Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

— Nem lenne olyan ne­héz tenni a közművelődés­ben, könnyebb lenne emel­ni a falusi ember művelt­ségét, ha egy-egy községben meg lenne az összhang, a megértés. Sok minden meg­változott vidékünkön: ma már más a ruházat, az esz­köz, az életmód. Én vala­hogy úgy látom, hogy az életmóddal, a falu életében való részvétellel van a leg­nagyobb baj. Mert a falusi emberek hivatalos helyeken sokszor még ma sem mond­ják el gondolataikat, gond­jaikat, pedig egymás között mindent megbeszélnek. Te­hát van véleményük. Le­het, hogy azért nem, mert úgy gondolják, képtelenek amúgy hivatalosan megfo­galmazni mondanivalóju­kat. — Persze, nem minden­kinek van véleménye, nem mindenkire jellemző a köz­életi érdeklődés. Cselek­vőén meg kell változtatni azt a gondolkodásmódot, amiből csak cifra paloták születnek — mesélte Mar­ton Pálné Homok Erzsébet vérségi íróasszony egy ér­tekezleten. ahol a járás mű­velődési élete volt a téma. De Bözsi néni nemcsak ke­sergett, hanem a szívet melengető változásokról is beszélt. — A vérségi i múzeum építkezésénél éreztem, hogy a faluban kicsit megtört a jég. Nagy örömöt okozott nekem, hogy gyűjtőútunk közben leakasztották az emberek a tornyos tükröt, a festett tányért a falról. Úgy érzem, a legfontosabb: meg kell találni az utat, a módot az emberekhez, mert ha saját nyelvükön szóla­lunk meg, még a legmaka­csabb ember is velünk tart. — Egyik nap találkoztam a Lajos bácsival. Kéri, hogy menjek el, hozzájuk. A konyhába vezetett és muta­tott nekem szép fafaragást, tulipános mintákkal. Én csak néztem és csodálkoz­tam, és Lajos bácsi azt mondta: „Tudja, én gyer­mekkoromban nagyon sze­rettem faricskálni. Most, hogy nyugdíjas vagyok, van rá időm. Es gondoltam, hogy ez a kis munka jó lenne a. múzeumba”, öröm­mel vittem magammal, és bár nem régiség, díszhelyre tettem a múzeum másik épületében. — Egyszer meg a postán vagyok. Szól a postamester- nő, hogy menjek a kony­hájukba az apjához. Vol­tam én már máskor is ott, és most csodálkoztam, hogy mennyire megváltozott. A falakon fafaragások lóg­tak, és Gyula bácsi kérte, hogy válasszak közülük egyet a múzeumba. Aszta­losmester volt, most nyug­díjas. Találkozott a Lajos­sal, s úgy látszik, tőle ka­pott kedvet a fafaragáshoz. A lánya mondta, hogy azelőtt mindene fájt, kí­nozta a reuma, ropogott a dereka, szóval minden baja volt. Amióta elkezdett fa­ragni, alig lehet becsalo­gatni a műhelyből. Az otthoni faricskálás is segíthet a közművelődés­ben. Hiszen az alkotás és az alkotókedv kibontakozása hatással van a gondolko­dásra is. Ezért örvendetes a járási művelődési osztály törekvése: tehetséges, fafa­ragással, tányérfestéssel, to­jásfestéssel, házi szövéssel, hímzéssel, népi hangszeren való játékkal, énekléssel foglalkozó falusi emberek vegyenek részi a Galga menti népművészeti ta­lálkozón. Az aszódi múzeum igaz­gatója mesélte, hogy ma egy-egy népművészeti tárgy tízszeresébe kerül, mint öt évvel ezelőtt. A napjaink­ban hímzett vállkendők, párnahuzatok muzeális ér­tékkel ugyan nem bírnak, de közművelődési jelentősé­gük fölmérhetetlen. A múlt századi és a századelői mo­tívum és színvilág mai kul­túránk alapja, mert a kul­túra és a műveltség nem időtlen és önmagáért való, hanem mindig a történelmi múltban és a környező táj­ban gyökerezik. örszigethy Erzsébet Anyakönyvi hírek I. ÉVFOLYAM. 131. SZÁM 1974. NOVEMBER 1., PÉNTEK A termés értéke: 4,5 millió forint Gépészek a földeken ELMARAD A GÓLYABÁL Született: Körmöczi János Péter és Fekete Piroska Má­ria: Zoltán János, Zemen László és Szabó Erzsébet: László, Győri János és Palics- ka Ilona, Andrea, Kárándi Ferenc és Búcsú Ilona: Bri­gitta, Szabó József és Mihalik Zsuzsanna: Mónika Tímea,! Gere Kálmán Antal és Zám Katalin Irma: Kálmán, Szé­nást Sándor és Varga Ilona: Annamária, Vídák András és Berki Erzsébet: Zoltán Zsolt, Kanalas Vendel és Jakab An­na: Anna, Balog László és Adamakisz Mária: Mária, Gö­dör Sándor és Gregus Julian­na: Attila, Gurmai László és Deák Margit: Margit, Somogyi Lajos és Lesti Anna: Andrea, Vidéki Tibor és Oravecz Er­zsébet: Péter, Varga Mihály és Ma tűz Éva: Zoltán, Hor­váth János és Farkas Rozália: Szilvia Rozália, Baksa István és Polonyi Margit: Mónika, Illés Károly és Ribai Mária Klára: Károly, Kiss János és Billin,gier Magdolna: Mónika. Névadót tartott: Berze Tibor és Balcsok Erzsébet: Erika. Házasságot kötött: Orgován László és Sipos Teréz, Do- lea Ferenc és Búzás Margit, Polonyi Sándor és Bódi Ju­lianna. Klacskó László és Szondy Erzsébet, Maksa Albin és Kácsor Mária, Berze Lajos és Papp Ibolya. Értesítjük o kedves fogadókat, hogy november 1-én 13 órakor megnyílik a gödöllői TOTÓ-LOTTÓ KIRENDELTSÉG a Dózsa György út 11. szám alatt Elhunyt: Berzsényi Miklós, Borbás Istvánná Tamás Teré­zia, Debreczeni Istvánná Gyöngyösi Erzsébet, Harango­zó Jánosné Radics Mária, Borsányi Erzsébet. BÓOÉTŰZ Orosz Istvánék Gödöllő, Al­kotmány út 32. alatti szükség- lakásában a minap tűz ütött ki. A mintegy 12 négyzetméter alapterületű bádoglapokból hulladékanyagokból és kát­ránypapírból összetákolt épít­ményben Oroszék nem az elő­írásoknak megfelelően hasz­nálták az asztali tűzhelyet. Annak füstelvezető csövét nem kéménybe csatlakoztat­ták, hanem a födém áttöré­sével vezették ki a szabadba. Az áttüzesedett cső felmele­gítette a tetőszigetelő kátrány­papírt, majd lángra gyújtotta. A keletkezett anyagi kár nem jelentős. Folytatása következik Vetélkedő a Csatában Az isaszegi fiatalok többsége szombat este a Csata-vendég­lőben szokott találkozni. Egy- egy üveg cola és sör mellett töltik az estéjüket és a tánc­zenére sokan szórakoznak. A Csata-vendéglő vezetői színe­sebbé, változatosabbá szeret­nék tenni ezeket az estéket, s zenén és italon kívül mást is akarnak adni a fiataloknak. November 2-án, szombaton este szellemi vetélkedőt ren­deznek a vendéglőben és az első három helyezetett a Pé- cel—Isaszegi ÁFÉSZ vásárlási utalvánnyal jutalmazza. A ve­télkedőn sokféle kérdés hang­zik majd el: a környezethez híven lesz kérdés a borok ki­rályáról, de különböző iszasze- gi épületek építési idejéről is. A zenei fejtörőkor magnóról szól majd a muzsika. Bara- novszky Ferenc, a Csata-ven­déglő vezetője elmondta, hogy a szombat esti színes progra­mokat a jövőben is folytatni kívánják. Veresegyházi hírek A veresegyházi ifjúsági ház­ban november 2-án, szomba­ton este hét órakor Járjapka József, a járási pártbizottság titkára előadást tart az Ifjúság szerepe a közművelődésben címmel. Az ifjúsági klub tag­jai utána filmvetítésen és já­tékos vetélkedőn vesznek részt. ★ A gödöllői járás és város képzőművészköre Gödöllőről Veresegyházra költözik át. A Remsey Iván festőművész ve­zette szakkör november 2-án találkozik először a művelődési központban, majd ezután min­den héten szombaton tartják a szakköri foglalkozásokat. A kör a járás egész területéről várja az érdeklődőket. DISC-JOCKEY ÉS GUSZ­TÁV. A rövid nyári szünet után, november 2-án ismét megkezdődnek az erdőkertesi klubkönyvtárban Disc-Jockey- programok. A színvonalas ze­nei bemutatókon kívül a nép­szerű esteken vetélkedőre és filmvetítésre is sor kerül. A többi között filmeket mutat­nak be a Gusztáv-sorozatból. A Légszesz utcai általános iskola felső tagozatosai mind látták a fővárosi Bartók Béla Gyermekszínpadon Fehér Klára Mi, szemüvegesek című szín­darabját. Ennek alapján iro­dalmi pályázatot is hirdettek az iskolában, a darabbal kap­csolatban. Erre mintegy hat­van pályamunka érkezett be. Az iskola könyvbarátszakköre a tanulók a színdarabról írt pályaműveit elküldte a szín­háznak egy meghívólevél kísé­retében, amelyben megkérték a darab rendezőjét és a fősze­repeket játszó színészeket, hogy látogassanak el Gödöllő­re, az iskolába. Mindennapos, hogy az Agrár- tudományt Egyetem operatív bizottságának tagjai konzul­tálnak, elemzik a helyzetet, kijelölik a teendőket. A gé­pészmérnöki karon Fereczi Endre docens szobájában, vagyis a „főhadiszálláson” be­szélgettünk a vezérkarral: dr. Bánházi János dékánhelyet­tessel, a kart operatív bizott­ság vezetőjével, Bafkóczi Ist­ván kollégiumi igazgatóval, dr. Farkas István tanársegéddel és Fereczi Endrével. A miniszteri felhívásra min­den szinten megalakultak az operatív bizottságok, és azon­nal jelentkeztek a segítő mun­kára a gödöllői egyetem veze­tői és hallgatói. Az igények szerint küldték a hallgatókat a monori, a váci és a gödöllői járásokba. Általában egy öt- venszemélyes brigádra jutott egy tanár, aki a két hét alatt együtt is marad a hallgatók­kal. Szállás az őrsön Az említett járásokon kívül a megyei operatív bizottság engedélyével dolgoznak gö­döllőiek a Nógrád ' megyei Pásztón és a Mátraaljai Álla­mi Gazdaságban. Ez utóbbi helyen 110 elsőéves gépész­hallgató előbb a szüretelésben segített, majd a cukorrépát ta­karították be. A negyedik év­folyamosok összesen 120-an dolgoznak a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságban és Perbá­lon. Ök valamennyien kintla- kók. s nemcsak a cukorrépát szedik, segítenek a szállítás­ban is, traktort, kombájnt ke­zelnek. A második évfolyam hallgatói 60-an Versegen, és ugyanennyien á galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet cukorrépatábláin szorgoskod­nak. Ugyanezt csinálja száz E találkozóra szerdán került sor, s eljött Both Béla, a Mi, szemüvegesek rendezője, vala­mint Szabados Zsuzsa, Hoff­man Mária és Kőhalmi Attila színészek. Az irodalmi találko­zón részt vett a Légszesz utcai iskola 200 tanulója, valamint két vendégőrs, — az Imre ut­cai és a Szabadság úti iskolák­ból — tagjai ugyancsak látták a színdarabot. A tanulók sok­sok kérdést tettek fel a vendé­geknek, akik örömmel vála­szoltak, sőt a színészek felol­vasták az első három jutalma­zott pályamunkát is. egyetemista, a gödöllői Tan­gazdaság nagygombosi és negyvenen a kartali kerületé­ben. Az Alagi Állami Gazda­ság szobi kerületében az al­maválogatásban segítenek az t egyetemisták. Ezek a fiatalok I Tésán, a határőrsön lak-1 nak. Ök valamennyien ötöd­évesek. Csalódás Szentmártonkátán Kevésbé köztudott, hogy mennyi szervezéssel jár, hogy az időtől sürgetett betakarí­tásban ennyi egyetemi hallga­tó vehet részt. A munkához ruhára, csizmára, a kintlakók- nak szállásra, ágyneműre, a hazajáróknak autóbuszra van szükség. Meg kellett oldani az élelmezést, s bizony sokat könnyít a helyzeten, hogy Ver­segen például ingyen ebédet adnqk az „alkalmi munkások­nak”. A lányok és a külföldi hallgatók számára nem kötele­ző a mezőgazdasági munka, mégis valamennyien jelentkez­tek. A lányokat úgy osztották be, hogy minden este vissza­térhessenek szállásukra. A külföldiek között találunk arab, szíriai, ugandai, és viet­nami fiúkat, lányokat. A pásztói gazdaság vezetői serkentő prémiumot tűztek ki az ott dolgozó 12 brigád­nak. A jutalmat minden este az értékelés után Veszik át a győztesek, a legjobb brigádok. Az első díj: 1000, a második 600, míg a harmadik díj 400 forint. A segítő kezekre azonban nemcsak a betakarítási mun­kában van szükség, hanem ahol ezzel már végeztek, a járulékos tennivalókban is. Üllőn a Kossuth ’ Termelőszö­vetkezetben a talaj előkészíté­sében és a vetésben segítenek az egyetemisták. Megjegyzendő, hogy a lehe­tőségeket nem mindenütt használták ki. Ahogy például a Monori Állami Gazdaság szentmártonkátai kerületében sem. Az előzetes megbeszélés szerint a gazdaságnak kellett volna a hallgatókért buszt küldeni, ehelyett egy szakadt ponyvájú gépkocsi érkezett. Az első munkanap leteltével a "épkocsi vezetővel üzenték, hogy szállást sem tudnak ad­ni. A negyedik évfolyamosok e csoportja így az első nar> után visszatért és a következő nanon már Herceghalmon voltak és ma is ott dolgoznak — megelégedésre. Az idő sürget, a munkáske­zekre még szükség van. Ez volt az oka, hogy a fiatalok kérték az egyetem vezetőségét, hogy a november 2-ra terve­zett és már meg is hirdetett gólyabált halasszák el. Már „megszületett” az új dátum: november 30. Kétszer népesül be Az egyetemisták első cso­portja október 17-én utazott először munkába, az utolsó munkacsoport várhatóan no­vember 15-én érkezik vissza, így aztán ez a tanulmányi esz­tendő azzal is eltér a többitől, hogy kétszer népesül be az egyetem. Fereczi Endre mondta el, hogy — noha még csak az akció közepén tar­tunk — az egyetemisták kö­rülbelül 4,5 millió forint érté­kű termést takarítottak be. Ha a munkálatok hasonló ütemben haladnak, a végső érték 10 millió forint körül jár majd. ö E beszámolóban csak a gé­pészekről esett szó, de a töb­biek is derekasan kivették ré­szüket a munkából. Csiba József Szabálytalan volt a csere Nysa - lángokban Tűz ütött ki Bagón, a mono­ri MEZŐGÉP Vállalat 1. szá­mú üzemegységének telephe­lyén. A gépállomás egyik sze­relőcsarnokában az akkumulá­tor rövidzárlata következtében kigyulladt egy Nysa márkájú anyagszállító mikrobusz. Az utólag lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy egy há­rom évvel ezelőtt szabálytala­nul elvégzett akkumulátorcse­re során új alkatrészt szerel­tek a mikrobuszba. Az új ak­kumulátor azonban valamivel nagyobb volt a gyári szab­ványnál — ezért azt nem az eredeti helyén, az ülés alatt helyezték el, hanem hátul, a gépkocsi platóján: egy fado­bozban. Ennek megfelelően az új kábeleket is meg kellett hosszabbítani, ám ezek bekö­tése és elhelyezése már nem követte az előírásokat. A tűz következtében a gépkocsiban és a szerelőműhely épületében összesen 33 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. A Magyar Néphadsereg Híradó Technikai Üzent 1975. január 2-ától felvételre keres erkölcsileg, politikailag megbízható rádió-, rádiórelé- és géptávíró- műszerészeket, optikus, fénytechnikai szakmunkásokat, tehergépkocsi­szerelőket és vezetőket, festő, fényező és esztergályos szakmunkásokat, betanított (elektromos) munkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen, az alábbi címen: MN.HTÜ. Gödöllő, Dózsa György u. 63/a. Telefon: Gödöllő 531, 104-es mellék. (fb) ... akik mosolyogva hallgatják. Suttá József felvételei Mi szemüvegesek Nézők és előadók Népművészet és közművelődés

Next

/
Thumbnails
Contents