Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
MSZMP—FKP tárgyalások Pénteken délelőtt Budapesten, a Központi Bizottság székhazában megkezdődtek a tárgyalások a Finn Kommunista Párt küldöttségével, amelyet Aarne Saarinen, a párt elnöke vezet és tagjai Erkki Tuominen, a politikai bizottság tagja, Olavi Poiko- lainen, a titkárság tagja, V, Partanen körzeti titkár és E. Antikainen körzeti 'lapszerkesztő. A tárgyalásokat az MSZMP részéről Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A megbeszélésen részt vesz Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Móna Gyula, a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta dr. Carlos P. Remidét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, pénteken az Országházban fogadta dr. Carlos P. Romulót, a Fülöp-szigeteki Köztársaság külügyminiszterét és kíséretében levő személyiségeket. Fook Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt az Országházban fogadta dr. Carlos P. Romulót, és a kíséretében levő személyiségeket. A Fülöp-szigeteki külügyminiszter pénteki programja során este dr. Carlos P. Romulo — kíséretével együtt — megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttes műsorát, az együttes Rottenbiller utcai székházában. Elkísérte a vendégeket Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. ENSZ Politikai Bizottság Magyar felszólalás a leszerelési kérdésekről folyó vitában Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában zajló viták menete azt bizoCsatatér nyítja, hogy az államok mélységesen érdekeltek a fegyverkezési hajsza korlátozásában és megszüntetésében, a leszerelés bonyolult problémakörének megoldásában. A bizottság ülésein nagy elismerésre talált a Szovjetunió nemzetközi környezetvédelmi javaslata. A leszerelési kérdésekről folyó vitában október 31-én felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar ENSZ- küldöttség tagja. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a politikai enyhülést mielőbb kiegészítsék a katonai enyhüléssel, hogy így biztosítsák az előbbi visszafordíthatatlanná tételét. A magyar küldött kifejtette kormányunk álláspontját a nukleáris fegyverkezési verseny mielőbbi megfékezésének szükségességéről szóló szovjet javaslatról, amely indítványozza, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai csökkentsék tíz százalékkal katonai kiadásaikat. Végül állást foglalt a világleszerelési konferencia mielőbbi megtartása mellett. , I ENSZ November 13-án kezdődik a palesztin vita Az ENSZ közgyűlése csütörtökön este — az arab államok vezetőinek kérésére — úgy döntött, hogy a palesztinai kérdés eredetileg november 7-ére tervezett vitáját november 13- ára halasztják. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCSIAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 357. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1974. NOVEMBER 2., SZOMBAT Hétmillió, lakásokra Csökkent a zsúfoltság, kevesebb a nehéz fizikai munka % Mérlegen a megye tanácsi ipara A Pest megyei Tanács irányítása alatt működő 25 ipari és építőipari, továbbá 20 költségvetési üzem tevékenysége rendkívül sokrétű. Készítenek könnyűipari, sőt nehézipari termékeket is, elősegítik a közlekedést, építenél? lakásokat, üzemeket, szociális intézményeket, fejlesztik és karbantartják a víz-, villany- és csatornahálózatot, s számos szolgáltatással látják el a lakosságot. A tanácsi vállalatok eredményeiről, s mintegy 16 ezer dolgozójának élet- és munka- körülményeiről tárgyalt pénteki ülésén — dr. Dobi Ferencnek, a SZOT elnöksége tagjának, az SZMT vezető titkárának elnökletével — a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. Milliárdok termelői Dr. Békési László, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese írásos és szóbeli előterjesztésében megállapította, hogy az ipari és építőipari üzemek tavaly több mint 2 milliárd 120 millió forint, a költségvetési üzemek csaknem 220 millió forint értéket termeltek, s az 1973. évi termeVélik a búzái — szaz almát A kinkunlacházi Kiskun Termelőszövetkezetben 1500 holdon vetnek búzát; a munkával már 600 holdon végeztek. A szövetkezet befejezte az almaszedést, a húsz vagon jonatánból 12 vagonnal már beszállítottak a hűtőiiázba. Koppány György felvételei lésd volumenük 37,8 százalék-1 kai haladta meg az 1970-est. Az általános fejlődésen belül | az ágazatok és az egyes vál- I lalatok eredményessége na- Építő-, gyón különböző. Az eltérések egyik oka, hogy a munkakörülmények nem egy esetben szélsőségesen eltérnek egymástól. Modernebb gépek, telepek és elmaradott eszközök, munkahelyek némelyik vállalatnál egymás mellett is fellelhetők. A helyzetet a legutóbbi években általában kétségtelenül javította a gyártás korszerűsítése és az üzem- szervezés. Az ipari és építőipari vállalatoknál például az egy főre jutó állószköz-állo- mány 53,6 százalékkal, a gépekre fordított állóeszköz egy főre jutó értéke 45,7 százalékkal növekedett. Változékony fejlődés A vállalatod? többsége, még á kedvezőtlen adottságúak is, lényegesen javította a munka- körülményeket. Az üzemépületek bővítése következtében csökkent a zsúfoltság. A rakodások gépesítése nyomán kevesebb a nehéz fizikai munka, mint korábban. A legnagyobb a fejlődés a PEVDI, a PEMÜ, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, továbbá a Pest megyei Szolgáltató Vállalat üzemrészeiben. Ugyanakkor — a részleges technikai fejlesztések ellenére — még jelenleg is nagyon sok az öreg, biztonságtechnikai szempontból is kifogásolható gép, amelyeknek üzemeltetését az alkatrészhiány, a meg nem felelő karbantartás és több esetben a védőberendezés hiánya is nehezíti. Növekvő jövedelem < A megyei tanács általános elnökhelyettesének a vállalatokra és a dolgozók életkörülményeire vonatkozó megállapításait Nagy Tamás, a Helyi- ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára, valamint Szabó Sándor, az Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára egészítette ki. , A beszámolói? szerint, a munkások jövedelme három év alatt 19,8 százalékkal, az alkalmazottaké 15,3 százalékkal növekedett. A vállalatok az 1970. évihez képest a munka- és védőruha, valamint a munkavédelmi fölszerelésekre egyötödével többet fordítottak. A legjobban — 66,9 százalékkal — nőttek az üzemi étkeztetésre, továbbá a művelődési, a sport és üdültetési célokra költött összegek. Dolgozóik lakáshelyzetének javítására a Pest megyei tanácsi vállalatok a vizsgált időszakban 7 millió forintot adtak, melynek 75 százalékát munkások és nagycsaládosok kapták. Több vállalatnál jelentősen javult az üzemorvosi ellátottság is. Sokféle tennivaló A vita során felszólaló Frits István munkavédelmi főfelügyelő a legrosszabb helyzetben levő tanácsi vállalatok fokozottabb költségvetési támogatását szorgalmazta. Kormos László, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője a váci tanácsi építőipari vállalat szélsőségesen nehéz gazdasági helyzetéről szólva soron kívüli isntézkedést sürgetett. Lippai József, a KPVDSZ megyei titkára az általános iskolát el nem végzettek segítésének, Sütő István, a postások területi titkára, az üzemi balesetet szenvedettek kártalanításának fontosságát hangsúlyozta. A felszólalásokra dr. Békési László válaszolt, és az elhangzottak alapján szóban kiegészítette a megyei tanácsnak a tennivalókról készített írásos előterjesztését. P. V. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke tegnap részt vett a kelet-pesti tejüzem avatásán. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Ajka országgyűlési képviselője tegnap a városba utazott és részt vett a fejlődő ipari centrum várossá nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki az NDK-ban tartózkodik, tegnap megbeszéléseket folytatott Horst Sindermannal, az NDK miniszterelnökével. A két fél tájékoztatta egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt X. és a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa határozatainak sikeres teljesítéséről. Az MSZMP KB meghívására tegnap Budapestre érkezett az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának tanulmányi küldöttsége, amelyet Kamel Akgulla, a tartüszi területi vezetőség tagja vezet. A delegáció a gazdasági építőmunka tapasztalataival ismerkedik hazánkban. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tegnap hivatalában fogadta Mihail Sz. Zotovot, a Sztrojbank elnökét, aki az Állami Fejlesztési Bank meghívására tartózkodik Budapesten. Dr. Kun Pál, a Magyar Külügyminisztérium konzuli főosztályának megbízott vezetője, valamint dr. Erik Nettel, az osztrák külügyminisztérium nemzetközi jogi irodájának vezetője tegnap a Budapesten folytatott tárgyalások eredményeként aláírták a magyar— osztrák konzuli egyezményt. deszkát lefektetni, hogy közlekedni tudjon, s ki viseli ezt a költséget...? No de hagyjuk az ilyen eseteket. Azokat azonban ne hallgassuk el, amikben lehetséges a cselekvés. Mint megtudtam, az építkező, kivitelező gyárak, vállalatok, szövetkezetek — amennyiben közterületről van szó — kötelesek a tanácstól területfoglalási, ideiglenes lezárási engedélyt kérni. Ezzel általában nincs baj, a szabály az szabály, ritka eset, hogy valaki áthágja. Az már sokkal sűrűbb, hogy az engedély birtokában az engedélyezett területnél többet foglalnak el, zárnak le a forgalom elől, s ami még általánosabb: az eredetinél jóval hosszabb ideig! Ha tehát azt mondjuk, hogy a lakosságot olykor okkal, joggal háborítja fel a csatatér, mert szinte lehetetlenné teszi a közlekedést, mert hónapokon, éveken át szöszmötölnek rajta, akkor kézenfekvő igazságot fogalmazunk meg. N éhány kötözködő, mindenért morgó ember még nem a lakosság. Ám ha azt látjuk, halljuk, hogy sok ember kifogásolja egyik vagy másik építkezés körülményeit — mint például Nagykőrösön bizonyos útlezárások logikáját, az ott megállapított, de be nem tartott közlekedési rend felemás következményeit —, akkor arra oda kell figyelni. Kétségtelen ugyanis, hogy az építőipar, általában a kivitelezés még mindig nem érzi, látja be, gyakorolja eléggé, hogy nem szántóföldön, hanem lakott területen dolgozik. Korábban, a „kukoricaföldes” építkezések idején egyszerűbbek voltak a tennivalók. Ma, amikor mind több létesítmény színhelye maga a település, olykor éppen a város legforgalmasabb része, a kukoricaföldes irtószereket nem lehet követni, nem szabad alkalmazni. Ügyelni kell arra, hogy a normális élet minden tekintetben fenntartható legyen. Ahogy azt sem alaptalanul kifogásolják az emberek, hogy a feltúrt, árkokkal szabadalt utcában heteken át nem dolgozik senki, hogy az építkezésnél hónapok óta elfoglalják a járdát a betongerendák, a vasból készült szerkezeti elemek, s a járókelők az úttestre kényszerülnek. Ezer ága-boga van az ügynek, egészen odáig, hogy a tanácsok csak a legritkább esetben jelölnek ki kötelező útvonalakat a szállítójárműveknek, holott módjuk lenne erre. Végül is mi szükséges ahhoz, hogy ahol fölös, indokolatlan a csatatér, ott megszűnjék? Elsősorban a tanács szakigazgatási szerveitől nagyobb figyelem. Azután: a kiadott engedélyek betartásának ellenőrzése, számonkérése. Ha kell — ma fehér hollóként ritka — akkor büntetés. A településfejlesztés — településszépítés, átvitt vagy a szó szoros értelmében. Átmeneti csúfítással iárhat, fölöslegessel azonban semmi esetre sem. Mészáros Ottó I gaz, ami igaz, nem hasonlítható a patikák „iszcaságához, a dísz- puL'Kok rendezettségéhez a 700 köbméteres víztorony építkezése Cegleden. Most nem az időjárás okozta sárra, messze környéken látható széthordására gondolok, hanem arra az általános dúlásra, melyet minden építkezésen, a településfejlesztés valamennyi létesítményének kivitelezésénél megtalálhatunk. Az anyagok szállítása, az alapozás, a szerelés, nem kevésbé az energiaellátást biztosító kábelek lefektetése — hogy még a víztoronynál maradjunk —, a közvilágítás korszerűsítése a torony körzetében, mindmind bosszúsággal, kényelmetlenséggel jár a lakosság számára. Vannak, akik nehezen viselik. Azt szeretnék, hogy míg ők éjjel alszanak, a csodatevő tündérke a helyére tegyen mindent. De jó lenne, de szép lenne. Csak éppen a tündérek nem vállalnak állást, s főként nem a településfejlesztésben. Mennyivel egyszerűbb lenne a csatornafektetés művelete Monoron, a hozzá tartozó tisztítórendszer építéséről nem beszélve, ha nem kellene kerülgetni az árkokat, a szállító- és munkagépek vágta kátyúkat! S mennyivel szemgyönyör- ködtetőbbnek bizonyulna a rendezett sétautak pókhálója, az örökzöld bokrok nyesett fala a váci, Gombási lakótelep most épülő házai körül, mint a csatatér, ahol építési anyagok alkotják a „tankcsapdákat”, járművek vágta mélyedések a lövész- teknőket, s ahol a már lakott házakban élők vívják napról napra küzdelmüket vízzel, sárral, fölfordulással. Ez csak három a lehetséges, a magam látta mindennapi példák közül. Akár harminchárom is akadna. Ami egyrészt azt bizonyítja, hogy a megyében sok helyen és sokat építenek, másrészt viszont az, hogy a holnapi többért, jobbért ma kényelmetlenséget ke,ll elviselni. Itt azonban ösz- szecsomósodik a dolgok eddig sima fonala. T úl egyszerű lenne ugyanis leinteni a méltatlankodókat, a csatatér miatt berzenkedő- ket, mondván, ennyit igazán áldozhatnak azért, hogy holnap jó ivóvizük, villanyuk, csatornájuk, üzletük legyen. Igen, átmeneti kényelmetlenségeket vállalni kell sok esetben, s aki ezt nem érti, aki emiatt újra meg újra panaszt tesz — mert vannak, akik tesznek —, az rosszul értelmezi az egyén jogait, s beilleszkedését a lakóközösségbe. Aki egy új lakótelep építésénél csak azt látja, hogy neki sáros lett a cipője, az enyhén szólva, rossz szemüveget visel. Sokan hordják a torzító okulárét, a tanácstagok, a tanácsügyi ügyintézők a megmondhatói, mennyi ilyen panaszt, észrevételt hallgatnak véeig. Mert bizony van. aki a háza előtt lefektetett vízvezeték árka miatt ötször ment panaszra Cegléden, mondván. kénytelen két szál
