Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

"sz/ánitm 1974. DECEMBER 13., PÉNTEK fókusz Tűzszünet? Ian Smith, a rhodésiai telepes­kormány miniszterelnöke bejelen­ti, hogy tüzszünetá megállapodás jött létre a kormány és az afrikai felszabadító mozgalmak képviselői között..« A KÉRDÉS most már csak az, hogy valójában mit is mon­dott Ian Smith, a rhodésiai te­lepeskormány miniszterelnöke szerdán este a salisburyi rá­dióban, s utólag hogyan értel­mezi szavait? Hírek szerint be­jelentette, hogy a kormány és az afrikai felszabadító moz­galmak képviselői között tűz- szüneti megállapodás jött létre. Közölte azt is, hogy kész sza­badon bocsátani a börtönökben sínylődő összes afrikai politi­kai foglyot, s mindezt első lé­pésnek tekinti a rhodésiai prob­léma alkotmányos rendezése íe.é vezető úton. MINDEZ azért kérdéses, mivel a rhodésiai felszabadítá- si mozgalmak vezetői tegnap nyilatkozatban válaszoltak a miniszterelnök rádióbeszédére, melyből kiderül, hogy nincs szó azonnali tűzszünetről. A felszabadító mozgalmak ugya­nis csak akkor rendelik el a tűzszünetet, ha már kitűzték az ország jövőjéről tartandó „ér­demi tárgyalások időpontját”. A NYILATKOZATOT Abel Muzorewa püspök, a négy rhodésiai felszabadítást szer­vezet vasárnap egyesült legális szervezetének, az Afrikai Nem­zeti Tanácsnak elnöke tette, midőn tegnap Lusakából meg­érkezett a rhodésiai fővárosba, hogy tárgyalásokat kezdjen a fehér telepeskormánnyal az or­szág alkotmányos jövőjéről. AZ EDDIGI ELÖTÁRGYA- LASOK eredményeiről ha nem is lehet teljesen tiszta képet kialakítani, egy azonban min­den körülmények között tisztá­zódott: a megváltozott nemzet­közi és afrikai helyzet rákény- szerítette a fehér telepeseket, hogy átértékeljék eddigi ál­láspontjukat, s megtegyék az első lépéseket a kibontakozás felé. Ez pedig döntő jelentősé­gű, hisz nem is olyan rég lan Smith még azt erősítgette, hogy az országban nem lesz többségi kormány, amíg ő él! MOST MAR NYILVÁNVA­LÓ, hogy a volt afrikai portu­gál gyarmatokon végbe menő dekolonizációs folyamat köz­vetlen befolyással van a konti­nens déli része általános hely­zetének alakulására. Az a tény, hogy a fasiszta Caetano-rezsim bukásának eredményeként a Pretoria—Salisbury—Lissza­bon hármas szövetségből ki­esett a legerősebb, a portugál láncszem, továbbá az ellenté­tek tovább éleződtek az afrikai lakosság és a fehér kisebbség között a Dél-afrikai Köztársa­ságban és Rhodésiában is, a fajüldöző rendszerek egyre jobban elszigetelődtek a nem­zetközi színtéren — mindez imm^; elodázhatatlanná tette a gyarmatosítás teljes felszámo­lásának kérdését az afrikai kontinensen, Rhodésiában is. Alacs B. Tamás Az alapokmány nemes elvei vezéreljék az ENSZ munkáját Hollai Imre beszéde a világszervezet politikai bizottságában „Nézetünk szerint az ENSZ- közgyűlés 29. ülésszaka be­bizonyította, hogy a világ- szervezet jelentős szerepet játszhat a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásában, ha tevékenységét mindenkor az alapokmány nemes elvei vezérlik” — álla­pította meg az ENSZ 1. sz. politikai bizottságában a „nemzetközi biztonság meg­szilárdításáról szóló nyilat­kozat végrehajtásáról” folyó vitában elhangzott beszédé­ben Hollai Imre nagykövet. Hazánk New York-i ENSZ- képviseletének ' vezetője át­fogóan elemezte azokat a vi­lágpolitikai eseményeket, fo­lyamatokat, amelyek hozzá­járulnak a nemzetközi biz­tonság erősítéséhez — hang­súlyozva, hogy ebben dön­tő szerepet játszottak a 'Biz­tonsági Tanács két állandó tagjának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a feszültség csökkentése érde­kében tett lépései, vezető államférfiainak rendszeres ta­lálkozói, így legutóbb a vla- gyivosztoki tanácskozás. Hollai Imre ismertette a Magyar Népköztársaság kül­politikai tevékenységét, amely­nek egyik fő elve az, hogy elősegítse az enyhülési folya­USA Módosított segélyprogram Az amerikai képviselőhöz szerdán jóváhagyta az Egye­sült Államok jövő évre szó­ló, 2,6 milliárd dolláros kül­föld; segélyprogramját, és en­nek részeként megerősítette a Törökországnak szánt katonai segély korábban elrendelt fel­függesztését. A képviselők 297 < szavazat­tal 98 ellenében úgy döntöt­tek, hogy az Egyesült Álla­mok mindaddig nem folytatja a segélyszállításokat Törökor­szágnak, amíg „lényeges lépé­sek” nem történnek a ciprusi rendezés irányában. Ugyanak­kor a kongresszus > alsóháza 25 millió dolláros rendkívüli se­gélyt szavazott meg a ciprusi menekültek számára. A külföldi segélyprogram hatórás vitájának legnagyobb részét a „török-kérdés” vette igénybe. A vita befejeztével több módosítást szavaztak meg a külföldi segélyprogramhoz: — kimondták, hogy az Egye­sült Államok mindaddig nem Járul hozzá az UNESCO költ­ségvetéséhez, míg az ENSZ kulturális, tudományos és neve­lésügyi szervezete „nem változ­tat Izraelt sújtó politikáján”; — a Kambodzsának nyújtott segélyösszeg felső határát 377 milli > dollárban állapították — elutasították a saigoni Thieu-rezsimnek szánt 85 millió dolláros mezőgazdasági segélyt; — 145 millió dolláros felső ha­tárt szabtak a dél-koreai rend­szernek nyújtott segélyprogram számára. A képviselőház és a szená­tus most egyeztető bizottságot alakít a külföldi segélyprog­rammal kapcsolatos állásfog­lalásainak egybehangolására. t mat elmélyülését éí hozzá­járuljon a biztonság megszi­lárdításához. „Mint európai szocialista állam — mondotta — külö­nösképpen érdekelve vagyunk az európai kontinens béké­jének alakulásában. Képvise­lőink ezért tevékenyen vet­tek részt a biztonsági konfe­rencia második szakaszának munkájában és nagy jelen­tőséget tulajdonítunk annak, hogy a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel egészüljön ki Európában.” ENSZ-nagykövetünk a to­vábbiakban beszámolt arról, hogyan fejleszti a Magyar Népköztársaság kétoldalú kap­csolatait az ENSZ más tag­államaival és tájékoztatást adott arról, hogy országunk vezető államférfiainak az el­múlt időszakban tett külföldi látogatásai milyen eredmé­nyesen szolgálták ezt a célt. Hollai Imre nagykövet ez­után arról szólt, hogy a nem­zetközi biztonság erősítésé­ben elért jelentős eredmé­nyek ellenére a világban több régi megoldatlan konflik­tus maradt még fenn, sőt újak is keletkeztek. Az ezek rendezésére tett erőfeszítése­ket a magyar kormány tel­jes mértékben támogatja. Brüsszel — NATO-külügyminiszterek Téli megbeszélés — zárt ajtók mögött A NATO külügyminiszterei csütörtökön Brüsszelben meg­kezdték szokásos téli megbe­szélésüket, . amelynek, ^ közép - pontjában' '-ezúttal a - nyugati világ súlyos gazdasági problé­mái és az energiaválság áll­nak. A kétnapos tanácskozás első napirendi pontjaként Kissin­ger amerikai külügyminiszter tájékoztatja zárt ülésen kollé­gáit a Vlagyivosztokban meg­tartott szovjet—amerikai Franciaország Akciónap a munkanélküliség ellen A francia dolgozók csütörtö­kön országszerte sztrájkokkal, munkabeszüntetésekkel, vala­mint tüntető felvonulásokkal tiltakoztak a munkanélküliség nagy arányú növekedése ellen, s hatékony intézkedéseket kö­veteltek a munkahelyek védel­mében. A francia dolgozók az orszá­gos akciónap során a következő öt követelés mellett szállnak síkra: 1. biztosítsák a bérek vásárlóerejét, emeljék fel a mi­nimális bért és a családi segé­lyeket, 2. szállítsák le 60 évre a nyugdíjkorhatárt, 3. vezessék be a "40 órás munkahetet a bé­rek csökkentése nélkül, 4. emeljék fel a közszolgálati és a közüzemi dolgozók létszámát, 5. szavatoljak a munkahelyek biztonságát az önkényes elbo­csátásokkal szemben. A nemzetgyűlésben Michel Durafour munkaügyi miniszter elismerte: a növekvő munka- nélküliség okozza ma a leg­nagyobb gondot a franciák­nak. A miniszter szerint a munkát keresők száma novem­ber végén már 689 ezerre emel­kedett, vagyis ötven százalék­kal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Berthelot kommunista kép­viselő kijelentette, hogy a munkanélküliség brutális meg­növekedése egyenes következ­ménye a kormány által elren­delt hitelmegszorításnak, amely lassanként megfojtja a kis-, és középvállalatokat. A kommu­nista képviselő hangsúlyozta, hogy a munkanélküliek tény­leges száma jóval nagyobb, mint amennyit a kormány be­ismer, és ma már eléri a 900 ezret. csúcstalálkozóról, valamint az azt követően Pekingben foly­tatott tárgyalásairól. Rövid tá­jékoztatót adott a Rambouil- let-i •csúcstalálkozóról Sáüvag- nargúes ftancia külügyminisz­ter is. Ezután a zárt ülésen gazdasági kérdésekkel foglal­koztak, ennek keretében szó /volt az embargó-problémákról is. Délután ismét zárt üléssel folytatódott a tanácskozás, amelyen áttértek a szélesebb körű megbeszélésekre. AZ NDK külkereskedelmi minisztériumának és az NSZK gazdaságügyi minisztériumá­nak megbízottai csütörtökön aláírták a hosszú lejáratú swing-rendezésről szóló, de­cember 6-án parafáit megálla­podást. Fogyasztói árak Október —• tíz tőkés országban. A bonni gazdaságügyi mi­nisztérium által közzétett adatok szerint 10 tőkés or­szágban idén októberben az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest a következő arány­ban voltak magasabbak a fogyasztói árak: Japán 26,2, Olaszország 24,3, Belgium 15,8 (novemberben 16,3), Egyesült Államok 12,2, Svédország 12,1, Hollandia 10,9, Luxemburg 10,8 (novem­berben 11,4), Ausztria 10, Svájc 9,8, NSZK 7,1 (novem­berben 6,5) százalék. Indonézia a nemzetközi életben Magyar—indonéz kapcsolatok Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter 1917-ben szüle­tett az észak-Szumátrai Pe- matang Siantarban. Már fia­talon bekapcsolódott a politi­kai életbe: 1934—35-ben az „Indonéz Párt” aktivistája volt Észak-Szumátrán. Újság­íróként is működött, 1937-ben egyik alapítója volt az ..An- tara” hírügynökségnek. 1945-ben részt vett az in­donéz függetlenség kikiáltásá­nak előkészületeiben, majd 1945 és 1947 között tagja volt az ideiglenes jellegű első in­★ ★ Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter hivatalos látoga­tása Magyarországon 1965 óta az eíső miniszteri szintű érint­kezés a két ország között. Az indonéz külügyminiszter eu­rópai úton jár, amelynek so­rán Magyarországon kívül el­látogat a Szovjetunióba és az NDK-ba is. Ezek a látogatá­sok tükrözik egyrészt azokat a pozitív változásokat, amelyek Indonéziának a szocialista or­szágok irányában tanúsított magatartásában az utóbbi idő­ben megfigyelhetők, másrészt az indonéz külpolitikában ál­talában végbemenő átértéke­lési folyamatot, az új nemzet­közi helyzethez igazodó útke­resést. Indonéziában a korábbi években követett antikommu- nista belpolitika negatív ki­hatása és a tőkés Nyugattól való gazdasági és ebből ere­dő politikai függőség komoly nehézségeket okozott a to­vábbra ís kinyilatkoztatott semlegességi és el nem köte­lezettségi külpolitika megva­lósításában. A világpolitiká­ban végbemenő változások azonban erősítették azt a fel­ismerést az indonéz politikai körökben, hogy Indonézia nem játszhat komolyabb sze­repet a nemzetközi életben, ha folytatja, egyoldalú nyugati orientációjú politikáját. Az el­múlt években világosan kiraj­zolódtak olyan tendenciák, hogy vessenek véget az or­szág önelszigeteltségének, üz­leti és egyéb kapcsolatokat alakítsanak ki a szocialista világ országaival. A világban végbemenő po­zitív változások, valamint az indonéz közvélemény növek­vő elégedetlensége az ország egyoldalú orientációja, a Nyu­gattal való gazdasági és politi­kai függősége miatt — gyor­sította az indonéz kormánykö­röknek azt a felismerését, hogy a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól való el­donéz képmseleti szerv veze­tőségének. 1956-ban parla­menti képviselővé választot­ták, majd 1959-ben kinevez­ték a Legfelsőbb Tanácsadó Testület tagjává. 1959-től In­donézia moszkvai és varsói nagyköveteként tevékenyke­dett. 1963-ban kereskedelmi miniszternek, majd 1965-ben az „irányított gazdaság” kér­déseivel foglalkozó állammi­niszternek nevezték ki. 1966 óta külügyminiszter. 1971—72-ben az ENSZ-köz- gyűlés elnöke volt. Izraeli terrorbombázás sújtotta Bejrut térségét Csütörtökön délután izrae­li vadászbomibázók hatoltak be Libanon légterébe, s né­hány perccel 15 óra után Bej- rút különböző elővárosait bombázták. Megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák, működésbe lé­pett a libanoni légvédelem. A bejrúti nemzetközi repülő­teret néhány Ólára lezárták a forgalom elől. A főváros több kerületében megszakadt a telefon-összeköttetés, az ut­cákon mentőautók szirénáz­ták. Nyugati jelentések szerint az izraeli légitámadás fő cél­pontja Bejrút térségében négy palesztin tábor volt. Rámu­tatnak: a Bejrut elleni izraeli légitámadást alig 18 órával azt követően hajtották végié, hogy Tel Aviv egyik mozijá­ban házilag barkácsolt kézi­gránátok robbantak. Rasid Szolh libanojni mi­niszterelnök két és fél < órával a Bejrut térsége ellen intézett izraeli légitámadás után a parlamentben közölte, hogy a támadás következtében egy emíbar életét vesztette, tízen pedig megsebesülték. Jelezte, hogy Libanon kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak összehívását. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke csü­törtökön a moszkvai Kremlben átnyújtotta a Lenin-rendet Sripad Amrit Dangénak, az In­diai Kommunista Párt Orszá­gos Tanácsa elnökének és Csandra Radzsasvar Raónak, az országos tanács főtitkárá­nak. szigetelőd és gátolja az aktí­vabb külpolitika megvalósítá­sát és Indonézia cselekvési le­hetőségeit a nemzetközi po­rondon. Ezt a folyamatot erő­sítik a tőkés világ gazdasági és pénzügyi'nehézségei, hitel- nyújtási lehetőségeinek korlá- tozódása távlatban is. Az or­szág érdekeiből és külpoliti­kai szükségletekből kiindulva az indonéz kormány lépéseket tett a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok javítására. Első lépésként — 1970— 1972-ben — az indonéz kor­mány egyezményeket írt alá a szocialista országokkal ko­rábbi adósságainak kérdésében és vizsgálta a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit. 1972-ben minisz­tériumközi, úgynevezett tech­nikai bizottságot hoztak létre a szocialista országokkal való kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tése céljából. Indonéz vezetőle, így Suharto elnök és Adam Malik külügyminiszter nyilvá­nosan is kifejezték a szándé­kot és készséget a kapcsolatok fejlesztésére. 1973-ig azonban kevés konkrét lépés történt a kinyilvánított szándékok reali­zálására. Az utóbbi két évben Indoné­zia és a szocialista országok kapcsolataiban bizonyos élén­külés figyelhető meg. Ez par­lamenti delegációk cseréjében és külügyminiszteri látogatá­sokban nyilvánult meg. 1973- ban indonéz parlamenti kül­döttség látogatott el a Szov­jetunióba, Lengyelországba és Romániába. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának dele­gációja az idén novemberben eleget tett az indonéz parla­ment meghívásának. E látoga­tás során mindkét fél pozití­van értékelte a kapcsolatok fejlesztésének távlatait. Fon­tos momentum volt, hogy N. Podgomij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke személyes üzenetet kül­dött Suharto elnöknek. A kapcsolatfejlesztés lehetőségei­nek felmérésében fontos sze­repet játszottak Adam Malik eddigi látogatásai Varsóban, Ulánbátorban és ilyen jelentő­sége van a szocialista orszá­gokban teendő mostani útjá­nak is. Ami a magyar—indonéz kapcsolatok alakulását illeti: a visszaesés és az eddigi stagná­lás nem a magyar fél hibája, ezért az együttműködés fel­újítása és aktivizálása sem tőlünk függ. Mi a békés egy­más mellett élés elveivel össz­hangban és a kölcsönös elő­nyök alapján készek vagy unit újból gyümölcsöző kapcsola­tok kiépítésére. Ez mindkét ország érdekeit és a nemzet­közi béke és együttműködés ügyét is szolgálná. Álláspon­tunk szerint a nemzetközi fe­szültség csökkentésében, az enyhülés folyamatának erősí­tésében és kiterjesztésében, a világ országai közötti egyen­jogú kapcsolatok szilárdításá­ban hasznosan együttműköd­het a magyar és az indonéz kormány. december 9-től 14-ig kedvezményes vásári rendez a nyugdíjasoknak Dunaharaszti, Vecsés, Gyömrő, Monor, Nagykőrös és Cegléd kijelölt boltjaiban. A vásár idején a novemberi nyugdíjszelvényekre történő, és legfeljebb 1000 Ft-ig terjedő értékű vásárlás esetén ad a 10 /ó-ős ajándékvisszatérítést %

Next

/
Thumbnails
Contents