Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-03 / 282. szám
%Jman 1974. DECEMBER 3.. KEDD HADTÖRTÉNET A kőbaltától a páncéltörőig A kobaltétól a páncéltörőig, miként fejlődtek, tökéletesedtek a kézifegyverek — ezt mutatja be nagyon szemléletesen a budapesti Hadtörténeti Múzeum december közepén megnyíló kiállítása, amely méreteiben és tartalmában felülmúl minden eddigi hasonló kiállítást. Hét teremben mintegy 2000 fegyvert állítanak ki, a kézifegyverek csaknem minden változatát. A múzeum másik nagyszabású kiállítását a jövő év elején rendezik meg, a magyar néphadsereg megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Dokumentumok, fotók és tárgyi emlékek idézik majd a néphadsereg megalakulásának körülményeit. Cegléden volt az idei harmadik Nyolc kórus minősítő hangversenye • Ezen az esős, borús vasárnap reggel Cegléden egymás után gördültek az autóbuszok a Kossuth Művelődési központ épülete elé. Fehér blú- zos, sötét szoknyás lányok, asz- szonyok kerülgették a tócsákat, ünneplőbe öltözött férfiak sereglettek a nyomukban. A megye minden részéből eljöttek az énekkarok minősítő hangversenyére. A művelődési központ ez alkalommal a megszokottnál szűkebb pódiumot adott a ven. dégeknek, a gázfűtés szerelése miatt a nagyobb termek jelenleg használhatatlanok, ezért csak kisebb számú közönség élvezhette a produkcióikat. A megyei népművelési tanácsadó nevében Krizsán Sán- dorné köszöntötte a megjelenőket a ráckevei művelődési ház Vox Pacis vegyes kara követte. A Jávor Jenő áltai vezényelt kórus népdalcsokorral kezdte műsorát, majd a többi között Kodály- és Bárdos-számokat adott elő. A budaörsi TEXELEKTRO leánykara Szakály Mátyás vezényletével lépett fel. Hagius: Nyári dal, Mozart: Alkonyóra, Kodály: Süket sógor és Balázs: Két rózsaének című dalát énekelték. Hergenröder József vezényelte a szigetvári „Tinódi” vegyes kart, amely ugyancsak sikert aratott. A dunaszekcsői dalosok „Lugio” kamarakórusát Krausz György dirigálta. Tartalmas, szép műsort hoztak ők is. A gödöllői városi kamarakórus, amelyet Üjváry Géza vezényelt, Lassus: Ó, mondd meg..., Mendelssohn: Búcsú az erdőtől, Kodály: A szép énekszó múzsájához és Balázs Árpád: Memento című szerzeményét énekelte, kirobbanó sikerrel. Szentendre városi kamarakórusát Kovács Lajos és Wolfné Kovács Zsuzsa vezényelte, majd a szigetszent- mártoni Jókai Művelődési Ház férfikara lépett a színre. Tóth Béla karnagy, műsorukat megelőzően, ismertette a kórus létrejöttét. Alig egy éve alakultak, a község áldozatos támogatásával. Mivel a település lakóinak fele német ajkú, műsorukra vettek több német népdalt és kórusművet, amelyeket anyanyelvükön adnak elő. A zömében fizikai dolgozókból verbuvált együttes kiérdemelte a közönség elismerését. A zsűri döntését Turcsányi Emil ismertette. Ezüst fokozatot kapott a nagykőrösi és a budaörsi leánykar, a dunaszekcsői kamarakórus és a szi- getszentmártoni férfikar. Ezüst fokozatban és diplomában a gödöllői kamarakórus, bronz fokozatban és , diplomában a ráckevei vegyes kar, fesztivál fokozatban a szentendrei kamarakórus és a szigetvári vegyes kar részesült. T. T. teket, és elmondotta, hogy az idén már két korábbi alkalommal — májusban Nagykőrösön, júniusban Érden — tartottak minősítő hangversenyt, s ezeken tizennégy kórus szerzett minősítést. Köszöntötte a Cegléden megjelent nyolc kórust és a zsűrit. (Elnöke Turcsányi Emil, a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára volt, tagjai: Szentirmay Klára tanár, a Népművelési Intézet külső munkatársa, Fürjesi Lajos karnagy és Béres Károly, a ceglédi zeneiskola igazgatója.) Elsőként a nagykőrösi Arany János Gimnázium leánykollégiumának leánykara lépett a közönség elé, Szabó Irén vezényletével. Megérdemelt, nagy tapsot kaptak. Kiállítótermekben Pest megye - a Magyar Tájakon Érdekes kezdeményezés fűződik Hatvan városához, ahol most először rendezték a Magyar Tájak biennáléját. Mindez a mai valóságunk térkömye- zetét örökíti meg, ezt a folyamatot sürgeti és ’szorgaLmaz- za a pályadíjak kiírásával, melyben a hatvani üzemek példásan kivették részüket. A kiállítás vendégkönyvét a kiváló, élete nagy részét Szentendrén töltő Czóbel Béig, festőművész nyitotta meg rajzával. örömmel összegeztük a tárlat anyagában Pest megye tájait is, így többek között Sza- lóky Sándor csobánkai házát, Barcsay Jenő napsütésben ragyogó szentendrei részletét, Bazsonyi Arany, Vecsési Sándor dömsödi tájait, Patay László esőtől ázott ráckevei folyópartját, Vélt Emil nagymarosi témájú festményét; Ezúttal különösen Patay László váltása és fejlődésgyorsulása keltett figyelmet, aki a kod, eső szürke tömbjeivel öltöztette fel oly régóta kedvelt nádasait. A tárlat nem jelent teljességet, sokan, így Kokas Ignác, Gerzson Pál, Csik István távolmaradtak. A teljesség igényének teljesítése a jövőre maradt, de az értékrend másmás atmoszférával és hangulati jelleggel sokrétűen jelentkezett Almási Gyula, Csohány Kálmán, Kurucz D. István, Sztankó Judit, Szúr csik János, Fejér Csaba, Holló László műveiben. Ez alkotások egyaránt elnyerték a közönség tetszését, melyről a kiállított „szavazólapok” is tanúskodnak. Így a jól rendezett tárlat — Kratochwill Ferencné és Moldvay Győző munkája — nemcsak a mai magyar festészet, hanem a közízlés értékmérését is szolgálja, - mely a továbbiakban sok tanulságot nyújthat. Számunkra döntően eggyel. Pécs a kisplasztikái, Szombathely a textil, Miskolc a grafikai biennálé gazdája. Pest megye pedig Vác, Szentendre, Nagykőrös, Százhalombatta központokkal bizonyára sikerrel kezdményezhetné a mai magyar rajz, csendélet, ifjúsági és munkásfestök seregszemléjét. ★ . A XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban látható a Nagykőrösön született ifj. Rácz József grafikai kiállítása. Két képzőművészeti műfaj — az építészet és a festészet — rangos képviselője, ö tervezte a tájjal és mongol lelkülettel kiválóan egybecsengő darhani húskombinátot. Személyes tervezési munkájában különösen a vágóhidakra specializálta magát, ilyen jellegű tervdokumentációkat készített Fiorina (Görögország), Kairó, Miskolc számára. Ö tervezte a Nagykőrösi Konzervgyár egyik raktárépületét és orvosi rendelőjét. Építőművészi tevékenysége nem meríti ki alkotó munkáját, melyet állandósult festőd törekvései bizonyítanak. Rudnay Gyula és Boross Géza tanítványának vallja magát édesapja, id. Rácz József mellett, aki Nagykőrös képi feldolgozásában jeleskedett tiszta értékeket felvonultató életművében. Mint Pest megyei festő, 1957 óta kiállító művész. 1972-ben nyílt meg Nagykőrösön önálló grafikai tárlata. Sokoldalú festő. Egyaránt jó érzékkel műveli az akva- rell-, pasztelltechnikát, de a célnak megfelelően tusrajzokat készít, temperaképeket fest. Tájélményeit Szentendrére, Nagykőrösre, Prágára, Mongóliára és Görögországra koncentrálja, sorozatában a szülőföld és a nagyvilág találkozik. Teendőinek tágassága, ambíciójának fáradhatatlan ereje, nagykőrösi illetősége olyan indítványt sürget bennünk, hogy a jövőben egyetemes képzőművészeti tevékenységét fokozottan gyakorolja Pest megyében is, ahonnan termő energiái eddig három földrészre jutottak el. Losonci Miklós Barcsay Jen<>: Kapuormok. Szalóky Sándor: Csobánkai ház. A darhani (mongóüai) húskombinát makettje: ifj. Rácz József terve. SZÍNHÁZI ESTEK Hal, négyesben Bemutató a József Attila Színházban KÉPZELJÜNK EL három gazdag vénkisasszonyt a távoli múltból, pontosabban 1838-ból, egy romantikus, tóparti házban. Nem nehéz kitalálni, milyenek: finomak, érzékenyek és érzelmesek, mint egy zenélődoboz halk muzsikája. Most képzeljünk el ehhez a rokokós-zenélőórás hangulathoz valami brutális és förtelmes bűnt, mondjuk egy gyilkosságot, s már benne is vagyunk az ND,K-beli szerzőpár, Wolfgang Kohlhaase és Rita Zimmer Hal négyesben című hátborzongató vigjátékában. Illetve v még nem vagyunk benne, mert a darabnak van még egy szereplője, Rudolf, az inas, aki a csöndes erdei nyáréjszakákon nemcsak a házat járja körül, hanem a kisasz- szonyok szobáiba is ellátogat. Mindaddig, amíg bele nem fárad a női bájakba. Amikor azonban megígért jutalmát követeli, lovagi szolgálataiért, a lányok nemet mondanak, sőt, sok minden hozzájuk nem illő dolog is eszükbe jut. Az arzén például... KRIMIRŐL LÉVÉN SZÓ, ne bolygassuk a cselekményt. Pontosabban nem is szabályos krimi ez a darab, hiszen nem az a problémája, ki a gyilkos, hanem, hogy ki lesz az áldozat. Előkrimi tehát, azaz még a tulajdonképpeni bűnügy előtti bonyodalmakat rajzolja, írja le. A Hal négyesben szórakoztató darab, a mulattatáson kívül nincsenek más, mélyebb szándékai. Az a hátborzongató hangulat, amely ennek a mu- lattatásnak a legfőbb eszköze, és, úgy tűnik, legfőbb újdonsága, sajnos, nem új. Kesser- ling világhírű színdarabjában, a nálunk is játszott Arzén és levendulában már találkoztunk vele. A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ bemutatója, elsősorban Benedek Árpád rendezése nem aknázta ki a műben rejlő lehetőségeket. Az előadás nem elég hátborzongató. Nem a jó ötletek tömege, inkább néha már-már fárasztó ismétlésük jellemzi az előadást. A legidősebb és a legelszántabb nővér szerepét Szemes Mari jó karaktert formálva játszotta. A felelőtlen, csacska és állandóan reménykedő, infantilis testvért Kállai Ilona mutatta be. A legkisebb, borzolt idegrendszerű, neuraszté- niás lány szerepét Örkény Éva játszotta. Legnagyobb sikere Boßrogi Gyula fáradt, flegma, mégis ravasz inasának jutott. Káló Flórián nem szereplőként, hanem konferáló énekesként működött közre az előadásban. Ökrös László Nem vagyunk kifestve A Vidám Színpad műsorán „MAJDNEM HIHETETLEN TÖRTÉNET” — ígéri a színlap erről a vígjátékról, melyet Mikola Zarudnij írt, Gálvölgyi Judit fordított s Abody Béla alkalmazott magyar színpadra. Vajon mi benne a hihetetlen? Talán az, hogy a Szerző új darabját összevissza toldozzák - foldpzzák a színházban, úgy, hogy végül maga sem ismer rá? Vagy talán az, hogy a Rendező mindentől és mindenkitől függetleníti magát, és a saját agyrémeit óhajtja beleTV-FIGYELŐ Fiatalok. A konfliktust, melyre a Fiatalok című szovjet film épült, jóval végletesebben is lehetett volna exponálni. Arról van szó, hogy Moszkalenko 1972-ben készült filmjében a fiatalok nem fogadják el az idősebbek, a szülők és a „józan” közvélemény normáit, azaz a film konkrét esetében nem hajlandók érzelmeikkel, érzéseikkel szemben a nyugodt, biztonságos, anyagilag megalapozott életet választani. Ebből a konfliktusból akár tragédia is születhetett volna. Moszkalenko filmje épp azért érdemel figyelmet, mert kizárja ezt a tragédiát. Nagyon valóságos okok miatt. A film felnőtt szereplői ugyanis, ha nem is minden ellenkezés nélkül, de végül belenyugszanak a fiatalok cselekedeteibe. Tudják ugyanis, hogy á fiataloknak igazuk van. Ha sok minden szól is ellenük, t a lényegben az ő oldalukon áll az igazság. Érdekes, elgondolkodtató, tanulságos filmet láttunk vasárnap. \ Öregek. Az öregség volt A költő felel című sorozat vasárnapi adásának tárgya és témája. Vagyis pontosan micsoda? Az öregség, azaz a szembenézés az élet lényegével. A fiatalságnak a dolgok logikája szerint ehhez nincs türelme, és nincs energiája. Persze, önmagukkal az öregek sem törődnek kevesebbet — sőt! —, de sajátos helyzetük miatt ez a törődés egybeesik az élet lényegével való szembenézéssel, az emberi tevékenység végső értelmének vizsgálatával. Az öreg embereknek — mint a műsor költői, Arany Jánostól Illyés Gyuláig elmondották, nagyon kevés ideje van az epizódokkal való törődésre. Minden perc az elmúláshoz, a halálhoz viszi őket közelebb. Fontos hát, hogy megkíséreljék a lényeget tisztázni. S mi a lényeg? A vasárnapi műsorból, a költők válaszából az derült ki: az értelmes, munkás élet a lényeg, ez a legfontosabb. A megkomponált magyarázat. Hogy Lehel György kitűnően magyarázza a zenét, eddig is nagyon jól tudtuk. A Tv-bér- let minden adása nemcsak egyszerűen közelebb hozta az elemzett művet a nézőkhöz- hallgatókhoz, de a lényeget élményszerű hatással közvetítette. Lehel minden magyarázata vetekedett egy felfedezéssel, és szenzációs újdonságokat közölt még azokról a művekről is, amelyekről már azt hittük, jól ismerjük őket. A vasárnapi Tv-bérlet közvetítése közben aztán rájöttünk arra is, hogy Lehel hatásának nemcsak egyszerűen az a titka, hogy sokat tud a zenéről, hogy közismertnek hitt dolgokról képes újdonságokat mondani. Lehel magyarázatai azért is élményszerű- ek, mert szigorú rend szerint állnak össze, épülnek fel, megkomponáltak-megszerkesztettek, szinte mint egy művészi alkotás, mint egy zenemű. Schubert Befejezetlen szimfóniáját, ezt az igazán népszerű és közismert művet ilyen megkomponált magyarázatból ismertük meg. pontosabban ismertük meg újra vasárnap, hitelesebben és igazabban, mint eddig. Az előadás hatásában alapvető jelentősége volt a közlés módjánál?, a hogyannak, a gondolatmenet kompozíciójának. Figyeljünk hát ezután is Lehel Györgyre. Ha lehet, jobban, mint eddig. Ö. L. rendezni a darabba? Netán az, hogy ettől az eredeti darab, s vele a Szerző egyszerűen lényegtelenné válik? Esetleg az, hogy erre a megírt figurák fellázadnak, s kikövetelik a maguk életét és helyét a színpadon? A SZERZŐK semmibevevésének néha mulatságos, néha szomorú esetei kabarétréfák tárgyát képezik. A rendezői önkényeskedéseknek néha magunk is láthatjuk szép példáit. Az eredeti koncepció csendes kimúlásáért sem kell messzire mennünk a Vidám Színpad Révay utcai bejáratától. S egy Pirandello nevű olasz író azt is régen megírta már, hogy hat szerep keres egy szerzőt. Akkor hát mi a hihetetlen a Nem vagyunk kifestve című komédiában? Nem lehet tudni, de nem is lényeges. Illetve, nem lenne lényeges, ha maga a darab elég eredeti és szellemes lenne ahhoz, hogy önmagában megálljon, s nem szorulna különböző asszociációkra és mankókra. Csak hát Zarudnij története — amely a lényegét tekintve arról szólna, hogy a szerzői elképzeléseket, melyek jók, újszerűek, tönkreteszi a sematikus és tehetségtelen Rendező — sajátos módon úgy alakul, hogy amikor'- a Szerző fellázadt figurái veszik át az uralmat a színpadon, ők sem lesznek kevésbé sematikusak, csak éppen másképp válnak azzá. A RENDEZŐ Léner Péter igyekszik egyensúlyt teremte, ni a darab különböző fajsúlyú elemei között, s ez annál is nehezebb, mert egyúttal a különböző játékstílusú színészek közti egyensúlyt is meg kell keresnie. Akiknek illusztratív feladat jut, mint Verebéig Ivánnak a Rendező alakjában, Kibédy Ervinnek Kupa apó figurájában, azoknak Léner sem tud mit kitalálni. Akiknél a játszandó alak közel áll színészi alkatukhoz ,— mint Csala Zsuzsa Sztyepanovája, Lorán Lenke Ignatyevnája, Csákányi László Üstök elvtársa esetében — ott az eredmény többnyire a jól ismert eszközök újra való alkalmazása. Szerencsésebbek, akiknek némi jellemformálási lehetőségük nyílik. Ilyen Gyurkovics Zsuzsa Paraszkevája, Muszte Anna „fregoli” Sztellája, és Mendelényi Vilmos „fix pozitív hős” Vászjája. Aki meglepetés: a dekoratív, vonzó színpadi jelenség, Torday Teri egy piszkafa, kinyúlt hajú, csámpás és esetlen vénlány kitűnően megoldott karakterszerepében. Takács István
