Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

1974. NOVEMBER 26., KEDD Filmmel a közmű Elismerve két évtized munkáját Dicsérő oklevelet kapott a pilisvör'ósvdri nemzetiségi táncegyüttes Pest megyében százhar- minckilenc mozit tartanak számon. Ezek közül hetven­négyben normál, hatvanöt­ben pedig keskenyfilmet vetítenek. Illetve ... jelenleg csupán százhúsz üzemel, a többi, különböző okok miatt — életveszélyessé vált az épü­let, mint Tökölön vagy Ba­gón, hiányzik a megfelelő kezelőszemélyzet, mint Her­nádion, Szigetcsépen, Pilis­szántón, Pilisboros jenőn vagy éppen átalakítási munkák folynak, mint Gödöllőn — jelenleg zárva van. Most tehát százhúsz mozi áll a megye lakóinak a ren­delkezésére. Ezek nagy ré­széhez mind jelentékenyebb közművelődési tevékenység kapcsolódik. Filmklubok A közelmúltban dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója egy nyilatkozatában elmon­dotta, hogy a korszerű köz- művelődés igényeihez igazo­dó mozimodell nálunk még nem alakult ki. „Nincs olyan, helyiség a magyar mozikban — mondotta —, egy klubte­rem, ahol a filmek megtekin­tése után, ha szükségét érzik az emberek, leülhetnének, el­beszélgethetnének, esetleg vá­laszt kaphatnának kérdéseik­re, magúidtól az alkotók­tól.” A magyar mozikban való­ban nincs klubterem, de az utóbbi néhány esztendőben — elsősorban vidéken, így megyénkben is — egyre több helyen épül közösen a mozi és a művelődési ház. Szob, Albertirsa, Érd, Szigetújfa­lu, Szigeszentmárton már ezen települések közé' tarto­zik Pest megyében s a hat­vanöt keskenyfilmes mozi­nak is mintegy kétharmada művelődési házban vetít. A lehetőség tehát egyre több he­lyen adott. Más lehetősége is van ter­mészetesen a filmművészet jobb megismerésének. Ez a filmklubmozgalom, amely ugyan a filmszínházaktól füg­getlen közművelődési forma­ként jött létre, de ma már egyre inkább a mozikhoz kap­csolódik. Lényege: mint min­den művészetnek, így a film­művészetnek is előzménye, hagyománya van, amelynek ismerete nélkül gyakfran ér­tetlenül szemléljük a mai al­kotásokat. A jobb megértést elősegíteni, megkönnyíteni jöttek létre a filmklubok s tematikus sorozataikkal első­sorban a filmművészet klasz- szikusait, valamint a külön­böző filmművészeti irányza­tokat hozzák közelebb a ma nézőjéhez, ismeretterjesztő feladatot látnak el. Pest megyében ma már ti­zenegy filmklub működik a mozik, vagy a mozik és a művelődési házak közös szer­vezésében. FBK Nem valamiféle reklámfo­gás e három betű, csupán a Filmbarátok Körének rövidí­tése. Esztendeje alakult meg Pest megyében a Filmbarátok Körének hálózata, s ma már Cegléden, Nagykőrösön, Szent­endrén, Monoron és Abony- ban működik. A körökön be­lül háromféle típusú filme­ket vetítenek. Egyrészt olya­nokat, amelyet egyelőre szűkebb réteg érdeklődésére tartanak számot, s ezeket csak az FBK-ban részt vevő mozikban mutatják be. (Ilyen volt például legutóbb a Sakál című chilei produkció.) Ugyan­csak a Filmbarátok Körének mozijaiban mutatnak be elő­ször olyan jelentősnek ígér­kező alkotásokat, amelyek a többi mozikba csak későbbi időpontban kerülnek. (Ilyen előzetes bemutató lesz a kö­zeljövőben Jancsó Miklós: K Szerelmem, Elektra című al­kotása.) A harmadik típus­ba azok a jelentős, de már ré­gebben készült filmek újra­játszása tartozik, i amelyek forgalmazási joga lejárt, s most kizárólag ilyen célra — lényegesen olcsóbban — vá­sárolják meg a vetítés jogát. (Ilyen film a Rocco és fivérei, a Nagyítás vagy a nemrég újra bemutatott Bergman- film, A nap vége.) Tervezik, hogy a közeljövő­ben tovább bővítik az FBK hálózatát: Gödöllőn, Vácott, Dunakeszin és Erden is lesz­nek ilyen jellegű vetítések. Iskolaelőadások Tavaly ezernél több elő­adást tartottak a megye mo­zijaiban kizárólag iskolás­gyermekek részére. Az isko­lamozi legfőbb feladata: ' az iskolák irodalmi, történelmi és nevelési céljainak kitelje­sítése a filmművészet sajá­tos ezközeivel. Az iskolamozinak is két­féle változata van. Az egyik, amikor az éppen műsoron levő filmekhez szeívezik az iskolák a diákokat. A másik: az iskolák kérésére olyan filmeket mutatnak be, ame­lyek közvetlenül kapcsolód­nak a tananyaghoz. Sajnos, ez utóbbi igény kielégítésé­hez eléggé kevés film áll a mozivállalat rendelkezésére. A választékot azonban jelentő­sen bővíthetné, ha mozikban is vetíthető kópiák készülné­nek a televízióban bemuta­tott alkotásokból. Egy meg­győző példa a sok közül: Ma­dách Ember tragédiáját hiába kérik az iskolák, mozifilm nem készült a műből, de ké­szült igen sikeres televíziós produkció, amely, ha köl­csönözhető lenne, az iskola­mozi legkeresettebb filmjei közé tartozna. Egy-egy kópia elkészítése csupán tízezer forintba kerül, nem pedig mil­liókba, mint egy új alkotás. Bevált módszer: a filman- kétok rendezése. Ezeken, egy- egy jelentős alkotás megte­kiütése után, a nézők talál­kozhatnak a film készítőivel. Nemcsak a Pest megyei Mo- ‘ziüzemi Vállalat rendez ilyen vitadélutánokat, hanem önál­lóan a művelődési házak is. Természetes, másként is ösz- szekapcsolható a filmművé­szet a közművelődéssel. Pél­dául úgy, hogy a béke és ba­rátsági hónap során olyan filmeket mutatnak be, ame­lyek a hónap politikai mon­dandójához kapcsolódnak. Vagy úgy, hogy a nemzeti­ségi hetek alatt német, cseh­szlovák, illetve jugoszláv fil­meket játszanak, nem szink­ronizálva, csupán feliratozva, hogy a megyénkben élő nem­zetiségiek anyanyelvükön hallhassák a beszédet. így válhat a film igazán a közművelődés fontos eszkö­zévé. Prukner Pál Állandó megújulás. A tvsem foglalkozhat mindennel egy­forma intenzitással. Valami mindig hangsúlyt kap, kiemel­kedik, más dolgok pedig hát­térbe szorulnak. Aztán hely­csere következik: az utolsók­ból elsők lesznek, az elsők­ből utolsók. így alakul—for­málódik a műsor. Ennek az állandó mozgás­nak van azonban néhány sta­bil pontja. A mai magyar irodalom és főképpen a mai magyar irodalmi élet már- már változatlannak látszó sajnálatos . visszaszorítottsága, s vele szemben a képzőmű­vészeti anyagok valóban kü­lönleges kezelése, hosszú idő óta két stabil pont a tv-ben. Hasonlóan fix pont a népmű­vészeti műsorok magas szín­vonala is. Lapunkban több­ször dicsértük már a rovat- szerkesztők Ötletességét és konokságát; a Vovat régóta jól tartja magát. Nem beszéltünk viszont ed­dig a népművészeti műsorok feltűnő változatosságáról. Az idősebb tv-nézők tudják, hogy bizonyos idő után minden mű­sorfajtán megjelennek vala­hogyan a fáradtság jelei, szinte észrevétlenül sémák, sablonok alakulnak ki, meg­merevednek a formák, is­métlődik, érdektelenné válik a tartalom. A népművészeti műsorokkal kapcsolatban hosszabb idő tapasztalatai alapján állíthatjuk, hogy még nem találkoztunk bennük a fáradtság, a rutin, a sablon jeleivel. Ezek *a műsorok mintha az állandó megújulás állapotában lennének, mindig frissek, lendületesek és csak annyiban emlékeztetnek, a ko­rábbiakra, hogy az anyaguk éppen úgy folklór. Vasárnap délután például egyetlen néptáncossal és egyetlen néptánccal ismer­kedtünk, Karsai Zsigmond- dal és előadásában egy mar­káns tánccal, a pontozóval. Sem tartalmában, sem formá­jában nem emlékszünk még ilyen műsorra. Egyetlen tán­Vasárnap délután a pilis- vörösvári Jókai Mór Művelő­dési Házban ünnepségen em­cot háromszor-négyszer el­táncolni egyetlen műsorban: valami vaskalapos szerkesz­tés biztosan „unalmasnak”, „szürkének” tartotta volna ezt örültünk, hogy efféle vaskalaposság nem tette tönkre a műsort, mert hisz így nemcsak láttuk, de az ismétlések után egy kissé job­ban megismertük a pontozót. Ez persze nem jelenti azt, hogy legközelebb is feltét­lenül így kell majd csinálni. Téli víkendek. változatlanul megoldatlan a televíziós hét­vége. Legalábbis szerintünk. Mert a tV szerint másképp van: rezzenéstelen arccal, mintha minden a legnagyobb rendben volna, rakjá elénk szombat esténként az úgyne­vezett külföldi mozifilmet — egyik rosszabb, mint a má­sik — vasárnap pedig a színházi közvetítéseket. Most szombaton az ameri­kai Nagy riportot láttuk. Jó néhány éve a mozikban talál­koztunk vele először, sok tíz-' vagy talán százezren. Mit mondjunk róla? Bárgyúság? Giccs? Rutinos blöff? Sem- mitmondás? Limonádé? Bár­mit is mondunk, a legfon­tosabb, hogy ezt a filmet már láttuk és szombat estén­ként nyugodtan várhatjuk a tv-től, hogy újdonságot ad­jon. És azzal teljesen ellentét­ben, amit most kaptunk, ter­mészetesen vasárnap is újdon­ságot várunk a tv-től. A szín­házi közvetítések, amelyek ezeket az estéket általában kitöltik, néhány valóban ki­vételes esetet nem számítva, tipikusan a hétköznapok mű­faja. Most már itt vannak a téli víkendek. Egyre többen szo­rulnak a szobákba, a képer­nyők elé. Ne untassa őket is­métlésekkel a televízió. S ha már végképp nem lehet ki­kerülni azokat, a két napkö­zül legalább az egyiken le­gyen valami igazi újdonság. Ökrös László lékeztek meg a községi né­met nemzetiségű táncegyüt­tes húszéves fennállásáról. Mintegy nyolcvan vendég ülte körül á fehér asztalokat, közöttük sok olyan házas­pár, aki az együttesben is­merkedett meg. Az ünnepsé­gen részt vett az NDK-beli Neuhaus város Anna Seghers elektroncsőgyártó üzemének négytagú küldöttsége, Hans Fischer vezetésével. A pilis- vörösvári nemzetiségi együt­tes ez év nyarán, augusztus­ban vendégszerepeit Neuhaus- ban. Az együttes az eltelt húsz év alatt több mint három­száz helységben lépett közön­Pusztavacsi katonák, helyi fiatalok fogadták Örkényben a Nagy István-csoport vándor- kiállítását. A művelődési ház­ban nagy érdeklődés kísérte a már Gyomron és Nagykátán is bemutatott anyagot. Első­sorban P. Szabó Edit, ifj. Pál Mihály, Szemők György szob­rai és Bányász Béla, Nádasdy János, Őrei József, Kiss Ernő, Fegyó Béla, Heiling György festményei adtak élményt a közönségnek. A továbbiakban a dabasi Varga László grafi­káit és a gyáli Radóczy Mária batikjait is igényeljük a Nagy István-csoport vándorkiállítá­sain, melyek ezúttal ténylege­sen hiányoztak. Üj festménnyel gyarapodott a ráckevei Ady Galéria. A Képzőművészeti Alap dicsére­tes figyelemmel a Szentend­rén letelepedő Csík István nagy méretű alkotását adomá­nyozta a gimnáziumnak. Az avatáson, ‘ amelyet november 22-én, Ady Endre születés­napja alkalmából tartottak, részt vett a Munkácsy-díjas festőművész is. A kék tónu­sokban pompázó mű, amely fokozatosan nyeri el a tanuló- ifjúság tetszését, elvonatkoz­tatott formáinak magas rendű együtthatóival ablakot nyit kozmikus irányba, társalgást kezdeményez, és tisztázott kék derűvel üdvözli minden reg­gel az érkezőket. Képi úton közelített értékgyarapodást je­lent az aulában elhelvezett nag„ formátumú alkotás; köz­érzetet és ízlést növel. A Kép­zőművészeti Alap jó kezdemé­nyezése a jövőben kiterjed­hetne valamennyi Pest megyei iskolára, hiszen, ahol műtárgv köszönti a fiatalokat — ott derűsebben zajlik az élet, s a munka alkotássá fokozódhat. Nem feledkezhetünk meg ség elé. Sikerrel szerepeltek Ausztriában és az NDK-ban is. Az aranykoszorús ‘ együt­tes, amely egyben a „Szocia­lista kultúráért” kitüntetés birtokosa is, megfelelően ápolja Pilisvörösvár német nemzetiségű lakosságának ha­gyományait. A vasárnapi ünnepségen Széplábi János, az MSZMP nagyközségi bizottságának tit­kára méltatta tevékenysé­güket. Réger Antal, a Ma­gyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségénél' főtitkára elismeréseket adót át. Az együttesnek a kultu­rális miniszter dicsérő okle­velét, Wenczl Jánosnak és Peller Katalinnak, az együt­tes két tagjának pedig a „Szo­cialista kultúráért” minisz­teri elismerést. Balázs István, a Jókai Mór Művelődési Ház igazgatója a kulturális mi­niszter dicsérő oklevelét kap­ta. Az oklevelet az együttes nevében Hidas György mű­vészeti vezető vette át (ké­pünkön). A jubiláló együttesnek a Pest megyei Tanács sztereo lemezjátszó készüléket, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa pedig díszes serleget ajándékozott. arról sem, hogy Bodnár Ede munkásfestő már másodszor ajándékozza meg ráckevei tár­gyú képpel az Ady Galériát, sőt jövőre kiállítást is tervez a gimnáziumban, ahol most Józan Jolán végzős tanuló nyi­totta meg Gere Erzsébet diák­festő tárlatát az Ady-ünnepély nyitányaként, kiemelve a portrék, és különösen a „Her­vadó krizantémok” nemes raj­zi hangvételét. December 7-ig látható a ve­resegyházi Váci Mihály Műve­lődési Házban a gödöllői fes­tők kiállítása. Remsey Iván vezetésével jó művészet’ munka folyik a járás amatő- képzőművészeit összefogj szakkörben. Hrustinszky Lász­ló isaszegi tája, Bánkuti Péter és Sándor Szilárd művei egy­aránt tisztes munkák, de a legnagyobb örömet Bada Már­ta okozza, aki szinte a salgó­tarjáni Balázs János hevüle­tével, de egyéni temperamen­tummal figyel festészetté „öreg fá”-t. Halas csendélete. Cigányvilág sorozata nagy re­ményékre jogosítja fel, ha képzelőerejét és eredeti báját továbbra is megőrzi. Taksonyban november 29- én nyílik a gyermekrajz-kiál- lítás a Taksony vezér napok keretében. A művelődési ház­baj megnyíló tárlat szervező­ié Somogyi György festőmű­vész-rajztanár. aki nagy ér­zékkel és tapintattal neveli ta­nítványait a képzőművésze- gyakorlására. Már a tavaly! bemutatkozás alkalmával is eevéni látás, érzékeny útke­resés jellemezte az általános iskolások műveit, s örömmel nyugtázzuk, hogy rendszeres folyamattá vált a hosszú ne­velőmunkával érlelt 1973-aj iubiláris kiállítás. Losonci Miklós Nagykereskedelmi vállalat felvess belső ellenőrt gyakorlattal (mérlegképes képesítéssel), pénzügyi előadót, folyószámlarendezőt, kontírozó könyvelőt, számviteli ellenőrt, gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat, cipő- és ruházati szakmában jártas túrásokat, árusító üzletszerzőket, utazót. Raktári szakmunkásokat vas-, műfzaki és ruházatig szakmában, valamint raktári segédmunkást, udvari takarítókat, tmk-segédmunkásokat. portást és éjjeliőröket, gépkocsivezetőket, rakodó és kocsikísérőket vidéki utakra is. A konténerszállítás, rakodás gépesítéséhez értő, gyakorlattal rendelkező szakembert, Diesel-tehergépkocsi-szerelőket. Keresünk még közgazdasági technikumot és nyolc általánost végzett adminisztrátort, kevés gyakorlattal is, valamint gépkenyvelőt. jelentkezés: SZOVÁnV VÁLLALAT Budapest IX., Soroksári út 16. (a Boráros térnél). Keresse fel 4 gyermekruházati szaküzletünket (Cegléd, Kossuth Lajos tér 1.) Nagy választékban talál csecsemőkelengyéket, bébiárukat, leányka- és fiúfehérneműket, kötöttárukat. PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ­TV-FIGYELŐ Koppány György Új mű a ráckevei Ady Galériában Vándorkiállítás Örkényben Gödöllői festők Veresegyházon Csík István: Interieur #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents