Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-05 / 259. szám

2 1974. NOVEMBER 5., KEDD A nagyszabású fel­újítási munkálatok befejeztével ismét be­népesült a moszkvai Vörös tér, Képünkön: hosszan kígyózó sor a Lenin-mauzóleum előtt. Vörös tér - november CSAK RÖVIDEN., egymás ellen a politikai cso­portokat. Cabanillas menesztése a jobboldal sikere volt, azt azonban már nem tudjuk, még mindig Franco kezeli-e a patikamérleget, vagy — ahogy sokan állítják — a vejeiből és háziorvosából, valamint né­hány falangista veteránból álló kamarilla. És azt sem tudjuk, a Caba- nillast követő távozások, elő­ször Irimo pénzügyminiszteré most pedig f Ordonezé — to­vábbi jobboldali nyomást je­lentenek-e vagy éppen a vi­szonylag liberális erők ellen- támadásának kezdetét? Itália Moro kísérlete Aldo Moro, a lemondott kor­mány ügyvezető külügyminisz­tere, akit Leone köztársasági elnök kormányalakításra kért fel, hétfőn folytatta ezzel kap­csolatos tárgyalásait. Miután a parlamenti pártok vezetőit és a gazdasági vezetőket meg­hallgatta, Moro, a felbomlott középbal koalíció pártjaival kezd megbeszéléseiket, annak megállapítására, vissza lehet-e állítaná legalább külső támo­gatás formájában — a közép­bal kormánytöbbséget. Első­inek a szociáldemokrata párt vezetőivel tanácskozott. A szo­ciáldemokratáik továbbra akadályozzák a középbal kor­mány helyreállítását és válto­zatlan erővel folytatják táma­dásaikat a szocialista párt el­len. A fegyveres erőiknél vég­rehajtott letartóztatások újabb súlyos problémával terhelték a kormányalakításra irányuló erőfeszítéseket. A baloldal sür­geti a tárgyalások meggyorsí­tását, hogy mielőbb megszűn­jék a kormányzati űr. Az OKP továbbra is a parlament fel­oszlatása és új választások ki­írása elleni tiltakozásra is 1 mozgósítja a tömegeket. Aranyat ér, kincseket siáüít AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS kü­lönleges Politikai Bizottságá­nak hétfői ülésén részt vettek a Béke-világtanács New York­ban tartózkodó küldöttségé­nek tagjai is. Romes Chandra főtitkár felszólalásában ismer­tette a BVT álláspontját a legfontosabb nemzetközi kér­désekben. A bizottság ülésén felszólalt Pethő Tibor, a Béke­világtanács tagja, a Magyar Országos Béketanács elnökhe­lyettese is. SANTIAGÓBAN letartóztat­ták Laura Allendét, a meg­gyilkolt chilei elnök húgát. HELMUT SCHMIDT nyu­gatnémet szövetségi kancellár tájékoztatta a Bundenstagban a koalíciós pártok vezetőit Szovjetunióban tett hivatalos látogatásának eredményeiről. A SZOVJETUNIÓBAN hét­főn a kozmikus térség további kutatása céljából Föld körüli pályára bocsátották a Koz­mosz—693 mesterséges holdat. A VENEZUELAI KOMMU­NISTA PÁRT V. kongresszusa hétfőn folytatta munkáját. LUBOMIR STROUGAL csehszlovák miniszterelnök november első felében Mah­mud Al-Ajubi szíriai minisz­terelnök meghívására hivata­los baráti látogatást tesz a Szíriai Arab Köztársaságban. HÉTFŐN RÓMÁBA érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, hogy részt vegyen a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete) ke­retében rendezendő élelmezési világértekezlet munkájában. HENRY KISSINGER ameri­kai külügyminiszter, aki reggel érkezett a jugoszláv fővárosba Bukarestből, délután megér­kezett az olasz fővárosba. IMMÁR a harmadik hetébe lépett a postássztrájk Fran­ciaországban. A SAIGONI nemzetgyűlés 50 tagja nyílt levélben köve- I telte Thieu elnök lemondását. I Ismét megvált tisztségétől egy tekintélyes spanyol politikus, ezúttal Francisco Fernandez Ordonez, az országos iparügyi intézet elnöke, önmagában ez a lépés nem keltene hazai és nem­zetközi figyelmet. De Ordonez néhány napon belül immár a harmadik ismert személyiség, aki távozik a politikai porond­ról, és ez már legalábbis jelzés­nek tekinthető. Ennek a porond­nak a titokzatosságára semmi sem jellemzőbb, mint éppen az, hogy e pillanatban nehéz lenne meghatározni ennek a jelzésnek a pontos politikai tartalmát. A múlt héten még valamivel könnyebb dolguk volt a megfi­gyelőknek. Akkor történt az az esemény, amely a távozások je­lenlegi láncreakcióját elindítot­ta. Akkor Pio Cabanillas Gallas tájékoztatásügyi és idegenfor­galmi miniszter vált meg tiszt­ségétől. Cabanillas neve jelkép volt Spanyolországban. Elsősorban ő testesítette meg az „óvatos nyitás” koncepcióját — már­mint azok közül, akik egyálta­lán megmaradhattak vezető pozíciókban. Cabanillas sajá­tos módon éppen a portugál példával érvelt. Híres figyel­meztetése: a szomszédos ibé­riai országban fél évszázados illegalitás után éppen azért léphetett olyan erővel po­rondra a Portugál Kommunis­ta Párt, mert a rezsim soha semmiféle engedményre nem volt hajlandó. Többször is megesett, hogy a belügyminiszter betiltott va­lamit és Cabanillas viharos kormányülésen vagy éppen te­lefonon, elhatározása megmá- sítására bírta kollégáját. An­nak, hogy ezt megtehette, egy olyan jelenség volt az oka, mit Hispániában a Pardo-pa- lota patikamérlegének,, nevez­nek. A Pardo Franco reziden­ciája és az agg diktátor jól értett hozzá, hogy kijátssza ÉPÜL A BAM Épül a Bajkál—Amur vasút­vonal. Nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy vala­milyen formában ne jelennék meg tudósítás a munkákról. Újabb kilométerek, _ újabb akadályok legyőzésével fo­lyamatosan érkeznek a hí­rek a grandiózus építkeziésről. A BAM (már az első perctől kezdve így rövidítették a va­sútvonal nevét) ügyét, sike­rét jóformán mindenki sze­mélyes ügyének érzi a Szov­jetunióban. Az idősebbek olyan vállalkozáshoz hasonlít­ják, mint amilyen annak ide­jén a Donyec-medence meg­hódítása, a szűzföldek feltöré­se, vagy a krasanojarszki ví­zi erőmű megépítése volt. A Komszomol — híven a hagyo­mányokhoz — védnökséget vállalt az építkezésért. Fia­talokból álló brigádok szá­zai, ezrei lepik el a kijelölt szakaszt, hogy" megvalósítsák közös céljukat, felépítsék a BAM-ot. Néhány adat a Bajkál— Amur vasútvonalról: 3150 kilométer hosszú lesz; a tel­jes távolságon 1982-ben robog végig az első vonat. Uszty-Kut, Nyizsnyeangarszk, Tindinszkij, Komszomolszk na Amuré lesznek a fontosabb állomásai. Az új fővonal 180—500 kilo­méterre északra halad majd a már működő Traiszszibériai Vasúttól. A teljes pályaszakasz hegyes, dombos, tajgás vidé­keket szel át, amelynek két­harmad része az örök fagy birodalma. Az út egy része la­vinaveszélyes, nyugati szaka­szán 7—9 erősségű földrengé­seket is észlelnek. A Bajkál—Amur vasútvonal építését indokolja és sürge­ti, hogy Kélet-Szibéria és a Távol-Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a Szovjetunió gazdasági vérkeringésében. A geológusok már évtizedek óta tanulmányozzák az északi te­rületek, Irkutszk, Csiba Bur- jatija és Habarovszk körzetét. Az eddig ritkán lakott, vagy éppenséggel lakatlan területe­ken sok ásványkincslelőhelyet tártak fel, amely Kelet-Szibé- ria és a Távol-Kelet nyers­anyagforrásának széles pers­pektíváját vázolja fel. Az ed­digi ismeretek szerint minden feltétel adott olyan hatalmas bányák megnyitásához, mint a kurszki anomália, a hatal­mas vasérclelőhelyek, vagy a donyecki szénmedence. De csak a vasútvonal megépítésével fémek hozzá az igen ritka ás­ványi kincsekhez, teremtődik meg dúsítókombinátok, fém- kohászati üzemek és más ipa­ri létesítmények megépítésé­nek a feltétele. Az ipartele­pítés következtében megválto­zik a vidék arculata is, új városok, települések nőnek ki a földből. * Milyen ásványkincseket is­mernek ezen a vidéken a geo­lógusok? Első helyre kívánkozik az Észak-Burjátiában található undokán! rézlelőhely. Hatal­mas. nagy réztartalmú réte­gek vannak ott, amelyeket a részletes feltárások után kül­színi fejtéssel is kitermelhet­nek. A geológusok eddig a le­lőhelynek csak egy részét vizsgálták meg. Annyira gaz­dag, hogy máris érdemes oda kombinátot telepíteni. Ugyan­akkor további számottevő készleteket is sejtenek, de azo­kat csak akkor tárják majd fel, amikor az undokain bányát megnyitották. A földkéreg kutatói úgy vélik, hogy az érckészletek egész medencét alkotnak, tehát nem túlzás, hogy Kelet-Szibériáról, mint hatalmas réztartalékok kör­zetéről beszéljünk. Dél-Jakutiában, Aldan kör­nyékén vasércmezőket ta­láltak, gazdagságukat 1,5 mil­liárd tonnára tartják. Az érc jó minőségű: vastartalma több mint 40 százalékos. Máris fel­készültek három lelőhely ki­aknázásához. Ebben az öve­zetben van a gyeszovi, va­lamint a tit-ergini vasérokész- let is, amelynek létezéséről először az ötvenes években szereztek tudomást. Most azo­kat is tanulmányozzák, s pon­tosan meghatározzák az érc­mennyiséget. Közvetlen köze­lében kokszolható szén hatal­mas lelőhelyeit tárták fel. A bányászati feltételek rendkí­vül kedvezőek, ugyanis a szén külszíni fejtéssel elérhe­tő. Pl. Csulmn mellett a szén­réteg vastagsága a 30 métert is eléri. A két ásványkinccsel kedvező alap teremtődött új, hatalmas fémkohászati bázis létrehozásához, amely világ- viszonylatban is számottevő lenne. A Bajkál—Amur vasútvonal mentén méreteiben és minő­ségében egyedülálló azbeszt­előfordulásokra is bukkantak. A lelőhely olyan minőségű nyersanyagot tartalmaz, amely megfelel a textilipari feldol­gozás követelményeinek. A keleti körzetekben — különö­sen a Bajkál-tó és az Amur mellett már régóta bányász­nak aranyat. A földtani kuta­tómunkák kiterjesztésével az aranyérc-előfordulások nagy­sága kiterjeszthető, s újabb ipari létesítményeket épít­hetnek feldolgozásukra. A már ismert ásványi elő­fordulások Korántsem merítik ki a terület nyersanyag-poten­ciálját. A geológusokra további megfeszített munka vár, hogy a vasútvonal mentén és a kapcsolódó körzetekoen is fel­tárjak a hatalmas lelőhelyeket. A Bajicál északi részé nagy polifémlelőheiyeket ígér. Also- Angarszk környékén szulfit— réz—nikkel érceket gyaníta­nak. A vasútvonal mentéin ke­letre, Csat és Olakminszk kör­nyékén vasszerű kvarcitot ta­láltak, feltételezik, hogy a föld mélye legalább annyi érckincset rejt, mint a kursz­ki mágneses anomália. A geo­lógusok arra következtetnek, hogy ezen a vidéken molib- dén_, wolfram-, bauxit-előíor- dulásokat is találnak más rit­ka elemekkel együtt. A haba- rovszki körzetoen foszfor-elő­fordulásokat találtak. Es ter­mészetesen kedvező távlatai vannak az olaj- és gázkuta­tásnak, -feltárásnak is. Sok tudós szerint egész Szibéria alatt szénhidrogéntenger talál­ható. A BAM építése, amint a felsoroltakból is kitűnik, nagy hatással lehet majd az eddig még jószerivel ismeret­len vidék gazdasági fejlődé­sére 3200 kilométer hosszú­ságban, és mintegy 300—400 kilométer szélességben. Az ebbe a zónába tartozó több mint egymillió négyzetkilomé­ter terület a Szovjetunió föld­területének egyötöde. A vasútvonal gazdasági je­lentőségét értékelhetjük más oldalról'is. Nagyon fontos sze­repet tölt majd be az átmenő­forgalomban. A szovjet—japán árucsere-forgalom a múlt években átlag 30—35 száza­lékkal növekedett. Hasonlóan dinamikusan fejlődnek a szov­jet külgazdasági kapcsolatok Ázsia más országaival is. Az eddigi szállítási vonalak ma már nem tudnak lépést tar­tani a kívánalmakkal. Ha fi­gyelembe vesszük a Szibéria és Távol-Kelet fejlesztésére kidolgozott közös terveket, még inkább • „aranyat” ér a Bajkál—Amur vasútvonal. Faragó András Nyugat-Németörszágban továbbra is széles körben taglalják a legmagasabb szintű szov­jet—nyugatnémet tárgyalások eredményeit. A politikusok, közéleti személyiségek, szem­leírók többsége egyet ért abban, hogy a moszkvai csúcstalálkozó fontos politikai esemény volt, új kedvező távlatokat terem­tett a két ország egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködéséhez, ahhoz, hogy együttes erőfeszítéseket tegyenek Európa és a világ békéjének megerősítése érdekében. Különösen elüt ettől az általános hang­nemtől az a nyilatkozat, amelyet Franz Jo­sef Strafiss, a Keresztény Szociális Unió (CSU) alelmöke adott a Welt am Sonntag című lapnak. A nyugatnémet ultráknak ez a vezetője azon háborog, hogy őt — úgy­mond — „alaptalanul” vádolják revansiz- mussal. Valóban, Moszkvában a szovjet—nyugat­német tárgyalások során Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — hangsúlyozva, hogy ma már nem a múlt erői határozzák meg az NSZK politikáját — megjegyezte: a Szovjetunió és az NSZK új kapcsolatainak kialakítása tá­volról sem egyszerű dolog. Ezzel kapcso­latban rámutatott, hogy e kapcsolatok ki­alakulását időnként még bonyolultabbá te­szik annak a politikának maradványai, amelynek semmi köze az idők általános szelleméhez, s hogy , Nyugat-Németország- ban még érződik az olyan erők befolyása, amelyeknek semmi közük a mai Európa ál­lami és társadalmi realitásaihoz, és amelyek­nek gyökerei a távoli múltba nyúlnak. Hogy melyek ezek az erők, az közismert: éppen a nyugatnémet ellenzék jobbszárnya, amelyben Strauss játssza az egyik fő sze­repet, lép fel az európai enyhülés ellen és — bár eredménytelenül — megpróbálja be­feketíteni Bonn úgynevezett keleti politi­káját, igyekszik árnyékot vetni az NSZK és a szocialista országok együttműködésére, ’ mesterséges akadályokat emelni az euró­pai biztonság és együttműködési értekezlet sikeres befejezésének útjába. A Szovjetunió, amely óriási erőfeszítése­ket tesz azért, hogy Európa a konfliktu­sok és a viszályok kontinenséből a tartós béke és az egyenjogú együttműködés föld­részévé váljék, mindenkor leleplezte és a jövőben is leleplezi az enyhülés minden rendű és rangú ellenfeleit. Ez annál is fon­tosabb, mert azok, akik Strausshoz és hí­veihez hasonlóan objektíve megtagadják a béke politikájának támogatását, kardos­kodnak az ellen, hogy Európában megho­nosodjanak a jószomszédság és az együtt­működés elvei, akarva, nem akarva, erősítik azokat a negatív politikai tendenciákat, amelyeket a revansizmus, a militarizmus erősödése kísér és amelyek közvetlen ve­szélyt teremtenek a békére és a népek biz­tonságára nézve. Nyíltan ki kell mondani, azok a nyugatné­met politikusok, akik Strausshoz hason­lóan az idők szavával ellentétesen cselek­szenek és továbbra is a külső militarista és revansista programokra teszik a tétet, végső fokon kívül rekednek a mai politikai élet szféráján, amelyet a békére — és nem a szembenállásra és a háborúra — irányuló tendencia határoz meg. Budapesti raktárunkban a műtrágyák és növényvédő szerek csoportjába tartozó árucikkeket November 18-tól 30-ig leltározzuk Felhívjuk t. vevőink és szállítóink figyelmét, hogy a leltár idején szünetel az árukiadás és az áruátvétel. r _r r PE ST NOGRAD KOMAROM MEGYEI MEZOGAZDASAGI ELLÁTÓ VALIALAT Budapest XV., Cservenka M. u. 107. Spanyolország A Pardo-palota patikamérlege Strauss

Next

/
Thumbnails
Contents