Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MÉ'g¥E1'-A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM ABA I FOKIÉT 1974- NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK • • Ünnepség a Kremlben Szerdán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójának előestéjén Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában ünnepi ülést tartottak. A hatezer embert befogadó teremben a fővárosi üzemek dolgozói, a Moszkva környéki kolhozok képviselői, tudósok és művészek, a szövetséges köztársaságok küldöttei és külföldi vendégek voltak jelen. Az elnökségben foglaltak helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a' Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, valamint az SZKP Politikai Bizottságának más tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai, a szovjet kormány számos tagja, nedves szovjet közéleti személyiségek. Az ünnepi ülést Vlagyimir Promiszlov, a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg. A szovjet himnusz elhangzása után Promiszlov az ünnepi beszámoló megtartására Andrej Gromikót, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügyminiszterét kérte fel. (Beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Huszonöt éves a Csepel Autógyár Jubileumi megemlékezés a Nagy Október évfordulójának eló'estéjén Két dátumra emlékeztek tegnap délután a Csepel Autógyár dolgozói a szakszervezeti művelődési központ nagytermében rendezett ünnepségükön: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. és az üzem fennállásának 25. éves évfordulójára. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára, Sárdy Tibor vezérőrnagy, Csernok Attila, a Nemzeti Bam]f: elnökhelyettese, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. Részt vett az elnökségben A. P. Bokromon, a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének első titkára, Bíró Ferencné, a Csepel Autógyár alapítása utáni első vezérigazgatója. Megjelentek a jubileumi ünnepségen Szigetszentmiklós és Szigethalom párt- és tanácsi vezetői, a szomszédáé üzemek, együttműködő vállalatok képviselői, valamint a gyár alapító dolgozói, törzsgárdatagjai. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokra építve Az ünnepséget Szeghalmi Gyula, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Novák Béla, a Cse- pél Autógyár vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatva a Nagy Október jelentőségét a világ, a Szovjetunió és hazánk fejlődésében, majd a Csepel Autógyár negyed- százados történetéről szólt. A Érkezik a Szovjetunióból Pest megyébe, Gödre, a 400 kilovoltos távvezetéken öt éve érkezik az elektromos energia a Szovjetunióból (a képen). Már dolgoznak azon a 750 kilovoltos távvezetéken, amely Vinnyicáról indulva Albertirsáig szállítja az áramot. A Barátság kőolajvezeték értékes nyersanyagot hoz Százhalombattára. s iJ76-ig már Zsámbokra ér a Testvériség vezeték. Néhány gyakorlati példa csupán az együttműködésre, a barátságra, a testvériségre... Békét és szabadságot hozott \ Tegnap este a rádióban és a televízióban Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából. A beszédet alább közöljük. A forradalom 57. évfordulóját ünnepeljük. A forradalomét, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok ha- . ..taJmát, amely biztosította, hogy a különböző nemzetisegű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az ural- kodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—lenini elmélet és a forradalmi gyakorlat egységesítésével először mutatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetetlennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó nép összefogására és vezetésére, utat tud nyitni egy új, igazságos társadalom felé. 1917 novembere óta — Majakovszkij szavával — az emberiség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus, és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezetett diadalra, az emberiség évezredes vágyainak, oly sokszor meggyalázott, sárba tiport eszményeinek valóra váltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. Az októberi forradalom győzelmével létrejött munkásállam évtizedeken át egyedül viselte a világ békéjéért és haladásáért vívott, _ sok áldozatot követelő harc terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fasizmustól. A Szovjetunió léte, népének tudatosan és öntudatosan vállalt áldozatai lehetővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte szabadságát, hanem meg is tudta védelmezni azt, mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének-kedvének. ■s tvenhét év alatt nagyot változott a vi- lág, október győzelme meggyorsította LJ a társadalmi haladás folyamatát. A szocializmus, amelynek — már születése másnapján — közeli bukását jósolták ellenségei, korunk megdönthetetlen realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé vált, mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyarmati rendszer összeomlott. Az imperializmus 1917 novembere óta — történelmi mértékkel mérve — védekezésre, visszavonulásra kényszerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népeknek súlyos károkat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. A haladó emberiség mindmáig érzi a chilei tragédia sebeit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció —, hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. Chilében a haladó erők — hisszük és tudjuk — ideiglenesen vereséget szenvedtek, de azóta Portugáliában kártyavárként omlott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere. Görögországban megbukott a katonai junta. A harc még nem ért véget, de a demokratikus erők jelentős sikereket értek el. Október ezért válhatott világtörténelmi jelentőségű eseménnyé, mert tartós érvényű válaszokat ad az emberiséget foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. N apjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors fejlődésének vagyunk tanúi, mind élesebben merül fel a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez méltóan élni ezekkel az új lehetőségekkel. Sikerül-e megakadályozni egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosítani a teremtő munka eredményeit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyomástól és kizsákmányolástól mentes világot teremteni, ahol a népek szabadon, békében és barátságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme, a képességek kibontakozásának lehetősége, s ahol megvalósul az egyén és a közösség érdekeinek harmóniája? Ezek a kérdések foglalkoztatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen világából, az egyén kizsákmányoltságának, a közösségi élet elsorvadásának világából keresik a kiutat. S ezekre a kérdésekre adnak mindmáig ható, meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad feleletet ezeknek ae eszméknek a valóra válása. Olyan korba értünk el, amikor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több és több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. Az interkontinentális rakéták, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek, a termonukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa között. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bízhatunk a béke híveinek győzelmében, ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy ötvenkét évvel ezelőtt megtört az imperializmus egyeduralma földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, hanem érvényre is tudja juttatni a békés egymás mellett eles poitnica- ját, s ezzel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a társadalmi haladáshoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértették a világ haladó munkásai, és Lenin szavaival élve, .,még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi ösztönükkel megsejtették, megérezték”. I gy volt ez hazánkban, Magyarországon is. I jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály elsőként valósította meg a gyakorlatban is a világszerte el- terjedt jelszót: „kövessük Oroszország példáját!” A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny talajra leltek a forradalom eszméi. A magyar munkások, parasztok, katonák és értelmiségiek nagy tömegei megértették es megérezték, hogy az októberi forradalomban és a polgárháborúban nemcsak Oroszország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A magyar internacionalisták, akik Ukrajna, Közép-Azsia és Szibéria távoli tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szov- jet-Oroszországra törő belső és külső ellenséggel. ugyanazért az ügyért harcoltak, mint a magvar vörös hadsereg katonái, akik magyar földön védték az intervenciós, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nemcsak a magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: „Szerényen s mégis segítve simul a kicsiny, árva magyar jaj-patak a messzecsengő nagy moszkvai árba, mely most tisztára mossa a világot...” 1919-ben a magyar forradalmat leverte a2 idegen katonai túlerő. De 1945-ben, történelmünk sorsfordító tavaszán az októberi forradalom, vörös csillagos katonái űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemzetünk életében, hogy egy hadsereg, amely súlyos áldozatokat követeié harcokat vívott szerte Magyarországon, nerr elnyomást és szolgaságot, hanem békét és szabadságot hozott. Lehetővé vált, hogy néoüok ismét kezébe vegye a hatalmat, és 1919 örökségét is folytatva építse emberhez méltó otthonát, a szocialista hazát. A lig több mint 30 évvel ezelőtt — Radnóti Miklósnak a fasizmus embertejer világát idéző szavait használva — még oly korban éltünk „mikor az embei úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”, „mikor ki szót emelt, a: bújhatott”, s „az élő irigylé a férges síri holtat”, akkor még csak bízni lehetett abban, »hogy már közelít az óra, már születőben az ország”. Azóta három évtized telt el, s felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve elmondhatjuk: ma olyan korban élünk, amelyben népünk történelmi jelentőségű vívmányoka\ mondhat magáénak. Nemcsak a múlt maradványainak felszámolásában értünk el dönti sikereket, hanem az új társadalom építésében is. Oly korban élünk, melyben szabadon bontakozhat ki népünk alkotó energiája mind a gazdasági építés, mind a kultúra területén. Olyan korban élünk, rnely- ben a szabadságnak, az igazságosságnak, i társadalmi egyenlőségnek az emberiséggé csaknem egyidős jelszavai mind következe tesebben érvényesülnek mindennapi életűn! gyakorlatában is. Ami 30 évvel ezelőtt még csak történeim lehetőség volt, valósággá válik. És éppen a: elmúlt három évtized eredményei teszik fe mind sürgetőbben az új kérdéseket: hogyar tehetjük még otthonosabbá épülő szép hazánkat, szocialista hazánkat? Hogyan keli élni okosan, emberi módon azokkal a lehetőségekkel, melyeket népünk fáradságos munkával teremtett meg? A válasz ezekre a kérdésekre is már születőben van, naponta fogalmazza újra és újra a szocialista módon élő, dolgozó, gondolkodó emberek növekvő serege. N em volt könnyű az út, melyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni nemcsak ellenségeinkkel, a múltból örökölt elmaradottsággal, hanem saját hibáinkkal, gyengeségeinkkel, tévedéseinkkel is. Ezek az évek az önfeláldozó harc, a fáradhatatlan munka évei voltak,-de egyben olyan évek is melyek megmutatták, mire képes a felszabadult nép. Ebben a harcban és munkában mindenkor magunk mellett tudtuk a világ első s leghatalmasabb szocialista államát, a Szovjetuniót, a közös eszmék és célok, a közös harc és munka alakította ki, szilárdította meg a magyar és a szovjet nép őszinte, szoros barátságát, amely a szocialista építés évtizedei alatt új és új tartalommal gazdagodott. Párt- és kormányküldöttségünk legutóbbi moszkvai látogatásakor joggal érezhette népünk, hogy o' megbecsülés és a szeretet nemcsak küldöttségünknek, hanem mindnyájunknak szólt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján pártunk Központi Bizottsága, népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és kormánya nevében szeretettel és tisztelettel köszöntőm a gyárakban, az esőáztatta földeken, az alkotó munkában helytálló népünket, mindazokat, akik a nagy október útján járó szocialista hazánk felvirágoztatásán dolgoznak. Köszöntőm — egész népünk, mindnyájunk nevében — a kommunizmust építő Szovjetuniót, kedves szovjet barátainkat, akik a legtöbb áldozatot hozták a békéért, a szocializmusért, s az egész haladó emberiség közös ünnepévé tették ezt a napot. csepeli gyárban, Pest megye legnagyobb -ipari vállalatában százezer gépkocsit, több mint 300 ezer Diesel-motort gyártottak és 37 országba szállítottak évről évre. A gyár első éveiben rendkívül dinamikus volt a fejlődés. A hagyományos gépjárműtípusokat — az igényeknek megfelelően — fokozatosan felváltották a speciális rendeltetésű járművek, az üzemanyag-, élelmiszer-, cementszállító és más tartálykocsik, nyergesvontatók. Arra pedig alig van példa az autógyártás történetében, ami a nehéz kezdet után az üzemben történt: a gyár, már az alapítást követő esztendőben termékeinek 16 százalékát exportálta. Ennek jelentős hányada a Szovjetunióban talált piacot, s ennek nyomán — főképpen 1953-tól — egyre növekednek és erősödnek. Ismeretes az is — mondotta a továbbiakban a vezér- igazgató —, hogy az 1960-as évek közepén a gyár nem tudta termékeit a kívánt mértékben gazdaságossá tenni, és az'új termékszerkezet kialakításához hiányzott a rugalmasság, a kezdeményező készség. Azóta ez a helyzet megváltozott, a gyár csatlakozott a közúti járműprogramhoz és részt vesz az Ikarus- autóbuszok gyártásában. A dinamikus fejlődésre jellemző, hogy 1971-ben még csak 1300 alvázat gyártottak, az idén már kilencezer alvázat szeretnének termelni, sőt a XI. pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére még 300 padlóval túl is teljesíti. — A vállalat termékszerkezetének átalakítása mindezzel természetesen még nem fejeződött be. Hosszú távra akarjuk megalapozni a gyár jövőjét — jelentette ki —, s elsősorban a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokra építünk e tervünk megvalósításában is. MSZBT-tagcsoporíként Az ünnepi beszédet követően Cservenka Ferencné szólott az ünneplő dolgozókhoz. Bejelentette, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöksége megtárgyalta a Csepel Autógyár dolgozóinak kérelmét MSZBT-tagcsoport alakítására és november 7 alkalmából hozzájárult a tagcsoport megalakításához. Errő/ oklevelet állított ki. A Pest megyei pártbizottság első titkára ebből az alkalomból további jó munkát kívánt a gyár dolgozóinak a szovjet— magyar barátság ápolásában és erősítésében, majd a gyűlés résztvevőinek lelkes tap(Folytatás a 4. oldalon)
