Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

«erei -tiá/jT H vrfiftfm 1974. NOVEMBER 12., KEDD iztf/d/ munkaközösség Monoron A nevelés szocialista vonásainak erősítéséért A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanacsa az idén is kibo­csátotta levelet a szülői mun­kaközösségek elnökeihez az 1974—75-ös tanév feladatairól. A levél bevezetőben hangsú­lyozza, hogy a szülői munka- közösségek eddigi munkájuk­kal rendkívül sokat tettek azért, hogy erősödjenek a ne­velés szocialista vonásai és számos más eredmény mellett hozzájárultak ahhoz is, hogy javuljanak, gyarapodjanak a nevelőmunka tárgyi feltételei is. Amikor a tavaszon, a mono- ri, akkor még épülő tornacsar­nokról riportban számoltunk be, a Kossuth Lajos általános iskola vezetői nem győzték hangsúlyozni: kétségtelen, hogy a mintegy másfél millió forint értékű csarnok létrejöt- . te elsősorban a vállalatok gaz- ' daságok, intézmények összefo­gásának köszönhető, de az el­ső perctől fogva minden le­hetséges munkánál ott vannak, ott voltak az iskolai szülői munkaközösség vezetésével a szülök is. Evekre visszamenő hagyomány Ha ilyen mértékben nem is, de a szülők iskolát támogató tevékenységének Monoron, a „Kossuthban” hagyománya van, sok évre visszamenő Részt kértek a szemléltető esz­közök gyarapításából ugyan­úgy, mint az iskola megna- gvobbításából. A földszinti út­törőszoba és a fölötte levő igazgatói iroda — ahol most Hunyadi Lászlóvá igazgatóval beszélgetünk — h °1 vén néhá^v éve még kopár udvarrész volt. , •— Sok mindenben segíte­nek a szülők — mondja az igazgatónő —, és ezért, hálá­sak is vagyunk. Figyelemre méltó azonban, hogy az utóbbi években az anyagi vonatko­zások mellett mind nagyabb erő jut az oktató-nevelő mun­kánk segítésére. Ebben döntő része van annak, hogy mind tavaly, mind az idén sikerült erős, aktív osztály szülői mun­kaközösségeket létrehozni és a szülői választmány lényegében változatlan összetételben má­sodik éve tevékenykedik. El­nöke Magyar Lászlómé, a Kos­suth Termelőszövetkezet dol­gozója, iskolánk tanulója, egyik legkiválóbb tanulója és az úttörőcsapat egyik megala-. kítója volt. Lánya az idén vég­zett nálunk, most elsős gim­nazista, fia pedig hatodikos. Szerencsére így még három évig feltétlenül számíthatunk rá. A szülői munkaközösségek megnövekedett szerepét jelzi talán az is, hogy sikerült meg­nyerni ennek a munkának — válaszmányi alelnöknek — Bakonyi György pártmunkást és Vámos Géza országgyűlési képviselőt is. — Az elmúlt év egyik leg­fontosabb feladata az volt, hogy megismertessük a szülői munkaközösségek tagjaival és általunk, az ő segítségükkel minden szülővel az MSZMP Központi Bizottságának az is­kolaügy időszerű feladatairól 1972-ben hozott határozata nyomán született új intézke­déseket, eljárásokat. Ezt a munkát az idén is folytatjuk. Hogy milyen formában? • Változatos formákban — A legkézenfekvőbb forma az osztály szülői értekezlet, amelyen — az idei első szülői értekezletek már lezajlottak — találtunk módot arra, hogy be­széljünk a többi között a' túli terhelés csökkentéséről, az új osztályozási, értékelési sza­bályzatról, a harmadik testne­velési óra szerepéről, az isko­lai élet demokratizmusáról. Találtunk lehetőséget arra, hogy mindezt be is mutassuk a gyakorlatban a szülőknek. Minden osztályban és minden tantárgyból úgynevezett nyílt napokat tartunk, az idén egye­lőre az alsó, később pedig a felső tagozatban, s ezekre az órákra a szülők szívesen jön­nek. Látogatott volt tavaly — és az idén más témakörben megismételjük — a szülők akadémiája előadássorozat is. Az igazgatónő tartalmas munkatervet mutat, az iskolai választmányét, majd mellé te­szi a nevelőtestület munkater­vét. — A kettő egymásra épül, egymással szervesen kapcsoló­dik — fűzi magyarázatul hoz­zá. — Ezekben a szülők és a nevelők együttes munkája konkrét, gyakorlati módon rögzítődik, és hógy mindez nem holt papír, bizonyítja a különböző munkabizottságok tevékenysége. Mindegyik — a nevelési, az ifjúsági, a pálya- választási, a gyermek- és if­júságvédelmi, a társadalmi munkát szervező és a fegyelmi — munkabizottságban közre­működnek a szakterület neve­lői is, és — utalva az iskolai élet demokratizmusára — több bizottságban ott van az ifjú­sági szervezet, az úttörőcsapat vezetőségének képviselője tag­ja a választmánynak is. A fegyelmi munkabizottságban is vannak gyerekek, szerintünk nincs ebben semmi rendkívüli; hasznos, ha ők is állást fog­lalnak egy-egy társuk kisebb- nagyobb fegyelmi ügyében. „Szakember” is van a bizott­ságban, Muka Jánosné, akinek a férje jogász. Fizikai dolgozók gyerekei — Hosszan lehetne beszélni mindegyik munkabizottságról, az ifjúságiról, amely például a gyerekek szabad idejének hasznos eltöltéséhez is ad se­gítséget. — Arra törekszünk, hogy Az IRODAGÉPTECHNIK A VÁLLALAT megrendelés esetén MOST vállalja: §OEMTRON 220-AS elektronikus asztali számológépek, és MSA PK .5-ÖS elektromos félautomata számológépek AZONNALI SZÁLLÍTÁSÁT Részletes tájékoztatás, megrendelésfelvétel: IRODAGÉP-TECHNIKA VÁLLALAT Irodagépkereskedelmi Főosztály Budapest V., Bécsi u. 8. Levélcím: 1369 Budapest, postafiók 314. Telefon: 182-980. Telex: 22-4381. SZERVIZ • SZERVEZÉS • SZÁMÍTÁSTECHNIKA ÉRTÉKESÍTÉS • GARANCIA minden végzős tanulónk a líepessegénen es eraeníuucse- nen megjetető pályát tatcnjun es ehnez sok segítséget annak a szü'óK. Ugyazoiván minaen monon es sok budapesti üzem­ben, gazdaságban ott vannak a mi gyermekeink szülei, ez megkönnyíti a renaszeres üzemlátogatásokat és a nyári foglalkoztatásokat, Évente megrendezzük az iskolai pá­lyaválasztási ankétot a szülők, az üzemek képviselői, a gim­názium és a szakmunkásképző iskola vezetőinek részvételével. Külön törődünk a fizikai dol­gozók gyerekeivel, a tehetsége­sek továbbtanulásával, bár itt megjegyzem, hogy az utóbbi négy évben nem fordult elő olyan, hogy a szülő ellenezte volna gyereke továbbtanulá­sát. — A szülőkkel — többségük­kel! — együtt tudunk haladni — mondta Hunyadi Lászlóné igazgató és rövid beszélgeté­sünk során Magyar Lászlóné választmányi elnök lényegében ugyanezt így fogalmazta meg: — Jó az iskola és a szü­lők együttműködése, és a ne­velés feltételei így kedvezőb­bek. Kölcsönösen kiegészítve — Nincs olyan választmá­nyi ülésünk — mondotta Ma- gyarné —, ahol ne lenne je­len vagy az igazgatónő, vagya helyettese és szinte minden nevelőtestületi ülésre meghív­nak viszont minket is, egyet- többet a választmány vezető­ségéből. — Magam kilencedik éve veszek részt aktívan a szülői munkaközösség munkájában, vitathatatlan, hogy nagy a változás a korábbi évekhez ké­pest. Érezzük, hogy a pedagó­gusok őszintén igénylik a se­gítségünket. mi pedig igényel­jük az együttműködést. — Szükség van erre, mert nem elég, hogy a pedagógusok ismerjék az iskolában végbe­ment újításokat, ismernünk kell nekünk is. Meg kell érte­nünk nekünk is a lényegét. Ez nem könnyű, a szülői értekez­leten voltak viták jócskán, vol­tak fenntartásaink, de lassan megbarátkozunk velük, mert belátjuk, hogy helyesek. Bizo­nyos: már messze vagyunk at­tól, hogy a szülői munkakö­zösség pénzgyűjtő testület le­gyen. Évente kétszer azért szoktunk rendezni műsoros es­tet, teadélutánt, de a bevételt már úgy költjük el. hogy azzal is segítsük a gyerekek tanulá­sát. D. G. Végső búcsú Harangozó Gyulától Hétfőn az Operaház előcsar­nokában felállított ravatalnál vettek végső búcsút családtag­jai, barátai, pályatársai és mű­vészetének tisztelői Harangozó Gyula Kossuth-díjas kiváló művésztől. A koszorúkkal bo­rított ravatalnál lerótta ke­gyeletét a Kulturális Minisz­térium több vezető munkatár­sa, művészeti életünk számos kiválósága. Erkel Hunyadi gyászindulójának elhangzása után a Kulturális Miniszté­rium, a Magyar Állami Ope­raház és a Magyar Táncmű­vészek Szövetségének nevében Lukács Miklós az Opera igaz­gatója búcsúzott az elhunyt­tól, aki alkotó- és előadómű­vészként százezreknek nyújtott művészi élményt. Az Operaház balettegyütte­sének nevében Kun Zsuzsa emlékezett Harangozó Gyulá­ra, aki táncosként, koreográ­fusként és tanítóként is fe­lejthetetlen. Az operaházi bú­csúztató után Harangozó Gyu­lát a rákoskeresztúri temető­ben helyezték örök' nyugalom­ra. Megemlékezés Katona József születésének 183. évfordulóján, hétfőn, a nagy drámaíróra emlékeztek szülővárosában, Kecskeméten. A városi tanács a kecskeméti Katona József Társaság, a Katona József Színház és az . író nevét viselő többi intéz­mény képvi.:;!5i megkoszo­rúzták az író szobrát. Este a Katona József Társaság, a Forrás folyóirat szerkesztősé­ge és a Duna—Tisza közi író­csoport közös ünnepi ülést tartott a városi tanács- dísz­termében. Naptár - Fcrenczy Károly képeivel 1 :@K (7} ií • 01 m 0 ■ :< @ * ■ ->'« ■ S* % © « 3 Ferenczy Károly: Kertészek Ferenezy Károly: Október Még nem eléggé világosan él a köztudatban, hogy a képző­művészet megkedvel te tésé­nek, némi túlzással így is mondhatnék: a képzőművé­szeti kultúrának egyik ered­ményes úttörő gárdája: a mű­vészeti naptár. Kétségtelen, hogy e gárda hazai éllovasa: a Képzőművészeti Alap Könyvkiadó a piktúrát, szob- rászatot, iparművészetet pro­pagálód naptárai kiadásánál nem holtpontról indult el. En­nél a kiadónál lényegében rendelkezésre állott — egyéb művekkel kapcsolatban — a színnyomatok előkészítő anya­ga, helyben voltak a megfe­lelő szakemberek, ötlet, íz­lés, propagandakészség kel­lett hozzá, hogy adott lehe­tőségeket a mind szélesebb körben megkedvelt, az otthon díszítésére és a kereskedelmi­ipari hírverésre egyként fel­használható kalendáriumokat képzőművészeti tartalommal töltsék meg. Az 1975. esztendőre meg­jelentetett naptárak művé­szeti alkotásokat hordozó cso­portja szemmel láthatólag tu­datos, jól becélzott fejlődési TV-FIGYELO A Szombat este sokarcú összeállításban kedvükre vá­logathattak a nevetésre, vi­dámságra vágyó nézők. Szép Ernő két ^gyfelvonásosa közül a második, az Ida című sike-* rült jobban. Az előadás kímé­letlen elléntétek hatásaira épül. A század eleji nagyvá­rosban élő vidéki lány elkép­zeléseinek és a valóságnak, a foglalkozás nélküli naplopó és jellemvonásai külső megjele­nésének összecsapásai sajátos atmoszférát teremtettek a cse­lekmény számára. Mindezek mögött azonban egy nagyon is valóságos világ kényszerítő, prózai meghatározottsága rej­lett. Schütz lla jól öltötte ma­gára a trafikos lány jellemé­nek összetevőit. A vásárlók pedig mindannyian egy-egy személyiség belső világát, jel­lemvonásaiknak ellentmondá­sát jelenítették meg. A Fényes Szabolcs alkotói tevékenységét bemutató adás­ban a művész Antal Imrével folytatott beszélgetését ope­rett- és slágerdallamok fülbe­mászó muzsikája színezte. Ha pillanatokra is — a műsor cél­ja nem is elméleti és gyakor­lat: problémák vizsgálata volt —. de szóba került az operett sajátos arculata mához kapcsolódásának egy-egy fon­tos kérdése. Vadnai László: Egy bajnok ne legyen szerelmes című egy- felvonásosa az előző műsorok­hoz képest szembetűnően ki­sebb művészi igénnyel ké­szült. Jól ismert fordulatait, egyszerű csattanóit Bodrogi Gyula köhnyed színészi ala­kítása sem tehette színesebbé, érdekesebbé. A szombati műsorösszeállí­tásnak a maga , nemében leg- színvonalasabbja Offenbach zenés bohózata, A férj kopog­tat volt. A zene ismert, kelle­mes dallamai jól korrigálták a művészek helyenkénti pon­tatlanságát. A Banánhéj Jean-Paul Bel­mondo és Jeanne Moreau fő­szereplésével a szombati szó­rakoztató műsorok folytatása volt. A Marcel Ophules által írt és rendezett film azonban messze elmaradt a franciáktól megszokott ka’andfilmek ér­dekfeszítő fordulataitól. A kis és nagy szélhámosok csatáro­zásainak kimenetele egy pilla­natra sem volt kétséges a né­zők előtt. S a főhősöket ala­kító, egyébként kitűnő fran­cia színesek nem is tehették változatossá a cselekre 4nyt. Játékuk az alkotás belső ösz- szefüag4se’o»k unalmát hor­dozta magában. V. F. folyamat eredménye. És do­kumentálja azt a kölcsönha­tást is, ami a művészeti nap­tárak készítésére szívesen vál­lalkozó kiadói kollektíva és a naptárakat rendelő kereske­delem, illetve vállalati pro­pagandaszervek között igen előnyösen alakult. A „piac” nyilván rájött, hogy a közön­ség szívesen vásárol magá­nak és ajándékba is művé­szeti naptárakat, az üzleti élet hírverői — számos példa és gyakorlati eredmények nyomán — meggyőződtek, hogy cégüket nemcsak a „di­rekt reklám”, hanem az üzemhez és gyártmányaihoz, a vállalathoz és tevékenysé­géhez kisebb-nagyobb átté­tellel kapcsolódó, de fokozot­tan vonzó, képzőművészeti naptár propagandája is ha­tásosan népszerűsíti. A következő év napjait sor­jázó művészeti naptárak jó részén hazai művészek al­kotásainak különböző válo­gatásával találkozunk. Klasz- szikus mesterek női arcképei, XIX. és XX. századi festő- nagyjaink többféleképpen cso­portosított remekeinek ha­sonmásai, egy kitűnő művész sajátosan fogalmazott város- látományai, egy asztali álló­naptár 53 gobelinszőnyege, ezek emelkednek ki a közfor­galomba adott és vállala­toknak készített művészeti naptárak sorából. Hajózástör­téneti festményszemle és vi­lághírű, főként külföldi fest­mények fekete-fehérben nyo­mott telíes-ábrája és színek­ben adott, nagy méretű rész­letreprodukciója tartozik még a legteljesebb kiadványok közé. Szándékosan hagytuk vé­gére azt a kis méretű álló­naptárt, amelyet hagyomá­nyosan egy-egy magyar mes­ter oeuvre-jének szentel a ki­adó. Á következő évre — igen helyes időzítéssel — Fe­renczy Károly 13 festményé­ből álló házi múzeumot sze­rezhet a naptárvásárló. A Ferenczy-alkotások aktuali­tását emeli a Szentendrén ez évben újra megnyitott és ki­bővített Ferenczy Múzeum, amelyben a kiváló művész­család alkotásai kaptak mél­tó otthont. A Ferenczy Károlynak szen­telt naptár tucatnál több ké­pe — amelyeket a naptár le­járta után levelezőlapként le­het megőrizni vagy tovább­küldeni — ’ majdnem felényi számú: hat darab magántu­lajdonban levő, ritkábban él­vezhető remekművet is be­mutat. A XX. századi ma­gyar piktúra nagyszerű mes­tere, az egykori nagybányai művésztelep vezető személyi­sége, festőművészetünk új korszakának egyik gerjesz­tője ezzel a naptárképsoro­zattal talán olyan közönség­rétegekre is maradandó ha­tást gyakorolhat, amelyekhez művészetének kisugárzása ed­dig kevésbé ért el. A művé­szetbarátoknak művészetis­merőknek pedig külön él­mény, hogy a naptár fedőlap­képe: Lányok, virágokat gon­doznak, amely Szentendrén készült, az első' alkotás volt, amellyel a művész a nyilvá­nosság előtt szerepelt 1889- ben, a Műcsarnok téli tárla­tán. Békés István Egyetemi pályaválasztási napok A Pest megyei Pályaválasz­tási Tanácsaao Intézet a pa- lyaválaszcási hetek alkalmáQól fővárosi testvérintézetéve! együtt ez idén egyetemi na­pokat rendez a Budapesten, illetve a megyében levő fel­sőoktatási intézményekben. Valamennyinél egy-egy kitű­zött napon az illető intézetbe törekvő negyedikes középisko­lások kapnak tájékoztatást az egyetem, illetve a főiskola kö­vetelményrendszerérői, az ok­tatói munka tartalmi kérdé­seiről, a választandó szakterü­letről, pályáról. A végzős középiskolások­kal saját iskolájuk igazgató­sága közli, hogy hol, melyik napon várják őket. Az egye­temi napok ma kezdődnek, éspedig elsőnek délután 3 órakor a budapesti Bánki Do­nát Gépipari Műszaki Iskolá­ban, valamint a Műszaki Egyetem villamosmérnöki sza­kán kaprtak tájékoztatást az érdeklődő fiatalok. E hó 13-án, szerdán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolában, 14-én, csütörtökön, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem általános karán nyújta­nak felvilágosítást nekik ugyancsak délután 3 órakor. Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen november 20-án nyújtanak tájékoztatást. A többi felsőfokú taninté­zetben a hónap későbbi folya­mán, sőt az ELTE bölcsészet­tudományi karán december 5-én fogadják a középiskolás végzősöket. Ezzel fejeződnek be idén az egyetemi pályavá­lasztási napok.

Next

/
Thumbnails
Contents