Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
Dinamikus fejlődés jellemzi az agglomerációt Az MSZMP Pest megyei Bizottságának üléséről Kedden délelőtt ülést tartott Budapesten a megyei pártszékházban az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, a járási, a yárosi pártbizottságok titkárai. A megyei pártbizottság napirendjén szerepelt: Az agglomerációs övezet fejlesztésének problémái, feladatai. Dr. Bíró Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának bevezetője után dr. Monoik Pál, a megyei tanács elnöke mondott szóbeli kiegészítést. Az ezt követő vitában sorrendben nyolcán szólaltak fel: Császár Ferenc, az MSZMP szentendrei járási bizottságának első titkára; Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára; Guba Pál, az MSZMP monori járási bizottságának első titkára; Oszkó Gyula, a megyei pártbizottság tagja, nyugdíjas igazgató; Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára; Kovács József, az Ipari Szerelvény és Gépgyár pártbizottságának titkára; Czeti Ferenc, a Dunakeszi Járműjavító dolgozója; Cservenka Férencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkárai Dr. Mondok Pál vitazárója után a pártbizottság tagjai elfogadták az előterjesztést és a határozatot Második napirendként megtárgyalták a megyei pártbizottság és szervei 1975. évi munkaprogramját, a megyei párt-végrehajtóbizottság 1975 első félévi munkatervét. Az írásban beterjesztett napirendhez Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítést. Az előterjesztést a párt- bizottság elfogadta. Az alapellátás javítására fordítják a figyelmet a következő években is A jelentés és a szóbeli kiegészítés egyaránt hangoztatta, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés hatására a főváros és vonzáskörzete jelentős ipari településsé, agglomerációvá változott. A fővárosi agglomerációt Budapest — és a kormányhatározattal kijelölt vonzáskörzetéhez sorolt negyvennégy Pest megyei település alkotja. Ennek a területnek üdéméit jelentősége van az egész népgazdaságban: befolyásolja a megye helyzetét, politikai, gazdasági, társadalmi fejlődését. Mindebben nagy szerepe van a munkásságnak, hiszen az itt élő lakosság többségét a munkások alkotják. A felső párt- és állami szervek több alkalommal foglalkoztak az agglomeráció helyzetével. A különböző határozatok segítettek szétoszlatni a korábban gyakran tapasztalt helytelen szemlSetet. Amíg régebben előfordult, hogy a tervező szervek egymásnak ellentmondó javaslatokat tettek, s ezzel felesleges vitákat, nézeteltéréseket okoztak, addig ma a tervszerű, összehangolt munka a jellemző. Voltak olyan nézetek, hogy aiz infrastruktúra-fejlesztést mester-' ségesen vissza kell tartani, s ez majd megszünteti a bevándorlást. Mások Budapesthez kívánták csatolni az övezetet. Ez év áprilisában a KB titkársága értékelte a budapesti agglomeráció helyzetének alakulását, és úgy foglalt állást, hogy az övezetben a fővároshoz hasonló ellátási színvonalat kell elérni. Kiemelte a gyermekjóléti intézmények, a lakás- és egészségügyi ellátás fejlesztését. Az iparfejlesztésben pedig a>z intenzív és szelektív iparfejlesztést írja elő. Az építőipar és a lakossági szolgáltatás fejlesztésén kívül engedélykéréshez köti a száz főt meghaladó ipartelepítést, iparfejlesztést. Többségében munkások A pártbizottság megállapította, hogy az övezethez tartozó települések többségének legjellemzőbb vonása a dinamikusan növekvő népesség. Pest megye csaknem egymillió lakosából mintegy negyven százalék az agglomerációban lakik. Amíg országosan 112, Pest megyében 142, addig az agglomerációban 295 fő jut egy négyzetkilométerre. Negyed század alatt 164 ezer fővel nőtt itt a lakosság. Hosszú ideje úgy tekinthetjük, mintha naponta 25—30 ember érkezne a megyébe. Ezt a folyamatot segíti elsősorban, hogy a fővárosban korlátlan munkavállalási lehetőség van napjainkban is, noha bizonyos mérséklődés tapasztalható a korábbi évekkel szemben. Mindebből következik — s abból, hogy a fővárosban nem telepedhetnek le ■—, a bevándorlók sokszor a legnehezebb lakáskörülményeket is vállalják, csak hogy Budapest közelében élhessenek. Rokonokhoz, ismerősökhöz jelentik be magúkat, olykor fabódékba, lakásra dlkalmaitlan helyiségekbe — és rövidesen mint lakásigénylők jelentkeznek a tanácsoknál. Többségében munkaképes korú fiatalokról van szó, akik jövőjüket is itt kívánják rneig- alapozni. Itt házasodnak, s a megye egyéb részeit tekintve, az agglomerációban jóval magasabb a természetes szaporulat is. Megnőtt a két- vagy több gyermekes családok száma. Ez újabb feszültséget idéz elő: nagy a bölcsőde-, óvoda- és iskolai helyigény. Az övezetben mintegy 210 ezer munkaképes korú ember él, s közülük 190 ezer dolgozik, ötven százalékuk a fővárosban. A Csütörtökön kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka Mint ismeretes a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1974. december 19. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára összehívta. Fehér Péter, az MTI hírmagyarázója írja: Az országgyűlés csütörtökön kezdődő s ebben az esztendőben utolsó, téli ülésszakán — a napirendi javaslat szerint — a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselőik. A törvényjavaslat előkészítésén 10 állandó bizottság munkálkodott, s a tanácskozássorozat vitáiban csaknem 100 képviselő kért és kapott szót. Egészében is, részletes, ágazati bontásban is elemezték a nép- gazdasági terv és költségvetés összefüggéseit: elmélyült, alapos munkájuk bizonyítéka, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat tartalmazó jegyzőkönyvek terjedelme meghaladja az 1000 oldalt. Á bizottsági tanácskozásokon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondosan, körültekintő munkát végeztek, s az 1975-ös pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. Valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a megnövekedőit feladatok a népgazdaság minden ágazatában nagyobb követelményeket támasztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. A képviselői vélemények így summázhatok: a Magyar Népköztársaság 1975-re tervezett költségyetése reális számvetés, sem a gondokat, sem 'az eredményeket nem túlzó, de nem is lebecsülő pénzügyi terv. Gyakran szóba került: 1975- ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. E kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a gazdasági munka hatékonyságának céltudatos növelésével, a szocialista országokkal való együttműködés további elmélyítésével kell törekedni. A bizottsági üléseken nem merült fel kiegészítő, módosító javaslat mezőgazdaságban csak kis részűik, tíz százalékuk helyezkedett eb A számokból is kitűnik, hogy o településeket döntően munkások lakják. Ez a mun- káspolitiíka érvényesítését igényli, az ellátás, az életkörülmény fokozott javítását A kormány 1971-ban határozta meg, melyik 44 település tartozik az agglomerációs övezethez. Fejlődésük az elmúlt időben nem egyenletesen ment végbe, erősen differenciálódott az összetétel és a főváros ezekre gyakorolt hatása, A közlekedés fejlődésével egyre inkább a lineáris és nem a körkörös irányba telepednek le a bevándorlók. Ez azt is jelenti, hogy újabb községek is rendelkeznek az agglomeráció jellegezetes vonásaiul. A kormányhatározat alapján elkészült valamennyi település új rendezési terve. Több (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVHX ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 18, SZERDA Elutazón Adom Malik Adom Maliik, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere, valamint a kíséretében volt személyiségek kedden elutaztak Budapestről a Német Demokratikus Köztársaságba, A Ferihegyi repülőtéren a vendégek búcsúztatására megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, valamint a minisztérium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt lljas Hamzdh, az Indonéz Köztársaság Budapesten akkreditált nagykövete, valamint Gerhard Reinert, az NDK nagykövete. Az indonéz külügyminiszter látogatásról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk. Ma fejeződik be az Ei\fSZ 29. ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés kedden úgy határozott, hogy egy nappal, tehát december 18-ig, meghosszabbítja jelenlegi, 29. ülésszakát. Ennek oka az, hogy még számos határozat- tervezet vár a közgyűlés döntésére. (Az ENSZ ülésszakáról moszkvai jelentésünk a 2. oldalon.) Petr Mladenov Budapesten Megkezdődtek a magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter fogadja a Ferihegyi repülőtéren vendégét. Púja Frigyes külügyiminiszter meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere. A ‘bolgár külügyminiszterrel együtt Budapestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi reKongresszusi versenyben Emelkedett a termelékenység a tanácsi iparban A Pest megyei Tanács ipari osztályának feLügyelete alá tartozó 10 vállalat kongresszusi és felszabadulási munka- versenyében a vállalások teljesítéséről Török Zoltán osztályvezető adott 'tájékoztatást. — Az idén kialakult közgazdasági környezet alapvetően befolyásolta a vállalatok gazdálkodását, 'tevékenységük eredményességét, és ezzel a munikaversenyben vállaltak teljesítését is. Az importanyagok árának nagymértékű emelkedését nem tudták takarékossági intézkedésekkel ellensúlyozni, s az alapanyagok beszerzési nehézségei veszélyeztették a termelés ütemességét. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az eredmények értékelésekor — mondta az osztályvezető. A nehézipari ágazathoz tartozó vállalatok — a nehézségek ellenére mégis túlteljesítették vállalásaikat, és ennek köszönhető, hogy az előirányzott 110 milliós nyereséget a harmadik negyedév végéig 93 millió forintra teljesítették. A nyereség növekedésének mintegy 50 százaléka a termelékenység emelkedéséből, a másik ötven pedig az önköltségcsökkenésből származik. A dolgozók felajánlották, hogy a termelékenységet éves szinten 9,5 százalékkal növelik, és ezt időarányosan 19 százalékkal teljesítették túl. A kohó- és gépipari ágazatban dolgozók a rjállalati eredmény 2,1 százalékos növelésére tett felajánlásukat jelentősen túlteljesítették. Az éves nyereségtöbblet majdnem teljes egészében az önköltségcsökkentésből származik. A könnyűipari ágazathoz tartozó tanácsi vállalatoknak az általuk készített termékek mennyiségének 3,8. százalékos növelésére tett vállalása időarányosan nem teljesült, mert a ceglédi cipőipari, a Pest megyei szolgáltató és csomagoló és a Pest megyei vegyi és di- vatcikikipari vállalatok a több- lettenmelés.t nem tudták elérni. Röviden összegezve: az ipari osztály felügyelete alá tartozó vállalatok, a kongresszusi munkaversany eredményeként, 15,8 százalékkal többet termeltek, mint az előző év azonos időszakában. A kongresszusi mumkaver- seny hátralevő időszakában minden vállalatnál a rövid és (középtávú üzemszervezési programok megvalósításait, a költségek csökkentését, a hazai fogyasztók szükségletének kielégítését, a minőségjavítást, a többletexport-lehetőségek feltárását helyezik előtérbe. Jövő szeptemberben zárják az 5. évet Az 1. számú Volán Vállalat dolgozói a kongresszusi versenyben vállalták, hogy a korábbinál átgondoltabb munkaszervezéssel és a termelékenység emelésével jövő év szeptemberében befejezik a ötéves tervet. Vasárnapi és éjszakai műszakok szervezésével gyorsítják a vagonikirakást. Ezzel csökken az állásidő és a fizetendő kötbér. Vállalták továbbá, hogy 78 helyett 72 óra alatt szállítják a címzetthez az árut. A 14 tagú Kossuth szocialista brigád felajánlotta, hogy a tavalyihoz képest hét százalékkal emelik teljesítményüket, s munkájuk mellett három raktárban felfestenek ezer méter ultat. A háromszoros aranykoszorús brigád három hónappal az év vége előtt, október elején teljesítette felajánlását, jelenleg ott tartanak, hogy tavalyi teljesítményüket kilenc százalékkal felülmúlták. Cz. V. Terheléspróba Dunaliaraszti halárában, az 51-es számú úton új híd épül, amelynek terhelősprőbáját tegnap tartották. A Hídépítő Vállalat által készített új közúti létesítmény kiállta a próbát, s december 20-án adják át a forgalomnak. Képünkön: a Fővárosi Köztisztasági Vállalat locsolókocsijai a hídon. Koppány György felvétele pülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Petr Mladenov bolgár külügyminiszter kedden a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzás után a Külügyminisztériumban Púja Frigyes miniszter fogadta bolgár kollégáját, Petr Mladenovot, s megkezdődtek a két külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson magyar részről részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Tömpe Istvánná, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Böjti János, hazánk szófiai nagykövete; bolgár részről jelen volt: Ivan Kjülev, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Alekszander Sztrezov, a külügyminiszter kabinetirodájának vezetője, Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Kedden délelőtt Belgrádban 'megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Magyarország és Jugoszlávia 1975. évi árucsere- forgalmáról. A magyar küldöttséget Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes; a jugoszlávot pedig Teo- doszije Glisics külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti. Dr. Sós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár vezetésével kedden hazaérkezett Szudánból a magyar mezőgazdasági küldöttség. Az együttműködés szélesítéséről folytattak tárgyalásokat az illetékes szudáni vezetőkkel. Karlheinz Martini építésügyi államtitkár vezetésével kedden NDK építésügyi küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tárgyalást folytat Si- mor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel a közvetlen kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről, valamint az 1976—80. évi tervkoordináció legfontosabb kérdéseiről. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a KGST statisztikai állandó bizottsága 24. ülésszakának befejeztével kedden hazaérkezett Moszkvából.
