Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1974. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A JÁRÁSI-VÁROSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG TÁRGYALTA Testnevelés és tömegsport TÖBB KÖZTERÜLETI JÁTSZÓTERET A járási-városi népi ellen­őrzési bizottság novemberi ülésén megjelent dr. Sátor Já- nosné, a Pest megyei NEB képviselője, Király Tamás, a városi pártbizottság megbízott osztályvezetője, Nagy Sándor, a városi KISZ-bizottság tit­kára és Potánszki Lászlóné, a szakmaiközi bizottság új tit­kára is. Jenes József NEB-elnök megnyitója után Sas Ferenc előterjesztette az általa veze­tett munkabizottság részletes jelentését a tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetének vizsgálatáról, melyet a múlt hónapban a Vác Városi Ta­nács Testnevelési és Sport- felügyelőségén, 12 oktatási in­tézményben, 7 vállalatnál', szövetkezetben és hivatalban, 6 sportegyesületben és 7 taná­cson tartottak. Az összefoglaló jelentés sze­rint az oktatási intézmények­ben a fennálló nehézségek ellenére is jól igyekeznek a testneveléssel, a tömeg­sporttal kapcsolatos ren­delkezéseknek eleget ten­ni. A falusi sportkörök állami pénzügyi támogatása nem ele­gendő, több helyen a tsz ad jelentős segítséget. A nagy sportegyesületek, például a Váci Híradás, a Vasas Sport­egyesület, elsősorban a minő­ségi, nem pedig a tömegspor­tot támogatják. A termelő üzemek, az adottságok ellené­re, a sportcélokra kevés ösz- szeget terveznek. A városi sportfelügyelőség, a tanácsok művelődésügyi osztályaival, a KISZ-szel, az MHSZ-szel, a szakszerveze­tekkel, a szakmaközi bizott­sággal együttműködve, meg­felelően végzi szervező- és propagandamunkáját, s ami­óta a városi tanács szakigaz­gatási szerveként működik, irányító munkája is hatéko­nyabb. Vácott a közterületi játszó­terek fejlesztése, korszerűsége nem megfelelő. Az új lakótelepeken hiá­nyoznak a tömegtestneve­lést szolgáló feltételek. A tömegsport, a tömegtestne­Válasz cikkünkre terítékre, és ebből 2—4 bikát lőnék külföldi vadászok. A 14-es bika nem azt jelenti, hogy 14 éves volt és annyi ágból állt az agancsa is. A szarvasbikát az agancsán lát­ható ágak számának megfele­lően nevezzük hatos, nyolcas, tizennégyes bikának. A há­rom-négy éves szarvasbika agancsa is lehet tizenkettes vagy tizennégyes, viszont az öreg bika (14 éves) is lehet tí­zes vagy nyolcas. Vannak bi­kák, melyek örqk életükre nyolcasok vagy tízesek marad­nak. Az ágak száma tehát nem függ össze a korral, az agancs általános képe azonban szoro­san összefügg az évek számá­val, és azokkal együtt fejlődik bizonyos ideig. A cikk szerint hegyes „szarvú” szarvasbikát is lőnek. A szarv a szarvasmarhafélék homlokcsontján hátrafelé haj­ló szaruképződmény. Ellentét­ben a kötőszövet eredetű, tö­mör aganccsal, a szarv bőrhám eredetű és üreges. A szarvas­bika fejét agancs díszíti még akkor is, ha az dárdás, „gyil­kos”. J 1974-ben életbe lépett az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal elnökének 290. sz. hatá­rozata, mely védetté nyilvání­totta az eddig vadászható vad­fajok közül egyebek között a vadmacskát is. tehát a rende­let értelmében nem szabad ir­tani a vadmacskát. A cikk második felét olvas­va. már-már azt gondoltam, talán nem is a magyar „va­dászéletről” van szó: Magyar- országon nem a VADERT-nek szállítjuk a vadat, hanem a MAVAD-nak. és nem a va­dásztársaságok feladata, hogy az erdőt tisztítsák, ritkítsák. Sukerck János Folyton virágzó körtefa A zebegényi erdészház kert­jében egy körtefa tavasz óta szüntelenül virágzik. Első ter­mését már régen elfogyasztot­ták. jelenleg is csupa virág, és érett, érő körtékkel telis­tele. velés helyzetének kedvező megváltoztatásához a létesít­mények számának emelése, s a nagyobb állami támogatá­son kívül, valamennyi szerv, intézmény, tömegszervezet együttes, összehangolt, jó mun­kája szükséges. A vita során Grécsi István­ná NEB-tag .nagymarosi pél­dát említett: a községben a művelődési központ 300 ezer, a sportmozgalom 70 ezer fo­rint évi támogatást kap; há­rom év óta ígérik az új sport­pálya megnyitását. Bodai László NEB-tag szerint köte­lezni kellene a gyárakat, üze­meket nagyobb összegű sportalap létesítésére. Dr. Zi- lay István NEB-tag örömmel fogadta a sportudvarok létesí­tésének gondolatát. Király Tamás hangsúlyozta, hogy a szakszervezet és a KISZ legyen jobban gaz­dája a tömegsportnak. Jakab Béla, a testnevelési és sportfelügyelőség vezetője, az első helyi kocogómozgalom eredményességéről beszélt. A népi ellenőrzési bizottság megköszönte Sas Ferencnek és a munkabizottság tagjainak az alapos, lelkiismeretes munkát, és elfogadta az előterjesztett javaslatokat, amelyek teljesü­lése további sportolási és mozgási lehetőséget nyújt a lakosságnak. P. R. 2601. Vác, Pf. 32. Köszönet, reménykedéssel A minap a Vácról Budapest— Nyugati pályaudvarra közleke­dő, 5 óra 30 perckor Vác-alsó megállóba érkező személyvo­nat megvárta az ugyanabban az időben érkező veresegyhá­zi személyvonat átszállni igyekvő, Budapest felé munká­ba siető utasait. Örömmel tapasztaltuk ezt, mert sajnos, az eseték többsé­gében a csatlakozó vonatot nem szokták megvárni. Köszönet az illetékéseknek, abban a reményben, hogy a jövőben is számíthatunk az átszállás lehetőségére. Herczeg János Vácduka Pályaválasztási kiállítás Alakuljanak ki a helyes arányok A szülök is keressék fel A megyei pályaválasztási hetek keretében kiállítást ál­lítottak össze a váci 204. szá­mú Kilián György Szakmun­kásképző Intézetben. A kiállí­tás megnyitóján megjelent Balassi István, a városi párt- bizottság osztályvezetője és Mogyorósi Kálmánná, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa is. Venesz Ernő, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője megnyitó beszédében szólt a pályaválasztás jelentő­ségéről, a kiállítás fontosságé­ról, arról az áldozatkész mun­káról, amelyet Szintai Már­ton igazgató vezetésével a szakmunkásképző tanári kara végzett a kiállítás, a pálya­választás sikeres megvalósítá­sában. A tizenöt szakmát bemutató kiállítást a beszéd elhangzása után birtokukba vették a vá­ros és a környező községek általános iskoláinak tanulód. Szakmai oktatók és ipari ta­nulók álltak a gyermekek ren­delkezésére, adtak felvilágo­sítást a kiállított, működő mo­dellekről, szemléltetőeszközök­ről, ismertették az iparitanuló­képzés feltételeit, rendszerét. A falakon elhelyezett táblák is tájékoztatták az általános iskolásokat a jelentkezés, kép­zés feltételeiről, a várható jut­tatásokról. A lányok főként a kötő-hur- koló, konfekciós szakma tab­A Kötöttárugyár termékbemutatója tő-hurkoló, konfekcióipari, víz­vezeték-szerelő és egyéb szak­mákat mutatunk be. A város és a járás általános iskoláit Az esztergályos szakma is érdekli a fiúkat Rózsavölgyi felvételei lóit, termékeit nézték nagy fi- | értesítettük, és kértük, hogy gyelemmel, a fiúk az autósze- relés, villanyszerelés működő modelljei iránt érdeklődtek. ★ Szintai Mártontól kértünk tájékoztatást a kiállítás cél­járól és az intézetben! okta­tás helyzetéről. — A kiállításon öntő. min- takészítő, villamos ipari, kü­lönböző lakatos, építőipari, kö­KEZZEL SZEDTEK Jól fizetett a cukorrépa A HÉT VÉGÉRE MINDET BETAKARÍTJÁK A rádi Oj Élet Tsz-ben Pá- pay György főmezőgazdásszai a szövetkezet cukorrépatáblá­ján találkoztunk, éppen a be­takarított termés szállítását ellenőrizte. — Hol tartanak az 58 hek­tár cukorrépa szedésében? — Befejeztük. A termés két­harmadát vagonba raktuk, és a hatvani, valamint a selypi cukorgyárba szállítottuk. A területen kint levő mintegy tízezer mázsa cukorrépa, fe­jezve és tisztítva, kupacokba rakva, elszállításra vár. — Hogyan takarították be? — Kézzel. Az újonnan vá­sárolt CB—1-es géppel több­ször megpróbáltuk szedését, de nem boldogultunk, ezért szövetkezetünk minden dol­gozóját a kézi szedésre össz­pontosítottuk. A kisegítő üze­mek munkásai, a műszaki és adminisztratív állománybeliek is kivették részüket ebből a nehéz fizikai munkából. A község általános iskolájának felsőtagozatos tanulói egy hé­tig segítettek, valamint két­száz katona is közreműkö­dött. A betakarító gépet köl­csönadtuk a nógrádkövesdi tsz-nek. — Milyen az átlagtermés? — Nagyon jó, a hektáron­ként tervezett 350 mázsát mintegy száz mázsával múlja felül. — Es az átvétel? — Nem panaszkodhatunk, a cukorgyárak mennyiség te­kintetében nem korlátoztak, amennyit beszállítottunk, annyit át. is vettek. A répa minősége, cukortartalma jó, ez'-t csak mintegy tíz száza­lékot vonnak le, mivel elég földes. — Mikor végeznek? — Naponta mintegy kétezer mázsát tudunk beszállítani. A répát a földről markológéppel rakjuk billenős platójú jár­műveinkre, és szintén géppel a vagonba, így e hét végére mindet útnak indítjuk. Rajki László a november 23-ig tartó kiál­lítást felső tagozatos tanulóik­kal nézzék meg. Az igények­nek megfelelően filmvetítést is szervezünk részükre a kiál­lítás idején, a filmek révén a különböző szakmákat ismer­hetik meg részletesebben. — Milyenekben várják a végzősök jelentkezését? — Főként az öntő szakmá­ban. Országos igényeket kell kielégítenünk, évente akár száz gyermeket is tudnánk ké- pezni. Az igények és a képzés feltételei adottak, de az idén csak 32 tanulót tudtunk fel­venni jelentkezés hiányában. Nagy szükség lenne szolgálta­tóipari szakmunkásokra, férfi- fodrász, cipész, villanyszerelő szakmákban. építőipariakra, bádogosra, ácsra, a hajógyár­nak konténerkészítő szerkezeti lakatosok kellenek. — Hogyan oszlanak meg a tanulni akarók? — Autószerelő szeretne lenül ni a jelentkezők háromnegyed réstze és szobafestő. A többi szakmára egyáltalán nem vagy nem elegendően pályáznak, pedig amíg a harmadéves autószerelő szakmunkástanuló ösztöndíja 300 forint, addig az öntőé az ezer forintot is meghaladja. ★ A kiállításnak is egyik fő célja, hogy a megfelelő ará­nyok kialakuljanak, a gyere­kek megismerjék és megsze­ressék a szakmákat már ötö­dik osztályos kortól. Nagyon egyetértünk az is­kola igazgatójának azzal a ki­jelentésével, hogy jó lenne, ha a gyerekek szüleikkel együtt keresnék fel a kiállítást. (r — ó) PALYASZELI JEGYZET Egy félidő remek játék nem elég a győzelemhez Ragyogó napsütéses időben kezdődött a Váci Híradás—Aj­ka NB III-as labdarúgó-mér­kőzés, és már a 2. percben ve­zetést szerzett a Híradás: Ond- rik átívelt a jobb oldalra, Pá­linkás két csel után beadott, Tóth I. fejese Bednárikhoz ke­rült, aki — kapásból — nagy gólt lőtt: 1:0. A 17. percben az ajkai kapus már verve volt, de Tóth I. lövését a kapu tor­kából Varró kivágta. Jobban, ötletesebben ját­szottak a váciak, a 23. perc­ben mégis gólhelyzetbe ke­rültek az ajkaiak, de Bre- zánszki lövése célt tévesztett. Egy perccel később Balogh be­cselezte magát csaknem az alapvonalig, és éles, szinte le­hetetlen szögből a hálóba lőtt: 2:0. A félidő előtt Fedor nö­velhette volna a gólok számát, de elkapkodta a lövést. Az 50. percben Tóth I. ki­tűnő labdát adott Fedornak, kinek lövése alig ment fölé. A 60. percben Bednárik a földön fekve mentett a kapu előteré­ből, majd Fedor—Bednárik összjáték után, Bednárik lövé­se ment kevéssel mellé. Né­hány játékoson a fáradtság je­lei mutatkoztak, s egyre bi­zonytalanabbá vált a hazaiak játéka. A 65. percben Drajkóék csak nézték, miképp szerzi meg a szépítő gólt az ajkai Bre- zánszki: 2:1. A gól serkentő­leg hatott a vendégekre, akik lelkesen, keményen játszottak, és a 73. percben egyenlítettek: a védelem ismételt megingásá­ból lőhettek kapura az ajkaiak, amit Drajkó kiütött Németh elé, aki kapásból, nagy erővel a kapuba lőtt: 2:2. Ezután heves, olykor-oly­kor szabálytalan játék követ­kezett, amit a játékvezető né­hány esetben nem helyesen ítélt meg. A váciak hiába pró­bálkoztak, már nem volt át­ütő erő a csatasorban a győz­tes gól megszerzéséhez. Ismét hangsúlyozottá vált ezen a mérkőzésen, hogy 90 percig tart a játékidő. A Hír­adás — első félideji jó küzdé­se után — a második félidő­ben fokozatosan hanyatlott, s néhány játékos érthetetlenül kapkodott, fegyelmezetlenül, sok hibával játszott, ami ismét egy pontba került, hazai pá­lyán. László Attila A lapunkban közölt cikkre érkezett levélből Idézzük: Nagyon kevés vadászattal kapcsolatos cikk, riport jele­nik meg az újságokban. Talán ezért, talán azért is, mert már csaknem 10 éve vadászok, ér­deklődéssel és örömmel kezd­tem olvasni a Váci Napló no­vember 1-i számában megje­lent, „Vadászélet” című írást. Örömöm nem tartott sokáig, s azt hiszem, azoknak a vadász­társaimnak sem, akik elé oda­került. A riportalany tiszteletre mél­tó vadászember, vadásztársa­sága is előkelő helyet foglal el nemcsak a börzsönyi va­dásztársaságok, hanem a me­gyeiek között is, és nem hin­ném, hogy abban a vadásztár­saságban úgy mennének a dol­gok, ahogy az a riportból ki­derül, továbbá biztos vagyok benne, hogy tájékozatlansággal nem a riportalanyt kell vá­dolni. A szerző — úgy gondo­lom — a saját gondolatait is papírra vetette, anélkül, hogy előtte alaposabban tájékozó­dott volna. A következőket jegyzem meg az írással kapcsolatban: A vadászidény nem decem­berig tart. A vadászati idé­nyekről, nem tévedés, hogy többes számot írtam, a vad- gazdálkodásról és a vadászat­ról szóló, 30/1970 (XII. 24.) MÉM sz. rendelet 15. paragra­fusának 2. bekezdése rendel­kezik, amely szerint szinte ahány vad, annyi a vadász- idény. Például a vaddisznó va­dászidénye egész évben, a szarvasbikáé szeptember 1-től január 31-ig tart. A fácán és fogoly vadászata nem novem­berben, hanem szeptemberben kezdődik. A cikk megállapítja, hogy a „vadászatokon általában nyu­gatnémet vadászok űzik a tró­feákat”! Ez nem igaz! Bizony­ságul hivatkozom a MAVOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága 1973. évi beszámolójára: 1973- ban Pest megyében a vadá­szati bevételekből a bérkilö­vésre 19 százalék jut, és eb­ben benne van a hazai bér­kilövésekből származó bevétel Is. A mi példánkat említve, nálunk egy évben általában 15 szarvasbika, továbbá körül­belül ugyanennyi özbak kerül Vadászélet — a maga módján

Next

/
Thumbnails
Contents