Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

1974. NOVEMBER 17., VASÁRNAP SSinu -4ájfg TM \rs(Mim Alvázüzem A Csepel Autógyár 1949. november 18-án kezdte meg a termelést ötszáz emberrel. Az eltelt 35 év alatt tíz teherautócsaládot fejlesztettek ki, s több mint százezer kocsit készítettek el. Most a teherautók gyártása mellett a 35 ezer négyzet- méteres új szcrelöcsarnokiban évente csaknem 1« ezer autóbuszalvá­zat; is készítenek. Töretlen hűséggel MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK A Pest megyei Tanács leg­utóbbi ülésén dr. Varga Jó­zsef, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese bejelentette; a Mi­nisztertanács előző napi ülé­sén tudomásul vette Arany Istvánnak, a megyei tanács vb-titkárának kérését, mely­ben nyugállományba helye­zését kezdeményezte. Arany István 44 évig dolgozott az államigazgatásban. Tevékeny­kedett községben, járásban, Vácott 20 éven át a tanács vb-titkára volt. 1971. február­jában lett a megyei tanács 30 robotkalauz Szentendrén Tovább javul Pest megye tömegközlekedése Vidéki járatok a Volán fejlesztési programjában Sikeresen indult tegnap a Volán Tröszt hét végi, rendkí­vüli fuvarozási műszakja. Ti­zenkétezer tehergépkocsi és ra­kodógép dolgozott, szállította az árut, a terményt szerte az országban. A szállítási igények kielégítésére határozta el a tröszt a rendkívüli műszakot, amely ma tovább folytatódik. Az alábbiakban a Volán 20. Vállalat hétköznap jait mutat­juk be. Ma már rövidtávú utakra szívesebben választjuk az autóbuszt, mint a vonatot, mert gyorsabb, mozgékonyabb jármű, s jobban megközelít­hető vele úticélunk. Az utóbbi években Pest me­gyében is sokat fejlődött a közúti közlekedés: a Volán 20. számú vállalat forgalomfej­lesztési tervében előtérbe került a vidéki települések helyi, helyközi és elővárosi autóbuszhálózatának bővítése, a járatok sűrítése, a gépjár­műállomány rekonstrukciója. Tavaly decembertől ez év májusáig 98 Skodát és Ika­rust vásároltak, s a közeljö­vőben még újabb négy au­tóbusz érkezését várják az 1974. évi beszerzési terv szerint. A gépkocsikkal rész­ben növelték az állományt, ugyanakkor a rekonstruk­ciós programban is felhasz­nálták: 34 autóbuszt selej­teztek ki, s még az idén to­vábbi 47-et vonnak ki a for­galomból. Mentő ötlet A vállalat elöregedett csuk­lós autóbuszainak utánpót­lását beszerzéssel nem tudja megoldani, ezért mentő öt­lethez folyamodott: saját ipari főműhelyének műsza­ki és szakmunkásgárdájára bízta 27 gépjármű teljes fel­újítását, melyből 18 már el is készült. A rekonstrukciós programon kívül a kongresz­IWu/(^>IBV A VOLÁN 1. SZ. VALLALAT felvételre keres autószerelő, karosszéria- lakatos. tmk-lakatos, tényező, autóvillamossági szerelő, víz- és tűtesszerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat betanított es segédmunkásokat. Jelentkezés: XIV., Pillangó u. 22., XIV., Mogyoródi út 26-32., III., Zay u. 24-26., IX.. Táblás u 36- 38., XIII., Mohács u. 24-26.. XIII., Hegedűs Gyula u. 45.. IX.. Köztelek u. 4., Cegléd, Külső Körösi út, Gödöllő, Dózso György út 65. L szusi és felszabadulási mun- kaverse.iyben tett egyik vál­lalásuk az is, hogy 214 au­tóbuszt felújítanak, s 173-at pedig előkészítenek műszaki vizsgára. Ezt a tervüket ed­dig sikerült időarányosan tel­jesíteni. Az autóbuszpark fiatalítá­sa lemérhető már az elő­városi forgalomban: az érdi, a vecsési, a zsámbéki, vala­mint a pilisvörösvári, dorogi vonalon összesen nyolc autó­busszal bővítették a járato­kat, bevezették a periodikus és zónarendszerű indításokat. Megszűnt a budapest—érdi vonalon a késés, melyet a vasúti kereszteződések kike­rülésével, a forgalom teijes átszervezésével értek el. A megye helyközi forgalmában kidvező változást hozott, hogy Monor, Szigethalom, Gödöllő, Veresegyház, Százhalombatta egy-egy, összesen öt autó­buszt kapott. Gödöllőn, Du- naharasztiban és Szigetcsé- pen megnövekedett a helyi forgalom, ezért újabb három autóbusz beállításával csök­kentették a zsúfoltságot. Ez évben összesen 167 munkás, nyolc tanuló és 33 egyéb új járatot vezettek be menetrendszerűen a megyé­ben, 219 autóbuszt köt le a bővítés. Az ősszel, a tanév kezdetekor növekedtek a ta­nulószállítási feladatok: új járatokat kapcsoltak be Cso­rnád—örbottyán, Felsőba­bád—Öcsa, Ipolydamásd— Szob között, valamint az is­kolakörzetesítés szükségletei szerint Törtei—Sóstanya, Jász- karajenő—Nagykőrös, Göd— Göd-újtelep és Lajosmizse— Dobás összekötő tanulójára­tait szervezték meg. Több iskola járat Pillanatnyilag 24 körzeti és 35 tag iskola, mintegy ezer ta­nulóját községtől községig vi­szi-hozza Pest megyében a Volán. Idegenforgalomból is jól vizsgázott az idén a vállalat: hétvégeken az üdülőövezetek, a Dunakanyar forgalmát más területek gépkocsijainak át­csoportosításával oldották meg, túlnyomórészben köz- megelégedésre: például Szent­endrén, illetve környékén öt­venszázalékos helynövekedést értek el jó szervezéssel. Szi­gorúan betartották az IBUSZ- szal, a VOLÁNTURIST-tal, a MALÉV-vei, a SZOT-tal, az Ifjúsági Expressz Irodával szerződéseiket. Tavasszal csak a tömegesen bejelentett isko­lai kirándulásokhoz kért au­tóbuszokat nem tudták a kí­vánalmakhoz mérten rendel­kezésre bocsátani. Az egy időpontra torlódás miatt a megrendelések 50 százalékát kénytelenek voltak vissza­utasítani. Mérsékeltebben ugyan, de megismétlődött ez most ősszel is, az igények egyötödét nem teljesíthették. A forgalomnak azonban nem­csak a gépkocsik száma szab határt, hanem a munkaerő- helyzet is: nyáron a gépko­csivezetők és jegykezelők szabadsága egybeesett az idegenforgalom csúcsidősza­kával, hétvégén és vasárna­pokon különösen próbára tet­te a forgalomirányítókat. A létszámhiányt enyhítik a ka­lauz nélküli járatok, s hogy a gépkocsivezető is mente­süljön a jegy kezeléstől, elő­vételi pénztárakat nyitottak több helyen. Jegykiadó gé­peket vásárolt a vállalat. Az első harminc SEMEX típusú robotkalauz novemberben a szentendrei Volán-kirendelt­ségen .mukába áll. .. ­Sokat fejlődött a forgalom­szervezés a vállalatnál: ész­revehető ez a menetrend- szerkesztésben, a gépkocsik kihasználásánál, a csatlako­zások pontosításánál. Űj köz­lekedési formákat vezettek be, segítették az URH-háló- zatot is, sokkal jobb az utas­tájékoztatás is, mint tavaly. Menetrendfüzeteket adtak ki: például a Dunakanyart felke­resni kívánókat HÉV-, MÁV-, MAHART- és Volán-menet­rendet tartalmazó tájékozta­tókkal látták el. Téli felkészülés Különböző munkacsopor­tok foglalkoznak a Volán 20 as fejlesztési, üzem- és mun­kaszervezési problémáival Most a téli felkészülés áll a középpontban: a még elma­radt selejtezést végrehajtják, s ezzel egy időben a vidéki forgalmi kirendeltségek autó­busz-tartalékállományát is fel­töltik, 10—12 százalékkal nö­velik. Ellenőrzik a fűtőbe­rendezések üzemképességét, a gépkocsik műszaki felké­szültségét. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságával ál­landó kapcsolatot tartanak, s a havas, jeges hónapokra kö­zösen szervezik majd meg az utak járhatóvá tételét. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a MÁV-val, a BKV-val és a közúti igazgatósággal komplex szerződést kötöttek, mely a kulturáltabb és gazdaságo­sabb tömegközlekedtetés kö­zös megteremtésére irányul. A Volán 20-as ígéri, amennyi­ben az autóbuszgyártók el­fogadják, s teljesítik előszállí­tási kérelmüket 1975. év ter­hére, úgy a legfontosabb fej­lesztési feladataikat már meg­oldja az idén. Jövő évi ter­vük szerint az elővárosban kilenc, a megye helyközi, to­vábbá helyi közlekedésében részt vevő autóbuszainak szá­mát öttel, illetve kettővel, tehát összesen 16 jármüvei gyarapítják. Megkezdték már az infor­mációgyűjtést az 1975/76. évi menetrend tervezéséhez is. H. A. vb-titkára. S hogy milyen te­kintély és szeretet övezte, azt a percekig zúgó taps mutatta, amely az Arany István érde­meit elismerő szavakat, majd a vb-titkár búcsúmondatait követte. Az is elhangzott, hogy az államigazgatási hivatást vá­lasztó fiatalok példaképük­nek tekinthetik. Hogy miért és miben, ennek részletes megválaszolására újságcikk nem vállalkozhat, de életének néhány ténye és főként az őt ismerő emberek szavai némi­képp érzékeltethetik. Egy nap sem hiányzott Néhány évvel ezelőtt egy­szer valaki megszámolta, hányféle szervezetben vál­lalt megbízásokat — politi­kaiakat, gazdaságiakat, mű­vészek pártolását, honvé­delmi nevelést, a külföldi, de elsősorban a szovjet—ma­gyar baráti kapcsolatok erő­sítését — s amikor már vagy a huszadiknál tartott, nevetve abbahagyta és azt kérdezte, miért kell ezt csinálni és hogy lehet ezt erővel bírni. E komolykodó játék társa­ságban történt s mint a je­lenlevők, akik közül többen is jól ismerték Arany István életútját, kezdték sorolni az okokat. Valaki elmondta, hogy a teherbírás családi vonás. Arany István édesapja pék volt, négy fiúgyermeket ne­velt emberszeretetre, a mun­kásmozgalomnak. 1919-ben ő maga a Zala megyei Gelsén di­rektóriumi tag volt, és később is előkészítője az új rend­nek. A május elsejéket va­lamilyen módon mindig meg­ünnepelték s ettől már egye­nes út vezette Istvánt, a leg­idősebb fiút, odáig, hogy 1944 végén Sóskúton segédjegy­zőként megakadályozza a le­venték nyugatra hurcolását: Ami pedig azt a kérdést il­leti, hogy miképpen bírta a sok munkát, arról csak any- nyit: Arany István 44 szolgá­lati esztendeje alatt egyetlen napot sem volt betegállo­mányban. S az bizonyos, hogy ez nemcsak jó egészségi ál­lapotát jelzi. Két oszlop Már egész fiatal korától a közigazgatási pálya vonzotta olyannyira, hogy első évei­ben fizetés nélkül dolgozott mint jegyzőgyakornok. Hu­szonkét éves korában jutott csak el a jegyzőtanfolyamra, majd a harmincas évek köze­pén díjnoknak Diósdra, amely akkoriban még Fejér megye váli járásához tarto­zott. — Némelykor szédületes memóriával idéz régi szabá­lyokat, közigazgatási mód­szereket és hasonlítja össze a jelenlegiekkel — mondja dr. .Köllner Ferenc, a megyei ta­nács szervezési és jogi osz­tályának csoportvezetője, aki sok más fiatallal együtt Arany István tanítványának tekinti magát. — Érdekes volt megfigyel­nem itt a megyei tanácsnál, hogy mi a módszere az úgy­nevezett panaszfokú ügyek­ben, amelyek közül sok ele­ve bonyolult, s nem egyet to­vább nehezítenek hibás első és másodfokú döntések. Éven­te csaknem kétszáz ilyen ügyben kell a megyei vb-tit- kámak megnyugtató hatá­rozatot hoznia, s emellett he­lyesen kell intéznie összes egyéb teendőit a megyei szakigazgatás csúcsán. — Arany István egy-egy Ilyen ügy sokszor vaskosra hízott aktacsomagját bekér­te, némelyiket hazavitte s azokkal esetleg a késő éjsza­kai órákig, vagy pihenőnap­ján foglalkozott. Aztán más­nap hozta be róla a saját jegyzetét. Ez lényegében két oszlopból állt. Az egyikbe fel­írta, hogy mit sérelmez a pa­nasztevő, a másikba párhu­zamosan, hogy mi a vb-titkár véleménye. Aztán a lap al­ján egy-két külön jegyzet, sajátosan egyéni, arról, hogy emberileg mi fájhat legjob­ban kérelmezőnek. Aztán hi­vatta az ügyintézőt, az anyag teljes ismeretében megvitatta vele, hogy mit döntsenek, de a lap aljára írott kis meg­jegyzéseire is vissza-vissza- tért. És még egy; nagyrit­kán, amikor nem volt igaza és az ügyintéző álláspontja volt helyes, akkor hagyta magát meggyőzni, de csak ha vitapartnerénél is egyszerre tapasztalt logikát, jogszerű­séget és emberi megértést. Köllner doktor példákat is mond: egy rokkant kétgye­rekes ember kisajátítási ügyét, egy idős bedolgozó foglalkoz­tatásához fűződő problémá­ját, akinek a megélhetése füg­gött a döntéstől. Amikor ké­rem, hogy mondja meg egy harmadik ügyfél címét, de­rűsen javasolja, hogy keres­sem meg Göd jelenlegi meg­bízott tanácselnöknőjét. •• ügyiéiből tanácselnök A gödi tanácsházán értem meg a jogi csoportvezető de­rűjének okát, mert Metykó Gyulánét nem tanácselnöki minőségében kereshettem fel, hanem mert megbízatása előtt ő is ügyfél volt a megyei vb- titkárnál. — Férjem és én Újpesten dolgoztunk, s anyósommal és két kisfiúnkkal, az ötéves Gyulával és a négyéves And­rással Zuglóban, a Füredi úton laktunk egy mésfél szo­bás lakásban. Én azelőtt szö­vőnő voltam, aztán esti köz­gazdásztechnikumot végez­tem, majd közgazdasági egyetemet, úgy, hogy éjsza­kánként tanultam s a lámpa­fényre fel-felriadtak a gyere­kek — mondja Metykóné. — Ez volt a fő oka annak, hogy lakást cseréltünk és Duna­keszire költöztünk. Ekkor jött a meglepetés, 42 ezer forint illetéket róttak ki ránk, még a hátralevő OTP-tartozásunk összegére is. — Tavaly év végén aztán el­mentünk Arany elvtársnak egy fogadóórájára. Elmeséltük a bajunkat, akkor engem nem­csak a pontossága ragadott meg, ahogyan ügyünkkel fog­lalkozott, hanem az is, hogy milyen kíváncsi volt a gyere­kekre, s hogy családi gond­jainkat is megértette. Nos, a vége az lett, hogy intézkedése alapján először az OTP utáni illetéket törölték, majd csa­ládpolitikai ■ indoklása alapján a még fennmaradó összeget a felére csökkentették. Ember­sége jólesett, az pedig megle­pett, hogy Arany Istvánt el­kezdte foglalkoztatni: nem kellene-e nekem az új lakó­helyemen, vagy annak köze­lében elhelyezkednem. Kérte, gondolkozzam ezen. Röviden a folytatásról. Amikor idén nyár elején igent mondtam, akkor egy időre először a váci járá­si hivatalhoz kerültem, au­gusztus közepe óta pedig itt Gödön, tíz percnyire a családi otthonomtól megbízott tanács­elnök vagyok. Sértődés nélkül A váci évek felejthetetlenek Arany István számára nem- csax mert közszolgálati idejé­nek egyfolytában legnagyobb részét ott töltötte, hanem mert egyik fő részese volt a város mindemrányú fejlesztésének. Az ötvenes évek első felében itt sérelem is érte, egy hiva­talvizsgálat után furcsa in­dokkal távolították el hivatá­sa színhelyéről. Idézem: „Kí­nos rendet tartott a hivatalá­ban, hogy a múltbeli bűneit takargassa”. A rend igaz volt, de bűnei nem voltak, s így a párt Központi Ellenőrző Bi­zottsága még 1955-ben igazsá­got szolgáltatott. Magasabb be­osztást is kaphatott volna, de ő visszament Vácra, vb-titkár- nak, s hogy mennyire nem volt sértődött azt mutatja, hogy azonnal belevetette ma­gát a munkába, küszködött az ellentmondásokkal, s a város­ban, az emoerek között ma­radt az 1956-os ellenforrada­lom napjaiban is. Ritz Sándor a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat osztályvezetője, aki tíz éven át a váci városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­tály vezetője volt, s akivel együtt készítették elő az új I választásokat, mondja — Arany István munkájának ab­ban is nagy része volt, hogy kialakuljanak egy új várospo­litika személyi feltételei, vagy­is hogy olyanok kerüljenek a tanácsba, akik politikailag és szakmailag biztosítékai a to­vábbfejlődésnek. Művészek barátja Most hosszan lehetne sorol­ni, hogy főleg az elmúlt más­fél évtizedben mi minden fej­lődött Vácott településszerke­zetben, kommunálisán, a szo­ciálpolitikában, s hogy ebben mekkora része volt a vb-tit- kámak. ,Ez ellen azonban ő tiltakozna a legjobban, hang­súlyozva, hogy mindaz egyál­talán nem az ő, hanem amí- ciak érdeme. — Ebben annyiban lenne igaza, hogy végül ő maga is váci lett, mondogatták is ró­la tréfásan, már megyei vb- titkár korában, hogy ha ti­zenöten várakoztak a fogadó-? óráján, akkor abból tizenha­tan volták váciak — mondja Dániel Kornél festőművész, a zebegényi Szőnyi István Mú­zeum igazgatója *— s azzal egészíti, ki Arany István port­réját, hogy szereti és érti a képzőművészetet is. A hatva­nas években oroszlánrésze volt abban, hogy létrejöjjön a Duna-műhely, a híres képző­művész-társulat, amelynek alapja volt, hogy megelőzőleg Vác-Gombáson egy régi isko­la megszüntetett két tanter­mében létesült alkotóhelv, ahol Cs. Nagy András festő­művész lakott és dolgozott is és ott alkottak Gál Imre és maga Dániel Kornél is. — Arany István életet sze­rető ember és aki szereti az életet, az szereti a művészetet is — folytatja Dániel Kornél, majd hozzáteszi; — nagyon szeret sakkozni is, s a zebegé­nyi szomszédom szintén sakk- rajongó. Arany ha tehette be- beugrott hozzám egy-egy par­tira. A sokoldalúság aztán kiegé­szül még valamivel, Arany István olthatatlan labdarúgás- szeretetével. Hozzá közel ál­lók tudják csak, hogy 12 éves kora óta amikor először látott meccset, szívébe fogadta az MTK csapatát, s azóta a szur­kolója. Vasárnaponként dísz­páholy belénővel a zsebében megy a pályára, az állóhely­re, mert szerinte ott lehet a legjobban szurkolni. Aktív pihenőben Jártam a lakásán is, beszél­tem nyolcéves kis unokájá­val Zsolttal, a három fiúuno­kája közül az egyikkel, akit azért tart magánál, hogy a lányának a sorsát könyebbé tegye. No, meg a gyerek miatt és persze egy kicsit saját ma­ga miatt is, merthogy amint Zsolti tanúsította sokat fociz­nak a nagypapával, főleg á Margitszigeten. Az örökifjú nagypapa pedig arról beszélt, hogy eszeágában sincs telje­sen abbahagyni a munkát, sőt, jó néhány tervének megvaló­sítása, például a vb-titkári munkát segítő kollégium al­kotó módszerének kísérleti ki- fejlesztése most következik. Ezzel úgy tűnt, hogy kerekké vált a portré, véglegessé a legalapvetőbb jellemvonása. Az egyik legszebb emberi tu­lajdonság. A hűség és munka­szeretet. Pacsay Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents