Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
Sikeres bemutató - kiállítással „Húsvéthétfő” Galgamácsán A két komaasszony egymás j mellett ül az asztal végén, a 1 térdükön ropogó szoknyán j egy-egy csillogó szemű kis- I lány bámészkodott. Pesti And- j vasúénak és Pesti Istvánné- nak az egész családja táncol, ' énekel a galgamácsai Vankó- né Dudás Juli csoportjában. — Amikor 1972-ben Olaszországban szerepeltünk, az a három lány még általános iskolába járt, a gyerekeikhez tartozott — mondta Pesti Istvánná, miközben a repkedő szoknyákkal forgó nagylányokra mutatott, akik Lakatos Elemér zenekarának muzsikájára ropták a táncot. December 8-án, vasárnap este a Galga mesnti népművészeti találkozó galgamácsai bemutatója után Dudás Juli csoportjának tagjai és a meghívott vendégek arról beszélgettek a tanácsházán, hogyan lehetne a falu mindennapi életének részévé tenni a má- csai együttes hagyományörökítő munkáját. Van-e szeretője? A búbos tetején két aprócska legény ásítozott, amikor fölgördült a művelődési ház színpadának függönye, és megkezdődött a tollfosztás. Az egyik férfi fűzfavesszőből kast font, a másik szalmaszakajtón dolgozott, egy harmadik citerát faragott. Az asszonyok nagyobb köcsögökbe hántot- ták, tépték a tollat, közben szólt a nóta, forgott a játék. Pattogtatták a kukoricát, kö- pülték a vajat, és még a rosta is szerepet kapott. „No szent Péter, no szent Pál, forduljon meg az a rosta” — kiáltotta el magát Pesti Andrásné. A rosta fordulása megmutatta, hogy van-e a növendéklánynak szeretője. „Csíkos, mákos jó estét a gazdának” — köszöntött be a tollfosztóba a betlehemező gyereksereg. Verseltek, komótosan táncoltak. A legkisebbiknek csak a füle tartotta az óriási kucsmát. A kucsmás- bundás pásztorok után sem maradt abba az ének. Az együttes tagjai komolyan vették a tollfosztót, de ők sem tudták megállni nevetés nélkül, amikor beállítottak a maskurások. Szedett- vedett, foltos, rongyos, piszkos, szakadt ruhában jött a maskurás-család, sírtak-ríttak, kunyeráltak, kaptak is egy marék lisztet, amit pőrén a tarisznyába öntöttek. A mas- kurások kislánya alig látott a hatalmas kendőben a fehér lepedőbe öltöztetett állat hátán: két férfi bújt a takaró alá, szamárnak, vagy lónak akartak látszani. Mesélték, táncoltak, énekelték, játszottak. .. Villogtak a sarlók Az általános iskolások furulyaszakköre lépett ezután színpadra, akiket alig néhány hónapja tanít Kereskényi János. Népdalcsokrot adtak elő. Régen a faluban szokás volt, hogy a gyerekek komolykodva utánozták a felnőtteket, s most a közönség előtt eljátszották a gyerekiakodalmast. Alig lehet itt kiemelni közülük valakit, mert mindegyikük ügyes volt, a nevető képű, fekete kendős gyerek- örömszüle, a jó beszédű vőlegény, a menyasszony és a kis Pesti István, a vőfély is. Amikor a népi gyerekjátékot játszó kislányok és kisfiúk ker- getőzni kezdtek a színpadon, a néző elfelejtette, hogy a Házasodik a lapát nótáját pódiumon és nem a poros utcán játsszák. j Vankóné Dudás Juli együttese igaz riadalommal ugrálta a tüzet a színpad közepén: bemutatva a szentivánéji tűz- ugrás mácsai szokását. Villogtak a sarlók, színesen lobogtak a szalagok, amikor az aratási szokásokat elevenítették meg a színpadon. A galgamácsai művelődési ház a község felszabadulásának ünnepére és a Galga menti népművészeti találkozó bemutatójára zsúfolásig megteli. Az együttesnek és1 a falunak a legnagyobb élményt talán mégsem Dudás Juli csoportjának műsora jelentette, hanem az előadás előtt és után is levetített Húsvéthétfő Galgamácsán, 1974 című színes, tizenhét perces kisfilm, amelyet a faluban forgattak. A film rendezője Rényi Tamás, dramaturgja Jaruko- vics Márta, szakértője Györgyi Erzsébet, a Néprajzi Múzeum munkatársa is ott volt a bemutatón, s a film operatőrje, Zsombolyai János ugyancsak. Népművészek házából való! Nehéz leírni azt a hatást, amit a film levetítése keltett a falu lakosaiban, akik egyúttal a film szereplői is voltak. Egyre-másra hallatszottak a csöndes megjegyzések, „itt van a Zsolti”, „látod, ez lesz a menyasszony” és így tovább. A filmről, Vankóné Dudás Juli együtteséről, a községről, a termelőszövetkezetről, a tanácsról és úgyszólván minden ről szó esett azon a beszélgetésen, amelyre a műsor után került sor a tanácsházán. Ott volt a mácsai együttes, a film alkotói, Baskai-Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, a Népművelési Intézetből Deb- reczeni Tibor osztályvezető, Vásárhelyi László és Vasadi Tibor munkatársak, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, a megyei művelődési osztályról Földiák András, tsz-szövetségtől Gaál Géza, valamint Turcsán János tanácselnök, Tóth András tanácstitkár, Kukely István iskolaigazgató, Pólonyi Péter járási népművelési felügyelő és még sokan mások, a termelőszövetkezet vezetői kivételével. Bukást jártak az öregek HATSZÁZAN BAGÓN A galgamácsai bemutatóval egy időben került sor Bag községben a Galga menti nép- művészeti találkozó műsorára is. A művészeti csoportok fellépte előtt Tóth Mihály, a községi tanács titkára tartott ünnepi megemlékezést a község felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére. A gödöllői járásban a ba- giak ének-zenekultúrájukról híresek. Ez a bagi jellegzetesség határozta meg a községi bemutató programját Is. A vegyeskórus két tagja, Tóth Mi- hályné és Kerti Pál szólót énekelt, citerán kísért Svella Pál, utánuk lépett a színpadra az Erkel Ferenc vegyeskórus, amely első számival a felszabadulást köszöntötte, majd előadta a becskereki menyecs- kést, a hét kurta kórusművet és bagi népdalokat. A gyermek irodalmi színpad Radnóti Miklós himnusza végéhez címmel adott összeállítást. Az úttörő fiú tánccsoport kanásztáncot járt, a gyermek irodalmi színpad pedig Rigók címmel Weöres Sándor költeményeiből adott ízelítőt. Bélész Ferenc furulyán adott elő népdalokat. Az úttörő kamarakórus Galga menti népdalokat énekelt. Kecskefülű király volt a címe annak a Mánya Anna mesejátéknak, amelyet a gyermek színjátszó csoport mutatott be. A gödöllői Állami Zeneiskola öt bagi kisnövendé- ke zongorahangversenyt adott. A zeneóvodások is színpadra léptek, népdalokkal. A gyermekklub egyik tagja, Nagy Tünde népdalokat énekelt. Menyasszonyfektető gyertyás táncot adott elő a KISZ-szervezet tánccsoportja. A veresegyházi Váci Mihály irodalmi színpad és ifjúsági klubtalálkozón díjat nyert a KISZ-irodalmi színpad Kőműves Kelemenné balladáját adta elő. A legnagyobb sikere négy idős táncosnak volt, akik bár már meghaladták a hetven évet, mégis fürgén járták a bagi bukóst: Nagy Pál, Máté Jánosné, Péter András és Péter Andrásáé voltak az idős táncosok. A műsort a művelődési központ Erkel Ferenc vegyeskórusának női kara Csíki Székely dalokkal fejezte be. —őr— A műsor előtt népművészeti kiállítás nyílt a művelődési házban, ahol kiállították Vankóné Dudás Juíi festményeit, olasz plakátokat, újságokat viseleti darabokat, a községben élő Mayer Józsefné, Cseri Margit, Serfözöné Fekete Katalin, Kollár Pál fafaragó, Király Kálmánná, Halasi Józsefné munkáit. A kiállítást Földiák András nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Galga mente népművészetének fennmaradását segíthetné ha Galgamácsán népművészet házát hoznának létre. A kiállítás anyaga, és Vankóné Dudás Juli eddigi munkássága is mutatja, hogy lenne mit elhelyezni a népművészek házában, s fontos, hogy ezek az értékek ne menjenek veszendőbe! Györgyi Erzsébet néprajzos a film előtt Juhász Ferencet idézte: „Bizonysága a múltnak a maradandó súg”. Ácsolt az elnök Rényi Tamás filmrendező arról beszélt, hogy él még a néphagyomány, vannak még szokások Galgamácsán, Vankóné Dudás Juló még tudja, milyen volt a húsvét Galgamácsán — és ez a sok „még” késztette arra, hogy filmet forgasson a mácsai húsvétról. Hogy még él a népművészet, s talán az utolsó pillanatokat éli. Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese a baráti találkozón elmondta, hogy a községek minden rendű- és rangú vezetőinek nemcsak a gazdasági eredményekkel kell törődni, hanem a népműveléssel, a népművészettel, a kultúrával is. mert egy községi vezetőnek semmi sem lehet másodrangú feladat. Ezt Galgamácsán Turcsán János tanácselnök felismerte, a bemutató előtt színpadot ácsolt, függönyt akasztott, éjt nappallá téve ugyanúgy dolgozott mint Dudás Juló együttesének tagjai. Ez a szellem sajnos Galgamácsán nem általános. még nem elég erős az összefogás, amely, megteremthetné a község hagyományait őrző népművészet házát. Ez az oka annak, hogy a mácsai határon túl jobban iemaHk az együttest, mint a faluban. A lelkes hangulatú beszélgetésen Gaál Géza megígérte, hogy a területi tsz-szövetség anyagi segítséget ad a népművészet házához. A példa ■követésre vár... Örszigethy Erzsébet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1974. DECEMBER 10.. KEDD A kongresszusi versenyben December 7-én teljesült a vállalás Készülnek a közgyűlésre Az időjárás igazán téliesre fordult. Egyre hűvösebb van kint — jólesik ilyenkor a meleg. Nemrég ez az idő a mező- gazdaság számára holtidcny volt. Ma már nem az. Különösen nem a gödöllői Petőfi mezőgazdasági termelőszövetkezetben, ahol Sárossy János, a tsz elnöke és Kovács László pártíitkár nem kisebb feladatra készül, mint a 12-én megtartandó kerepesi tisztségválasztó közgyűlésre, ahová nem üres zsebbel indulnak a gödöllőiek. Néhány éve a városban még ismeretlen volt az a fogalom: munkaverseny-mozgalom. A termelőszövetkezetben hiányzott ehhez nagyon sok dolog. Nem volt hozzá megfelelő ember, meg aztán nem is tekintették létkérdésnek. A párt- alapszervezet taggyűléséről indult a kezdeményezés, ame lyet a pártcsoportok is meg tárgyaltak, majd taggyűléseken adtak számot arról, milyen fogadtatásra találna a dolgozók körében az újfajta mozgalom. Alig telt el néhány hét, a termelőszövetkezetben dolgozó brigádok máris vállalásaikkal segítették a XI. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszr teleiére indított munkaverseny sikerét. 'Vállalták-, hogy a termelőszövetkezet idei árbevételi tervét 25 százalékkal túlteljesítik. A felajánlást december 7-én teljesítette a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet brigádjai bizonyították. Megteremtették a szocialista munkaverseny-mozgalom feltéteBrigädldtogatds Foton December 6-án a Fóti Gyermekvárosba látogatott a gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet Semmelweis brigádja. A gyermekváros 3-as óvodájának két kisgyermekét, Molnár Andreát és Katona Ivánt patronálják. Képűnkön: a brigád és az óvodások a Télapó-ünnepélyen. Katona Iván, az egyik patronált, átveszi a Télapótól a megérdemelt ajándékot. Suttá József felvételei leit. Jövőre már ennek részletes kidolgozása lesz a szövetkezet feladata. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny ' első szakasza április 4-én befejeződik. Az azonban már most is nyilvánvaló a vezetők számára, mekkora lehetőséget rejt ez a fajta kezdeményezés. Nagy gondot kívánnak fordítani a jövőben a tagság általános műveltségének fokozására is. A termelőszövetkezet elhatározta, hogy valamennyi taggal elyégezteti a nyolc általánost és segítenek mindenkit, aki tovább szeretne tanulni. Oktatási tervet / készítenek, amelynek végrehajtása kiemelt feladat lesz. Több, képesítést nyújtó tanfolyam megszervezésén is fáradoznak a Petőfi vezetői. Traktorosok, kombájnosok és növényvédő szakmunkások képzését szeretnék megszervézni. Mindezek mellett a gazdaságban végzendő munkák irama sem csökkenhet. Idén igen szép eredményekkel büszkélkedhetett a gazdaság. A járásban elsők között végeztek az őszi betakarítási munkákkal. Ami pedig a brigádmozgalmat illeti, biztatónak ígérkezik a jövő. A kerepesi Szilasmenti Termelőszövetkezetben kiváló hagyományai vannak a mozgalomnak. A két szövetkezet január elsejétől már közösen gazdálkodik, és az további lehetőségeket teremt a mozgalom fejlődéséhez. Ilyen gondolatokkal tarsolyukban készülnek a gödöllői Petőfi Termelőszövetkezet vezetői a csütörtöki — Kerepesen megtartandó közgyűlésre, amelyen vezetőséget, ellenőrző bizottságot, szövetkezeti döntőbizottságot és nőbizottságot választanak a küldöttek. A két termelőszövetkezet egyesülés,, újabb lépést jelent a hatékonyabb nagyüzemi gazdálkodás megszületésében. Cs. J. Minősítő Első a Mozaik A járásban működő amatőr fánczenekarok minősítő versenyen mutatkoztak be december 7-én, szombaton a túrái Bartók Béla Művelődési Házban. Az Országos Szórakoztatózenei Központ szakzsü- rit küldött a bemutatóra; akik értékelték az együttesek produkcióját. A túrái minősítőn tizennégy zenekar vett részt; mintegy kétszázötven főnyi nézősereg előtt szólalt meg a zene. A zsűri ítélete alapján az első helyen a Mozaik, a másodikon a Morphium, a harmadikon a katonákból álló Szilver együttes végzett. SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT Futóverseny, népes mezőnnyel Vasárnap kedvező időben rendezték Gödöllőn az Erzsébet parkban a város felszabadulásának 30. évfordulójára meghirdetett mezei futóversenyt, amelyre csaknem 200- an neveztek be. A verseny rendezője a KISZ városi bizottsága és a járásivárosi sportfelügyelőség volt. A versenyen részt vettek: a Ganz Vasas sportiskolásai, az aszódi gimnázium, a szentendrei Kossuth KFSE, a Bp. Honvéd, Mogyoród, Pécel és a Gödöllői Gépgyár atlétái. A vándorserleget a Ganz Sí versenyzői nyerték el. Az első három helyezett éremdíjazásban részesült, és minden győztes tiszteletdijat kapott. Eredmények Serdülő „B” leány, 500 m: 1. Szántai Éva, 2. Dezső Judit, 3. Szécsényi Csilla, mindhárom Ganz Vasas Sí. Serdülő „A” leány, 800 m: 1. Molnár Katalin, 2. Sárdi Erzsébet, 3. Ács Erzsébet, mindhárom Ganz Vasas Sí. Ifjúsági leány 1100 m: 1. Szabó Katalin, 2. Molnár Márta, mindkettő Ganz Vasas Sí. Serdülő fiúk „B” 1100 m: 1. Gadonecz György, 2. Illés Zoltán Ganz Vasas Sí, 3. Gál László Aszódi Gimnázium. Felnőtt nők, 1500 m: 1. Szabó Sándorné G. Spartacus, 2. Harmath Gizella Gödöllői Gépgyár. Serdülő „A” fiúk, 2000 m: 1. Molnár Endre Ganz Vasas Sí, 2. Budai László Aszód Gimná- ztom, 3. Szüki Imre Ganz Vasa' Sí. Ifjúsági fiúk, 3000 m: 1. Faludi Attila Kossuth KFSE, 2. Kriskó Zoltán Ganz Vasas Sí, 3. Polcz Imre Bp. Honvéd. Felnőtt férfiak, 6000 m: i; Szálas. Menyhért Bp. Honvéd, 2. Bárdos István G. Spartacus, 3. Juhász Károly G. Spartacus. 1. A pontversenyben: Ganz Vasas Sí 116 2. G. Spartacus 39 3. Aszódi Gimnázium 28 4. Kossuth KFSE 22 5. Bp. Honvéd 12 fi. Mogyoród 11 7. Gödöllői Gépgyár 5 8. Pécel 3 A Gödöllői Háziipari Szövetkezet nssonnali felvételre keres mérlegképes könyvelőt, képesített könyvelőt, társadalombiztosítási ügyintézőt, gyors- és gépírónőt, valamint kazánfűtőt (nyugdíjast is), gépkocsivezetőt, tmk-lakatost, raktári kiadót, segédmunkást, portást (nyugdíjast is), továbbá varrodai munkára női betanított dolgozókat (15. életévüket betöltötteket), férfiakat és nőket könnyen betanulható ' síkkötő munkára. t