Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
ÍJfMtm 1974. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Középiskolai nevelőtestületi értekezletek Hazánk 530 középiskolájában mintegy 14 ezer pedagógus részvételével nevelőtestületi értekezletek1, keretében vitatják meg novemberben az ifjúsági szövetség néhány időszerű feladatát. A nevelőtestületi értekezleteknek az lesz a feladata, hogy az ifjúság- és oktatáspolitikai állásfoglalás, valamint a KISZ KB áprilisi határozata alapján a pedagógus- és a diákközösségek együttműködésének újabb területeit tárják fel, erősítsék meg a szocialista iskola működésének sarkalatos jellemzőit, nevezetesen azt, hogy az iskola és az ifjúsági szervezet együtt végzi a tanulóifjúság sokoldalú szocialista emberré formálását. Közösen a zenekultúráért Gazdag hangversenyprogram a dabasi járásban Az Országos Filharmónia, a dabasi járási hivatal és a da- basi Kossuth Művelődési Központ rendezésében szép számmal rendeznek hangversenyeket ebben az évadban a dabasi járás több községében is. így válik egy-egy estére koncertteremmé a dabasi járási hivatal díszterme, Gyálon a Dózsa Filmszínház, Ócsán az Egressy Gábor Művelődési Ház. Ma, 14-én az újhartyáni klubikönyvtárban J. S. Bach halálának 225. évfordulója tiszteletére ad hangversenyt a kecskeméti városi szimfonikus zenekar. A szólisták közül Káté László hegedűművészt emeljük ki, aki már nemcsak az országhatárunkon, de az európai kontinensen túl is elismerést szerzett a magyar muzsikusoknak, Kubában és Dél- Amerikában. Kóté László egyébként 12 évvel ezelőtt szerzett művészi-tanári diplomát a Zeneakadémián, ezután Leningrádban tökéletesítette hangszertudását. Immár nyolc éve szólistája az Országos Filharmóniának, a Zeneművészeti Főiskola tanársegédje, aki rendszeresen hangversenyezik .külföldön is. Ugyanezek az előadók megismétlik műsorukat 20-án, az Örkényi művelődési házban. Szintén a barokk és az egyetemes zenetörténet óriására emlékeznek e hónap utolsó napján a táborfalvi Jókai Mór Előadások — nemcsak fiataloknak A Budapesti Gyermekszínház bemutatta Barnassin Anna és Gonda János Pro űrbe (A városért — A szerk.) című dzsessz-musdcaljét, az Állami Bábszínház pedig Jevgenyij Svarc A sárkány című darabjából készült előadását újította fel. A két mű elsősorban a fiatalok számára íródott, de nemcsak hozzájuk szól. Cselekményük a bátorságot, céltudatosságot állítja reflektorfénybe, elítélve a közönyt és gyávaságot. Musical-bemutató a Bartók Gyemekszínházban Elképzelhető-e, hogy egy világváros napokra ivóvíz nélkül marad? Ez a kérdés vetődött fel 1944—45 telén Budapesten a hitleri fasizmus és az azt kiszolgáló magyar nyilasrendszer végóráiban. A pincékbe menekült, a háború vérontásától elcsigázott és megcsömörlött emberek közül kevesen sejtették azt, hogy micsoda elszánt- bátor küzdelem folyik a romos városban az életet jelentő vízért. Ma már csupán eldugott emléktábla hirdeti a vízművek Károlyi utcai székházának bejáratánál azoknak a munkásoknak hősiességét, akik 1945 tavaszáig naponta kockáztatták életüket a főváros vízellátásáért Szabotálták a fasiszták akcióit, lopták az olajat, benzint, üzemanyagot — mert továbbra is működtetni akarták gépeiket — sebesülteket, szovjet katonákat rejtegettek. Barnassin Anna és Gonda János Pro űrbe című dzsessz- musicalje ezeknek az kevesek által ismert hősöknek állít emléket. A téma szinte magában foglalja a megzenésítés lehetőségeit is. Hiszen ennek az időszaknak hihetetlenül feszült, vibráló légkörét talán semmi sem jelenítheti meg szemléletesebben a zenénél. Gonda János dallamai azonban nem nőnek túl a cselekményen, inkább kiegészítik azt. Ugyanez mondható el a rendszeres, kiszámított pontossággal felbukkanó táncbetétekről is. A tánckar — Köllö Miklós pantomim művész irányításával — a mozgásnak a dzsessz zenéjéhez illő sajátos, a szimbólumok és a közvetlen érzelmek megjelenítésével ható világát teremti meg. A dráma prózai közlésekkel kezdődik. Az újpesti víztelep a nácik kezébe kerül. A munkások, ahol tehetik, ellenállnák. A telep vezetőjét letartóztatják, halálra ítélik. Az új főmérnök, Lengvári, a munkások és a nyilasok követelései között hánykolódik. Nem képes ellentmondani. Egyetlen célja: túlélni a háborút. A dráma az ő jellemének fejlődését mutatja be, a tétovázástól a cselekvésig. Tetőpontját akkor éri el a cselekmény, amikor a német fasiszták veszik át a hatalmat és parancsot adnak a Buda és Pest közötti vízvezeték aláaknázására. Lerugvári- nak cselekednie kell: a munkások hatására eijut kötelessége felismeréséig: több társa segítségével — akikkel együtt életét áldozza — megmenti a várost. Az, hogy a darab plasztikus, egységes, nagyrészt Kazán István részietekre is kiterjedő, precíz rendezésének köszönhető. A fiatal szinészgárda alakítása — kisebb pontatlanságok ellenére is — követte az alkotók elképzeléseit. Különösen dicsérhető a jelmezeket és díszleteket tervező Nyíró Erzsébet és Koch Aurél munkája. Kutas Rudolfnak, a színpad hátterére kivetített expresszív fotói mély hangulati tartalmakat hordoznak. Sikerdarab felújítása az Állami Bábszínházban Jevgenyij Svarc A sárkány című művének színpadra vitele hálás feladat. Nem csoda hát, hogy az Állami Bábszínház ismét felújította a korábban már sikert aratott előadást. Az alapmű tulajdonképpen mese. Ám nagyon is valóságos mese, hiszen a cselekmény mögött egy keserű, de mégis tiszta és érthető iróniával megformált világ gyávaságainak, megalkuvásának képe rejlik. Lancelot, a hivatásos sárkányölő lovag és maga a sárkány is, s a város félelemtől reszkető polgárai csupán eszközök az író kezében. Amint maga is vallja: a polgárokból kell kiűzni a megalkuvás, gyávaság sárkányát, hogy újra emberek legyenek. A bábokat tervező Bródy Vera figurái most is meghökkentik a nézőket szellemes, érdekes, kifejező alakjaikkal, Koós István díszletei pedig ötletgazdagságukkal nyújtanak felejthetetlen perceket. Szönyi Kató rendezése pedig újra bebizonyította, hogy egyes művek akkor jelentenek igazi élményt a nézőknek, ha a műAJÁNDÉKOZNI ÖRÖM! Boltjainkban a szolídtól a pazar ajándéktárgyakig, a legszebb és a legnagyobb választékot találja. Keresse fel '*r"* vészek és az alkotók megtalálják a legmegfelelőbb kifejezési formát V. F. Művelődési Házban. A rádió „Ki nyer ma?” műsorainak egyik játékvezetőiéként jól ismert Boross Attila itt is a műsor vezetésére vállalkozott. Közreműködik a váci Musica Humana kamarazenekar, Erdélyi Sándor vezetésével. A Musica Humana a váci zeneiskola tanáraiból hat évvel ezelőtt alakult együttest már több íziben méltattuk lapunkban, mégsem fölösleges elmondani róluk, hogy az eltelt idő folyamán csaknem száz hangversenyt adtak, nemcsak a megye, hanem az ország különböző helységeiben. Rendszeresen közreműködtek a Magyar Nemzeti Múzeum történeti zenés esték sorozatában. Műsorukon főként a barokkkor nagy mestereinek alkotásai szerepelnek,, de játszanak minden korszakból olyan műveket, amelyeket szerzőjük vonós kamarazenekarra komponált. A barokk szerzők közül legtöbbet szerepel műsorukon Bachon kívül Corelli, Vivaldi és Händel, a klasszikusok közül pedig Haydn és Mozart. A további hangversenyeken századunk rézfúvós kamarazenéjéből kapunk ízelítőt, és megismerkedhetünk hangversenydobogón ritkán hallható régi magyar táncokkal is. D. G. G. Meghűli Vittorio de Sica Serdán Párizsban 72 éves korában elhunyt Vittorio de Sica olasz filmrendező. A világhírű művész „Az utazás” című utolsó filmjét forgatta a francia fővárosban. Vittorio de Sica, aki mint filmszínész is rendkívül népszerű volt, az első jelentések szerint tüdőrákban halt meg. Uj könyvek Állatokról — növényekről Bakot is lőttem! Öreg vadász mesél. Apró történeteket, izgalmas kalandokat mond el olyan közvetlen hangon, hogy az olvasó maga is úgy érzi: ott lépked a vadásszal az őszi avaron és visszafojtott lélegzéssel figyeli a rőt csalit mozgását. A szerző ezeket a szépen leírt vadászélményeket történetecskék- nek nevezi és nemcsak a vadra lesés izgalmát mondja el egy-egy ilyen történetecs- kében, hanem megejtően szép a tájleírása is. Az olvasó körül meg- • elevenedik a táj, külön értelmet nyernek a bokrok, a fák, a dombok és hajlatok. Dr. Bertóti István, az öreg vadász, a Mező gazdasági Kiadónál megjelent könyvét vadászoknak írta, de nemcsak számunkra szolgál okulásul, hanem szórakoztat is. Gyengéd, akár egy krokodil Az ' író állat- magatartástan- nak nevezi könyvét. Ez az utóbbi esztendőkben kialakult új tudományág. Dröscher V. Gyengéd, akár a krokodil című könyve évek óta bestseller a nyugati könyvpiacon. A Natura kiadásában most jelent meg magyar nyelven, sok szép fényképpel illusztrálva, Aradszky Gézáné szakavatott fordításában. Miről szól ez az izgalmas olvasmány? Nemcsak a címadó kroko- dilusokról — ez csak egyik fejezete. Megismerkedhet az olvasó az óriásgyíkok „háremével”, a leányszöktető zebra „házaséletével”, társadalmi közösségével, a páviántársadalom hierarchiájával, a pré- rikutyák magatartásával és „gyermekközpontú” városával, az őzek suttogó beszédével, a termeszek mértani pontossággal felépített légkondicionált államaival, az amőbák tornyaival, a szentjánosbogarak célzókészülékével, a húsevő növényekkel, a gyilkospoloskák halálos cselével, az angolna villamos fegyverével, a mérges kígyók birkózóversenyével és még azzal is, hogyan és miről „beszélgetnek” például a libák. Megfejti a méh- nyelvet is a szerző és ismerteti a méhek matematikai képességeit, de még arra is kitér: hogyan állnak az állatok „férfihűség” dolgában. Tudományos munka, ám mégis olyan lebilincselőén és izgalmasan meséli el a szerző mindezeket, hogy nehéz letenni a könyvet. A termésbecslés rjiódszerei Gyakran olvassuk vagy halljuk, hogy jó vagy rossz termésre számíthatunk. A várható termés nagyságának ismerete a tervszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele. Szüksége van a termés pontos felmérésére nemcsak a termelő gazdaságnak, hogy meg tudja szervezni a betakarítás gépeit, s biztosítani tudja a várható termés tárolását, hanem szüksége van a feldolgozóiparnak és a kereskedelmi szerveknek is. Éppen ezért pótol nagy hiányt ez a könyv, amely 14 szerző közreműködésével, Simon Balázs szerkesztésében jelent meg a Mezőgazda- sági Könyvkiadó gondozásában. HETI FILMJEGYZET Macskajáték Day ka Margit a Macskajáték özvegy Orbánnéjának szerepében. Regényből, színműből filmre átdolgozott művek kapcsán újra meg újra felmerül a kérdés : miként maradhat hű az eredeti műhöz a fimváltozat, meddig mehet el a film forgatókönyvének írója és rendezője a változtatásokban, hol húzható meg a határ, amelyen innen még az alapmű szerzője magáénak vallhatja a filmadaptációt, s amelyen túl már olyan alapvető, témában-cse- lekményben annyira szervi változások, változtatások jelentkeznek, hogy maga a szerző sem ismer a művére. Félreértés ne essék: értőbb kritikák általában nem az adott mű cselekményének, az úgynevezett sztorinak, egy mű összetevői közül csupán az egyiknek, ha nem is a leglényegtelenebbnek a csorbítat- lanságát szokták vizsgálni. Könnyen belátható, hogy egy akkora terjedelmű regény, mint a Háború és béke, vagy a Don Quijote még egy többrészes filmben sem érheti el az eredeti epika hallatlan cselekmény- és figuragazdagságát. A műfaji korlátok ennek ésszerű határt szabnak. A kritérium tehát nem a betű szerinti egyezés és azonosság, hanem az, hogy sikerült-e a filmváltozat alkotóinak a mű gondolati tartalmához, mondanivalójához hűnek maradni. (Amennyiben a filmalkotók vállalják, hogy ennek vagy annak az írónak a tolmácsolói legyenek — mert ha nem, akkor már nem arról az íróról van szó, hanem a filmalkotók önálló munkájáról, mely legfeljebb ötletekben, indíttatásokban, gondolatfoszlányokban utal az eredetire. Ilyen esetben viszont nem szokás az írót megjelölni az egyik alkotóként). Mindezeket azért kellett előrebocsátani, mert az új magyar film, Makk Károly rendezése, Örkény István — nyugodtan leírhatjuk: világsikert aratott — színművét, illetve annak regény eredetijét tekinti alapjának. Ám az Örkény -műveket forgatókönyvvé formáló Makk Károly lényegében csak kiindulási pontként, s nem alapanyagként kezeli az Örkény-regényt, s a színművet. És a baj éppen ez. Nem azért, mert a film cselekménye számos helyen eltér a regénytől. Nem is azért, mert ezek az eltérések önkényesen változtatnak meg szituációkat, jellemeket, lényeges mozzanatokat, bár ez már eléggé lényegbevágó néha (például a regény és a film, vagy a színmű és a film befejezésének eltérése esetében). Hanem azért, mert a film-Macskajá- ték az alapokban, Örkény gondolataiban nem azonos az eredeti művel. Örkény ugyanis körülbelül ezeket mondja a maga művében: igaz, hogy az ember esendő, alkalmanként gonoszkodó, irigy és kicsinyes, mint ez a kisebbik Szkalla lány, Erzsi, férjezett Orbánná. Igaz, hogy máskor az ember fölényes, Iámért, okoskodó és kiszolgáltatottságában zsarnokoskodó, mint a nagyobbik Szkalla lány, Giza, férjezett Danzingerné. S igaz, hogy vannak önhitt és önző vén szpk- nyapecérek, mint Csermlenyi Viktor, nyugalmazott operaénekes. De azért az élet alapjában véve nagyszerű dolog, még ha az ember öreg és beteg is, mint ezek az emberek, és annak van igaza, aki —néha szélsőségesen, néha logikátlanul, de mindig őszintén és önmagát adva — éli ezt az életet. Mint Orbánná. Makk viszont azt mondja: idős, öncsalóan ábrándokba menekülő emberek a múltjukban keresik a kapaszkodót életüknek egyre fogyó gyertyavilágánál, s nosztalgiáikkal próbálják leplezni kapcsolatteremtésre képtelen, elidegenedett és bezárt, anakronisztikusán idejét múlt énjük gyógyíthatatlan lelki sérüléseit. Örkény tragikomikus fényekben viliódzó iróniájából, groteszk, néha az abszurdot súroló humorából, mélységesen emberi és emberben bízó művéből Makk egy leginkább a későn jött Krúdy-hősökre emlékeztető légkörű filmet készített. És ez az alapvető baja a Macskajáték filmváltozatának. Örkény világa ugyanis nem Krúdyé, s aki a Macskajátékot így értelmezi, az már nem Örkény-művet fii— mesít meg, hanem a saját elképzeléseit. A Macskajáték rendkívül filmszerűen megcsinált alkotás. Makk fölényes mesterségbeli tudása, kiérlelt filmnyelve kifogástalanul érvényesül benne. Az operatőri munka szintúgy kiváló: Tóth János, aki Makk előző filmjében, a Szerelemben is jeleskedett, most a színes felvételekben is tökéletesen meg tudja idézni a rendező elképzelte színhelyek, az élő és élettelen világ légkörét. A színészek — Bulla Elma, Makay Margit, Töröcsik Mari, Balázs Samu s főként Dayka Margit — nagyszerűen játszanak. Makk színészvezetési képessége, szerepelemző készsége is töretlen. És mégis. Ez a film nem Örkény Macskajátéka, nem annak filmváltozata, hanem valami más, amit kissé meghökkenve, kissé értetlenül és néhol kissé unatkozva nézünk. Mert míg Örkény szinte az első mondataival képes volt bennünket bekapcsolni hősei életének áramkörébe, s érdekeltté tudott tenni e hősök sorsa iránt, addig Makk hőseit égy idő után teljességgel kívülről szemléljük, sem sorsukkal, sem énükkel azonosulni nem tudunk, érdeklődésünket felkelteni, majd ébren tartani tartósan nem képesek. Magas, szőke férfi, felemás cipőben Még javában fut a mozikban Pierre Richard filmkomédiája. a Balszerencsés Alfréd, s már itt a következő. Amelyben — ezt akár mondani sem kell — Richard ismét egy bal- szerencsés fickót játszik, aki azonban ezúttal hegedűművész, és — vesztére — egyik lábán sárga, a másikon fekete félcipőt visel. Nem mert szereti a feltűnést, hanem mert kollégái megtréfálták. Ezek a felemás cipők azonban — tudtán kívül — egy bonyolult bűnügyi história középpontjába sodorják, 1 s míg a rivális körök (változatosság kedvéért: rivalizáló rendőrök) mindent megtesznek az .elpusztítására, illetve a megvédésére, hősünk az együgyűek ártatlan gyanútlansásával vészel át minden veszedelmet. T. I.
