Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1974. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK TORVENYESSEGI FELÜGYELET Másfél év vizsgálatainak tapasztalatai Jobban gondoskodni a káderutánpótlásról A tanácstörvény és a szövetkezeti törvény, a gazdasági irányítás kialakult rendszeréhez igazodva, meghatározza az állami és szövetkezeti kapcsolatok eszközeit és módszereit. A szövetkezetek törvényességi felügyeletét a városi tanács végrehajtó bizottsága és termelésellátás-felügyeleti osztálya gyakorolja: a ceglédi hét ipari szövetkezetben, négy mezőgazdasági szövetkezetben, két mezőgazdasági társulásban és az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetben kétévenként komplex ellenőrzést, utóellenőrzést és célellenőrzéseket tart. A tavalyi és az Idei vizsgálatok tapasztalatairól tárgyalt legutóbb a végrehajtó bizottság, amelyekről Ébert József osztályvezető adott tájékoztatást. A vizsgálatok során megállapították, hogy a Cegléden működő valamennyi ipari szövetkezet rendelkezik jóváhagyott alapszabállyal, közgyűléseik és vezetőségeik* alapszabályszerűen tevékenykednek, a különböző bizottságok munkája azonban rendszertelen, feladataikat csak részben tudják ellátni. A szövetkezeti önkormányzás a törvény követelményeitől elmarad, ezért a gazdálkodás több ipari szövetkezetben nem éri el a maximális lehetőségeket, örvendetes, hogy minden ipari szövetkezetben kialakult a belső el-' lenőrzés rendszere, megtartják a munkavédelmi és tűzrendészeti előírásokat. A mezőgazdasági szövetkezetek és társulások alapszabályszerű testületi működése a közgyűlések és a részközgyűlések esetében biztosított. A különböző bizottságok tevékenysége nem eléggé tervszerű, gyakran rendszertelen. A mezőgazdasági társulásokban még sok kívánnivalót hagy maga után a belső ellenőrző tevékenység. A munkadíjazási rendelkezéseket és javaslatokat a szövetkezeti vezetők teljesítik, azok körül a vizsgálat nem állapított meg hiányosságot. A személyzeti munkát kielégítőnek találták a mezőgazdaságban, a káderutánpótlás biztosítására azonban az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani. Mindazt, ami a gépesítés és a kemizálás rohamos fejlődésének követelményeként elvárható, a balesetvédelemben és tűzrendészetben a mezőgazdasági szövetkezetek még nem tudják maradéktalanul biztosítani. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben az igazgatóság és a bizottságok működése rendszeres és alapszabályszerű, a nagy taglétszám és az egyes tagok minimális . érdekeltsége folytán azonban nem tartanak közREPÜLŐEPITŐ CEGLEDBERCELEN A Cobra lesi a negyvenegyedik Vadászgép makettok, légicsaták emlékére Pöttöm repülőgépek. Mint szelíd madarat, tenyéren lehet tartani őket. Makettok. Műanyag alkatrészekből állította össze valamennyit Halász József, a ceglédberceli községi tanács titkára, szabad idejében. Kedvét leli a kicsinyített másolatok elkészítésében. — Hogyan fér meg együtt a tanácsi munka és a makettozás? — Nagyon jól kiegészítik egymást — mondja Halász József. — A hivatali teendők után jólesik egy kicsit megfeledkeznem a minde'hnapok- ról, és pihentetőül másra terelnem a figyelmemet. Van. aki bélyeget gyűjt, vagy rózsákat nevel, én a repülőgépek kicsinyített mását készítem el, ez szerez örömet. — Ült már repülőgépen? — Egyszer. Sétarepülésen vettem részt, jó tíz évvel ezelőtt. — Mióta érdeklődik a repülőgépek iránt? — Gyermekkorom óta. Az első renülőt apám faragta nekem. Ő asztalosmester. A repülés mindig vonzott. Makettokat négy év óta készítek. — Hány gépe készült el? — Egyelőre negyven. Csak olyan géptípusokból áll a gyűjteményem, amelyek vadászgépként szelték a levegőt a második világháború idején. Műanyag alkatrészekből állítom össze valamennyit, s közben megismerkedem történetükkel, mindazzal, ami összekapcsolja őket a világtörténelemmel. A harci cselekre *nvek krónikájának ismerete is a makettozáshoz tartozik. — Magyarországon nem gyártanak repülőmakettokat Hogyan teremt lehetőséget az elemek beszerzésére? — Külföldre utazó ismerőseim segítenek, és cserepartnereim. — Nehéz egy-egy minigépet összeállítani? — Aki arra törekszik, hogy arányokban és színben megfelelő, pontosan kidolgozott példányokat készítsen, annak fáradságos, hosszan tartó munkájába kerül. — Vah-e gépe, amelyikre büszke? — Persze. Nagyon jól sikerült Kozsedov pilóta LA—7-es vadászgépének makettja. A pilóta 62 légi győzelmet ért el a németek ellen, a második világháborúban. — Min dolgozik jelenleg? — Poriskin Cobra gépét készítem. Poriskin szintén szovjet pilóta volt, és 56 légi győzelmet aratott. / — Van-e körük, csoportjuk a makettozóknak? — Budapesten, az AERO klub KISZ-védnökségével, 1973 őszén alakult meg a magyar műanyag-makettozók köre. Százötvenen vagyunk. Eddig elszigetelten, egymásról alig tudva dolgoztunk. Most a kör tagjai kiállításra készülnek, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A budapesti AERO klubban szovjet gépmakettokból rendezünk bemutatót. Mióta a klub létezik, cserére is több, jobb a lehetőségünk. A szakirodalmat is kölcsönözni tudjuk, melyet egy-egy klubtárs alapos munkával maga kutatott fel. A magyar nyelvű szakirodalom kevés, és makett sincsen itthon kereskedelmi forgalomban. — Ceglédbercelen akad-e még valaki, aki szintén rep- makettozással foglalkozik? — Igen. Kövesdi István. A községi művelődési házban, április 4-én. közös kiállításon mutatjuk majd be az érdeklődőknek munkáinkat. ülés István gyűléseket, a részközgyűlések formálisak. A gazdálkodás egyensúlyát az igazgatóság, a bizottságok és a függetlenített vezetők biztosítani tudják. Az állami törvényességi felügyeleti vizsgálat értékelését, a vizsgálati jegyzőkönyvet megkapták a szövetkezetek elnökei és az ellenőrző (felügyelő) bizottságok elnökei, azt valamennyi szövetkezetben mindkét testület összevont ülésen megtárgyalta, majd intézkedéseket tett a hiányosságok pótlására, és — szükség esetén — a felelősségrevonásra. Az utó- ellenőrzések során mindössze egy esetben kellett a szövetkezet mulasztása miatt az osztálynak határozatot hoznia. A szövetkezetek működésében egy és más ellenőrzésére nincs lehetősége az osztálynak, azonban azokat is rendszeresen figyelemmel kíséri. Az állami törvényességi felügyeleti munka szorosan kapcsolódik a politikai, érdekvédelmi, pénzügyi és igazságszolgáltatási szervek tevékenységéhez. A tanács fő törekvése ezekkel a szervekkel az együttműködés, egymás tájékoztatása, közös felmérések és ellenőrzések tartása. Ébert József elmondta, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlásának másfél évi tapasztalata alapján megállapítható: a város szövetkezeteiben fokozatosan érvényesül a törvényesség, és javul a testületi munka. A szövetkezetekben a törvényesség további érvényesülését a társszervekkeli szoros együttműködéssel, valamint a szövetkezeti tevékenység fokozott figyelemmel kísérésével kívánják elérni. Kőhalmi Dezső ABONYI KRÓNIKA A tervek elkészültek Fél éve üzemel az új kemence További korszerűsítés Abony' egyik fontos ipari üzeme a téglagyár, amely évtizedek óta jelentős szerepet tölt be a vidék építőanyag-ellátásában. A gyárban fél évvel ezelőtt új égetőkemencét helyeztek üzembe, mivel a korábbi balesetveszélyes és korszerűtlen volt. Nagy András üzemvezető elmondta, hogy az új kemence, a hatalmas, líj csarnokkal és a kiegészítő berendezésekkel, tartozékokkal húszmillió forintba került. A kemence hossza száz méter, egyszerre harmincnyolc úgynevezett kemencekocsi fér el benne, egy-egy kocsira 2700 téglát tudnak felrakni. Az automatikusán és kézzel egyaránt vezérelhető alagút- kemencében jelenleg napi 50 ezer, egy év alatt 25 millió darab téglát égetnek ki. A korszerűbb égetési eljárás azonban nem jár mennyiségi növekedéssel, a korszerűtlen nyersanyaggyártás miatt, ezért az elkövetkező években a nyersanyaggyártás javítása a cél. A tervek elkészültek, már a minisztériumban várnak a döntésre. Kivitelezésük 100—120 Rakodás a kemencekocsira. millió forintba kerül. Megvalósulás esetén a még meglevő nehéz fizikai munka minimálisra csökken. Gazdaságosabb lesz és a jelenleginek duplájára növekszik a termelés, de tovább javul a minőség is, mivel megszűnik a nyers tégla szabadtéri szárítása. A gyár kollektívája a közelgő pártkongresszus tiszteletére nyers- és égetett tégla többlet- termelésre tett felajánlást, a kedvezőtlen, esős időjárás azonban akkora károkat okozott, hogy a vállalás teljesítésére nem sok a remény: augusztusban például három nap alatt több mint félmillió nyerstégla ment veszendőbe. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Színjátszók sikere Fellépésre készül a népi együttes Az abonyi művelődési ház színjátszói a közelmúltban ismét színpadra léptek, és ezúttal, Csuti Gyularendezésében, vidám, tréfás jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. A fiatal szereplőgárda játékát nagy tetszéssel fogadták, külö- nesen Ácsai Irén, Pólyák László, Donáth Lajos, Földi Sándor, Falusi Mária és Rajki Csaba aratott sikert. Az intézmény közeljövőben sorra kerülő rendezvényei közül kiemelkedik Szörényi Levente és a Fonográf együttes Fejfák a múzeumban A temetők népművészete A népi társadalmi élet sajátos tárgyi megnyilatkozási formáinak legfőbb tulajdonsága a személyes vonatkozás és az, hogy mindenik „mondani akar” valamit. Többségük az életkor jelentős eseményeihez kapcsolódik. A hímes guzsaly, mángorló, sulyok és kapatisztító az ifjú legény komoly szándékáról „beszél”... A halottat a rokon asszonyok „madaras” szövésű halottas abroszba csavarják, a kortárs férfiak pedig a halott nemét, életkorát, társadalmi helyzetét jelző cifra fejfát faragnak sírjára — írja Kos Károly etnográfus, a Szilágyság népművészetét vizsgáló tanulmányában. Páratlan szépségűéit A fa ilyen célú megmunkálása kiváló lehetőséget nyújtott mindenkor a díszítő faragásra, amely révén a díszítőelemek műves kimunkálásával éppen az eredeti, közösségi törekvés valósult meg. A fejfák igen változatos darabjait találjuk meg a Duna— Tisza közén. Ezekből látható kiállítás a szomszédos Nagykőrös Arany János múzeumában. Páratlan szépségűek a famunkáló őstehetségét reprezentáló. domborúan vésett, tábla alakú fejfák. Ugyancsak a népművészet kiemelkedő képviselői a területünkön megtalálható, oszlop alakú fejfák is, amelyek — túlmenően a népművészet esztétikai megnyilvánulásán, szimbólum jelentéstartalommal is lényegi- tettek. A fejfák szerepét tekintve, az élők sorából kimúlt ember nyugvóhelyének jelölésére szolgálnak bár, díszítőelem-rendszerük többet is mond, a halott személyéről nyújt ismereteket. Díszítőelemek Az erdélyi „kopjafákon”, a Tiszántúlon általános, csónak alakú fejfákon kívül igen jellegzetesek a Duna—Tisza közén fellelhető fejfák is, amelyekből a népművészeti kiállítás mutat be jó néhányat. E fejték általános jellemzője is, hogy az embert jelképezik, ant- ropomorf jellegűek. Közöttük találhatók a ceglédi reformátusok „gombos” fejfái, valamint az azoknál dúsabban faragott, több díszítőelemből összeálló albertirsai „cifra fejfák”. Utóbbiak törzse — a szövegmező felett — szinte minden esetben virágtartóval kezdődik, amelyből különböző gombos díszek, tulipán, csillag motívumok emelkednék ki, s a csúcsán korona zárja le. Az egyes díszítőelemek }e- jelentéstartalma külön-külön is kapcsolódik az életszimbólumhoz, például a virágtartó, a fényt, meleget jelképező csillag, illetve gömb, azonban legkifejezőbbek a fejfák csúcsdíszei, melyek a sírban nyugvóról is tudósítanak: legelterjedtebb a nőt jelző motívum, a gomb, kis csillag, nagy korona stb., míg a férfiakat szimbolizáló díszítőelemek között a kis és nagy kalap, kis csillag, gömb a leggyakoribb, ^összességében a különböző díszítőmotívumokból összetevődő fejfa mint „életfa” jelenik meg, még akkor is, mikor méretei tekintetében a vagyoni állapotot tükrözi. Felbecsülhetetlen értékek Mind a fa megmunkálása, mind a fejfák jelentéstartalma tekintetében, igen becsesnek értékelhetők egyes kiskunsági helységek fejfái is (Ordas, Fülöpszállás, Harta), amelyek népművészeti kincsünk jelentős értékei. Motívumrendszerükhöz sokban hasonlítanak az albertirsaiak, a csillag- és egyes gombmotívumok révén. Egyéni jellegzetességüket hangsúlyozza néhány motívumvariáció, mint például az ordasi fejfák esetében a „fonatok”. A fejfák készítésével ácsok, ügyes kezű parasztemberek foglalkoztak, s faragó munkájuk révén — a helyi szokásoknak megfelelően — keltették életre népművészetünk, népi kultúrkincsünk felbecsülhetetlen értékű darabjait. Novak László november 24-i vendégszereplése. A táncdalest a Szelei úti tornacsarnokban 18 órakor kezdődik. Kellemes szórakozást ígér a művelődési ház népi együttesének műsora is, amelyet december 8-án láthatnak az abo- nyiak. A tánckedvelők november 30-án és december 7-én kedvükre szórakozhatnak a művelődési házbeli bálon. A természet és földrajz, valamint az idegen népek élete iránt érdeklődők november 26-án. este hat órakor hallhatnak diavetítéssel egybekötött előadást Güayanúról. Az előadó: Háttá János. A gyermekekért A népesedéspolitikai határozat Abonyban is érezteti hatását: egyre több ifjú lakosa van a nagyközségnek, örvendetesen egyre több a kisgyermeket váró édesanya. Mivel mind több nő dolgozik helybeli munkahelyeken, közülük sokan részmunkaidőben, további törekvés, hogy a napi nyolc órai elfoglaltságot biztosító munkahelyek száma növekedjék, legyen megfelelő a gyermekegészségügyi ellátás, bölcsőde és óvoda fogadhassa a kicsinyeket, míg szüleik dolgoznak. Folytatás — tavasszal Az országos középdöntőbe jutottak Az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium női kézilabdacsapata, Nagy Gábor testnevelő tanár vezetésével, megnyerte a Nagykőrösön lebonyolított megyei középiskolai női kézilabdakupát. A Jandácsik, Egedi, Weiszhaár, Bodor, Torma, Paulik, Lipák és Tóth összeállítású abonyi gárda veretlenül, nyolc ponttal, 50:22-es gólaránnyal került az élre, és bejutott az országos középdöntő legjobb 24 együttese közé. A további küzdelmekre tavasszal kerül sor. Addig szorgalmasan edzenek a lányok, hogy újabb sikereket érjenek el.
