Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
1974., NOVEMBER 15., PÉNTEK Cegléden gyorsítanak Milliók, munkavédelemre Az SZMT minősítése nyomán megkezdik a korszerűsítést , Két írás készült nem sok időkülönbséggel ugyanarról a témáról, homlokegyenest ellenkező tartalommal. Az első egy újság tavaly októberben megjelent cikke, amely felsőfokon szólt a Közúti Gépellátó vállalat 2. számú ceglédi gyáráról. Közelebbről: a termelésről és a fejlesztésről. A másik: irat. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa munka- védelmi felügyelőségének idén szeptemberben kelt 15 oldalas minősítő jelentése a gyár elavult berendezéseiről, a zsúfoltságról, a ' balesetveszélyek eshetőségeiről. Hogy létezik ez? Ennyit romlott volna a ceglédi gyár helyzete egy év alatt? Nézzük az üzemet. Műhelyek, barakkokban Ceglédre Frits Istvánnak, az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjének, a minősítés irányítójának javaslata alapján Bíró Tamás mérnök, munkavédelmi felügyelővel a tanulmány készítőjével' indultunk, hogy a helyszínen bizonyítsa meghökkentő megállapításait. A bizonyosságot azonban nem ő, hanem a telep főmérnöke, Szebeni Ferenc szolgáltatta. — Ez a gyár több mint húsz éve épült, s feladatai állandóan nőttek, a termelési feltételek azonban nem fejlődtek kellően — mondja a főmérnök, S' megmutatja irodája falán a telep felülnézeti rajzát. Jó néhány ideiglenes barakkban kezdtek több mint két évtizede dolgo—: s azokban munkálkodó iá is. — Egyik nagy vágyunk, hogy a valóságban is megépüljön egyszer az a több ezer négy zetméter alapterületű jól daruzott és kellő magasságú műhelycsarnok, amelyet a rajzra ide képzeltünk — mondja a főmérnök, s mutatja a csarnok tervezett helyét, bár hozzáteszi — az sem Oldana meg mindent, csak nagvon sokat könnyítene jelenlegi nehéz helyzetünkön. Danik, keresztben Elindulunk megszemlélni a munkahelyeket. A lakatosműhelyben szembeszökő a zsúfoltság, szorosan egymás mellett fekszenek a Volvo-kanalak, amelyekből az évi terv szerint 1800 darab készül. A másik furcsaság, hogy a csarnok daruzótere keresztirányú, holott a súlyos munkadarabokat főként hosszában kell mozgatni és forgatni. Emiatt már több baleset történt. És így dolgoznak már öt éve! A szomszédban a gyártásukhoz nélkülözhetetlen homok - fúvá.s sem megoldott. Ottjár- tunkkor a gépezet éppen nem működött, de Bíró Tamás elmondotta, hogy a dolgozók védőeszközök nélkül fújatnak, mindent betölt a szerteszóródó anyag, súlyosan veszélyeztetve az emberek egészségét. A festőüzemben is' sok minden jogosan kifogásolható. Elszívás nincsen, a világítás gyenge. Veszélyes szállítások Sokszor esett szó a legutóbbi években különböző fórumokon az elmaradott anyag- mozgatás és a korszerűtlen szállítás okozta balesetekről. A lassú és nehézkes továbbítás akadálya a gyorsabb és jobb termelésnek. E ceglédi gyárban mégsem történt jóformán semmi e téren. Az anyagraktárban a csaknem százmillió forint értékű készáru példásan rendezett, de a munkásók nehéz fizikai megterhelése árán. mert anyagmozgató eszközök nincsenek. Az egyes üzemrészek között is idejétmúlt, balesetveszélyes gépek. úgynevezett Muir-hill önjáró daruk mozgatják az évi mintegy háromezer tonna vasioari alaoanya- got. E darukról már eSY- a vállalat igazgatójának megbízásából készült korábbi vizsgálati anyaa is megállaoította hogy nem üzemeltethetők Mégis dolgoznak velük. A kén teljességéhez a tele’- útjainak szinte minősíthete* lenül rossz állapota is hozzá-' tartozik. Furcsia kontraszt. Gyár, amely a hazai és külföldi utak számára gépeket készít és javít,"ám a saját telepén irgalmatlanul rosszak az utak, mély á sár. A szemlélőben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy nem lehetne ide legalább ideiglenesen, például nagy esőzések után, néhány teherautó salakot hozatni? Nem lehetne az építményeken is saját erőből javítani? , Öntevékenység helyett Az irodába visszatérve sok szó esik az öntevékenységről és a középvezetők felelősségéről. — Minősítésünkben megállapítottuk, hogy szinte az ösz- szes hiányosság gazdasági gondokra vezethető vissza. A munkaerőhiányra és az esetleges felmondásokra hivatkozva nem követelik meg a védőeszközök használatát, nem törődnek eléggé a munkahelyi renddel és a technológiai fegyelem betartásával — mondja Biró Tamás, s fellapozzuk a munkavédelmi felügyelők tanulmányának egyik részét. Ez olvasható belőle: „Előfordult, hogy hegesztő szakmunkás a biztonságtechnikai vizsgán teljesen tájékozatlan volt. Ezért munkaköréből a pótvizsgáig fel kellett volna menteni. Művezetője azonban figyelmen kívül hagyta a rendelkezéseket, és tovább foglalkoztatta.” A fluktuáció sem lehet erre mentség és magyarázat. A minősítés készítői ugyanis azt is megállapították, hogy ugyanezen a gyártelepen az egyik üzemben valamennyi ellenőrzésük során példás rendet és munkafegyelmet tapasztaltak. Ha ott lehet, akkor miért nem lehet másutt is — kérdezték. Minősítését tizenegy hatóságnak és vezetőnek küldte meg a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavé- ”3elmi felügyelősége. Elsőként Szőke Antalnak, a budapesti székhelyű KÖZGÉP vállalat igazgatójának, akit szintén felkerestünk. — Jól ismerjük a ceglédi telep nehéz helyzetét. Egyrészt az állandó közös munkából, másrészt mert éppen munka- védelmi szempontból egy nyolctagú bizottsággal augusztus végén magam is megvizsgáltam helyzetüket, amelyről és á tennivalókról tizenhét pontból álló jegyzőkönyvet vettünk fel — mondja az igazgató. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának jó néhány megállapítása találkozott a mi véleményünkkel, s ami a lényeg, mi nagy összegeket szánunk rekonstrukciókra. Emellett rövid határidőre — amint azt levelünkben is ígértük — intézkedési tervet készítünk az összes teendőkről. Aztán milliókat sorol, hogy mit adnak központi keretből, a ceglédi gyárnak, mit kell annak saját erőből felújításokra fordítania, majd pedig hogy milyen szállítóeszközöket és technikai felszerelést bocsátanak a rendelkezésükre. Szakmai segítséggel Valami tehát az eddigiekhez képest megmozdult' a ceglédiek munkavédelmét illetően. A probléma csak az, hogy eléggé elkésve. Hiszen például csupán az elektromos tervezés — az igazgató becslése szerint — fél évet fog igénybe venni. Aminthogy sok más előkészítő és kivitelező munkának sem lesz rövid az időtartama. S addig marad a jelenlegi — enyhén szólva — áldatlan helyzet. Éppen ezért az SZMT illetékeseinek az a véleménye, hogy nem elég a munkavédelemmel kapcsolatban egyszerűen csak valamit kezdeni, hanem minél töbl>ét és minél hatásosabban be is kell fejezni. Amihez ők a maguk részéről ellenőrzésekkel, szakmai tanácsokkal ezután is meg fognak adni minden segítséget. Pacsay Vilmos Vámosmikola Előtérben: Vámosmikola központjában modern épület ágaskodik ki az apró házak közül: a Váci Kötöttárugyár helyi üzemegysége. Kapuján asszonyok sietnek befelé, délutáni műszakba. Együd Józsefné műszaki vezető véleménye szerint a háromnegyed évet sikerült — elképzeléseiknek megfelelően — időarányosan teljesíteniük. Nem volt könnyű feladat, az elmúlt időszakban gyárunkban sok volt a beteg és a kismamák közül is jó néhányan vették igénybe a gyermekgondozási szabadságot. Igen változatos a vámosmi- kolai varrónők munkája; az év során többféle női, férfi-, serdülő- és gyermekruházati cikket készítettek: Helenka anyagú női nadrágokat, serdülőknek overallokat és az elmúlt hónapokban jelentősebb menyiségű férfi és bakfis méretű tréningruhát, férfi és kamasz szóló nadrágokat. Az üzemegységbe a Váci Kötöttárugyárból kétnaponként érkeznek a szabott, bélésezett termékek, majd a készárut — gondosan a vevőhöz címezve — ugyancsak a Kötöttáru- gyárba szállítják vissza. Az év utolsó negyedében előirányzott tervük szerint még mintegy 28 ezer darab tréningruhát — ebből 15 ezer darabot gyermekek részére — és csaknem százezer férfi és női szóló nadrágot kell elkészíteniük. A vámosmikolai üzemegység varrónői teljesítménybérben dolgoznak, egy cipzározó napi normája körülbelül 85 darab tréningruha. Ha egy' varrógépen dolgoznak, az előírt norma 110 százalék, két vagy több gép kezelése esetén 95 százalék. Sokan pályáznak közülük a kiváló dolgozó minősítés elnyerésére. Feltétele: sírna varrógépen legalább 50 darab, speciális varrógépen száz termék elkészítése naponta, természetesen selejt, visszavetés nélkül. Az üzemegységben nagy súlyt fektetnek a megfelelő minőségre, annál is inkább, mert az első félévben a jersey- termékek készítésénél gyakran előfordultak hiányosságok. Most a szalagvezetők sés három műszerész állandó ellenőrzése biztosítja, válóban kifogástalan termékek kerüljenek le a szalagokról. S. Zs. A Pravda Komócsin loltáa könyvéről A Pravda csütörtöki száma öthasábos méltatást közöl Komócsin Zoltán „Nemzeti érdekek és internacionalista célok” című könyvéről, amely orosz nyelvű fordításban most jelent meg a moszkvai. Prog- ressz Könyvkiadó gondozásában. „Komócsin Zoltán könyvének megkülönböztető vonása — állapítja meg a Pravda recenziója — az eszmei tisztaság, az álláspont egyértelműsége, a megmagyarázás és meggyőzés képessége. Ez a könyv a mai olvasók legszélesebb köreihez szól, mindazokhoz, akik érd el elődnek korunk problémái iránt.” Megfelelő téli ellátást ígér a kereskedelem Több déligyümölcs — Jöhet a disznótor A kedvezőtlen őszi időjárás nehezítette ugyan, de nem zavarta meg az élelmiszerkereskedelem tervszerű felkészülését a lakosság téli ellátására, amely a készletek az ipari szállítási szerződések alapján országszerte — Pest megyében is — megnyugtatónak ígérkezik. A Belkereskedelmi Minisztérium illetéke^ főosztályán elmondták, hogy valamennyi érdekelt egymással együttműködve mindent megtett a téli — ezen belül az év végi —, ünnepi forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Az alapvető fontosságú élelmiszerekből mint már évek óta, minden igényt kielégítenek, sőt húsból és húskészítményekből 7800 tonnával több kerül az idén forgalomba. Bőséges lesz a baromfi- és a tojásellátás, az ünnepeikre 10 százalékkal több pulykát és hízott baromfit kapnak az üzletek. A lakosság téli zöldség-burgonya- és gyümölcsellátásáról megfelelő készletek tárolásával gondoskodik a kereskedelem. Október végéig a tavalyihoz képest 40 százalékkal több áru került a raktárakba s a tervek szerint a múlt évinél 10 százalékkal nagyobb téli készlet lehetővé teszi a jobb és választékosabb ellátást, elegendőnek ígérkezik a primőrök tömeges megjelenéséig. Külön figyelmet fordít a kereskedelem arra, hogy a disznóvágáshoz legyen elegendő rizs, só, fűszerpaprika és bors. Ezekből máris több mint 15 ezer tonna érkezett a raktárakba. Egyedül fényezett rizsből lasz a szükségesnél valamivel kevesebb. A tárolt alma a kora tavaszi gyümölcsökig kitart, s a déligyümölcsükből többet importálnak a múlt évinél. A tavalyinál 1200 tonnával több narancs és kétszer annyi egyéb déligyümölcs — grape-fruit, ananász, füge — kerül forgalomba, 600 tonnával növelik a banán behozatalát. A kereslethez képest azonban valószínűleg ez utóbbi nem fesz elegendő. Külön gondoskodott a kereskedelem a karácsonyi és az év végi ünnepi ellátásról, most már a vevőkön a sor, hogy tervszerű időbeosztással vásárolva elkerüljék az ünnepi csúcsforgalom zsúfoltságát. Tanácsházáról tanácsházára a társközségben (3) A lakosság várakozásának megfelelően Az aszódi nagyközségi közös tanácshoz tartozó Ikladon a tanácsi kirendeltség vezetője korábban tanácselnök, Do- monyban megbízott vb-titkár volt. Ismerői, értői a szerteágazó tanácsi munkának. Szükségük is van a gazdag ismeretkörre, a nagy tapasztalatra, mert — a közös tanács szervezeti és működési szabályzatában is rögzített —feladatuk közé tartozik naponta az esketésektől kezdve a hagyatéki leltározásig, a hatósági bizonyítványok kiállításától a birtokháborítási panaszok felvételéig, a ki- és bejelentkezések vezetésétől a talált tárgyak nyilvántartásáig — mint ahogy Jósvai Lajos, a gödöllői járási hivatal elnökhelyettese megfogalmazta — sok minden. „Ismernek minket" — A kirendeltségvezetők hetente egyszer, rendszeresen bejönnek a tanácsra — mondja Gál Klára, az aszódi nagyközségi közös tanács vb-titkára —, és bejönnek minden esetben, ha valami sürgős, azonnal elintézendő probléma adódik. Ezenkívül a tanács ügyintézői rendszeresen kijárnak a társközségekbe is, az ügyek egy részét másképpen nem is tudnák elintézni. Volt már például Domonyban. a helyszínen szabálysértési tárgyalás, az ápítési-n-"szaki előadó hetente többs7" kin^ van a „területen”. Migyi előadó havonta eg úgynevezett adóbeszedési napot tart a társközségekben is. A társközségekkel való kapcsolattartás egyik csatornája az is, hogy a közös tanács társadalmi elnökhelyettese do- monyi és amit külön hangsúlyoznék- mind a két társközségben tevékenykedik a társközségi tanácstagi csoport, a tanácsülésekre „hozzák” a problémákat, a véleményeket. Ki kellene menjen hetente mindkét társközségbe a tanácselnök és a vb-titkár is, ez azonban nem mereven valósul meg. Van olyan hét, hogy az elnök — vagy magam — háromszor is kint van Domonyban, vagy Ikladon, egy-egy probléma megbeszélése, megoldása miatt. Nincs olyan fin- nepi esemény, hogy egyikünk vagy másikunk ne venne részt rajta; mit is mondjak — ismernek minket, tanácsi vezetőket Domonyban is és Ikladon is. Hogy végül is elégédett-e a társközség lakossága a közös tanács munkájával, konkréten a fanácsi ügyintézéssel? Bár a közlekedés nem rossz, mégis úgy gondolom, csak a valóban indokolt esetben kell befáradjanak Aszódra, a közös tanácshoz. Más oldalról nézve: ha az ügyfélnek mondjuk négyszer elképzelése szerint, kedvére intéződik el az ügye, akkor jó a tanácsi munka, de ha ötödszörre nem neki van igaza — rossz. Emberek vagyunk. Több mint hivatal A kerepest tanácsi kirendeltségen csütörtökön nincs ügy- félfogadás, ezzel szemben egy idősebb asszony bekopog Hűli Sándorné kirendeltségvezetőhöz, és valami rendkívül bonyolult lakásügyben jól kipa- naszkodja magát. Aztán megnyugodva távozik. Nyilvánvaló, semmi mást nem akart mint kiönteni bánatát. Ami két dolgot jelez. Az egyik: hogy a tanács — már ahol, és a tapasztalatok szerint mind több helyen — több mint hivatal; a másik: hogy Hűiméhez bizalommal mennék az emberek. Nem is véletlen ez, hiszen Kerepesen több rhimt húsz évig, egészen a közös tanács megalakulásáig vb-titkár volt. Ezekután talán nem kell részletezni azt, hogy ismeri-e a tanácsi munkát, a legapróbb részletekig, hogy ismeri-e Kerepes eredményeit, gondjait, az embereket. — El sem tudnám képzelni — mondja —, hogy ne vegyek részt egy-egy tömegszervezeti ülésen, népfrontesten, fórumon, ott vagyok a sportolók, az önkéntes tűzoltók, a Vörös- kereszt tanácskozásain is. Tagja vagyok a községi pártvezetőségnek is. Itt, a tanácsházán szokott rendszeresen tanácskozni a társközségi tanácstagi csoport. Minden alkalommal bekapcsolódik a munkájukba vagy az elnök, vagy a vb-titkár, és minden alkalommal meghívnak az ülésre engem is. — Amióta közös tanács van, háromszor volt úgynevezett községi fórum, ahol a kerepelek kérdeztek é= a taPács vezetői válaszoltak. Az ott felvetett apróbb ügyeket másnap már intéztem is. Állítom, hogy Kerepesen a tömegszervezetek semmivel sem működnek rosszabbul, mint az önálló tanács korában, és a lakosság közéleti tevékenysége sem kisebb. Példa erre a tavaszi Tiszta Kerepesért megmozdulás is, amely a falugyűlésről indult ki, s amelynek forintértékét alig, erkölcsi értékét pedig méginkább nehéz lenne kifejezni. — A mindennapi ügyeket helyben intézem, a bonyolultabbakat az illetékes tanácsi ügyintéző Kistarcsán. Hetente tart — hétfőn — fogadónapot itt, a kirendeltségen, az elnök vagy a titkár, és a tanácsi ügyintézők is, Kerepesen járva, rendszeresen betérnek néhány percre a kirendeltségre. Amennyiben tudok, segítek nekik, munkaköri kötelezettségemen túl is, mert hogy az embereket ismerem, ez rendkívül sokat jelent. Tanácskozási joggal — Részt vesz-e a közös tanács ülésein? — Néhányon voltam és most kértem, hogy lehetőleg mindegyikre hívjanak meg, tudjam, mi történik a két községben, ha kérdeznek az emberek, tudjak mit válaszolni. — Részt vesz-e a végrehajtó bizottság ülésein? — Korábban nem vettem részt, mert most nem vagyok tanácstag. — És mint meghívott? — Nem. — Közérzete? — Jó. Van munka és a nyár eleji tanácsülés a munkámat elismerte. Csak egyet fájlalok, hogy a rendeletgyűjteményt átvitték Kistarcsára (ott most így kettő van), mondván: a járlatlevél-kiadáshoz minek! De ha bejön valaki tanácsot kérni, s kellene a gyűjtemény, mit mondjak neki, menjen Kistarcsára? Idézzünk a Huliné által említett tanácsülés határozatából: „A nagyközségi közös tanács megállapítja, hogy a kirendeltség, a tanács, valamint a végrehajtó bizottság és a lakosság bizalmának, várakozásának megfelelően töltötte be eddigi feladatát, a jelenlegi formában történt létrehozása helyesnek bizonyult. A kirendeltség további munkája megjavítása érdekében: a végrehajtó bizottság gondoskodjon arról, hogy a jövőben a kirendeltség vezetője tanácskozási joggal a testületi üléseken rendszeresen részt vegyen. A lakosságot érintő és főleg a kerepesi vonatkozású feladatok végrehajtását előkészítő ügyekben a kirendeltség-vezetőt be kell vonni, ki kell kérni a véleményét, ezzel is segíteni, hogy általános tájékozódása legyen a testületi döntésekről .. Teljes mértékben érvényes még ma is — és ezt a parlament legutóbbi ülésszaka megerősítette — az, * amit a megyei tanácsülés tavasszal megállapított: „A közös tanácsok létrehozása jelentősen elősegítette a hatásköri decentralizációt, a társközségek lakosságának a tanácsi munka korszerűsítésével összhangban álló hatékonyabb államigazgatási ellátását... Megyénkben a közös tanácsok formai, szervezeti keretei, tevékenységük belső tartalma fokozatosan fejlődött és az elvárható követelményeknek megfelelően alakult... E községekben a helyi közéleti tevékenység általában helyes irányban fejlődik, az eltelt rövid időszak alatt elért eredmények, a települések fejlődése ezt támasztja alá”.. Deregán Gábor (Vége)
