Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-10 / 288. szám
/ 1974. DECEMBER 10., KEDD %täka> Megalakult a nők nemzetközi éve magyar bizottsága A nők nemzetközi évének hazai előkészítésére hétfőn megalakult a nők nemzetközi éve: 30 tagú magyar bizottsága. A testület elnöke Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke lett. A bizottság tagjai között helyet kaptak politikai, társadalmi és kulturális életünk ismert személyiségei, akik hivatá-1 suk, művészi munkájuk révén szoros kapcsolatban állnak a nők helyzetének alakulásával; Tagjai a testületnek azoknak a társadalmi és tömegszervezeteknek, illetve tárcáknak a képviselői is, amelyeknek tevékenysége szorosan kapcsolódik a lányok, asszonyok termelőmunkájához, anyai hivatásához, közéleti tevékenységéhez. Együttműködés A magyar—koreai műszakitudományos együttműködési albizottság harmadik ülésszaka hétfőn Budapesten megkezdte munkáját. A koreai küldöttséget Li Gén Szik, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának elnökhelyettese vezeti, a magyar delegáció vezetője Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes. Az ülésszakon az együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeiről tárgyaltak. Dobó Katalin „utódai" A kommunista szombatokon senki sem hiányzott — Csak nem kergeti magukat a török vagy a tatár, hogy futólépésben viszik, hordják az aprított zöldséggel teli kosarakat? — elegyedem szóba a két gumicsizmás, kötényes lánnyal, igyekszem lépésit tartani velük, ahogy a főzeléküzem előkészítőjéből kocsikon tolják át a főzőfoe a töltelék- anyagöt. — Sem a török, sem a tatár, csak éppen az exportterv hajt bennünk, zakuszkát gyártunk szovjet megrendelésre, év végéig még sok ezer dobozzal. Aranykoszorúsok A dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkönzervgyár főzőüzemében a magyar orrnalc szokatlan, de Ínycsiklandó fűszeres ételszag terjeng. Répával, zellerrel töltött paprika, paradicsomlében — ebből áll a zakuszka, a vitamiindús orosz ételkülönlegesség. — Melyik brigádba tartoznak? — faggatom a lányokat. — Az aranykoszorús Dobó Katalin szocialista brigádba. Ha velünk jön^ bemutatjuk a többieket is:, Németh nénit, Sonkután Gyulúnét. A brigádvezetőnk is ott lesz, Schriffert Lászlóné, de a gyárban csak ügy ismerik, Sifi Kati. A dolgos, erős karú asszonyok gyűrűjében, jegyzetfüzetemet szorongatva, úgy érzem, bármelyik pillanatban, rámszólhatnak, hogy kap jam le magamról a kabátot, fogjak egy húszkilÓ6 kosarat, s mutassam meg, tíz perc alatt hányszor tudom a magas főzőtartály pereméig emelni. Csupa Dobó Katica vesz körül, izmosak, fellépésük kardos, helyén az eszük, nyelvük. — Balázs Lenke, Kálmán Matild! Gyertek vissza, nincs kibúvó, ti sem maradhattok ki a riportból — szól a két szökevény után a brigádvezető, miközben cinkosan rámhunyorít, A lányok visszazörögnek a kis taligájukkal, s kuncogva megbújnak a széles hátú asszonyok mögöltt, de azok maguk elé penderítik őket s ha akarnak, ha nem, beszélniük kell. Hatan — szakközépiskolában — Két éve kerültünk a brigádhoz, itt lettünk szakmunkások is, most a konzervipari szakközépiskolába járunk, rajtunk kívül a brigádból még négyen tanulnak középfokon, de erről majd inkább számoljon be Sifi Kati, mert az előkészítőt mindjárt elárasztja a sok felgyülemlett répaszelet — s már futnak is, nagy zajt csapva kis kocsijukkal. Mi pedig tovább beszélgetünk a tizennyolc tagú közösség mindennapos gondjairól, a gyárban betöltött szerepükről. Az alapítók 10 éves törzsgár- datagok, elismert dolgozói a vállalatnak. Sonkután Gyuláné főző, az idén kapott Kiváló dogozó kitüntetést Kezdeményező készségéről ismert a brigád. Minden társadalmi megmozduláskor jelen vannak, sőt nem egynek az elindítói. — Nyár óta két kommunista szombatot szerveztünk a gyárban. Július 6-án az elsőt, több mint másfél millió forint termelési értéket mutathattunk fel. Az érte járó bért a dunakeszi óvoda építéséhez adtuk. A második kommunista Szovjet exportra készül a zakuszka. Koppány György felvétele műszakot — október 26-ra — brigádunk hirdette meg, csatlakoztak hozzánk a főzeléküzem valamennyi szocialista brigádja, ß tfnk-Sok, a készáruraktár dolgozót. — Hetvenhétezer dobozolt és üveges borsót készítettünk nyolc óra alatt, ekkora meny- nyiséget egy műszakban még nem produkált a gyár. — Ez 141 ezer forint termelési értéket jelentett pluszban! Munkabérünket a gyári bölcsőde bővítésére, s az idős nyugdíjasok karácsonyi ajándékozására szánjuk. Nehéz megválni a közösségtől — A kommunista szombatokon senki sem hiányzott a brigádból, a művezetőnk is kosarat húzott, az osztályvezető pedig a sterilezőben dolgozott. — Osztályvezető? — Igen, miért csodálkozik? Aki a brigádban munkásként kezdte„ közülünk nőit ki, mert elvégezte a közép- és felsőfokú iskoláit, azért még nem válik meg a kollektívától. Eljönnek gyűléseinkre, rendezvényeinkre, s társadalmi munkánál sem röstellenek közénk állni. Ragaszkodnak a brigádhoz, a régi munkatársakhoz. Az csak nem baj, ha egyenrangú tagok maradnak? — néz rám helybenhagyó választ várva a brigádvezető. — Ügy tudom, erre nincs írott szabály, de nem szerencsés megoldás már az sem, ha a művezető tagja az irányítása alatt dolgozó brigádok egyikének. Könnyen ráfoghatják, hogy részrehajló, ha meg ezt el akarja kerülni, akkor háttérbe szorítja a brigádját, például a prémiumosztáskor, vagy a bérek differenciált elosztásakor. A tárgyilagosságba legtöbbször keveredhet szubjektivitás ik ilyen esetekben. Hallgatnak, aztán kitör belőlük: — De ha egyszer szívesen vannak a körünkben, hogyan mondhatnánk azt, hogy fiatalítani akarjuk a brigádunkat, L a helyükbe új szakmunkásolt vennénk a kollektívába, a létszámot viszont nem akarjuk felemelni, mert nehéz átfogni egy nagy csoportot. Kár lenne elszakadni a régi társaktól, de mi a megoldás? Legyenek tiszteletbeli tagok? Arra nem is gondolnak, hogy a gyár többi területein is bekapcsolódhatnának a brigádmozgalomba, az áthelyezett munkatársaikat bizonyosan szívesen, fogadja más közösség is. Kulcsemberek Az év nagy részét két műszakban dolgozzák, csak a szezon idején, például a borsó- konzeívgyártáskor térnek át háromra. A brigád tagjai az üzem kulcsemberei. Teljesítményük mindig száz százalék felett van. A borsószezonban 110 százalékra teljesítették a tervet, olasz exportra készítették a Csirió-címkés borsót. Aztán arról beszélnek, hogy a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny keretében megszervezték a dolgozz hibátla'nul mozgalmat: — Sok bosszúságot okoz az áruk osztályozása, nagyon kevert a minőség, az uborka szortírozását lelassította a vegyes minőség. Az újítási feladatok között is az első helyen a minőség javítása szerepel, ezt vettük alapul felajánlásainkban is.-j — Még pár hét, és itt a karácsony próbálom-oldani ■ a termelési tanácskozássá fajult beszélgetésünket. — A Dobó Katalin brigádban több az asz- szony, mint a lány, sőt az idősebbek már nagymamák. — Hát ilyenkor valósággal repülnek a százasok, de nemcsak a családi pénztárból, hanem a brigád pénze is jócskán fogy. Kerékpárokat vásárolunk két kicsi gyereknek karácsonyra — újságolják. — A kézbesítőnket, özvegy Kovács László- nét lepjük meg vele. — A brigádtagok magukra nem is'^ondoltak? — Azért ennyire önzetlenek nem vagyunk — neveti el magát a brigádvezető. — November 7-én kaptunk háromezer forint jutalmat. Színházba megyünk, s karácsonyra minden brigádtag megkapja a nemrég kiadott könyvet: a Mindenki lexikonét. Horváth Anita Tűz, víz, közegészségügy Hasznos párbeszéd a tsz- skkel A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gyors ütemű fejlődésének egyik kísérő jelensége a tevékenységüket szabályozó jogszabályok, rendeletek és előírások sokasodása. Szükségszerű folyamat ez, ha meggondoljuk, hogy új, a hagyományostól eltérő ágazatok jönnek létre, növekszik a technikai felszereltség, az ipari eredetű anyagok, gépek, vegyszerek, segédanyagok felhasználása, a beruházási és az energiaigény. Mindez nemcsak a munka- és üzemszervezésben, a termelési eljárások alkalmazásában, a vezetési módszerekben jelent újszerű feladatokat a szövetkezeti Vezetők számára. Fokozott figyelmet kell fordítaniuk az értékében többszörösére növekedett szövetkezeti közös vagyon, a korszerű gépek, felszerelések, nagy értékű berendezések megóvására, a közegészségügyi feltételek javítására, a természeti környezet védelmére. Nehezíti a szövetkezeti vezetők helyzetét — akik mindinkább érzik a felelősség növekvő nyomását —, hogy viszonylag kevés a speciális képzettségű szakember, s hogy egyre nehezebb a sokasodó előírások figyelemmel kísérése. További gond, hogy a fejlődés üteme szövetkezetenként eltérő, a szigorú előírások pedig azokat a követelményeket teszik általánossá, amelyeknek inkább a fejlődés élvonalába tartozók képesek eleget tenni. Az esetek többségében ugyanis nem pusztán a jószándéktól, hanem az anyagi lehetőségektől függ az előírások teljesíthetősége. — Ezek a tények indokolták — mondja dr. Kecskeméti Lajos, a Budapest-környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára —, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a szövetkezietek képviselői és a megyei -jdúsreadéíizfü, köz^ egészségügyi és vízügyi ható* ságok vezetői között, a problémák kölcsönös megismerése és megértése érdekében. Ennek a folyamatnak fontos állomása az a néhány héttel ezelőtt megrendezett tapasztalatcsere-tanácskozás, amely valamennyi részvevő számára hasznos volt. Milyen kérdésekről esett szó ezúttal? —, erről beszélgettünk a szövetség titkárával. Túlterhelt energiahálózat — A szövetséghez tartozó, a budai, a dabasi, a szentendrei és a ráckevei járások területén működő szövetkezetekben évente egymillió forint érték vált a tűz martalékává; 1972-ben a budai járásban, tavaly a dabasi járásban pusztítottak a károk nagyobb részét okozó tüzek. A vizsgálatok megállapításai szerint az okok között első helyen áll az elektromos vezetékek túlterheltsége. Ezután következnek az öngyulladás, a villámcsapás és a gépszikra, amelyek jelentős anyagi károkat okoztak. A szövetkezetek mindenütt törekednek a tűzrendészeti előírások betartására, sokat költenek a tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök beszerzésére, jól képzett tűzrendészeti szakembereket alkalmaznak. A hatóságok által szóvá tett hibákat gyorsan helyrehozzák. Mint a statisztikai adatok is igazolják, mindkét oldalról indokolt a szigorúság, esetenként azonban túlzott merevség, kellően nem indokolható bírságolás is előfordul. A megbeszélésen ezit sem hallgatták eL A tanácskozás részvevői osztották azt a véleményt, hogy nem lehet például indokolt minden esetben az új jogszabályok követelményeinek visszamenőleges alkalmazása, vagy egy-egy, az élettől elszakadt rendelkezés megtartásának követelése. Egy rendelet szerint például a tehergépkocsikat hő- és rázásálló tűzoltókészülékkel kellene ellátni, csakhogy ezek a típusok még nem kaphatók. Jó néhány olyan eset van tehát, amelyet sem bírságolással, sem pedig kézlegyintéssel nem lehet megoldani. Türelem és fokozatosság Péceli játékok belföldi és exportpiacra A péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezet idei termelési terve 23 millió forint, s ebből jelentős mennyiségben, mintegy 10 millió forint értékben készítenek különböző játékokat. A Konsumexen keresztül termékeik eljutnak külföldre (Koppány György felvétele) is. A belföldi piacra is sok érdekes, kézügyességet fejlesztő játék kerül tőlük forgalomba. Képünkön kislányoknak való kivanrókészleteket csomagolnak, amelyek még karácsony előtt az üzletekbe kerülnek. Számos termelőszövetkezet foglalkozik élelmiszeripari feldolgozó, termelő tevékenységgel. A húsellátás javulása, a -félkész, a .konyhakész és a Konzerv élelmiszerek; valamint a meleg ételek forgalmának növekedése a termelőszövetkezeti vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek, üzemi konyhák működésének is köszönhető. Sok üzem azonban régi, toldozott-foldozott épületekben dolgozik, éppen a rohamosan növekvő igények miatt — s higiéniai helyzetiek gyakran nem felel meg a követelményeknek. Ezért a javulás érdekében a szövetkezetek külön erre vonatkozó fejlesztési tervet készítettek, hogy fokozatosan eleget tegyenek az előírásoknak. A járható út ez, nem pedig a kifogásolt üzemek bezárása, amelyre szintén volt példa. Növelni kell a vágóhidak és a feldolgozó üzemek hűtőterét, a tejházak, tejüzemek tisztaságát. A termelőszövetkezetek üzemi konyháinak hatvan százaléka kifogástalanul működük higiéniai szempontból, az időszakosan működő egységek azonban nem fordítanak kellő gondot erre. Itt elsősorban a mosogatáshoz használt víz tisztasága, a szociális helyiségek állapota, a munkaruhák 1 tisztasága kifogásolható. Érdekesen alakult a kiegészítő tevékenységet folytató munkahelyek közegészség- ügye. A vizsgálatok tapasztalatai szerint élesen kétfelé választható a közvetlenül a mezőgazdasági termelést szolgáló és az egyéb céllal működő munkahelyek állapota. Az utóbbiak esetében a szövetkezeti vezetés bizonytalansága a termelés jövőjét illetően abban is érezhető, hogy itt lényegesen rosszabb szociális és munkafeltételek között dolgoznak az emberek. Az átmeneti, ideiglenes jelleg miatt sokhelyütt óvakodnak attól, hogy az egészségügyi feltételek javítására számottevő anyagiakat áldozzanak. Ezek a munkahelyek zsúfoltak, rossz a levegőjük, nincs megoldva a szennyvíz elvezetése, a falak és a padlózat állapota krónikus megbetegedések, nemegyszer balesetek okozói. Minél több gondot okoz — ott ahol az állattenyésztés jelentős — a trágyalé eihordasa és kezelése. Néhol már a környezetvédelem válik sürgető feladattá, mert erősen szennyeződik a talaj, a levegő, a patakok vize, a gazdaságok, sőt a községek kútjai. Nem a jövő század, nem is a jövő évtized problémája, hogy egy-egy nagy méretű, korszerű állattenyésztő telep megépítési költségeit 30—40 százalékkal is megdrágítaná, ha a szükséges kiegészítő beruházásokat is megépítenék. Néhány esetben ugyanis már nem elegendő a derítő, hanem a telephez kapcsolódó öntözőhálózat megépítéséről is gondoskodni kell, amely a ■ hígított trágyalevet megfelelő nagyságú termőterületre képes juttatni. Ez újabb vízfelhasználás! igényt, tetemes többletköltséget is jelent. Napjainkban még kevés gazdaságnak van erre anyagi lehetősége, ezek a követelmények azonban az ellenőrzések során mindinkább előtérbe kerülnek. Világos, hogy az előrelépés csak fokozatosan történhet, az anyagi források bővülésének arányában. Gyengélkedő víztársulások A mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen eleme a víz. is. A termőtalaj vízikészletének szabályozása öntözéssel, máskor a felesleges vízmennyiség elvezetésével történik. Leegyszerűsítve ezt nevezzük víz- gazdálkodásnak. A mezőgazdaságban ■» / Wriigyi „beruh;* sok-növekedése; sóit újszerű feladat elvégzését kívánja meg. Kutakat, tározókat, öntözőtelepeket kell létesíteni. Ezzel kapcsolatosan vízrendezési, talaj javítási munkálatok is szükségessé válnak. E feladatok megoldását szolgálják a szövetkezetek víztúrsulásai. Azaz. szolgálnák, ha több szakemberrel, jobb gépekkel, gondosabb tervekkel és jól szervezett közgyűléssel rendelkeznének. Többségük azonban gyengélkedik. Munkájukban nem meghatározó a tagszövetkezetek érdeke, amolyan hatósági jelleggel dolgoznak, mint a területi vízügyi igazgatóságok „csápjai”. Túl sok jogszabály foglalkozik a vízügyi beruházások rendjével, a műszaki előkészítés, a beruházások kivitelezésének előzetes engedélyeztetése hosszadalmas, sőt bürokráciától sem mentes. A budapest környékig tsz- szövetség tagszövetkeze.teinek tulajdonában nagy kiterjedésű homokterületek vannak, amelyeken létkérdés az öntözés, a talajjavítás, a hatékony vízgazdálkodás megvalósítása. Éppen ezért jogos igény, hogy a víztársulatok önállósága. tagérdekeltsége növekedjék, s az eddiginél jobban végezzék fontos munkájukat. Ezen a területen is jobb együttműködésre, a kölcsönös és a közös érdekek összehangolására van szükség. A termelőszövetkezetek ezt szorgalmazzák ugyanúgy, mint a tűzrendészeti és a közegészségügyet érintő kérdésekben. Megnyugtató, hogy ez a törekvés — mint azt a lezajlott eszmecserék bizonyították — találkozott az ellenőrző hatóságok megértő elvszerű segítő szándékával, összegezte a megbeszélés legfőbb eredményét dr. Kecskeméti Lajos. Kovács György Attila i
