Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

1974. NOVEMBER 1., PÉNTEK 3 Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A szocialista brigádok kul­turális mozgalma a munkás­művelődés céljainak legkö­vetkezetesebb hordozója, ezért támogatásuk, erkölcsi, anya­gi és módszertani segítésük társadalmi jelentőségű ügy — így summázhatok azok a kép­viselői vélemények, amelyek az országgyűlés kulturális bi­zottságának csütörtöki ülésén hangzottak el. A dr. Dömötör János elnökletével megtartott tanácskozáson dr. Orbán László kulturális miniszter tá­jékoztatta a képviselőket az iparban dolgozó szocialista brigádok művelődésének hely­zetéről. Az előterjesztést követő vi­tában a képviselők s a meg­hívott szocialista brigádveze­tők nagy felelősséggel keres­ték az újabb lehetőségeket: hogyan lehetne a munkásmű­velődés legjobb formáit meg­találni. Központi témája volt a vitának: a közművelődésről szóló párthatározat megje­lölte a célt, hosszú távra szabta meg az elvégzendő fel­adatokat. A bizottság véleménye sze­rint terjeszteni kellene a be­vált, jó módszereket, s még jobban fel kellene , karolni a szocialista brigádok gyakran példamutató kezdeményezé­seit. A vitában felszólalt dr. Gosztonyi János, dr. Király István, dr. Szép Zoltán, Gé- czi János, Varga Zsigmond, Kemenczés Sándorné, Simon István és Káli Ferenc ország- gyűlési képviselő. Fejlődik a ruhaipar A ruházati ipar idei telje­sítményének várható alakulá­sát mérték fel Földi László könnyűipari államtitkár irá­nyításával az iparági vállala­tok igazgatóinak csütörtökön a Május 1. Ruhagyárban kez­dődött értekezletén. Az államtitkár többek között elmondotta, hogy az idén vár­hatóan hat-hét százalékkal nő az iparág termelése, s mintegy 7,5 milliárd forint értékű árut készítenek a hazai lakosság számára, miközben növelik a külföldi szállításokat is. A IV. ötéves tervben a. ru­házati rekonstrukcióra szánt összegből 1,7 milliárd forint szolgálja a konfekcióipar kor­szerűsítését, s ebből 1975-ben 4X0 millió forint értékű beru­házás végrehajtása van hátra. Harminc év múltán 1944. november elsejére vir­radó éjszaka 0 óra valahány, perckor a Vörös Hadsereg ka­tonái felszabadították Jászka- rajenöt. Vagy két nappal előbb a szovjet csapatok már Pest megyébe értek, a Nagykőrös­től nyugatra és északnyugatra lévő tanyák környékén, az az­óta községgé lett Csemő terü­letén, de az első Pest megyei község, amelynek házai közül is kiszorították a nácikat, J ászkara jenő volt. Az érte folyt kemény harcok részle­teinek leírása helyett most, harminc esztendővel később inkább a község mai életéről számoljunk be, mégpedig la­kói szavaival. De előbb ves­sünk egy pillantást a régmúlt­jára. SZENDI JULIANNA peda­gógus, a község krónikása: —A török időkben elpusztult falu helye pusztává lett. Az­után tanyák épültek előbb, a község maga csak 1880-ban. 1862-ben 1500 ember lakott itt, többnyire egymástól távol fek­vő házakban. Jászfényszaruból és Jászalsószentgyörgyből, jöt­tek az első telepesek. Ez a föld a jászkun kapitánysághoz tartozott, annak megszűnte után, 1877-ben csatolták Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyé­hez. A felszabadulás óta a köz­ség nagyon kiépült. A kultúr- házat 1959-ben emelték és az új iskolában az 1966—67-es tanévben kezdődött meg a ta­nítás. A lakosság életszínvona­la egyre javult. Sokan dolgoz­nak az iparban. Csak a szol­noki vegyiművekbe 250—300 ember jár innen. BOROS JÁNOS, a Hazafias Népfront községi elnöke, a helybeli TÜZÉP-telep vezető­je: — Nagyon kis földje volt itt a nagybirtok sűrűjében a gaz­dáknak. Náluk jóval több zsel­lér és házatlan, földtelen nap­számos ember élt a községben. Harminc év alatt minden át­formálódott. Az emberek na- gyobbára ipari munkások let­tek, de az egykori zsellérek fiai, unokái nemcsak szakmát tanulnak, nagyon sokan főis­kolát, egyetemet végeztek. Mi­lyen most Jásakarajenőn az élet? Hát kérem, tíz esztende­je ß TÜZÉP forgalma 3 mil­lió volt, ez idén túl lesz a 6 millión. Sok az építkezés, na­gyon fogy az építőanyag. A tü­zelőből sem vásárolnak keve­sebbet, mint régen. SZŰCS ISTVÁN községi ta­nácselnök: — 1970-ben, a népszámlálás­kor 4113 lakost írtak össze. Azóta persze valamivel töb­ben élnek a községekben, ki­ugró emelkedés azonban egye­lőre nincsen, Viszont az elván­dorlás megszűnt, pedig 1960 és 70 között nyolcszázan költöz­tek el. A lakóházak száma 1430. Tavaly 36 új épült, az idén 30, részben már teljesen elkészült, részben még nem. Közös tanács vagyunk, hoz­zánk tartozik az 1200 lakosú Kőröstetétlen. A két község­ből 2127 adózó évi egymillió 682 ezer 979 forint lakossági adót fizet. Egyelőre 400 ház gazdája vezettette be lakásá­ba a vizet. Folyamatosan a közeljövőben sokkal többen. A szennyvízcsatorna építése most kezdődött. A következő ötéves tervben bővíteni akarjuk a vízhálózatot. Főleg az újonnan épült, de néhány régi utca út­testét is szilárd burkolattal látjuk el. A Néphadsereg út­jának úttestéhez hozzácsatol­juk a megszűnt kisvasút vá­gányainak helyét. A Kőrös­éren két új betonhídat épí­tünk. Három kilométernél na­gyobb hosszúságban bővítjük a külterület villanyhálózatát. Három kis családi házat épí­tünk. Elégedett-e minden em­ber? Talán mindenki azért nem, de annyi bizonyos, hogy a tíz év előtti gyakori zsör- tölődés teljesen megszűnt. KUDELICH GÉZA, az Üj Barázda Tsz elnökét: — Tsz-ünk eredményei sze­rények, de tíz éve, amikor még csak hatezer forint volt a ta­gok évi átlagkeresete, nem hit­tem volna, hogy odáig fejlő­dünk, ahová most már elér­tünk. Még szebb és nagyobb eredményekben bizakodom, mert most egyesülünk a hely­beli Lenin és a köröstetétleni Vörös Csillag tsz-szel. Tag­jaink helyzete? Nézzen körül a faluban, láthat sok új há­zat, közülük, ha nem is min­det, de sokat az Űj Barázda tagjai építettek maguknak és nem ám egyszobásat. Két-há- rom szobás a legtöbb és a für­dőszoba sem hiányzik belőle. Október 29-i, keddi lapszá­munkban a MÁV Budapesti Igazgatóságának tájékoztatá­sa alapján hírt adtunk arról, hogy Pest megyében hétfő hajnalig Budaörsön, a nagyté- tény—diósdi állomáson, Mo­noron és Nagykátán több vál­lalat és szövetkezet jelentős késedelemmel rakta ki a cí­mükre érkezett vagonokat. Most arra a kérdésre keres­tük a választ, hogy mi okozta a késedelmet. Aranyat érő salak Draskóczy Mihály, a Víz­ügyi Építő Vállalat budaörsi főépítésvezetőségének iroda­vezetője nem palástolja mér­gét, a hat vagon salak hosz- szadalmas kirakásáért a MÁV-ot teszi felelőssé. — Múlt hét pénteken mun­kaidő után küldték az értesí­tést! Eltelt a szabad szombat, a vasárnap, s csak hétfőn sze­reztünk tudomást a vagonok beérkezéséről. Nem első eset az sem, hogy a MÁV össze­gyűjti a vagonokat és egy­szerre zúdítja a nyakunkba — panaszkodik az irodavezető. — A szállító sem járt el korrekt módon, ugyanis Tatabányáról és Ózdról úgy rendeltük meg a sportpálya építéséhez szük­séges salakot,- hogy naponta egy vagonnal küldjenek. Ek­kora mennyiséget nem tudunk időben kirakni, különösen ak­kor, ha ilyen rossz időpont­ban érkezik. A katonaságtól nem sikerült hirtelen segítséget szerezni, alkalmi munkások sem álltak rendelkezésre. Nem az állás­pénz miatt mérgelődök — te­Tizenegy éve, amikor tsz-elnök lettem, még 270 tagunk lakott odakint a tanyákon, most már csak 180, a többi beköltözött. TÖRÖCSIK ISTVÁN, az OTP fiókjának vezetője: — Fiókunk 1958 óta műkö­dik a községben. A takarékbe­tét-állomány jelenleg 24 mil­lió. Tízmillió forint hitelünk van kihelyezve. Többnyire építkezési kölcsönt vesznek fel az emberek. Csak az idén más­fél milliós kölcsönt folyósítunk erre a célra. MAKOVICB ÁRPÁDNÉ, a Kocsér és Vidéke Takarékszö­vetkezet kirendeltségének ve­zetője: — Kirendeltségünk 1970. ok­tóber elsején nyílt meg. Indul­tunk 34 ezer forint betétállo­mánnyal, ma tagjaink 3 mil­lió forintot kitevő megtakarí­tott pénzének vagyunk sáfárai. Körülbelül 3 milliót kitevő kintlévőségünk egyharmada építési kölcsön. Gyakran kér­nek hitelt állatvásáriásra is, erre csak az idén 250 ezer fo­rintot adtunk. ★ November 2-án ünnepi sza­bad szombat lesz Jászkaraje- nőn. Akkor ünnepli a község felszabadulása 30. évforduló­ját, együtt november 7-vel. Szokoly Endre szí hozzá —, hapern azért, mert a termelő munkahelyek­ről kellett elvonni az embere­inket, szerdán ugyanis még három vagon érkezett. Nem az irodavezető bosz- szantására írjuk ide — bizo­nyára ő is tudja —, óránként kétszáz forintot kell fizetni a késedelmes kirakodásért va­gononként. 60—70 órára szá­mítva — 6 vagonról van szó — ez nem kis összeg. Ha a címzett egyértelműen nem is hibáztatható, a salak értéke ezúttal versenyre kelt az aranyéval... Nem szólva arról, hogy salakszállítás és a ki nem rakodás miatt cukor­répát és más mezőgazdasági terméket nem szállíthattak! Mérleg és markoló A FEMO Értékesítési Szö­vetkezet fődiszpécsere, Tóth Gyula arról tájékoztatta la­punkat, hogy a budaörsi tele­pükre érkezett egy vagon acéláru azért vesztegelt az ál­lomáson, mert hat tonna súly­differencia miatt nem vették át a szállítmányt. A MÁV új­ra mérlegelné a vagont, ám az állomás átépítése miatt ez ké­sik. Ezúttal tehát nem a cím­zett a hibás, így álláspénzt sem fizetnek. A vagon azon­ban — ki tudja meddig — nem gurulhat tovább. A Budapesti TÜZÉP Válla- Ia+ osztályvezető-helyettese, Kovács László szerint a válla­lat telepeinek munkájára nem jellemző a késlekedés. A Nagytétény— Diósd állomáson a 7. számú telep számára ér­kezett dorogi szén időben tör­ténő kirakását az gátolta, ROSSZUL SZERVEZIK A SZÁLLÍTÁST Miért vesztegeltek a vagonok? Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése A magyar sajtó a X. pártkongresszus szellemében tevékenykedik folsjólelt a tanácskozáson Győri Imre, az MSIMP Központi Bizottságának titkára Csütörtökön a budapesti pártbizottság oktatási igazgatósá­gának épületében megkezdődött a Magyar Űjságírók Szövetsé­gének kétnapos közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB agit.-prop. osztályának vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Ka­tona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesz­tője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Király András, a szövetség főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének fő­titkára és Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének j főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára és Oleg Zaglagyin, a NUSZ titkára. Barcs Sándor, a MUOSZ el­nöke, az Mii vezérigazgatója megnyitójában szólt arról, hogy az eltelt időszakban a magyar újságírók kul- és bel­politikai téren egyaránt jó munkát végeztek. Nagy segít­séget jelentett, hogy a párt az újságírás fej­lesztését, színvonalának emeiéset mindenkor fon­tos politikai ügynek te­kinti. A MUOSZ elnöke kegyelettel emlékezett meg az újságíró­társadalom haiottairól; a köz­gyűlés néma felállással áldo­zott emléküknek. A szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta eltelt öt esztendő munkájáról írásos beszámolót készített, mely át­fogó képet nyújt a bel- és kül­politikai újságírás helyzetéről. Király András a beszámoló­hoz fűzött szóbeli kiegészítésé­ben kiemelte: mindaz, amit az újságírás adhat, amivel gazda­gíthatja társadalmi életünket — politikánkat szolgálja. A szocialista sajtó mun­kásainak pártos, elkötele­zett embereknek kell len­niük. Legfőbb feladatunk, hogy a párt útmutatásait követve, a gyakorlati élet ismeretében hirdessék, magyarázzák poli­tikánkat, formálják a közvéle­ményt, felhívják a figyelmet a pozitív jelenségekre. Hang­súlyozottan szólt arról a fele­lősségről, amellyel az újság­írók tartoznak pártunknak, egész népünknek, hazánknak. A továbbiakban Garam Jó­zsef, a szövetség ellenőrző bi­zottságának elnöke ismertette a bizottság jelentését a MUOSZ gazdálkodásáról, majd Eck Gyula, az etikai bi­hogy javítóműhelybe kellett küldeni a markológépet, s Ke­lenföldről sem hozhattak má­sikat, mert ott is nagy volt a forgalom. Egyébként — mint az osz­tályvezető-helyettes mondta — az idén lényegesen .keve­sebbet kellett ilyen címen fi­zetni a MÁV-nak, mint ta­valy, valamennyi telepüket megfelelően gépesítették. Géphiba bárhol előfordul­hat, erről nem tehetnek. Szá­mukra inkább az okoz majd gondot, hogy az import szén- szállítások egy ideig leálltak, s a közeljövőben a napi 800 tonna helyett kétezret kell majd fogadni a telepeknek. Ez rendkívül nehéz feladat elé állítja a vállalatot. Nem kapott erősítést A nagykátai állomásra va­sárnap 14 vagon futott be. Hét vagon ebből a Budapest- környéki TÜZÉP 2314. számú nagykátai telepének érkezett, szénnel megrakva. A másik hét vagon bútor-, élelmiszer- és egyéb szállítmányának há­rom ÁFÉSZ, a nagykátai, a szentlőrinckátai és a szent- mártonkátai volt a címzettje. A vagonok kirakása az 1. számú Volán helyi kirendelt­ségének feladata volt — szer­ződések alapján. A 11. számú üzemegység Dályaudvari szol­gálattevője. Szécsi Mihály tá­jékoztat a késés okairól. — A szokásos három teher­kocsi és hat ember helyett csak kettő érkezett meg va­sárnap négy emberrel. zottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé a bizottság je­lentését. Gyurkó Géza, a MUOSZ alelnöke beszámolt a szövetség alapszabályainak módosítására vonatkozó javas­latokról. Ezután megkezdődött a vita, amelynek során felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is. Győri Imre bevezetőjében tolmácsolta a közgyűlésnek a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegtájékoztatás minden dolgozójának az MSZMP Köz­ponti Bizottsága üdvözletét. — A közgyűlés olyan idő­pontban tanácskozik — mon­dotta —-, amikor nagy esemé­nyekre * készülődik népünk, pártunk: közeledik hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója, és a közeljövőben lesz a Magyar Szocialista Munkás­párt soron következő XI. kongresszusa. Kiemelkedő ese­mények ezek, s fokozott felelősséget jelen­tenek a tömegtájékoztatás számára is. — Felszabadulásunk 30. év­fordulójára mérleget készí­tünk. Visszaemlékezünk né­pünk történelmi útjára, arra, hogy a magyar nép hosszú év­századok elnyomatása, szen­vedése, oly sok sikertelenül végződött harci fellángolás, a második világháború kegyet­len pusztítása után, a szovjet nép nagy véráldozatával ju­tott el 1945 tavaszáig. S a jövő év márciusáig, a XI. kong­resszusig összegezzük az el­múlt több mint négy esztendő társadalmi, politikai tapaszta­latait. — A X. kongresszus óta a párt alapvető céljainak Ugyanakkor dupla mennyisé­gű vagon érkezett. Általában 6—7 vagonnal tudunk meg­birkózni naponta. Már reggel hatkor erősítést kértem a ceg­lédi főnökség pályaudvari ki- rendeltségének diszpécser- ügyeletétől. Sem darut, sem rakodógépet, egyáltalán sem­milyen segítséget sem tudtak adni. A gép azért volt kevés, mert néhányat vasárnap a földe­ke.-. dolgozók megsegítésére küldtek. A jó szándékhoz nem fér kétség, saját kollégáik azonban hiába várták a „fel­mentő sereget”. Jobb szervezést Nem folytatjuk tovább a sort, hogy a monori vasútállo­máson mi okból ürítették ki késve a TÜZÉP, a MÉK és a Vetőmagtermeltető Vállalat számára érkezett hat vagont. Az eddigiekből is kiderült, bogy az esetek többségében nem felelőtlenségről, nemtö­rődömségről vagy kényelmes­ségről van szó. Az indokok, az érvek különbözőek, gyakran nem a rakományok címzettjei vagy nemcsak ők hibásak. Egy közös vonása azonban valamennyi esetnek van. Az. hogy a szállítók, a MÁV és a címzettek között nem a leg­jobb az összhang, esetleges a kapcsolat, nem törekeditek ar­ra, hogy érdekeiket egyeztes­sék és kölcsönösen — ha le­hetséges — figyelembe ve­gyék. Nem kétséges, hogy ez bo­nyolult dolog, nagyobb figyel­met. több fáradságot igényel. Amíg azonban ezt nem látták be valamennyien, és nem vál­toztatnak ezen, csak arról számolhatunk be, hogy nem kielégítő a szállítás szervezett­sége. ebből nedig károk szár­maznak. Vállalati és népgaz­dasági károk! Kovács György Attila megfelelően tovább szilár­dult a munkásosztály ha­talma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demok­rácia, szilárdult a szocialista nemzeti egység. A szocializmus felépítése nemzeti programjá­nak megvalósításában a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt betöltötte és betölti vezető szerepét. — A népgazdaság tervsze­rűen, arányosan fejlődik, meg­valósul a IV. ötéves terv. haté­konyabb, intenzívebb a gaz­dasági munkánk. Megfelelő in- tézekdések történtek a gaz­daságirányítás bevált rend­szerének továbbfejlesztésére. A gazdasági mechanizmus elősegítette a szocialista gazdaság előnyeinek realizá­lását. A termelő munka eredményeivel összhangba’.: emelkedett népünk életszínvo­nala és műveltsége a szocia­lista közgondolkodás, a társa­dalmi tudat területén is előre­haladtunk. — A szocialista újságírók megtisztelő feladata, hogy tol­lal, mikrofonnal, kamerával és fényképezőgéppel hiteles képet adjanak né­pünk munkájáról, elért eredményeinkről, terve­inkről, céljainkról, és ázokról a gondokról, prob­lémákról is, amelyek'különfé­le öltökből — olykor megnehe­zítik, lassítják előrehaladásun­kat. Ez ugyan állandó felada­ta a sajtónak, de a következő hetekben, hónapokban érré megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk. A Központi Bizottság titká­ra ezután emlékeztetett arra, hogy az alkotmány is a szocia­lizmus, a nép érdekeinek szol­gálatára kötelezi a sajtót, a X. kongresszus határozata pedig növekvő jelentőségűnek mon­dotta a sajtó, a rádió, a tele­vízió szerepét a tömegfelvilá­gosítási munkában és a mű­veltség terjesztésében. — A sajtó négyéves mun- i mm kajáról egyértelműen elmondhatjuk: a X. kong- reszsus szellemében tevé­kenykedett. Nagy szerepe van az elén eredményekben, abban, hogy a XI. kongresszuson pártun. emelt fővel állhat a magyar munkásosztály, a magyar nép és a világ országaiban harcoló osztálytestvéreink elé. A ma­gyar sajtó jó politikát szolgált az elmúlt négy évben, s ezzel nemcsak a pártunk, szocialista rendszerünk iránti bizalmat és megbecsülést növelte meg a tömegekben, hanem egyúttal a saját tekintélyét is öregbítette — mondotta végezetül Győr: Imre. Ezt követően Jiri Kubka, & Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára a szervezet széles tá­bora nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Vázolta a NUSZ előtt álló feladatokat. amelyek megoldásában — mint mondotta —, ahogy eddig is, úgy a jövőben is számítanak a MUOSZ aktív közreműködésére. Méltatta a magyar szövetség széles körű nemzetközi tevé­kenységét, a nemzetközi szer­vezet szolidaritási és egyéb akcióiban való tevékeny rész­vételét. A vita további felszólaló: Matolcsy Károly (Magy, Nemzet), Bobál Gyula (Nő, rád), Erdős András (Mr.gr.. Televízió), Csatóné Tanka Ke talin (Hungarian Trade), Ba - nők Zsolt (MTI), Lázár Istvú (Valóság), Lipovecz Iván (Mr gyár Rádió), Kimmel Emil (A Nyomda-, a Papíripar és a Saj - tó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára), Papadopulosz Fi- lipposz (Laikosz Agonasz), Mészáros Ferenc (Magyar Rá­dió), a MUOSZ belpolitikai szakosztályának titkára), Ádám László (nyugdíjas új­ságíró, a MUOSZ közgazdasá­gi szakosztályának titkára), Gonda Irén (Baromfitenyész­tés) és Detvay István (Légi­közlekedés). A közgyűlés ma folytatja

Next

/
Thumbnails
Contents