Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
Hajnaltól naplementéig (PÁRHUZAMOS KRÓNIKA) Ma harminc éve, 194.4. december 12-én szabadult fel Gödöllő. o 1944. december 12., kedd. A Nap kelt 7 óra 38 perckor. Az idő az évszakhoz képest meleg, a nap süt. Az utcákat, a földeket hófoltok borítják. Gödöllő. Község Budapesttől észak-keletre. Megközelíthető HÉV-vel, vonattal és gépkocsival. A fővárostól mért távolsága — a 3-as számú főútvonalon haladva — huszonkilenc kilométer. A községed több oldalról is erdők övezik. Műemlékei közül legjelentő...\ szerelvény ... elkattog az alsóparki toronyházak lábai előtt.” Winkler Csaba felvétele sebb a XVIII. század derekán épült Grassalkovich-kastély. A község lélekszámú megközelíti a 12 ezret. Máriabesnyői területén gazdátlan tankelhárító árkok ásí- toznak. A lakosság ásta ki. Csendőri felügyelet alatt. A város kiürítését négy nappal azelőtt, december 8-án rendelték el. emiatt a menetrendszerű HÉV-járatokon kívül mentesítő szerelvényeket is indítottak. Nagy volt a zsúfoltság. Az ágyúk óráról órára keményebben dörrentek, a hangjuk Hatvan felől hallatszott. Egyre szaporodtak az éjszakai berepülések. Másnap, december 9-én összeadták az 1944-es esztendő utolsó gödöllői párját, Radosiczki Béla kovácssegédet és Pindes Ilona Rozáliát. Két nappal később, 11-én egész délelőtt állt a harc. © Csikorogva, zötyögve bukkan ki a kerepest erdőből a helyiérdekű fakózöld kocsisora. Az első gödöllői megállóhely a Ganz Műszerművek Árammérőgyára. A munkások leszáll - nak. A második megálló a város főtere, amelyet a szabadságról neveztek el. A szerelvény átkígyózik a 3-as számú főútvonalon, jobbról elhagyja az új bútoráruház csillogó üveg-alumínium épületét, elkattog az alsóparki toronyházak lábai előtt, s csikorogva megáll. Végállomás. A kocsikból bozontos, farmernadrágos fiatalok kászálódnak ki, átballagnak a felüljárón, útjukat az egyetemi városrész felé veszik. A felüljárón állva jól megfigyelhető az állomás. Akár egy légifelvétel... Már béke volt. A naptár 1945. február 16-át mutatott. Délben német repülőgép-kötelék húzott el az állomás felett. Menekültek. Hogy megszabaduljanak terhűktől, bombáikat kioldották. Négy vasutas és egy ismeretlen szovjet katona a helyszínen meghalt. Hárman napokkal később haltak bele sérüléseikbe. Emléküket márványtábla őrzi az állomás falán. A háború utolsó gödöllői áldozatai lehettek. (Az állomásra a téli hónapokban havonta 400 va- gonnyi szállítmány érkezik a gödöllői vállalatok, intézmények részére. A városnak 23 ezer lakosa van, közülük munkaképes 13 ezer 422. s 80 százalékuk a város üzemeiben, vállalatainál, intézményeiben keresi kenyerét. A többiek naponta utaznak. Az ipari munkások száma 6249, az építőiparban 1647-en dolgoznak. Harminc esztendő alatt 11 ezerrel szaporodott a város lakóinak száma. Az idén november végéig 277 kis gödöllői látta meg a napvilágot. © 1944. december 7., 14 óra 30 perc. Izsák György 62 éves korában elhunyt szilánksérülés, valamint tüdőlövés következtében. December 10. Mihá- lovics András, 23 éves. Szilánksérülés. A halál 13 órakor állt be. Egy órával később, tehát 14 órakor Selmeczi Éva aknatalálat következtében szétroncsolódott. Hatéves volt. December 11-e, 7 óra 30 perc. Szabó Kálmán, 36 éves, gránátszilánktól elszenvedett sérülés következtében elvérzett. Néhány órával később, 11 órakor a 23 éves Récsány Istvánt hasba lőtték. Délután 3 órakor Dobrony Károly 57 éves férfit egy pisztolygolyó terített le. 16 órakor Csámpai László utcai harcban kapott lőtt sebtől vérzett el... Gödöllő a németek különösebb ellenállása nélkül került a szovjet csapatok kezére. December 12-én délután a Kossuth Lajos utca házaiból hat fasiszta bújt elő. A posta előtti tűzharc rövid ideig tartott. Ezen a napon a város la■ kői közül hárman haltak meg; Bálint János 46 éves szobafes tő és Lévai Mihály 54 éves asztalossegéd háborús sérüléseibe halt bele, a 74 éves Gergely Józsefné a kútba vetette magát. De ezen a napon sérült meg a karján Kuktajer Abulszair, a Vörös Hadsereg 32 éves hadnagya is. Átlőtt karja elhalt, s a vérmérgezés 1945. január 29-én végzett vele. A háborúban megsérült és meghalt, valamint az eltűnt és elhurcolt lakosok száma meghaladja a 150-et. A háború ban máshol elesett gödöllőiek száma: ismeretlen. Hegedűs Laci, a Légszesz ut cai általános iskola ötödikese 11 éves. A legutóbbi rajzórán, amikor azt a feladatot kapták, hogy rajzoljanak a háborúról, Laci egy légicsata-jelenetet örökített meg. A gépek az erdő fölött csaptak össze. — Mit tudsz a háborúról? — Sok a seb, nélkülöznek és meghalnak az emberek. Gödöllőért a valkói erdőben és Bábát környékén vívták a harcot. Gödöllő 1944. december 12-én szabadult fel. — Láttál már lőszert? — Én nem. De a nagybátyám Bábát mellett talált üres hüvelyeket. Az iskola emeleti zsibongójának falához hatalmas faliújság támaszkodik, rajzokkal teli. Az egyik — középtájon lóg alá egy rajzszögről — vörös csillagot ábrázol, öt ága öt képre osztja a papírost. Az egyiken traktor szánt, alatta orvos kisgyermeket vizsgál, majd mosolygós bolti éladó szolgál ki egy miniszoknyás asszonyt és egy kislányt, míg a másik két rajzon egy család és egy űrhajós látható. A feladat a háború ábrázolása volt, de a rajzon nyoma sincs harcnak. (Gödöllő lakásainak száma 7074, ebből 1320 a lakótelepeken épült. A gazdaságosan fel nem újítható lakások száma 28, s harminckét család lakik a Haraszti majorban, régi cselédségi házakban, az alapvető szociális követelmények minimuma alatt. Lakásgondja' kát 1976 végére oldják meg. A város lakossága tavaly 125 millió forintnyi takarékbetéttel zárta az évet míg az idén, az esztendő első öt hónapjában ennél 16 millió forinttal voltak magasabbak a betétek. Kilencezren 200 millió forintnyi építési kölcsönnel tartoznak. A Kazinczy lakótelepen megnyílt élelmiszer-áruhá" az átadás napján egymilli ' forint értékű árukészletté' várta a vásárlókat. Gödöllő ipari üzemei é szövetkezetei évi 1 milliá” 800 millió forint termeié"' értéket hoznak létre évente. A város energiafogyasztása egy év alatt 27 millió 937 ezer kilowattóra. Milliókban beszélünk.) © — A pincében is jól hallottuk a repülőket. Áthúztak felettünk; sokáig egyetlen lövés sem hallatszott. Felálltunk a fazék krumpli mellől és felmentünk. Öt szovjet katona jött a fal mellett. Golyószórót hoztak. — Ketten laktak az egyik szobánkban. A mongolos arcúnak Miska volt a neve, a Rosztovból való jól megtermett őrnagyot pedig Sándornak hívtuk. Tudott kicsit magya rul is. Budapest felszabadítása után mentek csak el. A Gödöllő Étterem étlapja első osztályú színvonalat, s másodosztályú árakat ígér. Az étlapon nyolcféle készétel és 11 féle frissensült kínálja magát. A papi ajánlatok között kilencféle étel szerepel. A kap ható előételek száma: öt, s lehet válogatni kímélő ételek és különlegességek között is, ezek egyike a sertésborda Dubarry módra. Az étterem a Szabadság téren áll. A parkírozó kocsikkal tömve. (A városban 9200 gépkocsi van. Az idén eddig 56 közúti baleset történt. Családias ünnepség a Ha zafias Népfront városi bizottságának irodájában. Itt köszöntötték Lipták Lajos és Födi István családját. Öt-öt gyermeküket is elhozták. Liptákéknak egy Hajdú centrifugát, Fődiék- nek egy Orilux televíziót ajándékoztak. A gyerekek édességcsomagot kaptak.) 1944. december 9-én a csendőrök kommunistákat hurcoltak el. Közöttük volt Dregonya József, Kobzi János, Gráf Tibor és Valentin János is. Más nap a német ütegek elvonul tak Budapest' felé, anélkül, hogy egyetlen lövést is leadtak volna. Néhány órával később — ez december 11-én történt — a szovjet előőrsök megjelentek a Juharos tetőn és az Antal-hegyen. majd délben az Öreghegyen és Blaha-fürdőn. Ekkor néhány száz méterre voltak egymástól a szovjet elő őrsök és a menekülő német fasiszták utóvédéi. Az Isaszegi úton két elvá gott német harckocsi próbált betörni Gödöllőre. A Fürdő ut ca torkoltánál lőtték ki őket. A község ki volt éhezve. © A Gödöllő körül vívott fel szabadító harcokban elesett szovjet hősök a Dózsa György úti temetőben nyugszanak. Á közös sír felett emlékmű áll, s hirdeti az elesettek nevét. Százkilencvennégy hős neve még ismeretlen. 1974. november 7-én két újabb nevet véstek a márvány táblába: Szer- gej Csukma és Sz. M. Vini- csebko. Huszonkilenc éve temették el őket. Házak alapozásánál, csatornák ásásánál gyakran találnak háborús lőszert. Ősszel az M 3-as autópálya nyomvonalának építésekor — a babati szakaszon — három tüzérségi lövedéket találtak. Gödöllőn legutoljára 1957-ben okozott balesetet háborúból visszamaradt lőszer. Egy 11 éves fiú karját szétroncsolta a gyutacs. A fiú neve ismeretlen. A jegyzőkönyveket már megsemmisítették ... 1944. december 12., kedd. Az évszakhoz képest meleg idő volt. A Nap lenyugodott 16 óra 10 perckor. Berkó Pál — Fehér Béla I. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Három évtized múltán A községből város született Városunk lakossága a mai napon ünnepli történelmi jelentőségű sorsfordulóját; 1944. december 12-e számunkra elhozta a szabadságot. Űj élet, minden addiginál másabb és szebb kezdődhetett. Harminc esztendő szép idő egy település életében. A fiatal megizmosodik, emberré válik, alkotó emberré. Lakosságunk közül sokan hittek a Nemzeti Front programjában — „lesz magyar újjászületés” —, ám sokan kételkedtek is benne. Akik szervezték településünkön az élet megindítását, a kommunista párt célkitűzéseit valósítják meg, amely az újjászületés egyetlen járható útja. Ha az eredményekre visz- szatekintünk, megállapíthatjuk, hogy munkánk nem volt hiábavaló, felépítettük a rom- badőlt országot, szilárddá tettük a nép uralmát, és ma már a szocialista társadalom teljes megvalósításán munkálkodunk. Azóta akkori községünk várossá lett, iparáról, egyeteméről híres város, ahol ma olyan termékeket állítanak elő, amelyek szerte a világon ismertek. Igazi büszkeséggel tölthetnek el bennünket az Árammérőgyár, a' Humán, vagy a Gépgyár és más üzemeink gazdag eredményei. Az elmúlt harminc esztendő alatt a tizenkétezer lelket számláló településből huszonháromezer lakosú egyetemi város lett. Gödöllő a felsőfokú mezőgazdasági oktatás-kutatás fellegvára. Az egyetem városunk politikai és kulturális életében is fontos szerepet tölt be. Űj lakótelepek, modern lakások sora épült és épül, óvodáinkban, bölcsődéinkben ma háromszor annyi kisgyermeket tudunk ellátni, mint 15— 20 évvel ezelőtt. Üj iskolák, egészségügyi intézmények, áruházaik, boltok, járdák, bővülő vízvezeték-hálózat jelzi alkotó munkánkat és azt is, hogy a felszabadulás adta lehetőségekkel jól és hasznosan éltünk. Az eredmények láttán biztosak lehetünk abban, hogy közös összefogással, együttes alkotó munkával gondjainkon is úrrá leszünk. Ezt bizonyítják városunk lakosságának törekvései, amikor a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára munkafelajánlásaikkal és társadalmi munka vállalással járulnak hozzá lakóhelyük, az ország gazdagításához, saját életkörülményeinek még jobbá tételéhez. Amikor eredményeinket soroljuk, és a jövő terveit szövögetjük, tisztelettel adózunk. azoknak a szovjet hősöknek, akik elhozták számunkra a szabad élet, az alkotás lehetőségét. Hálával gondolunk azokra az élő hősökre , is, akik láthatják harcuk eredményeit, s az ünnepségen köszönjük áldozatos munkájukat azoknak is, akik városunkban elkezdték az új társadalom építését. Számunkra 1944. december 12-e nemcsak egy történelmi dátum a sok közül. Az új tervek készítésekor, gazdag eredmények mérlegelésekor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy milyen áron kaptuk szabadságunkat, mai, egyre boldogabb életünket. Benedek János, a városi tanács elnöke Az egyetemi városrész távlati képe. Krebsz Albert felvétele Gyermekrajzok Omszkha Kiállítás az Imre utcában Átadták a felújított sportpályát Kilencven általános iskolás kisdiák küldte be pályamunkáját a Magyar Úttörők Szövetségének gödöllői városi elnöksége által meghirdetett képzőművészeti pályázatra. A négy iskola úttörőcsapatától festmények, grafikák és kisplasztikák kerülitek a zsűri elé, melynek tagja volt Somod i László festőművész, megyei vezető szakfelügyelő és Rónai Árpádné általános iskolai tanulmányi felügyelő. A zsűri ítélete alapján a következő tanulók kaptak jutalmat színvonalas munkájukért. A Légszesz úti iskolából: Dezső Judit, Ványi Magdolna, Ványi László, Szenté Ferenc, és Győri Erzsébet. A Petőfi Sándor iskolából: Szécshényi Csilla, Horváth Csaba, Kristófi Ildikó, Török Ildikó, és Szunyok Krisztina. Az Imre úti iskolából: Reichard Lilla, a Sárga Angyal és a Gézengúz őrs, valamint Szántó Zsuzsanna és Tamás István. A Szabadság úti iskolából Bettik Tamást, Fehér Ágnest, Szántó Éditet, Stamp Györgyöt és Hucskó Lászlót jutalmazták. Az úttörők és a kisdobosok a pályázati kiírásnak megfelelően Gödöllő felszabadulásával kapcsolatos témákat dolgoztak fel. A városi úttörők képzőművészeti kiállítását tegnap délután két órakor nyitotta meg Rónai Árpádné az Imre utcai iskolában. A már említett tanulók al„Gödöllő lakásainak száma 7074, ebből UZ0 a lakótelepeken épült.” Krebsz Antal felvétele kotásait az MSZMP Pest megyei Bizottságán keresz tül megyénk testyérmegyéjébe, a szovjetuniótoeli Omszkiba kerülnek ajándélttcéppen. Tegnap adták át a Szabadság téren az Imre utcai általános iskola — a városi tanács támogatásával — felújított sportpályáját. A vörös salakkal leborított pályán új épület is áll, amelyben öltözők, tanári szoba és szertár is megtalálható. Az épület központilag fűthető. Az iskola közel 600 tanulója itt hódolhat a tél folyamán a korcsolyasportnak is. Az Árammérőgyár adta a kosárlabdaállványokat, a KKMV a föld gyaluzását csinálta meg, míg a Közúti Építő Vállalat dolgozói a pálya hengerlésében segédkeztek. Kivették részüket a társadalmi munkából maguk a tanulók is. Az összefogás folytán, mintegy 40 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a sportpálya felújítását. F. -ö. Asszonykórus a rádióban Öt év után öt évvel ezelőtt, 1969-ben alakult meg a hévízgyörki asszonykórus. Az együttes vezetője dr. Balázs Józsefné. Fennállásuk ötödik évfordulója alkalmával az asszonykórussal felvételt készített a rádió, amelyet vasárnap sugároznak. > f
