Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

rvÄÄ#«n 1974. NOVEMBER 26., KEDD RKP XL kongresszus A Központi Bizottság beszámolója Az- RKP XI. kongresszusá­nak első napján Nicolae Ceau­sescu főtitkár ismertette a Központi Bizottság beszámoló­ját a X. kongresszus óta vég­zett munkáról. Megvonta az elmúlt 30 év tevékenységének mérlegét, Nicolae Ceausescu hangsúlyozta, hogy az RKP teljesftette vállalt küldetését, eredflfenyesen vezette a har­cot az ország forradalmi átala­kításáért. t A nemzetközi helyzetről szólva az RKP főtitkára kije-, lentette: a kapitalista rend­szer válsága új szakaszának kezdetén állunk. A nemzetközi kapcsolatokban fennálló sú­lyos helyzet ellenére is létez­nek olyan haladó erők, ame­lyek képesek elejét venni egy új világháborúnak. Ennek ér­dekében szükségszerű a nép­tömegek harcának fokozása valamennyi országban. Hangsúlyozta, hogy Romá­nia nemzetközi tevékenységé­ben következetesen előtérbe helyezte az együttműködé­si kapcsolatok fejleszté­sét az összes szocialis­ta- országgal. „Nagy megelé­gedéssel szeretném hangsú­lyozni ez alkalommal is kap­csolataink fejlődését a Szov­jetunióval, amely első helyen áll Románia gazdasági, együtt­működési külkapcsolataiban. A szocialista Románia elhatá­rozása, hogy továbbra is tel­jes határozottsággal tevékeny­kedik a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával váló kapcsola­tok fejlesztéséért. „Sorra véve a szocialista országokat, az RKP főtitkára kijelentette: „Gyors ütemben, fejlődtek or­szágunk kapcsolatai a Magyar Népköztársasággal, s elhatá­rozásunk, hogy továbbra is szilárdan cselekszünk a párt­jaink és népeink közötti együttműködés fejlesztése irá­nyában. Nicolae Ceausescu meleg szavakkal méltatta a román—kínai kapcsolatok je­lentőségét. A beszámoló méltatja a fej­lődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal kialakított kapcsolatok fontosságát is és állást foglalt ezek továbbfej­lesztése mellett. Hangsúlyoz­za az európai biztonsági kon­ferencia fontosságát és ál­lást foglal amellett, hogy annak harmadik szakaszát legfelsőbb szinten rendezzék meg. Beszéde második részében Ceausescu a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal foglalkozott, ismertette az 1976—80-as ötéves terv főbb előirányzatait. Kissinger Pekingbe érkezett Hétfőn délután négynapos látogatásra Pekingbe érkezett Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, az amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója. A vendé­get, aki most jár hetedszer Kínában, a főváros repülőte­rén az éppen két hé; ü ezelőtt beiktatott új külügyminiszter, Csiao Kuan-hua fogadta. Kis- singert hétfő délután egy pe­kingi kórházban fogadta Csou En-laj miniszterelnök. GYORSHÍRBEN jelentették a hírügynökségek, hogy egy New York-i kórházban hétfőn 65 éves korában, gégerákban meghalt U Thant,, az ENSZ volt főtitkára. Leonyid Brezsnyev Ulánbátorban % A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hurál Elnöksé­gének és a Mongol Népköztár­saság minisztertanácsának meghívására hétfőn Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak vezetésével a szovjet párt- és kormányküldöttség Ulánbátorba érkezett, hogy részt vegyen a Mongol Népi Forradalmi Párt III. kongresz- szusa és a Mongol Népköztár­saság kikiáltása 50. évforduló­jának ünnepségein. A repülő­téren a küldöttséget Jumzsa- gijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi íjárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek elnöke és más mongol ve­zetők fogadták. CSAK RÖVIDEN... AZ ENSZ főtitkárának meg­hívására hétfőn New Yorkba érkezett a KGST küldöttsége, hogy részt vegyen az ENSZ- közgyűlés 29. ülésszakának munkájában. A küldöttség ve­zetője Nyikolaj Faggyejév, a KGST titkára. HÉTFŐN angol nagyiparo­sokból és pénzemberekből ál­Az MSZMP KB levélben üdvözöl le a kongresszust . t A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar nép nevében elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait tolmá­csolta a Román Kommunista Párt XI. kongresszusának, minden román kommunistá­nak a szomszédos baráti Roe mán Szocialista Köztársaság népeinek. A Román Kommunista Párt XI. kongresszusára olyan idő­szakban kerül sor — néhány hónappal Románia felszaba­dulásának 30. évfordulóját kö­vetően —, miikor nemcsak a X. kongresszus óta eltelt években végzett szocialista építőmunkáról számolhat be, hanem összegezheti az új tár­sadalom fejlődésének három évtizedes útján elért eredmé­nyeket is — hangsúlyozza töb­bek között az üdvözlő levél. — Nagyra értékeljük és üdvö­zöljük a szocializmus sikereit Romániában. Népeinket sok évszázados múlt, legjobbjainkat közös történelmi harcok és hagyo­mányok kapcsolják össze. A Szovjetunió felszabadító har­ca, amely bátorította a ro­mán és a magyar antifasiszta erőket is, teremtette meg azo­kat a feltételeket, amelyek le­hetővé tették, hogy új kor­szak: a szocialista együttmű­ködés és barátság korszaka kezdődhetett meg országaink kapcsolatában. A Szovjetunió­nak, a fasizmus feletti győze­lem fő erejének köszönhetjük mindenekelőtt nemzeti füg­getlenségünket és szuverenitá­sunkat, amelynek alapján erő­södik szocialista államaink in­ternacionalista összefogása a Varsói Szerződés szervezeté­ben, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, széle­sednek kétoldalú kapcsolata­ink. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság népei ma együtt me­netelnek az emberiség hala­dásának élvonalában a többi szocialista országgal, a nem­zetközi munkásosztállyal, a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, a haladó, békeszerető erőkkel. A levél kifejezi, hogy ba­rátságunk és együttműködé­sünk kiterjed az élet szinte minden területére. Ez mindkét ország, testvéri népeink javát szolgálja. Barátságunk tovább­fejlesztésének záloga, hogy országainkban a munkásosz­tály, a dolgozó nép a hatalom szilárd birtokosa, saját sorsá­nak formálója. Fontos tényező ebben a lenini nemzetiségi politika normáinak következe­tes érvényesítése és az a Szem­lélet, amely a nemzetiségeket élő hídnak tekinti a baráti szocialista országok között. Annak tudatában, hogy a munkásosztály, a szocializmust építő népek érdeke internacio­nalista, a magyar kommunis­ták a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek együttmű­ködésünk erősítései érdekében. Biztosak vagyunk abban, hogy a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa újabb fontos állomása lesz kapcsolataink, barátságunk erősítésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége el­mélyítésének. ló küldöttség érkezik a Szov­jetunióba Gordon Plemnernek, a szovjet—brit kereskedelmi kamara végrehajtó tanácsa elnökének vezetésével. J ASSZ ER ARAFATNAK, a PFSZ Végrehajtó Bizottsága elnökének vezetésével hétfőn a szovjet fővárosba érkezett a Palesztinái Felszabadítást Szervezet delegációja. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára elindult közel- keleti kőrútjára, amelynek el­ső állomása Damaszkusz. A KÖZÉP-EURÓPAI fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről a legközelebbi plenáris ülést november 28-án, csütörtökön tartják — jelentették be hét­főn délután Bécsben. DECEMBER 9-re összehív­ták az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága ülé­sét, melynek napirendje: „Az OKP' 14. országos kongresz- szusának ipégrendeaésé'. HABIB SÄTTI tunéziai kül­ügyminiszter hétfőn délelőtt közölte, hogy a British Air­ways légitársaság VC—10 tí­pusú repülőgépének négy pa­lesztin elrablója ' a reggeli órákban megadta magát és je­lenleg a tunéziai hatóságok őrizetében van. KONSTANTIN volt görög király, akiit 1967-ben a katonai junta hatalomra kerülése után fosztottak meg a hatalomtól, majd trónjától is, ma rádió- szózatot intéz Görögország la­kosságához a december 8-ra, az államforma eldöntésére ki­tűzött népszavazás alkalmá­ból. Etióp dráma Alig több mint 70 napig tartott Aman Audom tábor­nok „uralkodása” Etiópiában. Vasárnap váratlanul felröp­pent a hír: az addisz-abebai rádió közölte, hogy az ideig­lenes katonai tanács elnökét és néhány vezető > társát a volt császári rezsim bűnös vezetőivel együtt kivégezték. Arra lehetett számítani, hogy a császári rendszer le­fogott képviselői nem kerü­lik el sorsukat. De hogy ve­lük együtt sújtja a halál a hatalmon levő katonai ta­nács egyes vezetőit is, erre kevesen gondoltak. Igaz, arról nemcsak suttogtak jól érte­sült etióp körökben, hanem nyíltan is beszéltek — én a diákok körében értesültem ró­la —, hogy a százhúsz tagú katonai tanácson belül súlyos elvi ellentétek feszülnek. Kü­lönösképpen a testőrség — tízezer katonát számlál, ami tekintélyes erő —, a légierő és műszaki alakulatok tanács- beli képviselői jelentettek problémát a testületet vezető Aman tábornoknak. Radikális nézeteikkel, a diákok iránt tanúsított feltűnő rokonszen- vükkel, úgymond, sajátos vo­nalat képviseltek. Természetesen a katonai vezetés ezekről az egyre élesedő ellentétekről mély­ségesen hallgatott, szigorúan eltitkolta őket. Most azonban olyan drámai fordulat követ­kezett be, amely egyszeriben felrobbantotta a felhalmozó­dott feszültséget. A kérdés persze az: végül is kinek, vagy kiknek a paran­csára indultak el a volt csá­szári palota falai között hetek óta békésen álldogáló tankok, hogy a régi repülőtér köze­lében levő Aman Audom- villát elfoglalják. Az tény, hogy a tábornok- elnök tevékenységében a csá­szár trónfosztását követő hetek múltával bizonyos megtorpa­nás, elbizonytalanodás volt ta­pasztalható. Pontosan még ki nem derített okokból az á harci program, amely azt hir­dette, hogy elkerülhetetlen a földreform Etiópiában — át­alakult. Az alig két hete köz­zétett szövegekből már egy­szerűen „kifelejtették” a föld­reform fogalmát... Mindez persze csak némi adalék a tör­téntek hátteréhez. Talán fény derül majd arra is, hogy a katonai vezetésen belüli különböző frakciók kö­zött dúló személyi harc áldo­zata-e a volt tábornok-elnök és néhány társa, vagy más po­litikai elképzelések útját ke­resztezte. Tény az Is, hogy a tigre származású Amant törzsi alapon nem jő szemmel néz­ték á többséget jelentő amha- rák, akik a központi tarto­mány lakói. (Itt helyezkedik el a főváros is.) Most még nem tudni, kik mondták ki a halálos ítéletet Amanra. Egy azonban biztos: a világ öt legszegényebb or­szága közé tartozó Etiópia né­pe nem azt várja, hogy a szep­temberi Örvendetes fordulatot esetleg egymással marakodó katonák „meddő” vérengzései kövessék. Az évszázadok óta tartó feudális elnyomás alatt szenvedő etiópok igazi tavasz­ra várnak, olyan változásokra, amelyek a jobb életet biztosít­ják számukra. Valkó Mihály Mongol adatok és arcok A Mongol Népköztársaság az ázsiai földrész közepén helyezkedik el. Területe 1565 00G négyzetkilométer, lako­sainak száma 1 377 900. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása: 56,4 százalék munkás, illetve értelmiségi, 43,6 százalék mezőgazdasági dolgozó. Az ország fővárosa a 300 000 lakosú Ulánbátor. Mongólia a világ egyiki legmagasabban fekvő orszá­ga: a tengerszinttől számított átlagos magassága 1580 mé­ter. Időjárása, éghajlata is ennek megfelelő; a hőmérsék­let ingadozása a nappalok és éjszakák között 25 fok; az évszakok közötti legalacsonyabb és a legmagasabb hő­mérséklet különbsége a 90 fokot is eléri. Csapadékban igen szegény. Természeti kincsekben gazdag ország. A geológiai ku­tatások — mint a mellékelt térkép is mutatja —, sok­féle hasznos ásvány lelőhelyét tárták fel, s ezzel sok új iparág, a színes- és ritkafémek, a szén és kőolaj bányá­szata, az építőanyag-gyártás, a hő- és villamosenergia­ipar fejlesztése vált lehetővé. Az 1921. évi mongol népi forradalom gyökeres fordu­latot hozott a mongol nép történelmében. Az I. nagy hu- rálon (országgyűlés) eltörölték az alkotmányos monar­chiát, kikiáltották a* népköztársaságot (1924. november 26- án), elfogadták az első demokratikus alkotmányt és lét­re hozták a dolgozók hurálját, az új rendszer politikai alapját. — Az 1971—75-re szóló V. ötéves terv társadalmi- gazdasági feladatainak megoldására 37,9 százalékkaf nö­velik Mongóliában a népgazdasági beruházásokat. Ennek eredményeképpen az ipari termelés emelkodése 53—56 szá­zalékos lesz. Különösen nagy fejlődésre kerül sor az ál­lattenyésztés nyersanyagait feldolgozó ipari ágazatokban, az energetikai iparban és az építőanyag-gyártásban. A mongol ipar és mezőgazdaság sikeres fejlődése el­választhatatlan a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal folytatott sokoldalú együttműködéstől, amely el­sősorban a KGST közvetítésével valósul meg. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársa­ság között 1950-ben létesült diplomáciai kapcsolat. Rend­szeres a két ország párt- és állami vezetőinek kölcsönös látogatása, a szakiemberek tapasztalatcseréje. A Magyar Népköztársaság részt vesz Mongólia ásványi, kincseinek feltárásában, a lakosság egészséges ivóvízhez juttatásá­ban, az öntözéses növénytermesztés megvalósításában. Magyar segítséggel épül Ulánbátorban az évente 150—160 000 liter állati szérumot termelő biokombinát; Darhanban nemrég avatták fel az ugyancsak magyar szakemberek közreműködésével létesült húsüzemet. Sok mongol fiatal tanul a magyarországi egyetemeken és főiskolákon. Ha Mongóliára gondolok, elsősor­ban arcokat látok magam előtt. Kes­keny vágású, értelmes fekete tekin­teteket, széles arccsonttal, szemeket, amelyekben szüntelen csodálkozás lobog. Sok ezer éves világ változott meg körülöttük egyetlen emberöltő alatt. ★ Az első arcon azonban nem ég a kíváncsiság szikrája. Az első tekintet a magábazárkcizó fáidalomé. Egy arc a múltból. Nem tartozik hozzá név, legalábbis az úlánbátori forra­dalmi múzeum tablóján nem írják ki nevét. Az archoz, két kar tartozik és két láb — ezek bújnak át a lyu­kon, a kaloda falán Az arc tulajdo­nosát a Pogdc Gegen, az Élő Budd ­ha, az Egyházi, és Világi Nagyúr, a forradalom előtti Mongólia hűbér- ura ítélte valamilyen vétségért erre a büntetésre. Sorsa nem rendhagyó, inkább ti­pikus; A forradalom előtti Mongó­liában a kegyetlen lámaista vallás papjai uralkodtak tibeti eredetű ri­tuáléjukkal a pásztornép felett. Az elmaradottság, a nyomor, a tudat­lanság országa voll ez, ahol az egy­ház minden harmadik fiúgyereket besorozótt tagjai — valójában a fő­papság szolgaserege közé. A nomád pásztorok a természet, az egyház s a kínai kereskedők játékszerei voltak. Ha lázadni próbáltak, ha csak gondoltak rá, jött a kaloda. Nem tudom, milyen gondolatok rejtőztek a meggyötört ember homloka mö­gött. De ezekből a gondolatokból született végül is a mongol forrada­lom, a sok megkínzott nomád pász­tor lázadt sorsa Ullen, amikor meg­kapta Október üzenetét. ★ A másik arc egy pásztor fiának az arca — ami persze nem sokat mond, hiszen a puszta és a város között legfeljebb egy nemzedéknyi lehet a távolság ebben az országban. Olajos barna arc A. Monáé, a ma­gyar segítséggel épült szonginói bio­kombinát igazgatójáé. Beszédes arc. Elsötétül, amikor arról a kegyetlen télről beszél, amikor sziléi nyája odaveszett, mert a juhok nem tud­ták kikaparni a hó alól az él fel met. Igen, az nagyon nehéz esztendő volt, és ő akkor határozta el, hogy vala­mit tenni kell az állatok megmenté­séért, azért, hogy a mongol ember ne legyen kiszolgáltatva a természet­nek» Mona már a népi forradalom győ­zelme után született, tanulhatott, ál­latorvos lett. A biokombinát valójá­ban a legkorszerűbb nagyüzem, amely állati gyógy- és tápszereket készít. Elsőrendű feladata, hogy megteremtse a feltételeket a kor­szerű állattartáshoz. Ehhez egyfe­lől országszerte karámok kellenek, hogy legyen hol átteleltetni az álla­tokat, (Mongóliában hosszú a tél!), másfelől pedig megfelelő egészség- ügyi feltételeket kell teremteni. Mona szemében ott a szikra. Sok­millió állat orvosa lesz a hazánk se­gítségével épült üzemben. Az első forradalomban a mongol nép lerázta azt az igát, amely megakadályozta a társadalom ésszerű megszervezésé­ben. A második, a’műszaki, a tudo­mányos forradalom, amely ebben az országban az ember egyik legősibb foglalkozását, az állattenyésztést vál­toztatja meg, a természetet fogja majd kordába. ★ A gyereklány arcát csak az öreg­emberé mellett tudom felidézni ma­gam előtt. Izmos paripa nyergében feszít a lány, mellette nyugodt böl­csességgel ül a másik ménen a nagy időt megért öreg. Köröskörül embertömeg, tízezrek töltik meg a stadiont, ott a párt, a kormány minden vezetője, ott van Cedenbál, a Mongol Népi Forradal­mi Párt első titkára. A lányra és az öregre zuhognak a tekintetek, s a lovak nyaka fölé hosszú rudakon mikrofonok erdejét emelik a mai korszak mongol hírvivői, a rádióri­porterek. És akkor fölzeng, számomra ért­hetetlenül és mégis világosan az ün­nepi énekbeszéd, a ló dicsérete. Az öreg és a lány mondja. Egy szót sem értek, és mégis minden világos; a csodálatos mének szüleiről, nevelői­ről, legelőiről, lovasairól beszélnek; nincs ezeknél különb paripa a vilá­gon. S a győztes lovak fejére öblös tálból kumiszt öntenek, savanyított kaneatejet, a pásztorok italát. A lány arcára emlékszem. Sugár­zott az a tekintet, a mongolok leg­ősibb, legszebb versenyét, a lovas- versenyt a kislány nyerte Nádom ünnepén. A ceremóniát televízió közvetítette: a belterjes állattenyész­tés és a technika nem öli meg, lá­tom, a szép hagyományokat. ★ A költő arca töprengő. Csimid, aki már nem pásztorle­gendákat énekel, hanem folyóiratot szerkeszt. Mongólia, pásztorok országa, gon­dolod, és íme, költőkkel beszélsz, színigazgatókkal meg zenészekkel, akik Beethovent adják elő. Csimid nem csupán a mai mongol ember érzéseinek tolmácsa akar len­ni: legalább olyan fontos számára, hogy a világot közelebb hozza a ma már olvasó,, iskolázott mongol em­berhez. Ö fordította a Rómeó és Jú­liát, és a színházban óriási a siker. Ö fordított számtalan orosz klasszi­kust is mongolra. Legutóbbi mun­kája Madách: Az ember tragédiája. Ügy érzem, mondja Csimid, hogy ennek ^színműnek van mondaniva­lója a mongol ember számára. Ezért fordítottam nagy szeretettel és izga­lommal, ezért látogattam el Buda­pestre is, hogy még jobban megért­sem. Számomra azonban a ~ savaknál emlékezetesebb a költő arckifejezé­se. A masától értetődő szolgálat ter­mészetessége. s a rejtett öröm szik­rája a tekintetében: lám, ilyen közel vagyunk! Baracs* * Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents