Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE A D CM- BEN - ELŐSZÖR Szakdolgozat-pályázat és szakma ifjú mestere verseny SOK JÓ TAPASZTALATOT ADOTT A résztvevők mezőnye Két napon, át vetélkedtek egymással a szakma ifjú mes­tere verseny keretében a gép­lakatos és a gépi forgácsoló szakmunkások a DCM-ben. Az első napon az elméleti kérdéseikre válaszoltak, írás­ban, a másodikon munkadara­bot készítettek, rajz alapján. A verseny nemcsak a fiatal résztvevőket kozta lázba, ha­nem a munkatársak, a veze­tők és a zsűritagok ds izgatot­tan készültek az eseményre: ilyen rendezvény még nem j zajlott lé az üzemben. Kbltoi Imre műszaki igazga- ' tóhelyettes először a február- ' ban, a fiatal műszakiak és [ közgazdászok üzemi tanácsa I által, mérnök és technikus végzettségűek körében meg­hirdetett, az üzem' műszaki problémáinak megoldását elő­segíteni hivatott szakdolgozat- pályázat eredményét hirdette ki. A mérnök kategóriában az első díjat és a vele járó 5 ezer forintot Csemyitzky ! Károly nyerte el, A portalanítás javí­tása a Dopol kemencelíűtö vizsgálatával című dolgozatá­val. A második díjat nem ad- ■ ták ki, míg a harmadik helye­zett Vissnyi István 1500 forin­tot kapott. A technikusi kategóriában első és második díjat nem ad­tak ki, a harmadik helyezett Madár István jutalma szin­tén 1500 forint, ötszáz forint pénzjutalomban részesült Lu­kács István és Gál Ferenc, to­vábbá minden pályázó okleve­let kapott. A szakma ifjú mestere ver­senyt Hajas Tibor, az üzem- fejlesztési osztály vezetője, a zsűri elnöke értékelte. Mint elmondta, meglepően jó volt egyes versenyzők felkészültsé­LAPSZEMLE Vác a hazai újságokban- A Népszabadság Vác ki- lencszáz esztendős címmel közölt tudósítást a kettős évforduló gazdag programjá­ról, a jövő évi politikai és egyéb műsorok összeállításá­ról. A Volánbusz hírül adta, hogy dr. Méry László váci üzemigazgató jelvényt és pénzjutalmat adott Budai Béla gépkocsivezetőnek, aki egymillió kilométert vezetett, balesetmentesen. A Ludas Matyi Epilógus cimmel beszámolt arról, hogy több újságcikk, tv-riport és rádióüzenet után átadták rendeltetésének a váci Föld­vári téri lakótelep tömb- fűtőművét. A Magyar Rendőr dicsérő- leg írt Kátai Kálmán váci gépkocsivezetőről, aki porol­tóval, szinte másodpercek alatt elfojtotta a tüzet egy kigyulladt gépkocsin. A Fényszóró beszámolt ol­vasóinak a Vácott rendezett legutóbbi kispályás labdarú­gó-, valamint a sakkbajnok­ságról, amely a csepeli dol­gozók számára is több helye­zést jelentett. A Tükör kétoldalas váci ri­portjának címe: Már 1075- ben város volt. Molnár Ká­roly gondosan elemző írását Bisztray Károly hét színes fényképe illusztrálja. (— Pr —) Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya 2,90—6, a kelkáposz­ta 5, a fejes 3,20, a piroská­poszta 5, a savanyított 6—10 forintba került kilónként. A karfiolt 12, a zöldséget 8, a sárgarépát 4, a zellerei 8 fo­rintos kilónkénti áron mérték. A cékla és a karalábé kilójá­ért 4, a feketeretekért 5 fo­rintot kértek. A szárazbabok közül a fehéret 20, a tarkát 24—26 forintra tartották. A vöröshagyma 4,80, a fokhagy­ma 28, a csemege lila 11 fo­rintért kelt el. A torma kiló­ját 24 forintra tartották. Lát­tunk spenótot, kilóra 15, cso­móra 2 forintért kínálták. A kukoricalisztet 8 forintért ad­ták. A dióbelet kilónként 60, a héjas diót 20 forintért lehetett megvenni, a mákot 55 forintért mérték. Láttunk szőlőt, kiló­jáért 16 forintot kértek. Az aszalt szilva és -cseresznye ára 20 forint volt. A szilva­lekvárért 20 forintot kértek. A sütni való tököt kilóra 3 forintért, a sültet, darabra, 2 forintért adták. A túró és tejföl ára 30 fo­rint volt. A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirke kilóját 29 forintért mérték. Az őster­melők a vágott kacsát 170—220 forintért kínálták. A tojás 2— 2,40-be került. Országos ifjúsági labdarúgó-bajnokság Gólzáporos győzelem Váci Híradás—KELTEX 9:1 (5:0) A Váci Híradás négy labda­rúgócsapata, az NB III-as első, á tartalék-, az ifjúsági II., va­lamint a serdülő már befejez­te őszi szereplését az or­szágos ifjúsági csapatnak vi­szont még tart a bajnokság. Legutóbb Budapesten, a ipSLTEX gárdája ellen, gól­záporos győzelmet aratott, Saári, Mészáros, Bálint, Le­ányvári, Horváth, Udvari Sram (Nyári), Sári, Zádoczki, Bera, Ondrik összeállításban. Mint az összeállításból kitű­nik, az NB III-as csapatban már többször játszó Ondrik és Bera is helyet kapott ezen a mérkőzésen, mivel koruknál fogva mindketten még ifjúsá­giakként is játszhatnak. Zachár János társadalmi edző szerint, a mély talajú pá­lyán imponáló, magabiztos győzelmet arattak fiai. A me­zőny legjobbja Bera volt, raj­ta kívül Zádoczki, Mészáros és Horváth játszott még kitűnő­en. A gólokat Zádoczki 3, Bera 2, Nyári, Horváth, Udvari és Bálint (íl-esből) szerezte. Az erős középmezőnyben 40:22 gólaránnyal álló é-s 17 pontot szerzett ifik holnap, vasárnap játsszák hazai utolsó mérkőzésüket a XV. kér. Nö­vényolaj csapata ellen, dél­előtt 10 órai kezdettel. László Attila A verseny győztese, Cser- nyitziky Károly Rózsavölgyi Károly felvételei •ge, míg mások bizony, a vártnál kevesebbet nyújtottak. Külön kiemelte azt a lelkese­dést, mely a versenyzők, ve­zetőik, és kollégáik részéről megnyilvánult a felkészülés és vetélkedés idején. A szakmában az első három helyözett 3 ezer, 2 ezer és ezer forintos pénzjutalomban, va­lamint minden résztvevő ok­levéldíjazásban részesült. A géplakatosok versenyé­ben 1. Való József, 2. Dim Fe­renc, 3. Papp István. A gépi forgácsolók között 1. Kiss László, 2. Huszár Sándor, 3. Lóska László. Guzsik Gyula, az üzemi KISZ-bizottság titkára, na­gyon eredményesnek értékelte mindkét vetélkedőt, mely a jövő hasonló versenyeihez na­gyon sok jó tapasztalatot adott. Elmondta, hogy a győz­tesek részt vehetnek a városi KISZ-bizottság által szerve­zett városi versenyen. Rajki László Vasárnap: vasárnap A Tanácsok Közlönye érte­sítése szerint, Vácott, decem­ber 15-én, vasárnap tartják az év utolsó országos állat- és kirakodóvásárát, a Rádi úti nagytéren, ahová sza­bályszerű járíatlevéllel fel­hajthatok az állatok. Autóvásár nem lesz ezen a napon. XVIII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1974. DECEMBER 14., SZOMBAT Önkéntes társadalmi gondozók — az idős emberekért Elismerés az áldozatkész segítőknek — Az öregség az ember élet­útjának olykor szép, olykor nehéz, ,de természetes szaka­sza. Az idős korúak számszerű emelkedése együttjár a szociá­lis tevékenység fokozatos ki­bővítésével, s a felszabadulás óta e tevékenység sokat fejlő­dött. Az idős emberek testi és szellemi jólétének fenntartá­sában elsőrendű jelentősége van annak, hogy életük önál­lósága milyen mértékben vál­hat lehetővé saját lakásukban, régi, megszokott környezetük­ben. , — Egyre több helyen ismer­ték fel, hogy csak állam! erőből, csak állami eszközökkel az idős emberek mindennapjain változtatni, segíteni nem lehet, ezért alakultak ki az idős emberek különbö­ző ellátási fokozatai, for­mái, a szociális otthoni ellátás, majd az öregek napközi ott­honai és legkésőbb a házi szo­ciális gondozás — így kezdte beszámolóját dr. Gecsegh Gyula járási-városi főorvos, a házi szociális gondozásban kifejtett egyéves munkáról, s annak tapasztalatairól az ön­kéntes társadalmi gondozók­nak. A meghívott vendégek kö­zött többek között ott volt Bánfalvi Jenöné, a járási párt- bizottság titkára, dr. Monori Balázs, a városi tanács végre­hajtó bizottságának titkára, Németh Veronika, a megyei Vöröskereszt-, Bitter Antálné, a Vác városi Vöröskereszt­szervezet titkára, Dávid Ist- vánné, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának szociálpo­litikai főelőadója és dr. Koro­na Árpád, a városi kórház igazgatóhelyettese. Dr. Monori Balázs köszön­tötte az önkéntes gondozókat, és munkájuk társadalmi je­lentőségéről beszólt, majd a főorvos értékelte az eredmé­nyeket. Egyebek között meg­említette, hogy a szervezés a gondozói igények felderítésé­vel kezdődött. Az igényekről a körzeti egészségügyi háló­zat, a társadalmi és tömeg­szervezetek, s elsősorban a Vöröskereszt-szervezet révén tájékozódtak. Ezután követ­kezett az emberek egyéni és csoportos, önzetlenségen ala­puló munkája. A gondozásba bekapcso­lódtak szocialista brigádok, KISZ-szervezetek, úttörő- csapatok és magánszemé­lyek is. Az üzemi kollektívák közül a főorvos kiemelte a Forte­gyár 12, valamint a Városgaz­dálkodási Vállalat 4 szocialis­ta brigádját: 11 idős ember lakását hozták rendbe, festet­ték ki, és a munkálatok utáni nagytakarítást is elvégezték, ugyanakkor rendszeres gon­dozói és patronálási feladato­kat is ellátnak. Hasonlóképpen kiemelte a Híradástechni­kai Anyagok Gyára, a 204-es számú ipari iskola, a Kötöttárugyár, a Vízmű és a Gábor József általá­nos iskola tanulóinak munkáját, valamint a já­rásban a szokolyai általá­nos iskolások, a letkési úttörők s a Dunakeszi Jár­műjavító Dobó Katica szo­cialista brigádjának tevé­kenységét, majd így folytatta: — Az üzemi kollektívák be­vonása munkánkba azt a célt is szolgálta, hogy az üzemek, vállalatok ne feledkezzenek meg azokról az idős emberek­ről, akik évtizedeket töltöttek el az üzemben. — A társadalmi gondozók a vállalt feladatokat fáradtságot nem kímélve, igen szép példa- mutatással látják el. A társa­dalmi gondozók többsége nyugdíjas. Jó érzéssel dolgoz­nak, mert érzik, hogy munká­jukra szükség van. Ha külön ki kellene emelnem egy-egy társadalmi gondozót, nehéz helyzetben lennék, mert mind­annyian megtettek minden tőlük telhetőt. A gondozottak többnyire igen idősek, átlagban 70 éven felüliek, s csak 7 százalékuk fiatalabb 60 évesnél. Egészsé­gi állapotuk súlyos, mozgá­Kiállitás Dunakeszin Postagalambok, fehér kalitkákban TÖBB SZÁZAN FELKERESTÉK A szabad idő hasznos eltöl­tését példázó, a kulturális in­tézményekben általában szo­katlan kiállítást rendeztek a dunakeszi József Attila Mű­velődési Központban:, a helyi­ségeket fehérre festett ma­dárkalitkák sora töltötte be, a művelődési központ már hat éve működő, A—3 elnevezésű galambászszakkörének posta- galambjaival. Érdeklődők A szerző felvétele A kétnapos, válogató ver­sennyel egybekötött kiállítá­son a szép sport hódolóiból álló szakkör 32 tagja tenyé­szetének legszebb példányait mutatta be a sportbarátoknak és az érdeklődőknek. A versenyhelyezéseket a Magyar Postagalamb Sport- szöv'etség háromtagú bíráló bizottsága a nemzetközi elő­írások alapján döntötte el, s a szakkör tagjainak eredmé­nyes munkáját az elért sike­rek is bizonyítják. Az első osztályú, hím kate­góriában az első helyezést Ko­vács Ferenc pos tagal amtoi a szerezte meg. Hunyadi László és Túri Imre galambja máso­dik, illetve harmadik lett. Kitűnő eredményt produ­kált Szentesi Károly azzal, hogy az első osztályú, tojó­kategóriában mind a három helyezést tenyészetének ga­lambjai érték el.. Az érdekes kiállítást, amely­nek győztes tenyésztői okleve­let és tárgyjutalmat kaptak, és amelynek nemek szerinti első tíz helyezettje részt vesz a szövetség rendezésében ma és holnap sorra kerülő or­szágos kiállításon, több száz érdeklődő tekintette meg. Sz. L. sukban erősen korlátozottak. Az egyedülállók aránya 97 százalék, mindössze 3 száza­lékuk él együtt gondozásra kötelezett hozzátartozójával, aki többnyire idős kora miatt az ellátásra képtelen házas­társ. Általában saját jogon szerzett nyugdíjból vagy jár radékból élnek/ melynek át- lagos összege 400—800 fo-r rintig terjed. A városban, az első fél­évi 37 gondozottal szem­ben, a tervszerű felderítő munka eredményeként, a gondozottak száma 44-re emelkedett, a járásban pe­dig 18-ról 31-re. A gon­dozást a városban 12 tár­sadalmi gondozó és 23 kollektíva, a járásban 27 társadalmi gondozó, 3 kollektíva végezte. A főorvos a gondozás in­tenzitását és gazdasági je­lentőségét számaikkal érzékel­tette: minden gondozottat ha­vonta átlagban a városban hétszer, a járásban tíz alka­lommal látogattak meg a gon­dozók, vagyis minden har­madik napra jutott egy-egy látogatás. E számok jelzik a további feladatokat is: a gon­dozást rendszeresebbé, gya­koribbá kell tenni, a látoga­tások sűrítésével. A számok egymagukban azonban nem meghatározói a gondozás in­tenzitásának, azt a gondozot­tak körében eltöltött idővel összefüggésben kell vizsgálni; a városban. — járásban át­lagban 40 órát fordítanak e feladatok ellátására. Vácott és a járásban az egy gondozottra fordított teljes költség havonta átlagban 300 forint, viszont az egy szociá­lis otthoni gondozottra jutó költség, szintén havi átlag­ban, 1900 forint. E két összeg önmagáért beszél, külön ér­tékelésre nincs szükség. — Ügy látszik, hogy a gon­dozás megszervezése megfele­lően találkozott az emberi se­gítőkészséggel s az anyagi ér­dekeltséggel, de a gondozók nagy részénél a humanitás az uralkodó, hiszen munkájukkal nem áll arányban a tisztelet­díj összege, amit havonta 100—500 forintban állapítot­tunk meg. — Muqkánk csak úgy lehet eredményes, ha széles társa­dalmi összefogáson alapszik, részt vesz benne mindenki, aki úgy érzi, segítenie kell mindazoknak, akik a segítés­re rászorulnak. Eddigi tapasztalataink be­bizonyították, hogy lehet és kell számítani a társa­dalom és az egyének tá­mogatására. — Végezetül megköszönjük mindazoknak, akik részt vet­tek eddigi munkánkban, áldo­zatkész segítségüket és kérem őket, a több száz idős, beteg ember nevében, hogy a to­vábbiakban is legyenek áldo­zatkészek. Dr. Korona Árpád a hiva­tásos egészségügyi dolgozók, orvosok nevében mondott kö­szönetét, Dávid, Istvánná pe­dig arról beszélt, hogy az ön­kéntes gondozói munka meny­nyi segítséget jelent a szociál­politikai osztálynak, a hiva­tásos gondozóknak. A beszámoló végén dr. Mo- nori Balázs és Bánfalvi Je­nöné Vác város 12 kollektívá­jának és 9 egyéni gondozónak oklevelet, 14 brigádnak pedig pénzjutalmat nyújtott át. A járás 14 egyéni gondozója ok­levelet és két úttörőcsapat ajándéktárgyat kapott. Hajnal László Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents