lengyel—magyar együttműködési irodának is. Az idén egyik kiemelkedő munkájuk volt az Özdi Kohászati Üzemek IX. számú Maerz-kemencéjének átépítése. Szocialista szerződésben vállalták, hogy az eredeti december 30-i határidőt tíz nappal megrövidítik, a kongresszusi munkaversenyben részt vevő szocialista brigádok kiváló és gyors munkájának köszönhető, hogy de cember elsején felfűthették az elkészült kemencét. Ez a 30 napos határidő-rövidítés 11 ezer tonnával több acélt jelent a népgazdaság számára. Terveik teljesítését is a szocialista brigádok lendületes munkája jellemzi: az idei 900 millió forint termelési értéket már november első felében elérték. E hónap végéig kongresszusi felajánlásként további 27 milliót tűztek ki célul s ennek is csaknem dupláját teljesítették. Így nyereségük is több l#tt a tervezettnél, 100 millió forint helyett 115 milliót fordíthatnak fejlesztésre és részesedésre. Mindezt csekély 1 százalékos létszámnövekedés mellett 95 százalékban a termelékenység emelésével érték el. Jövőre több mint 15 százalékkal szeretnék növelni a termelést. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a tápiószelei gyáregység bővítése, illetve a következő esztendőben már termelő új üzemrészei. K. Gy. A. ponti bizottsága felhívta a KISZ-szervezeteket: gondoskodjanak arról, hogy a parlamenteken felvetett kérdésekre, javaslatokra a fiatalok választ is kapjanak. A KISZ KB úgy döntött, hogy az ifjúsági parlamentek tapasztalatait összegező állásfoglalását eljuttatja a Minisztertanácsnak. Ezt követően Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalták a szövetség 1975—76-os mozgalmi évi akcióprogramjának tervezetét. Folytatódnak a KISZ munka- és tanulmányi versenyei, társadalmi munkaakció, védnökségei, sor kerül az „alkotó ifjúság” pályázatra. Számos akciót terveznek a fiatalok művelődésének, testedzésének fejlesztésére is. A KISZ jövőre is részt vesz a haladó nemzetközi ifjúsági mozgalomban, cselekvő részese lesz a DÍVSZ IX. közgyűlésén meghirdetett világkampánynak, amelynek jelszava: „Az ifjúság az antiimperialis- ta szolidaritásért, a békéért, a haladásért!”. Az 1975 tavaszán esedékes KISZ-választásokról hozott határoza értelmé'ben a választásai ra 1975. február 1. és május 1 között lierül sor. Országsí írté újjáválasztják az alapszer ezeti vezetőségeket, az egyet meken és főiskolákon pedig küldöttértekezleteket tartanai A kongresszusi dokumentumok A pártcsoport és a taggilés fórumán A BESZÁMOLÓ taggyűlések befej eződéséyel a kongresszusi felkészülésnek újabb szakasza következik. A jelölő bizottságok már tevékenykednek. A párttagság pedig hozzákezd a kongresszus két dokumentumának tanulmányozásához. E szakasz egyik alapvető feladata a kongresz- szusi irányelv tervezetének és a szervezeti szabályzat módosítási javaslatának megismerése, megvitatása, majd a januári taggyűléseken az állásfoglalás kialakítása. A Központi Bizottság igényli, hogy a párttagság — élve jogaival és teljesítve kötelességét — aktívan bekapcsolódjon a párt politikájának kialakításában. Oly módon, hogy az alapos megismerés után a KB jayasl a tait, a kongresszusi dokumentumokat — megőrizve azok sokszorosan igazolódott alapelveit — gazdagítsa, formálja, esetleg módosítsa. A párttagság számára a kongresszusi dokumentumok megismerésének, az érdemi véleményformálásnak semmiféle technikai akadálya nem lesz. Sót, hazánkban mindenki elolvashatja és egyben véleményezheti a párt komgresz- szusi irányelveit. MIVEL KEZDŐDJÖN a tényleges munka? Ebben a munkáiban is a pártcsoportokra hárul az első jelentős feladat. A pártcsoportbizalmi- ak segítsék elő, hogy a párttagok egyénileg tanulmányozzák a dokumentumokat. Párt- csoport-megbeszélésen — még ha az több órán át tant is —, nincs lehetőség ezek ismertetésére. Így a tagoknak egyéni kötelessége és személyi felelőssége, hogy kellő ismeretekkel kapcsolódjanak a vitába. A pártcsoport-megbeszél és foglalkozik a kongresszusi irányelv tervezetével. Leghelyesebb, ha fejezetenként, pontonként összegezik a párttagok véleményét. Kit. milyen kérdés foglalkoztat; mely kérdésekben van vita, eltérő vélemény, kiegészítési, bővítési javaslat; mit fogalmazná nak meg másképpen, mit ja vaséinak kihagyásra, stb. Mondják el tapasztalataikat arról, hogyan fogadták párton kívüli dolgozó társaik a párt értékelését és a megjelölt tennivalókat. Töreked' jenek arra, hogy a pártcsoport-megbeszélésen ténylegesen is megismerjék a dokumentumok tartalmát és lehetőleg egységes megítélés alakuljon ki. Ennek hiányában jelezitek külön az egyes eltérő véleményeket; A vita alapján a pártcsoportbizalmi ösz- szegezze a pártvezetőség számára a javaslatokat. Feltétlenül térjen ki arra, hogy megítélése szerint a tagság eléggé ismeri-e a dokumentumokat. A pártcsoport-megbeszélésen a szervezeti szabályzat javaslata is a vita tárgya a jelen időszakban. A Központi Bizottság a módosításra vonatkozó javaslatában a stabilitás elvéből indult ki. ezért nem javasol alapvető változtatást a szervezeti szabályzatban. A X. kongresszus előkészítésének^időszakában gyakran előfordult, hogy a két dokumentumot a pár besöpörtök más-más időpontban vitatták meg. Most is azt javasoljuk, hogy ahol csak tehetik, kü- lön-külön foglalkozzanak a két dokumentummal, mert így több idő és nagyobb figyelem jut e munkára. A leírtakból kitűnik, hogy a sikeres, valóban érdemi taggyűlési állásfoglalásoknak alapvető feltétele a pártcsoportok eredményes előkészítő munkája, a párttagság megismertetése a dokumentumokkal. MILYEN FELADATOK hárulnak az alapszervezeti vezetőségekre és a taggyűlésekre? Mindenekelőtt a pártcso- port-megbcszélések tapasztalatainak és a vezetőségi tar gok véleményeinek összegezése és minősítése. Annak számbavétele, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a párttagságot. Melyek azok a kérdések, amelyekben az álláspont megegyezik, a dokumentumokban foglaltakkal, tehát egyetértés van bennük. Mely kérdésekben van más vélemény, melyek azok a javaslatok, amelyek kiegészítéseket, bővítést tartalmaznak, és végül mit javasolnak kihagyásra a dokumentumokból. Ezek után a vezetőség minősítse a javaslatokat és döntse el, hogy mit javasol a taggyűlésnek elfogadásira és mit nem. A vezetőség szóbeli bevezetője a taggyűlésen ne legyen hosszabb 10—15 percnél, hogy a tagságnak elegendő ideje, lehetősége legyen az észrevételekre és javaslatokra. A pártcsoport-bizalmiak is szólaljanak fel a taggyűlésen, tolmácsolják a pártcsaport- megbeszéléseken elhangzott véleményeket javaslatokat. A vita lezárása most is szavazással történik. Ez a szavazás a párttagság állásfoglalása a vezetőség összefoglalója, javaslata alapján a kongresszusi dokumentumokról. A Központi Bizottság a különböző véleményeket meg kívánja ismerni. Tárgyilagos mérlegeléséhez az is szükséges, hogy az ellenvéleményeket is figyelembe vegye. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ha a taggyűlésen valakinek a javaslatát, észrevételét nem fogadták el, akkor mint különvéleményt, azt is feltétlenül továbbítsák az irányító pártszervekhez. A PARTTAGSÁG véleményének, állásfoglalásainak ösz- szegyűjtésére, mérlegelésére, feldolgozására megtörténtek a szükséges politikai és szervezési intézkedések. így a Központi Bizottság biztosítani tudja, hogy a XI. kongresz- szus a párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembe vételével dönthessen. Nagy tehát a kommunisták szerepe és felelőssége a kongresszust előkészítő munkában, a párt politikájának alakításában. Somodi Gyula az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa ■
