Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-06 / 260. szám
/ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS XVIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1974. NOVEMBER 6., SZERDA Köszöntő helyett Háromnegyed évszázad ABONYl KRÓNIKA tJnnepségsorozat kezdődött Rajz- és bélyegkiállítás Szovjet együttes sikere A szovjet művészegyüttes műsorának egyik jelenete. Ügy érzem most magam, mint az esetlen, bátortalan kamasz, akinek szerelmes levelet ír a tolla egy szépséges lányhoz. Te gazdag, és friss életű, jót s jól teremtő, !kedves .alma mater! Hogyan is lehetne elmondanom az elmondhatfvt- lant? Megilletódött arcok Ünnepi délelőtt. Az utcákon száraz leveleket űz a csapős novemberi szél. Mintha a legyőzhetetlen idő fürge szolgája volna, ki letépi éveinket, tovakergeti napjainkat. Hetvenöt év! Háromnegyed évszázad — tisztes emberöltő. Ennyi idős a ceglédi Kossuth Gimnázium. A művelődési központ színházterme zsúfolásig megtelt. Nem a ruhák varázsolnak ünnepi hangulatot, hanem a megilletődött arcok, az emlékek melegét tükröző tekintetek. Köszöntik a kedves iskolát, s az újrateremtő napot is: Cegléd felszabadulásának 30. évfordulóját. Hadd áruljam el neked, kedves iskolám, talán valamennyiünk titkát: miközben az ünnepi nyitányra várunk, emlékezünk. A hatalmasnak tűnő kapu egykor kitárult előttem. Bátorítóan indított feléd édesanyám, s te magadhoz fogadtál, ö életet, te életre szóló hitet adtál. Falaid között tanultam meg, mint diák, majd mint tanár, hogy mit jelent a munka szépsége, a becsület tisztasága, az alkotó küzdelem és az egymást tartó barátság. Ugye, érted már rneg- hatódásom, ha olykor-olykor újra belépek kapudon? Népes család Csodát műveltél, kedves iskolám! Ki látott még ilyen virágzó újjászületést hetvenöt év után? Friss, pezsgő pedagógiai alkotóműhelynek adsz otthont. igaz, falaid dereka megroppant, gyógyító munkáskezekre vársz. Mégis elöl jársz az országban: bölcsődben a jövő iskolája emberesedik. Örülj, szép az ünneped! Összejött népes családod. Nézz csak Végig rajtuk! ö mérnök, a másik tudós, amaz ezermester, ez művész, azt kitüntették. Most itt mindenki egyforma: mind diák. A tizennégy éves is, a nyugdíjas is. Messzire hangzó csengőszó — az emlékezés — hívta ide az egykori és a mai diáksereget, s kezdődik a tanrenden kívüli, legszebb óra. Figyelj csak, milyen okosan és szépen „felel” Körösi Erzsébet III. A osztályos tanuló: — Büszkén jelenthetjük ki, hogy az öreg iskola szellemi’ frisseségnek örvend. De fáj a szívünk, látva, hogy teste, épülete megrokkant. Reméljük, hamarosan eldobhatja az emeleteket tartó „mankóit”. Radványi Nagy József igazgató emelkedik szólásra. A két évforduló természetes egységet alkot. Az intézet Cegléd felszabadulása óta tudja maradéktalanul megvalósítani a nagy pedagóguselődök céljait: a munkás-paraszt származású gyerekek sokoldalú képzését. Néhány évtizede még messzire látszott a gimnázium tornya. Ma már eltörpül a körülötte magasodó toronyházak, új lakótelepek között. Lám, így fejlődik városunk! Rólad szól elismerő szavakat Hargitai Károly, a Pest megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Kossuth neve és szelleme irányította a 75 év munkáját. A haladó múlt erkölcsi tőkéjét őrzi és kamatoztatja a mai, korszerű iskola. A nevelőtestület fő törekvése: a tehetséggondozás, melynek országos sikerek jelzik eredményét. Vastaps Tudom, örömmel hallod, kedves iskola, hogy milyen ; nagy tudású, emberségből pél-' I dát adó pedagógusok tanítanak ma is falaid között. Hargitai Károly az Oktatásügyi Minisztérium kitüntetéseit adja át ennek elismeréséül. Az oktatásügy kiváló dolgozója lett Tóth Mihály, Bogdán Zoltán, Kis Lajos és Tűri Béla. I Miniszteri dicséretet kapott Tóth János és Velkey Pál. Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült Kürti Béláné gondnok és Mucska Vendelné hivatal- segéd. Amikor Hargitai Károly arról beszélt; hogy Radványi Nagy József igazgató 1957 óta önálló korszakot teremtett az iskola életében, felzengett a vastaps. Zúgott, talán öt percig. „Józsi bácsi” megtörtén ült, lehajtotta a fejét. öt hiába kérdezed, magáról nem beszél. De — nézd ezt az arcot! Nézd ezt a tekintetet. Ugye, tudod már a lényeget szavak nélkül is? Ismered már a szigorú akaratot, az önemésztő harcot az iskoláért, a A hétfői abonyi emlékműavató ünnepségen, amelyről lapunk tegnapi számában részletesen beszámoltunk olvasóinknak, ott volt a felszabadító szovjet hadsereg három egykori katonája is: harminc évvel ezelőtt ők is részt vettek a harcokban, majd a rend helyreállításában. Valamikor ő is... Vitalij Fedorovics Sarov elgondolkodva jártatta tekintetét az emlékmű négy sarkán posztoló magyar katonán, rendőrön, munkásőrön és szovjet kiskatonán. Régi emléke elevenedett fel: valamikor ő is így állt Abony- ban, egy szerényebb emlékmű előtt, egyenruhában, keményen szorítva fegyverét, szo- bormereven. Az ünnepség után ezeket mondotta: — Ezerkilencszáznegyven- négy őszén magam is itt harcoltam alakulatommal Abony térségében, majd folytattuk küzdelmes utunkat, üldözve az ellenséget nyugat felé. Egy idő múlva, miután a háború véget ért, ismét Abonyba vezényeltek bennünket, rövid időre. Akkor tudtuk megadni az illő végtisztességet hősi halált halt elvtársainknak. Sírhantjaikkal egy időben emeltük az első emlékművet, melynek avatására meghívtuk a helybeli vezetőket,, akikkel szoros, baráti kapcsolat alakult ki. A megható eseményt fénykép örökítette meg, amelyen én is rajta vagyok, mint a díszőrség tagja. A közelmúltban levélben küldtem el a felvétel másolatát az abonyi nagyközségi pártbizottságnak. örültek, amikor rosszat bátran megnevező nyíltságot, a mindig jobbat akaró türelmetlenséget. És ugye, érzed a meleg emberséget, a szótlan szeretetet, látod a tiszta egyszerűséget? A 25 évvél ezelőtt érettségizettek nevében Gergely János, a pécsi Pedagógiai Főiskola tanára beszél. Cegléd felszabadulásának pillanatait is felidézi: diáktársaival felmásztak a református templom tornyába és három órán át kongatták •> harangokat. ★ Megható jelenet: kart karba öltve énekel az ünneplő sereg. Zeng a terem: „Gaudeamus igitur...” Fogadalmát zúgja a kórus: „Tiszta szívvel járunk a holnap útján”. Költői Ádám Benedek Péterről - a Kortársban Féja Géza tollából a Kortárs 11. számában szép megemlékezés jelent meg a Képek és sorsok sorozatban, Benedek Péter Cegléden élő parasztfestőről. A lírai sorok figyelemfelkeltve jelzik: az idős, csodálatos színeket használó művész „képei világkörüli útra indultak”. felismerték rajta a régi elvtársakat, barátokat. Jó érzés látni a változást V. F. Sarov ma a tánciszki járási szovjet titkára. Katonatársa, akivel ellátogatott, Vlagyimir Tyimofejevics Cser- nyisov, jelenleg a Szovjetunió energiagazdálkodási minisztériumához tartozó külszíni bányafejtési igazgatóság osztályvezetője. Ö is meleg szavakkal beszélt a harminc évvel ezelőtti emlékekről. — Tizennyolc éves fiatal katona voltam. Hajdúszoboszló, Törökszentmiklós, Televízió az iskolának Ünnepséget tartottak a ceglédi kisegítő iskolában. A kisdobosok és az úttörők igen várták kedves vendégeiket, az iskolát patronáló Ceglédi Állami Tangazdaság csemői kerületéből. S a város felszabadulása 30. évfordulójának napján vendégeik nem érkeztek üres kézzel: televíziós készüléket vittek ajándékba az iskola számára. Az Iskolatelevízió műsora, amely igen sokat segít a tanulásban, most közelebb került a gyerekekhez, még többen nézhetik, s természetesen az úttörőmunkához is új ötleteket kapnak a telvízió segítségével. * Tájékoztató, térképpel Helybeli lakosok, átutazók, a város fejlődéséért sokat tevő és itt dolgozó vidéki munkások, diákok keresték gyakran a könyvesboltban s másutt is Cegléd város térképét. Helyette sajnálkozó mentegetőzést kaphattak, hogy sajnos ilyen most épp nincs, vagy esetleg egy képes levelezőlapra hívták fel a figyelmüket, melyen a város központjának térképe volt látható. Igen ám, de merre induljon az, aki csak a vasútállomást, a munkahely irodáit ismeri? Ceglédi tájékoztató címmel, a Magyar Hirdető ceglédi ki- rendeltsége olyan kiadványt készített, amelynek egyik oldalán a város térképe, a másikon pedig egy-egy vállalat, intézmény tájékoztatója szerepel. A régebbi kiadású Cegléd térképen 232 ceglédi utca nevét tüntették fel. Ezen már 298 utcanév található, s ha nem névvel, de rajzban ott vannak rajta azok az utcák is, melyek most vannak kialakulóban, s a tanács a térkép elkészülésének idején hagyta jóvá elnevezésüket. A tájékoztatót a Pest megyei Nyomda ceglédi üzeme készítette el, sok ezer példányban. (e—n) Szolnok, Abony vonalán haladtunk. A lakosság körében még érződött a fasiszta propaganda hatása, hadseregünket kedvezőtlen színben tüntették fel. De amint az emberek megismertek bennünket, igaz barátság szövődött köztünk. Segítettünk a rend megszilárdításában, ,a közigazgatás megszervezésében. — Akkor csüggedt, éhező, rongyos emberekkel találkoztunk, ma mindenki rendezett körülmények között, boldogan ' és vidáman él. Jó érzés a vendégnek látnia ezt a változást, és nagy örömet Hűvös, szeles napra virradt Abony vasárnap. A házak homlokzatán szinte csattogtak a nemzeti és vörös színű zászlók az erős szélben. Bár a négynapos ünnepi programnak kiemelkedő része, az emlékműavatás, melyről a tegnapi számban jelent -meg tudósítás, akkor még hátra volt, az ünnepi hangulat már erősen érződött. Délelőtt 10 órakor a kézilabdapályán sportolók, helyi és vendégcsapatok gyülekeztek, hogy a felszabadulási kézilabda emléktomán mérkőzzenek. A több mint két órán át tartó mérkőzéssorozatot végül is a helyi öregfiúk csapata nyerte meg. Annak, aki mindenütt ott kívánt lenni, jóformán any- nyi ideje sem jutott a következő programig, hogy ebédjét elfogyassza: három órakor szerez az igaz vendégszeretet, amelyben részünk van. — Mindkettőnkre nagy hatással volt a jubileumi ünnepség. A magyar nép tanújelét adta, hogy kegyelettel őrzi a hősök emlékét. Otthon elmondjuk majd munkatársainknak, a pártszervezetekben dolgozóknak, hogy Magyarországon miként ápolják a hősök emlékét és a két nép barátságát. Örüli a meghívásnak Lhdislav Sladek, a szovjet hadseregben harcoló egykori őrvezető, jelenleg a csehszlovák néphadsereg alezredese. Kitűnően beszél magyarul. A község veteránjai körülveszik, együtt elevenítik fel az emlékeket. — Több mint két hónapot töltöttem ebben a községben. Megalakítottuk a katonai parancsnokságot, megszerveztük a közmunkát, majd átadtuk az irányítást a helyi elöljáróságnak. Innen Budapestre, majd Gödöllőre mentünk. Az abonyi emberekkel jól megértettük egymást, bármire szükségünk volt, megkaptuk tőlük. Amíg beszélgetünk, Diószegi László, az Abonyi Termelőszövetkezeti Sportkör elnöke lép hozzánk. Ladislav Sladek kabátjának hajtókájára tűzi a sportkör jelvényét. A vendég elmosolyodik. Szerényen megjegyzi, érdekli a sport. Hazájában, társadalmi megbízatásként, a szlovák labdarúgó-szakosztály alel- nöke. Tatán már többször járt a háború óta mint sportvezető, és örült az abonyi meghívásnak is. ★ A vendégek egy hetet töltenek Magyarországon. Ismerkednek a település üzemeivel, termelőszövetkezeteivel, a környékkel. Részt vesznek az abonyi ünnepségsorozaton, majd megnézik a fővárost, kirándulnak a Dunakanyarba. Sarov elvtárs felkeresi egy elesett bajtársa sírját, amelyről fényképet készít, hogy elvihesse a messzi szovjet földön élő hozzátartozóknak. T. T. képzőművészeti és gyermekrajz-kiállítás nyílt a pártbizottság nagytermében. A gyermekektől mintegy négyszáz rajz érkezett, és abból kétszázat állítottak ki. A fekete hajú Kiss Mihály örömmel mondta: — Egy subaszőnyeg faliké- I pem került a kiállításra, mely bányászt ábrázol. Nagyon boldog vagyok, hogy sokan láthatják munkám. Szívesen készítek faliképet, jobban szeretem, mint a rajzot. Alig egy órával a kiállítás megnyitása után, már a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok művészegyüttese műsorának tapsolhatott a több száz egybegyűlt abonyi a tornacsarnokban. Magas művészi fokon, dallal, tánccal, hangszerszólókkal szerepelt, nagy-nagy sikert aratott a szovjet; együttes. Az abonyi bélyeggyűjtőkör hétéves múltra tekint vissza. t Az utóbbi fél évben már másodszor rendez színvonalas kiállítást. E második hétfőn nyílt meg, a felszabadulási ünnepségsorozat keretében. Tartalma az eseményhez kapcsolódott. Tizenöt gyűjtő mutatkozott be. A kiállítást Záborszky Árpád, a MABEOSZ kiállítást rendező bizottságának elnöke nyitotta meg. Dicsérő szavakkal szólt az abonyi bélyeggyűjtőkör munkájáról, a helyi ÁFÉSZ-ról, mint a kör gondoskodójáról és támogatójáról, Nagy Pál ez alkalomra készített emléklapjáról és a Heiling György tervezte alkalmi bélyegzőről. Fésű Béla budapesti kiállító anyaga a magyar—szovjet barátság, a felszabadulás bélyegzéseit és filateliai dokumentumait tartalmazza. Bárány Sándor sződi bélyeg- gyűjtő negyven éve hódol szenvedélyének, különösen a Dunakanyar, Petőfi és kora, valamint a Tanácsköztársaság témaköre érdekli őt. Ez utóbbival kapcsolatos anyaga látható a kiállításon. Urban Ferenc abonyi gyűjtőnek csaknem fél évszázada hobbyja a gyűjtés, szabadsága évről évre azzal telik, hogy az anyagot rendezi. Előfordult, hogy kórházi kezelése idejére k magával vitte, és a kórházban is foglalkozott vele. Annak idején, 1945-ben, harmadmagával alakította meg Szolnokon a bélyeggyűjtő kört, és 1946-ban, szovjet segítséggel, ők rendezték az ország első bélyegkiállítását. Az abonyi körnek 1967 óta tagja. Nagy Pál, az emléklap tervezője ezt mondta: — Első eset, hogy ilyen emléklapot terveztem. Munkahelyemen sokat foglalkoztam dekorációval, faliújság és tájékoztató táblák készítésével. Az emléklappal azt akartam kifejezni, hogy Abonyban november 4-én a legjelentősebb esemény az új felszabadulási emlékmű avatása volt. A lapnak erre kell emlékeztetnie itt és mindenütt, mindenkit. Kép és szöveg: Gyuráki Ferenc Somody György felvétele Múlt és jelen Hárman a felszabadítók közül Hírt visznek a barátságról
