Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-06 / 260. szám
4 •EST A JT) t Ear ei *Tjg/jr m K/úmatf 1974. NOVEMBER 6., SZERDA November 7. alkalmából Szovjet kulturális eseménysorozat Az UNESCO adatai szerint a világon a legtöbb könyvet a Szovjetunióban adják ki. A szovjethatalom évei alatt eddig több mint kétmillió-ötszázezer- íéle könyvet adtak ki, körülbelül 40 milliárd példányban. A Szovjetunióban jelenleg 235 kiadó majdnem 4000 nyomdaipari kombinátban, nagyobb és kisebb nyomdaüzemben jelenteti meg kiadványait, amelyeket 50 000 könyvesbolt és könyvpavilon hoz forgalomba. Ezt a hatalmas termést szemlélteti a hazánk legnagyobb, szovjet könyveket árusító könyvesboltjában — a Gorkij könyvesboltban' — •kedden megnyílt könyvkiállítás, Hanglemezek Hagyományosan minden év novemberében rendezik meg hazánkban a szovjet hanglemezheteket. Ez alkalomból hozzák forgalomba az év legérdekesebb szovjet lemezújdonságait. Az idei hanlemez- hetekre — amelyről Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója tartott Hazánkban egyébként rohamosan növekszik a szovjet komolyzenei lemezek népszerűsége. A szovjet hanglemezhetek november 30-ig tartanak. Plakátok A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából kedden a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Szovjet politikai plakátok 1917-től 1974-ig címmel nyílt kiállítás. A bemutatót, amelyen V. G. Szergejev, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója üdvözölte a vendégeket, a Moszkvai Állami Forradalmi Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza közösen rendezte. Megnyitó beszédében Esti Béla, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a két ország munkásmozgalmi múzeumai között mind rendszeresebbé és mind tartalmasabbá válik az együttműköforradalommal együtt született és kezdettől a párt hű segítője, agitátora volt. Fi lmfeszti vá l A szovjet filmek fesztiváljának nyitányaként kedden a Vörös Csillag moziban díszelőadáson mutatták be Mark Donszkoj rendező alkotását, a Nagyezsda című filmet. A nagy tetszéssel fogadott film vetítésén megjelent dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Kovács András Kossuth-dí- jas filmrendező, a filmművész szövetség főtitkára mondott beszédet. A díszbemutatón megjelent a szovjet filmdelegáció is: D. Sz. Szivolap, az Ukrán Állami Filmbizottság elnökhelyettese, Tamara Loginova, a Nagyezsda egyik szereplője és Mihail Gluzsszkij, a Monológ című film főszereplője. GÖDÖLLŐRŐL V endégszereplés Romániában A Gödöllői Agrártudományi Egyetem néptáncegyüttese kedden romániai vendégszereplésre utazott. Az együttes hét előadáson mutatja be műsorát. Táncosai fellépnek többek között Gyergyószentmik- lóson, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen. — A múzeumok ünnepi nyitva tartása. Az ország összes múzeumai november 7- én a szokásos nyitva tartási időben nyitva tartanak, 8- án valamennyi múzeum zárva lesz. — Nyolcadikosok klubja. Ceglédbercelen tervet dolgoztak ki az ifjúsági klub munkájának fellendítésére. Ennek egyik lépéseként az általános iskola tanulóiból megszervezik a nyolcadikosok klubját azzal a céllal, hogy így is biztosítsák az ifjúsági klub utánpótlását. dés. , ,, , ,, .... , V. G. Dólinszkaja, a Moszksajtotajekoztatot kedden a Vo- ; vai Központi Forradalmi Mú- rosmarty téri kultúrpalotá- | zeum osztályvezetője, a kiállí- ban — elsősorban a sokszínű- tás rendezője arról szólt, hogy ség jellemző. I a szovjet politikai plakát a Utoljára a közönség előtt — három balettel Harangozó-koreográfiák felújítása az Erkel Színházban CEGLÉD, Szabadság NOVEMBER 7-TÖI, NOVEMBER 13-IG 7—10: Nagyezsda ' 11—13: Játszd újra, Sam! CEGLÉD, Kamara 7—10: A szarvassá vált fiúk 11—13: Illumináció NAGYKŐRÖS 7—10: Játszd újra, Sam! 11—13: Nagyezsda SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS 7: Az emir kincse 8—10: Az édes szó: szabadság I—II. 11—13: A Pendragon legenda 7: Nincs idő 8—10: Alfredo, Alfredo 11—13: A szarvassá vált fiúk 7: Tiszta égbolt 8—10: Ljubov Jarovaja 11—13: Ordasok között 7: Nincs idő 8—10: Az Olsen banda nagy fogása 11—12: Érintés*» 13: Miéi néni két élete DUNAHARASZTI 7— 9: A fej nélküli lovas 10—12: Ruszlán és Ludmilla I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAl 7— 9: Az ördög atamánja 10— 11: Vadállatok a fedélzeten 12— 13: Huszárkisasszony 7: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 9—11: Menekülés I—II. 13— 14: Az utolsó völgy* 7— 8: A legutolsó nap 9—10: Égő hó 11— 12: Te és én 7: Kezed melegével S— 9: Volt egyszer egy zsaru 10—11: Közelharc férfiak és nők között KISTARCSA 7— 9: Ruszlán és Ludmilla I—II. 10—12: Fogadó a Törött Patkóhoz MONOR NAGYKATA POMAZ PILISVORÖSVAR RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS 7: A béke első napja 8: Alba Regia 9: Felszabadítás IV—V. 10: Honfoglalás I—II. 11: Bajtársak voltunk 12: A harangok Rómába mentek 13: Három csillag 7—10: Solaris I—n. 11: Budapesti tavasz 12: Talpalatnyi föld 13: A tizedes meg a többiek 7— 9: Fogadó a Törött Patkóhoz 10: Szállnak a darvak 11: Tiszta égbolt 12: Ragyogj, ragyogj, csillagom 7— 9: Égő hó 10— 11: Legenda 12—13: Az emir kincse 7: Föltámadott a tenger 8— 10: Ki megy a nő után? 11— 12: Idegen a cowboyok között I—II. 7: Szállnak a darvak 8: Tiszta égbolt 9: Ragyogj, ragyogj, csillagom 10— 12: A fej nélküli lovas 7: A kétarcú felderítő 8: Szállnak a darvak 9: A Bosszúállók újabb kalandjai 10: Emberi sors 11— 13: Az édes szó: szabadság I—IL •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jő szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT A váratlanul elhunyt Harangozó Gyula a magyar balettnek nemcsak kimagasló egyénisége, hanem jóformán megteremtője, megalapozója volt. Az ő több mint három évtizedes munkásságának eredményeként alakult ki az Operaház balettegyüttesének sokoldalú repertoárja, jelenlegi magas művészi és technikai színvonala, amellyel felsorakozhat a világ jelentős társulatai mellé, s méltóképp reprezentálhatja a balettművészet legújabb törekvéseit is. Harangozó munkássága Bartók művészetével rokon; a klasszikus balettbe olvasztotta a néptánc elemeit, olyan szintézist hozva létre, mint zenéjében Bartók. A csodálatos mandarin első színpadi verziója. Bemutatóját 1941- ben a hatóságok megakadályozták. Csak 1945-ben került színre a mű: A csodálatos mandarin lilSü-ban elkészült második változata s a két évvel később újjáalkotott A fából faragott királyfi itthon, majd az egyre gyakoribb külföldi turnék során több mint tíz évig reprezentálta a jellegzetesen magyar és európai szintű modem balettművészetet. Három darabjának felújítása — utolsó munkája — szerencsés választás volt; Harangozó legigazibb műfaja az egyfelvonásos balett volt. Egyéniségének, alkotó fantáziájának különböző irányzatait képviselik. A Furfangos diákok az egyik legsikerültebb, egyben legjellegzetesebb Harangotó-mű. A Farkas Ferenc zenéjére készült balett szövegkönyvét Oláh Gusztáv írta, Jókai Mór Debreceni lunátikus című elbeszéléséből. A darab lehetőséget nyújtott a koreográfus minden erényének kibontakoztatására. Virtuóz csoporttáncok, áradó, lírai-idillikus kettősök, kitűnő népi humor és karaktertáncok lendületes váltakozásban. Jól egészítették ki a koreográfia hangulatát Fülöp Zoltán díszletei és Márk Tivadar jelmezei. Az első szereposztásban szépen oldotta meg feladatát Havas Ferenc és Kékesi Mária, jó karakteralakítást nyújtott Sipeki Levente, Barkóczy Sándor és Balogh Ágoston. A második előadás légköre felsza- badultabbnak, sikerültebbnek tűnt, Szőnyi Nóra és Erdélyi Sándor sugártó fiatalságával hamvas bájával, Forgách József nagyszerű táncaival, kedves figurájával, Koren Tamás és Zilahy Győző jó karakteralakításaival. A Seherezáde, az Ezeregyéjszaka romantikus meséire épülő klasszikus balett szintén jellegzetes régi nagy sikerű Harangozó-mű. Az egzotikus mesevilág és Rimszkij-Korsza- kov zenéje jó lehetőséget nyújt a színgazdag, érzelemdús ábrázolásra, s a stilizált keleties táncokra, középpontjában a nagy szerelmi kettőssel. Az első előadás címszerepét Szum- rák Vera dekoratív megjelenéssel keltette életre. Mélyebb, izgalmasabb volt a második előadáson Pártay Lilla alakítása. Az ifjú szerepében Nagy Zoltán férfias ereje tűnt ki. (ö vette át az első előadáson is a megbetegedett Dózsa Imre helyét.) A szultánt Barkóczy Sándor és Bozsó Árpád, a nagyvezírt Zilahy Győző és Petiid László alakították. A mű új szcenikai kivitelezése emelte a régi koreográfia értékét; Csikós Attila látványos díszletei és Gombár Judit dekoratív ruhái is hozzájárultak a darab sikeréhez. A Polovee táncok, amely eredetileg Borogyin: Igor herceg című operájának táncbetétje volt, egyfelvonásos balettként önállósult. Harangozó koreográfiája a sodró, lendületes zene által adott lehetőségek vjó kihasználása. Az első szereposztásban az Operaház két fiatalját, Metzger Mártát és Csamóy Katalint láthattuk. Számos nagy sikerű alakításuk után szinte energiapazarlásnak tűnt szerepeltetésük e darabban. Nagy Zoltán kitűnő alakítást nyújtott a polovee harcos markáns szerepében. Hiánytalanul oldották meg feladataikat a második előadás szólistái, Sebestény Katalin, Nagy Katalin és Sterbinszky László is. Az előadás Oláh Gusztáv eredeti díszleteit és Márk Tivadar jelmezeit használta fel. Érdemes megemlékezni a balettkar teljesítményéről mindhárom műben. Az együttes tagjai zömmel fiatal művészek. Számukra — akik nem dolgoztak együtt Harangozó Gyulával — új feladatot jelentett stílusának, koreográfiái gondolatainak elsajátítása. Az együttesből és a szólisták közül is azok tudták legjobban megjeleníteni ezt a stílust, akik a régebbi előadásoknak is szereplői voltak. Hamala Irén elsőrangú betanító munkája nyomán csiszolt, egységes produkciókat élvezhettünk, ám hiányzott az előadásból Harangozó Gyula személyes jelenléte, egyéniségének varázsa, amelytől ezek a művek olyan sajátos, egyéni légkört kaptak. Kulturált, stílusos zenei élményt adott a két előadás karmestere, Fráter Gedeon és Pál Tamás. Korda Agnes HETI FILMJEGYZET Monológ Jelenet a Monológ című filmből A cím: szovjet filmek fesztiválja, többet ígér, mint az a három új és két felújított produkció, amelyet november 7-től a mozikban bemutatnak. (Lengyelországban például 10 premier lesz ebbőd az alkalomból !) Erről ne is szóljunk többet. Inkább vegyük sorra magát a műsort! A legrangosabb kétségtelenül Ilja Averbah rendező Monológ című alkotása. Több sajtóismertetés előzetesen arról tudósított, hogy ennek alapvető mondanivalója a szeretet győzelme a sérelmeken. Ez így kétségtelenül nagyon szépen hangzik, Jevgenyij Gabrilovics, a forgatókönyvíró azonban ennél lényegesen többet kívánt mondani. Tudós hősének (Szretenszkij akadémikusnak) elmagányosodása ugyanis a terebélyes gondolati magból kinövő cselekménysorok csupán egyik motívuma. Jelentős motívum, de a film nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy a hivatás meg a magánélet úgy ötvöződik benne teljes egésszé — sorssá —, hogy egyik sem kerekedik a másik fölébe. Szretenszkij ugyanis máskülönben sikeres ember (a tudományban), de mindez nem elégíti ki. Ez a a kielégületienség az alkotó ember kielégületlemsége, s csak oly módon kap orvoslást, hogy a nyugalmas hétköznapok megszokott rendjébe egy- szercsak betoppan egy fiatalember (Kotyikov), aki magával ragadja az idős akadémikust és lendületével, tettvágyával, megalkuvást nem ismerő céltudatosságával visz- szaadja számára az élet igazi értelmét. Mihail Gluzszkij, a főszereplő, ezt a bonyolult, egymásba szövődő érzésvilágot átélten és meggyőzően tolmácsolja. Remekül dolgozza ki a részleteket, s ezekből teljes ívet épít fed. Kerüli a pátoszt, stílusa a leghitelesebb egyszerűség. Marina Nyejolova, az unoka szerepében nemcsak kedves, üde jelenség, de ma- gávalragadó drámai tehetség is. Margarita Tyerehova (Szretenszkij leánya) sokszínű, vibráló egyéniség. Hja Averbah rendezése mind hangulatában, mind miliőrajzában, színészvezetésében élmény. Tálán csak a lassabb tem.póvételt kifogásolhatjuk, s egyJkét epizód publi- cisztíkusabb, nem ide illő felfogását. Nagyezsda Ha a Monológ a máról szód, az új, a szovjet emberekről, úgy Mark Donszkoj történelmi tablója, a Nagyezsda azt kívánja bemutatni — a mának — milyenek is voltak azok az emberek, akik az új világ alapjait teremtették meg fiatal korukban. A szándék érdekes! A deheroizálás- nak egy igen rokonszenves válfaja. Ugyanis nem szobrot rombol, hanam a legendák pózait lehántva emberközelségbe hozza az ifjú Lenint és Nagyezsda Krupszkaját. Donszkoj képességei, múltja vitathatatlan, helye ott a filmtörténetben. Sikerült is egyes jelenetekben elkerülnie a pátoszt, s egészében nyomon követni Nagyezsda szemléleti fejlődését, felnőtté válását, a munkásmozgalomhoz való------------------------------*----------A Váci ÁFÉSZ felvesz közgazdászokat, árucsoportvezetőt, áruforgalmi előadókat, továbbá a váci Földvári téri és o dunakeszi Fillér utcai ABC-boltokba szakképzett eladókat és pénztárosokat, a csővári 12. sz. kétszemélyes vegyesboltba boltvezetőt és helyettest, továbbá könyvelőket, készáruraktárosokat, leltározókat, portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezni lehet szóban vagy írásban, pályázatot és önéletrajzot mellékelve, az alábbi címen VÁC ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET 2600 Vác, Beloiannisz u. 3. sz Személyzeti Osztály. csatlakozását. A probléma azonban az;, hogy éppen a forradalmi jelenetek a korábbiakhoz képest nem adnak újat, nem válnak olyan imt gávalragadó erővé. mint amilyennek azt a fogatókönyv írói szánták. A Nagyezsda tehát ilyen módon két részre szakad, epizódokra hull. Érezhető az alkotóknak az a törekvése, hogy a nézőket érzelmeiknél ragadja meg a cselekmény, mégis a végeredmény nem több aá átlagnál. Az ami megmarad': a halálraítélt forradalmárleány pillantása, a munkások és a diáklányok találkozása és az a finomság, ahogy Donszkoj Lenin meg Krupszkaja érlelődő vonzalmát kibontja. , A színészek közül Natalja Bjelohvosztikova (Nagyezsda) a rendezői koncepciót váltja valóra. Andrej Mjagkov (Lenin) ugyancsak szerepének közvetlenségét hangsúlyozza. Halló, itt Iván cár A hét harmadik bemutatója vígjáték. Leonyid Gajdaj, a műfaj elkötelezettje, a Halló, itt Iván cár filmrevitelé- vel azt a vonalat folytatja, amelyet az Ilf—Petrov adaptálásával (Tizenkét szék) kezdett. A történet — a Nemzeti Színházból sokaknak Iván, a rettentő címmel ismert — felfogásában némi szatírával megtűzdelt kellemes komédia. Hősei: napjainkban (és nem a Bulgakov által megírt korban) s Rettegett Iván idejében kalandoznak annak következtében, hogy egy feltaláló csodálatos masinája galibát okoz térben és időben. A színészgárda jó. Emeljük ki soraikból a címszereplő Ju- rij Jakovlevet és Alekszandr Gyemjanyenkót, (a feltaláló). Ábel Péter
