Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

I 1974. DECEMBER 17., KEDD Ügyintézés a tanácsoknál Kétszer ad, aki KÜLÖNÖSEN igaz ez a köz­mondás a hélyi tanácsoknál, ahol az ügyintézők a legköz­vetlenebb kapcsolatban állnak a lakossággal. A bölcsőtől a koporsóig — ahogy mondani szokták, sőt ha arra gondo­lunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi és szociális hivatalos tennivalóival is a tanácsot keresi fel, nyilvánva­ló, hogy már a születést meg­előző időszakban kialakul a leendő állampolgár kapcsolata a tanáccsal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „ha­táskörébe” tartozik. Hozzáve­tőleg mintegy húszezer jog­szabály létezik, s ezenkívül még rengeteg kiegészítő, mó­dosító rendelkezés, úgyneve­zett belső utasítás; van érvény­ben. Mindezekkel szabályoz^ zák, intézik az állampolgárok ügyeit, kérelmeit. Bőven jut tehát a jogszabályokból, ren­delkezésekből mindenkinek. Egy-két példa csupán az ér­dekesség kedvéért: Egy új la­kóépület „használatba vételé­hez” mintegy 70 féle eljárást kell elvégezni, ennyiszer aktá­kat, határozatokat, engedélye­ket kiadni. Égy bolt nyitva tartási idejének megállapítá­sához több mint 40 különböző engedély, jóváhagyás szüksé­ges. Mindez persze nem megy egyik óráról a másikra, de a minélp jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatun­kat, közérzetünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyeinket. A gyorsaság, szol­gálatkészség, udvariasság te­hát alapvető követelmény. Ha viszont ez így igaz, miért nem lehet intézményesen gyorsab­bá tenni az ügyintézést? Aka­dálya ennek a már említétt rengeteg előírás is, de nem ke­vésbé közrejátszik a tanácsok megnoveke^tt qnállósága ég val több ügyben kell dönte­niük, viszont az ügyintézők száma maradt a régi. A na­gyobb önállóság természetesen nagyobb körültekintést, gon­dosságot is kíván, s ez nem gyorsítja az akták útját. A TÉNYEK önmagukért beszélnek — de valamit mégiscsak kell tenni. És lehet is. A legfontosabb a munka- módszerek megváltoztatása. Az „átfutási idő” feltételenül rövidíthető. És ebben a mun­kában egyaránt figyelembe kell venni a felsőbb intézke­déseket, javaslatokat és a he­lyi lehetőségeket. Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügyinté­zés gyorsítása a legfelsőbb szinten is érdek. A Tanács­igazgatási Szervezési Intézet munkatársai például hosszú idő óta tanulmányozzák a he­lyi államigazgatási szervek munkáját. Összegyűjtik a leg­jobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgálják, hogyan alkalmazható más területen. Ma már természetes, hogy a községi, kerületi, városi taná­csok ismerik legjobban a helyi igényeket. I Sok helyen már megfelelő, az eljárásokat gyorsító mód­szereket dolgoztak ki, egysze­rűsítették az ügymenetet. Nos, a jó példák terjesztése, egy- egy gyorsító intézkedés elter­jedése sok tízezer óra megta­karítást jelenthet országszer­te. A tanácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet se­gédletekkel, iratmintákkal. Ezek ügytípusok szerint tar­talmazzák, hogyan kell jegyző­könyvet készíteni, minta nyújt eligazítást arra, minként lehet adatokat beszerezni, korrekt határozatokat fogalmazni. A tízezernyi példányban szétkül­dött minták néhány hónap alatt észrevehetően rövidítet­ték az „átfutási időt”. Ez a segítség persze csak akkor hoz hasznot is, ha meg­felelően és következetesen al­kalmazzák. Éppen ezért a ta­nácsok egyik legfontosabb bel­ső feladata a határidők el­lenőrzése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a határidő kitűzése, az ügyirat útjára indulása előtt tisztáz­zák, hogy mennyi időt tarta­nák szükségesnek a munka el­végzésére. Ez nemcsak az ügy­félben növeli a biztonságérze­tet, de nyomon követhető, hogy hol, melyik Osztályon, szakigazgatási . szervnél fekszik a szükségesnél tovább egy-egy akta. Ezzel nem csupán a fele- lősségrevonás lehetősége bő­vül, hanem a tanács illetékesei még idejében figyelmeztethe­tik az érdekelteket a határidő lejártának közeledtére, sőt még idejében segítséget is ad­hatnak ahhoz, hogy a határ­idő megtartását veszélyeztető akadályt elhárítsák. A KÖZPONTI intézkedések mellett természetesen szükség van a tanácsi dolgozók meg­változó szemléletére. Több emberség, szocialista magatar­tás -— ezek azok a jellemvo­nások, amelyek segíthetnek en­nek megoldásában. Egyetlen példa: négy-öt igazoló papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hónapokkal lassít­hatja az ügy menetét. A ké­sedelem okát vizsgálva kide­rül, hogy e papírok helyett elég lett volna a személyi iga­zolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltölte­ni egy-egy születési anyaköny­vi kivonat másolatának meg­szerzésével, amikor az igazán nem nagy ügy elintézéséhez a személyi igazolványban' levő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alapelvet kell meg­honosítani, hogy minden esetben az ügyes-bajos dolgá­ban segítséget váró ,emberre kell a figyelmet koncentrálni, s ebből a szemszögből vizsgál­ni az előírásokat. Sajnos, ma ez még sok helyen nem így van, az előírások a fontosab­bak, az „ügyfél” másodrendű. AZ MSZMP X. kongresszu­sa fontos feladatul szabta az államigazgatási munka javítá­sát, a lakosság ügyeinek jobb intézését. A jobb ügyintézés egyszersmind gyorsabb, em­berségesebb munkát is jelent. E. Gy. Kongresszusi felajánlás az ISZG-ben A munkavéd mint a termelé segítője Csaknem felére csökkent a balesetek száma Széles skálája van az Ipari Szerelvény és Gépgyár termé­keinek. Gyártmányaik szinte mindenütt megtalálhatók az országban erőművekben, ve­gyi kombinátokban. Készíte­nek számos alkatrészt a Zsi­gulikhoz és a járműprogram keretében hazai és külföldi használatra. Feladataik nőt- tön-nőnek, fokozatosan köze­lednek az évi egymilliárd fo­rint termelési értékhez. Eköz­ben azonban náluk is okoz nehézségeket a munkaerő- hiány. Mit tesznek tehát a még nagyobb eredményekért? Fo­ltozzák a munkaversenyt, ár­nyaltabban, differenciáltab­ban szervezik s erőteljesebben összhangba hozzák a látszatra nem termelési tevékenységek­kel, például a munkavédelem­mel. Első a műszaki fejlesztés Az emberek életének, egész­ségének megóvására természe­tesen ebben a gyárban is a műszaki fejlesztés a leghatá­sosabb eszköz. —■ Komplex tervek alapján elsősorban az elektromos be­rendezéséket újítottuk fel és az anyagmozgatás jelentős ré­szét gépesítettük — mondja Homolya Tibor, a vállalat munkavédelmi irodájának ve­zetője. — Az erőátviteli rend­szerek korszerűsítésére több millió forintot fordítottunk, de sokat költöttünk új targon­cákra, kézikocsikra, úgyneve­zett célládákra. — A nehéz fizikai munkát könnyítő berendezések egyút­tal növelik a termelékenysé­get — teszi hozzá az elmon­dottakhoz Ambrus Jenöné, a vállalat 'szakszervezeti bizott­ságának titkára és sorolja, hogy a melegüzembe szállító­szalagok kerültek, a gömb­csap műhelyrészbe félautoma­ta hegesztőgépek, a kovács- műhelybe ellenütős kalapács és olyan előre programozható sorjázógép, amely automatiká- ja révén teljesen kizárja a baleset eshetőségét. A műszaki fejlesztéssel pár­huzamosan nem feledkeztek meg az egészségvédelemről sem, hártva mosdót, fürdőt és öltözőt újítottak fel, amiket mintegy 700—800 munkás használ, s a kovácsüzemiek számára fekete-fehér öltöző és külön étkező készült. Növekvő aktivitás A dolgozók sokféleképpen reagálnak a fokozottabb gon­doskodásra. Az Ipari Szerel­vény és Gépgyárban a viszon­zás főként az volt, hogy a kongresszusi versenyben az ez évi 919 millió forint termelé­si értéktervre még 40 millió forintnyi gyártmány előállí­tását vállalták s például ép­pen a munkavédelmi felaján­ld szülő a lányának, a fiának, a nagyszülő az unokáknak, a fiatal a barátjának a legszebb ajándékra nálunk talál! ÚTTÖR Ó­ÉS IFJÚSÁGI ÁR UHÁZ Budapest V., Kossuth Lajos u. 9, lás rész bekerült valamennyi brigád naplójába is. — A növekvő aktivitás jele, hogy 12 tagú vállalati munka- bizottságunk és 13 műhelybi- zottságunk munkavédelmi fe­lelősei az eddiginél is körül­tekintőbben foglalkoznak a megelőző munkával, oktatás­sal — mondja Szilvái Ferenc, a vállalati szakszervezeti bi­zottság munkavédelmi fel­ügyelője, aki azért is illetékes összehasonlításokra, mert csaknem negyedszázada látja el tisztét. Neveket sorol munkatársai közül, munkavédelmi felügye­lőket, az armatúra üzemből Bohár Jánost, a forgácsolóból Kiss Józsefet, a kovácsmű­helyből Bulissa Ottót, akik társadalmi munkájukkal elő­segítették, hogy idén több mint 700 fő tett a vállalatnál biztonságtechnikai vizsgát, amit Frits István, a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsá­nak munkavédelmi főfelügye­lője is elismeréssel nyugtá­zott. Őrök és naplók Külön említést érdemelnek a munkavédelmi őrök, mint­egy harmincán. Többségük évek óta őrködik munkatársai biztonságán. Puskás, Dezső gépbeállító az armatúra üzem­ben, Apostagi József szerelő- lakatos a szereidében, Kind György kovács a kovácsüzem­ben és Sági Sándor esztergá­lyos az armatúra egyedi üzem­részben, ha rendellenességet észlel, azonnal bejegyzi az e célra rendszeresített naplóba. A bejegyzés mellé az illetékes műszaki vezető köteles beírni nemcsak azt, hogy az észrevé­telt tiidoniásuV vette, éfS^azt is,f hogy milyen intézkedés kö­vetkezik. A munkavédelmi őrök ta­pasztalatai is alapul szolgál­nak a vállalati szakszervezeti bizottság évenként kétszeri napirendjéhez. Az aktivisták jelzései nyomán azonban rendkívüli pontként is tár­gyalják a munkavédelem kér­déseit. Az idén január elsejé­től a vállalathoz csatolt por­kohászati üzemről például márciusban folytattak külön megbeszélést, és az eredmény nem maradt el. Az intézkedé­sek, a vállalat törzsgárdájától átvett jó módszerek segítségé­vel a balesetek száma jelen­tősen csökkent. Tavaly az első tíz hónapban a porkohászati üzemrészben 24 baleset tör­tént 422 kiesett munkanappal, idén azonos idő alatt 10, ösz- szesen 92 kiesett munkanap­pal. A legjobb ufón Az eredményekben számot­tevő szerepe van annak, hogy Nagy József igazgató és Szol­ga József műszaki igazgató- helyettes is — amint azt a gyárban elmondták — szív­ügyének tekinti a munkavé­delmet. Szemléik, beszámolta­tásaik és felső szintű intéz­kedéseik nagyban hozzájárul­tak, hogy az egész vállalatnál kimagasló eredmények szület­tek. Tavaly az első tíz hónap­ban 110 baleset volt 2327 kiesett munkanappal, idén ugyanannyi idő alatt 65, amely 1292 munkanapkiesést okozott. A csökkenés tehát csaknem ötvenszázalékos. A kitűzött célt tehát elér­ték, és hogy ez milyen mér­tékben hatott a termelésre is, azt Perei András üzemgazda­sági főosztályvezetőtől tudtuk meg. Elmondotta, hogy ' a kongresszusi vállalás teljesíté­se a legjobb úton halad. A 919 millió tervfeladatra tett 40 milliós felajánlás teljesítése biztosítottnak látszik, sőt — nem akarja ugyan elkiabálni, de — előreláthatólag valami­vel még azt is túlteljesítik.' Pacsay Vilmos Műtrágya- kisfogyasztóknak A peremartoni Vegyipari Vállalatnál — ahol az ország­ban elsőnek kezdték meg a hármas hatóanyagú komplex műtrágya gyártását — meg­kezdték a kis adagok csoma­golását is. A nitrogént, fosz­fort és káliumot egyaránt tar­talmazó talajtáplálékból 5 ki­lós adagokat készítenek, ame­lyet a kiskert-tulajdonosoknak szánnak. A több mint 220 000 tonna kapacitású hármas mű­trágyát gyártó vállalat vezetői a tervek szerint a, jövőben mikroelemmel dúsított műtrá­gyákat is csomagolnak a kis­fogyasztók részére. Patkók és mesterek Huszonöt esztendeje alapította Slezák Ferenc mester a Da- basi Építőipari Szövetkezet kovácsműhelyét. Kezdetben Ma­kótól Örkényig hozták a patkolni való lovat, ráfolni való ke­reket, naponta 30—40 patkót kovácsoltak itt. Ma jó ha há­rom-négy szekér érkezik, többnyire vasrácsot, ajtót készíte­nek a műhelyben, s épületlakatos munkán dolgoznak, meg a maguk örömére kovácsolnak néhány lámpát, vasvirágot. Ké­pünkön: katonai lovak várnak patkolásra. A szakember Kiss Ferenc, segítője Csepeli Pál honvéd. ~l * ,> Gárd«« Katalin felvételed Vizsga a bemutatón Nemzetközi autószerviz-kiállítás 1975. tavaszán, március . 20. és 26-a között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár- központban az Autóservice ’75 nemzetközi szakkiállítást, amelyről hétfőn sajtótájékoz­tatón számolt be Diener György, a rendezvény szerve­ző bizottságának elnöke, és Hódi Gyula, a HUNGEXPO osztályvezetője. Legutóbb 1972-ben volt Budapesten autószerviz kiállítás, azóta csaknem kétszeresére, több mint félmillióra növekedett hazánkban a személygépko­csik száma. Ezért különösen nagy érdek­lődés előzi meg a jövő évi seregszemlét, amelynek leg­fontosabb mondanivalója a biztonságos közlekedés. Az eddigi jelzések szerint több mint száz külföldi, és csaknem 40 hazai vállalat, cég és szövetkezet vonultatja fel legkorszerűbb termékeit ezen a kiállításon. A HUNGEXPO jövő évi kiállítási programjá­nak megfelelően autószerviz témában a tavaszi és az őszi BNV-n fogad kiállítókat, s így a gépjármű-fenntartás, autóápolás eszközeit, cikkeit gyártó kiállítók csak az Auto­service ’75 bemutatón vehet­nek részt. A tervek szerint szakosított témacsoportokban állítják ki a különböző diag­nosztikai műszereket, a javí­tási eszközöket, autóápolási cikkeket. Az AFTT vállalt , hogy a kiállítás idején szak­mai tanácsadást tart a gép­kocsi-tulajdonosoknak és elő­reláthatóan bemutatja a gép­kocsik műszaki vizsgájánál megkövetelt műszereket, lé­nyegében a vizsga „technoló­giáját” is. Sok vállalat és szö­vetkezet jelezte, hogy nép­szerű bemutatókon ismerteti az autósokkal a legújabb felsze­relési eszközöket, autóápolási cikkeket. Szakképzett fémcsiszolót állandó munkára felvesz a péteri Rákóczi Mgtsz lakatosüzeme. Jelentkezés munkaidőben, a tsz központi irodájában, Péteri, Petőfi u. 53. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: fiatal, érettségizett, 8 általánost végzett férfi munkaerőket, három műszakos, teljesen automatizált, szellemi munkát igénylő munkakörökbe. A jól dolgozók számára az előmeneteli és a továbbtanulási lehetőség biztosított. Keresünk továbbá: , vasútüzemünkhöz kocsirendezőket, szállítási osztályunkra gépkocsivezetőket, három műszakos munkarendbe 18. életévüket betöltött férfiakat. A szakmával nem rendelkező dolgozókat - munkaidőn kívül - kiképezzük kőolajfeldolgozó szakmunkássá. Fizetés: a kollektiv szerződés szerint. A vidéki dolgozóknak munkásszállást adunk. Érdeklődni lehet írásban vagy személyesen, a Dunai Kőolajipari Vállalat munkaügyi osztályán, 2443 Százhalombatta, Pf. 1. Telefon: 460—785, 12-72-es mellék. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents