Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

TV-FIGYELŐ Egy diákkollégium akár szál­loda is lehetne. A hozzátartozó középiskola vagy egyetem ugyanis oktatja és neveli, a fiatalokat, szak­mailag és emberileg előkészít! őket jövendő hivatásukra, pá­lyájukra. Mi dolga van ilyen helyzetben a kollégiumnak? Feltételeket teremthet ehhez a munkához, lakást étkezést biz­tosíthat a diákoknak. Valaho­gyan úgy, mintha a hallgatók szállodában laknának. a szocialista közéleti ember ki- alakításánoz. Lássunk néhány példát. A gödöllői egyetem diákjai kul­turális élete feltűnően gazdag, színvonalas, és messze földön híres. Műkedvelő csoportjai­kat. népi táncosaikat, irodalmi színpadjukat Gödöllőn túl, az egész megyében jól ismerik. Néhány akciójukra pedig — például a tavaszi egyetemi fo- toszemlére és kiállításra — az egész ország felfigyelt. Nemcsak a hallgatók, de nyolc professzor is reszt vett a vi­tán, mert az 'előadásból végül izgalmas beszélgetés alakult ki. Kell-e magyarázni, hogy ez, az egyetlen esemény nem­csak egyszerűen a gödöllői diá­kok szakmai tudásának növe­léséhez járult hozzá, hanem a hivatástudat erősítéséhez is, amellyel a gödöllőiek egyéb- ! ként is jó! állnak. Jobban, mint például mondjuk a ta­nárképző intézetek. Úton, harc közben. Békepou­tikájának elméleti, irányvona­lait az SZKP XXIV. kong­resszusán fogalmazta meg. Az azóta eltelt idő változásai a vi­lágban gyakorlatilag igazolták ennek a politikának a helyessé­gét. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet vállait abban a fo­lyamatban, amelynek követ­keztében 9 hitleri fasizmus bu- Jtása után az újabb világhá­ború felélesztését szító impe­rialista erők kísérletei, próbál­kozásai rendre megbuktak a szocialista országok egységes, békeszerető politikai állásfog­lalásán. aránt komoly feladatot jelen­tett a dramaturg Jánosi Antal, a rendező Rajnai András, s agy a na ívkor a díszleteket és jelmezeket összeállító Nagy Sándor és Wieber Mariann számára is. A színészek jól értették fel­adatunkat. Sinkó László Gulli­ver alakítása, a császárt meg­jelenítő Inke László, vagy a kincstárnok szerepét magára öltő Káló Flórián mély sze­repmegértése nagyban éghet­te az alkotói törekvések — Swift eredeti elképzeléseinek — megvalósulását is. V. F. Fest megyei zeneiskolások kétzongorás és négykezes találkozója Cegléden Dehát tudjuk, a kollégiu­moknak nagyon^ sok másféle dolguk van. Nem szállodák. Nem az a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem kollégiuma sem. Színhely és szervező Miért nem? Sok ok miatt. Az egyik ilyen, s korántsem a legfontosabb ok, a szabad idő. Mindenféle híresztelések­kel szemben ugyanis a mai egyetemistáknak van szabad idejük. Nem nagyon sok ugyan, de ahhoz mindenesetre elég, hogy okos felhasználásával ér­demes legyen törődni. A gö­döllői egyetemisták például hetente és átlagosan 26—32 órán vesznek részt, szombat­jaik rendszerint — mindenek­előtt a harmad- és negyed­éveseknek — szabadok. És sza­bad minden szerda délután­juk: ilyenkor kettőkor kötele­zően befejeződik az oktatás, amely más napokon este hat­kor ér véget. A szerda moz­galmi nap. Mit csináljanak ebben az időben a fiatalok? Csatangol­janak az utcákon, presszókban lézengjenek? Tanuljanak — ez a legtermészetesebb válasz. Rendben van, tanulnak is. De­hát éjjel-nappal, mindenféle szünet és megállás nélkül mégsem lehet csak a tan­anyaggal foglalkozni. Egyéb, másfajta tevékenységre is szüksége van minden fiatal­nak, mégha egyetemista is. Ennek a másféle tevékeny­ségnek az színhelye és szerve­zője a kollégium. Szakma, többlettel A szabad idő értelmes és hasznos eltöltése azonban nem­csak azzal az • eredménnyel jár, hogy a gödöllői diákok jól ér­zik magukat a kollégiumban, bár ez sem utolsó dolog. A jól szervezett szabad idő ma­gától értetődőleg ahhoz is hoz­zájárul, hogy a jövendő me­zőgazdászok és gépészmérnö­kéit, akik az egyetemről kike­rülnek. jobban megállják he­lyüket a nagybetűs életben. A gödöllői egyetem ugyanis nem­csak azt tekinti feladatának, hogy jó szakembereket bocsás­son ki falai közül. Nemcsak arra készíti fel tehát diákjait, hogy a mezőgazdaságban ered­ményesebben. produktívabban dolgozzanak. Az egyetem azt akarja, hogy végzett hallgatói ezen kívül aktívan vegyenek részt a társadalom életében, az emberek és közösségek for­málásában. hogy a szakmai tudáson felül még valami pluszt is vigyenek magúkkal. Azt a meggyőződést és elha­tározást. hogy életük és hiva­tásuk csak azzal a többlettel válik és válhat teljessé, amit a munkahelyi és társadalmi közösségek életébe való aktív bekapcsolódás jelent. Nem kis feladat ez. Hogy a magasra tűzött célt elérhessék ahhoz az iskola, az egyetem erőfeszítései önmagukban nem elégségesek. Nélkülözhetetlen hozzá a kollégium lendülete. Túl a város és a megye halárain A kollégium életében termé­szetesen mindez szerves egy­ségben nyilvánul és valósul meg. Programjaik egyarán* hozzájárul a szakmai tu­dás növelésénez, a hivatástu­dat erősítéséhez, a közösségi, társadalmi célok, feladatok vállalásához a jó szakember, Mindez nem véletlenül ala­kult így. A gödöllői egyetem kulturális élete jórészt az in­tézmény helyzetéből követke­zően előz meg több más, erre a tevékenységre szerencsésebb adottságú humán egyetemet is. Abból a helyzetből, amit az je­lez, hogy Gödöllő nem nagy város, . s e tekintetben nani képes azt nyújtani, mint a legtöbb egyetem székhelye. A hallgatók igényei viszont Gö­döllőn sem kisebbek, mint má­sutt. Mit tehetnek hát? Sze­gény ember vízzel főz, ha nincs, nekik maguknak kell — kellett — létrehozni az igé­nyeiknek megfelelő, vagy ah­hoz közel álló kulturális éle­tet. Tanfolyamok, klubok, szakkörök Természetesen nem a kollé- 'gium a kulturális események egyetlen gazdája. Az amatőr csoportokkal például a KISZ foglalkozik. Marad azért mun­ka a kollégiumnak is. A neve­zetes nyelvtanfolyamokat pél­dául a kollégium szervezi. Ezeken négy féléven át heti hat órában öt nyelvvel — orosz, angol, német, francia, spanyol — ismerkednek a hall­gatók, Nagyon jó eredmér nyekkel. A végzetteknek mint­egy a fele desz evenként sike­res állami nyelvvizsgát a bu­dapesti tudományegyetemen. Ezenfelül jó néhány speciál­kollégiumot, tanfolyamot, klu­bot, szakkört szervez és irá­nyít a kollégium. Közművelő­dési speciálkollégiumot pél­dául, aztán annak a felisme­résnek a jegyében, hogy a vég­zettek első társadalmi megbí­zatása szinte minden esetben valamilyen előadás tartása — TIT^előadói tanfolyamot, to­vábbá filozófiai kört, pedagó­giai klubot, képzőművészeti, fotó- és barkácsszakkört, ama­tőr filmklubot, a lányoknak varrószakkört.' A kollégium szervezi a rádiót, amely na­ponta 2—3 órában sugároz a hallgatóknak önálló műsort. Ezek a formák a művelő­dés és a szabad idő eltöltésé­nek rendszeres, folyamatos le­hetőségei. Felsorolni is elég őket, könnyen lehet, hogy va­lami ki is maradt. A való­ságban azonban ennél sokkal mozgalmasabb és érdekesebb a kollégiumi élet. Nagyon ak­tívan dolgoznak például az úgynevezett megyei diákklub- bok — a Pest megyeit most szervezik — az egy megyéből érkezett tanulók közösségei. Szakembereket, vezetőket hív­nak körükbe, vitákat, megbe­széléseket és kiállításokat ren­deznek, bemutatva megyéjük életét a többi hallgatóknak. S hány egyszeri, alkalmi esemény zajlik ezen felül a kollégium falai között, jó né­hány diáknak életre szóló él­ményt nyújtva. Vendégek. viták, találkozások Abból az akcióból például, amit a szarvasmarha-program megvalósítása jelentett, a ma­ga eszközeivé: a kollégium is ki akarta venni valahogy a ré­szét. Közepes színvonalú ren­dezvénnyel nem 6okra mentek volna — a diákok, a fiatalok, mint köztudomású nagyon nem szeretik a középszert — meg­hívták hát a mai mezőgazda­ság egyik legizgalmasabb egyé­niségét, dr. Guba Sándort, a kaposvári állattenyésztési fő­iskola főigazgatóját. Az elő­adás óriási érdeklődést keltett. Megyei és termelőszövetke­zeti vezetők különben „min­dennapos” vendégek a kollé­giumban. A látogatásokat kö­vető és befejező beszélgetések, viták, gyakran az éjszakába nyúlnak. A hallgatókat való­sággal úgy kell ágyba paran­csolni. Éri ezek és távozók Elégedettek-e mindezzel a gödöllőiek? Bizonyára. Nem kérdeztem ezt, de eredményeik olyan figyelemre máitóak, hogy fölösleges ez után érdek­lődni. Az 1200 fős N kollégium jövőre éppen tíz esztendős lesz. Volt alkalmuk munká­juk hatékonyságát is megvizs­gálni. Immár hagyomány ná­luk, hogy a munkába állt haj­dani hallgatók vissza látogat­nak az intézetbe és találkoz­nak a maiakkal. Ezek a talál­kozások alkalmasak arra is, hogy a kollégium felmérje, megvizsgálja eredményeit. Mi­lyenekké nevelte hallgatóit? Hogyan állnak helyt odakünn a bonyodalmas Életben? Nagyjában, egészében úgy, ahogyan az egyetemen és a kollégiumban felkészítették őket. Szakemberként és köz­életi emberként is. A sok erő­feszítés nem maradt hatásta­lan. A kollégiumba érkezők. é>s a kollégiumból távozók tu­dásban és emberségben sem ugyanazok. A gödöllőiek megcélozták hát a kiváló kollégiumi címet. Nemcsak eddigi munkájuk alapján, hanem azért is, mert világosan látják tennivalóikat. Az egyébként jól működő és a KISZ vezette önkormányza­tot szeretnék a jövőben tovább erősíteni, és a diákok aktivi­tását még tovább fokozni. Ökrös László A televízió pénteken este bemutatott A megvalósulás út­ján című műsora a Szovjet­unió békeprogramjánaik alap­vető kérdéseit, összetevő ele­meit vizsgálta. Különösen ér­dekes volt, ahogyan az adás­ban beszélgetők kitértek a Nyugat-Európa kommunista ­és munkáspártjainak azokra a fontos elméleti és gyakorlati problémáira, amelyek megha­tározzák szerepüket és helyü­ket korunk imperializmusa ellen folytatott küzdelmében. Hiszen e harc változásainak új vonásait csupán ezeknek az összetevőknek, figyelembe vé­telével érthetjük meg. Valóság és fantázia. Swift Gul­liver utazásai című műve kissé torzultan jutott az emberek gondolatvilágába. Ez nem meg­lepő, mert az író ritka gazdag­ságú fantáziavilága által élet­re keltett meghökkentő, de egyben csodálatosan tisztán és mély eszmei tartalommal megformált alakok önkéntele­nül is a mesevilág képeit idé­zik fel*az olvasókban. A mű azonban hihetetlen erővel kapcsolódik a valóság­hoz. A törpéik országát bemu­tatva pontosan kiderül: a pa­rányi császár, tudós, hadvezér csak a maguk kicsiny világá­ban hatalmasságok: Másrészt politikai- és pártharcaik, fel­fogásuk, eszmei összetevőik az író kora angol uralkodóházá­nak maró gúnnyal, kíméletlen iróniával telített kritikáját tar­talmazzák ... Az alkotók számára valószí­nűleg hálás feladatot jelentett a Gulliver megfilmesítése; hi­szen a mű eredeti gondolatai­nak visszanyerése és hangsú­lyozása, az alakok eltérő mé­reteinek összeegyeztetése egy­Cegléden rendezték meg a Pest megyei zeneiskolák ötö­dik négykezes és kétzongorás találkozóját. A találkozó ren­dező szervei a Pest megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya, a megyei zenepedágó- gusok szakszervezeti bizott­sága, a Ceglédi Városi Tanács VB művelődésügyi osztálya és a ceglédi állami zeneiskola voltak. Részt vett a találko­zón a megye mind a tíz zene­iskolája, összesen 110 növen­dékkel. A Rendezvényt minden ze­neiskolában helyi bemutatók, válogatók előzték meg, így a találkozó valójában még több fiatalt mozgósított, mint ahá- nyan a hangversenyen reszt­vettek. Ötvenhat műsorszámot hallottunk, javarészt négyke­zes darabokat, de hat .kétzon­gorás mű is elhangzott, a ceg­lédi, a váci és az érdi zene­iskola növendékeinek előadá­sában. A találkozó immár végérvényesen megszüntette azt a vitát, hogy a négykezes műfajilag nem tartozik a ka­marazenéhez. A hallott művek magas szintű tolmácsolása :s azt bizonyította, hogy ezek a darabok jól előadva a kamara­muzsikálás magaslataira jut­tatják . el méiszólaltatóikat és hallgatóikat. Ez azért is igen fontos, mert a megyei zeneis­kolák számos kihelyezett osz­tályában, kisebb községekben csak zongoratanszak működik, s az itteni növendékeknek ez az egyetlen lehetőségük ka­marazenélésre, az együttes muzsikálásra. örvendetes jelenség, hogy az elhangzott művek több miht a fele mai magyar szer­zők alkotása. Háromtagú zsűri értékelte a produkciókat a nö­vendékek tanárai számára. A zsürielnök Váczi Károly zon­goraművész volt, a budapesti Bartók Béig Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatóhe­lyettese, a zsűritagok: Sebes­tyén Albert, a budapesti Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak­középiskola tanára és Péter Miklós, az Oktatási Miniszté­rium főelőadója. Értékelésiül - bén elégedetten állapították meg. hogy a produkciók szín­vonala jóval magasabb volt az előző ilyen találkozóénál, po­zitívan értékeltéli a műsorvá­lasztásokat, a kortárs szerzők műveinek és a klasszikus da­raboknak egyaránt kimagasló előadását. A magasabb zeneis­kolai osztályok középiskolás vagy szakközépiskolás növen­dékeinek szereplése bíztató ígéret a zeneiskolák egyik leg­fontosabb törekvésének meg­valósítása: hogy minél tovább megtartsák növendékeiket, s jó amatőr muzsikus szintre képezzék ki őket. A megyei tanács művelődési osztálya hanglemezeket és vá­sárlási utalványolcat ajándé­kozott a növendékeknek és az őket felkészítő tanároknak. A zsűri értékelésében külön ki­emelte dr. Hegyessy Sándomé megyei zongora-szakfelügyelő­nek az előkészítés során vég­zett értékes munkáját. A találkozó méltó befeje­zése volt Szőnye Katalin és Nagy István zongoraművészek kétzongorás hangversenye, amelyen a hallgatóság — nö­vendékek és tanárok — maga­sabb szinten ismerkedhettek meg a műfajjal. K. A. Többet äihmk.önként, önzetlenül Papp Sándomé, a MEZŐGÉP Tröszt Forgách utcai gyáregy­ségének (BMGV) párttitkára: — Munkásőreinket, ha épp nem viselik a szürkéskék egyenruhát, akkor is mindenki ismeri az üzemben. Adnak sza­vukra, követik példájukat — — egyszóval tekintélyük van. Hogy miért? A kérdést sokféle­képpen meg lehetne válaszolni. Talán amiért leginkább felnéz­nek rájuk társaik: többet ad­nak, önként, önzetlenül. Ez az, amely tiszteletet parancsol á névnek, nemegyszer fellelkesít, magával ragad másokat is ... Gyuricza József, budai járási munká sör-parancsnok: — Nyár végén kezdődött az országos mozgalom, a munkás­őrök kongresszusi és felszaba­dulási versenye, amelyhez a já­rásban is minden egység csat­lakozott. Az akció célja a jelen­tős események méltó előkészí­tése, a politikai felkészültség, a szakmai tudás elmélyítése. Há­rom fordulóban vetélkednek az alegységek, eljjnéleti és járőr­verseny keretében a megyei legjobb címért. Az első máx mindenütt, sok helyen a máso­dik forduló is lezajlott — elis­merésre méltó eredménnyel. Karsay István alegységpa­rancsnok, a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kereske­delmi igazgatója: — A felhívás nyomán min­denkit magával ragadott a ver­senyláz. Idősek és fiatalok egy­aránt szívvel-lélekkel készül­tek. Estéket töltött el a csapat a kultúrteremben: a fegyverek szétszedését, összerakását gya­korolták, egymást segítve. Mi­vel munkásőreink legtöbbje Budapesten lakik, s így nem is­meri részleteiben a járás törté­netét, Balázs Sándor alegység­parancsnok — a vállalat ener­getikusa — vállalta a budai já­rás felszabadulásával kapcsola­tos kérdések ' kidolgozását. Ugyanis az elméleti kérdések megválaszolásában sem aka­runk lemaradni. Végül is ered­ményesen zárult az első for­duló. Tóth Lajos alegységparancs­nok, a BMGV Munkaügyi osz­tályának munkatársa: — Aki már próbálta, tudja, hogy nem egyszerű dolog eliga­zodni a terepen, tájoló és tér­kép segítségével. Ez volt a ka­maraerdei járőrverseny egyik legfontosabb feladata. A sok gyakorlás végül is kamatozott. Alig néhány tízméterés eltérés­sel — ami ilyen esetben jelen­téktelen — értek célba a csa­patok. A kiváló lőeredmények mellé tehát a kiképzési célok egy másik fontos részének meg­valósítását is elkönyvelhetjük. Gyuricza József: — Amikor a jubileumi ver­senyfelhívás megjelent, még senki sem gondolta, hogy nehéz ősz következik a mezőgazda­ságban. Mikor heteken át zu­hogott az eső és veszélybe ke­rült az ország termése, a mun­kásőrök sem maradtak ki a tár­sadalmi összefogásból. Ugyan­úgy, ahogy az árvíznél a gáta­kon, a szüreten, a cukorrépa­szedésnél, a kukoricatörésnél a földeken .is mindenütt ott vol­tak a testület tagjai. Karsay István: — Mostanában nincs nyu­godt napunk: Folyamatosan ér­keznek a malomisa a gabona­szállítmányok, gyorsan ki kell rakni a vagonokat. Javában tart a kukoricaszezon, meg kell oldani a szárítást, raktározást. Megfeszített erővel dolgoznak a takarmánykeverő telepek. Ha valaha, most szükség van a helytállásra. S ezt nem kellett külön mondani az embereknek. A lisztraktári rakodóbrigád — az ottani munkásőrök kezde­ményezésére — vagonok kira­kását vállalta, a rizsmalomban takarítást. Smidt György sze­mélyzeti csoportvezető — szin­tén munkásőr — eddig 56 óra fizikai társadalmi munkát vég­zett: a raktárak előkészítésé­ben segédkezett Szobon, Érden, Biatorbágyon, Dabason, Vá­cott. A tmk-műhely két mun- kásőr-szerelője, Kóródi Miklós és Fördős Ferenc szabad szom­batján utazott ki Monorra, megjavítani az elromlott szárí­tóberendezést. Emellett az al­egység minden tagja részt vett október 24-én a tápióbicskei Április 4. Tsz-ben a szüre­ten ... Papp Sándomé: /le egyetemmel együtt Tudásban, emberségben gyarapodva A kiváló címért küzd a gödöllői kollégium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents