Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

Egy kartali határozat nyomában A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM 1974. OKTÓBER 6., VASÁRNAP VEVŐK KÜLFÖLDRŐL Az új gépek minőséget és rangot adnak A negyedik ötéves terv idő­szakára előirányzott beruhá­zások jelentős részét teljesí­tették már a Gödöllői Házi­ipari Szövetkezetben. At el­múlt három esztendő során mintegy 3 és fél millió forint értékű rekonstrukciót hajtot­tak végre, több új, nagy telje­sítményű géppel könnyítették így a tagság munkáját és fo­kozták] a termelékenységet. A gépvásárlásra felhasznált milliókból 12 kötőautomatával, 15 gyorsvarrógéppel és 8 da­rab NDK gyártmányú Inter- loch gyorsvarróval gyarapo­dott a szövetkezet gépparkja. Az üzemek felszereltsége ma már 'csaknem teljes, mindössze néhány kiegé­szítő berendezés megvá­sárlása van hátra. Ezek közé tartozik az a Nyu- gat-Németországból érkező hőrögzítős vasaló is, amellyel a különféle szintetikus textí­liák nyúlási képessége jelen­tősen csökkenthető. , A Gödöllői Háziipari Szö­vetkezet korszerű berendezé­sei azonban nemcsak a dol­gozók munkájának megköny- nyításét, a termelékenység; fo­kozását szolgálják, hanem ezzel egy időben rangot is adnak a kollektíva munkájának. A korszerű termelőeszközök egyúttal a termékek kiváló minőségét is garantálják. Ez­zel magyarázható az az érdek­lődés, amely az őszi BNV-n termékeik iránt megnyilvá­nult. Már a vásár ideje alatt is több üzlet megkötésére ke­rült sor, néhány tárgyalás pe­dig e hónap folyamán érik szerződéssé. Az azonban már az eddigiek alapján is bizo­nyosra vehető, hogy az 1975-ös év során a szövetkezetnek nem lesznek piacgondjai. Bőr­és konfekciórészlegük kapaci­tása a jövő év első félévére csaknem teljesen lekötött, a kötődé rendelésállomá­nya pedig 80 százalékban talált már piacra. Ez utóbbi részlegünk termé­kei — a tetszetős kivitelű cse­csemő- és gyermekholmik, a divatos és korszerű alapanya­gok felhasználásával készülő kötött ruhák — szinte kizáró­lag külföldi piacokon találnak vevőkre. B. P. SPORT 4- SPORT 4- SPORT 4- SP©RT A hétvégi hbdarúgónáptár A gödöllői járási labdarúgó-, bajnokság hetedik fordulójá­nak mérkőzéseit ma rendezik. Az első osztályban játszó csapatok mérkőzései: Vácszentlászló—Lőrinc SE. Pécel—Bag Dány—Malinovszkij SE Kartal—Damony Veresegyház—Kistárcsa Túra I—Gödöllői Gépgyár SE A GEAC I—Hévizgyörk mér­kőzésre október 5-ón délután fél háromkor kerül sor a GEAC pályán. A második osztályban ját­szó csapatok mérkőzései: A Túra II—GEAC II mér­kőzés délelőtt 10 órakor Túrán kerül megrendezésre, a Sza- da—Galgahévíz találkozóra pedig délelőtt 9 órakor és 11 órakor Veresegyházon. Kártal II—Kerepes Zsámbok—Valkó G a 1 gam^ csa—I saszeg II , A felnőtt csapátok mérkőzé­seinek kezdési időpontja 14, az ificsapatoké pedig 12 óra. B. I. Záróra este 8-kor „Elnézést kell kérnem, amiért zavarom magukat, de már nem bírom magamba fojtani a sok ketserüséget, bánatot... Fizetését majd­nem mind odahordja a kocsmába, nekünk nem is jut belőle. Éhe­zünk, a gyerekek sínylik meg. En el szoktam menni az uramért fizetéskor... Az életem Ilyen állapotban van, ezt sem leírni, sem mondani nem lehet. Könyörgöm, nézzenek utána, mert már nem le­het sokáig bírni, sokszor az életemmel játszok.” Egy nagyon sokat szenvedett Jinya és négy gyereke.” Az elkeseredett hangú leve­let egy kartali asszony írta, de bizonyára nem ő az egyetlen, aki meg szerétné menteni tér­je jövedelmét a családnak. Különösen a fizetési napokon nagy a forgalom a község hét, itqlméréssel foglalkozó egy­ségében. Közülük öt az aszódi ÁFÉSZ, egy a téesz, és egy a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat kezelésében működik. A tanácstag indokol Mint korábbi cikkünkben már közöltük, a kartali köz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága határozatot hozott, mely szerint a lakosság többségét érintő fizetési napokon, (ez általában péntekre esik) s az utána kövekezö szombatokon mind a hét italmérés este 8 órakor bezár. A tanácsülésen azonban néhányan vétóztak, nem értettek egyet a határo­zattal. Mint Söregi János ta­nácselnök elmondta; a hang­adó tanácstag indoklása: a községbe nyolc óra után ha­zatérő gépkocsivezetők nem tudnak sört, vagy üdítőt in­ni. Az elnök válasza: Kartal- nak 5 ezer száz lakosa van, és az egységek bezárása legföl­jebb 25 gépkocsivezetőt érint. Á többség érdekeit kell inkább figyelembe venni. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat bisztrója. Zuhogó eső, délelőtt fél tíz. A bejárati ajtónál meg kell állnom, míg egy kék pulóve- res fiatal férfi kivezeti a bi­zonytalan léptű, roskatag lá­bú részeg öregembert. A pultnál két férfi iddogál. — Az üzletvezetőt keresem — fordulok az é'gyikhez.' —■ Most támogatja ki gz öreget — hangzik a válasz. Amíg a vezető visszatér, a vendégek véleményét kérde­Godöllő az irodalomban (3.) Butler Jánost megmentik A Mikszáth-villa Gödöllő és Besnyfi között — nem a legjobb ál­lapotban ... zem a tanács vb határozatá­ról. A maszek fuvaros ellenzi — Hát szerintem, egyálta­lán nem volt helj/es. Legalább kilencig nyitva kellene tartan ni — mondja egy magas ter­metű vendég. Az ivászatok miatt nem rit­ka Kartalon a verekedés. Ma­ga szerint ez a rendelet nem csökkenti a botrányokat? — Ááááá. Nem voltak itt ilyenek. Nyugodtan maradhat­na kilencig. — Mi a foglalkozása? — kérdezem a férfit. — Magánfuvaros vagyok. (Neki vajon miért fontos az a plusz egy óra, hiszen nap­közben bármikor betérhet?!) Bencsik Pál, a bisztró veze­tője azt mondja, hogy leg­följebb egy százast tudnak el­inni a fizetésből egy-egy este. Ügy véli, inkább a kártyacsa­táikban folyik el fe pénz. De a fizetésnapot persze megérzik: a vezető szerint napi forgal­ma 4 és fél ezer forint, ha fi­zetnek az építőiparnál 8—9 ezer. A bisztró augusztus hó­napban 140 ezer forinttal zárt. A határozat előtt mindennap este kilencig volt nyitva. Kifelé menet utánam szól egy férfi:* Pénzbe, italba játszanak — És ha én este kilenckor például egy fasirtot akarok megenni, hova menjek? — kérdezi, Aközben feltehetően rumos feketekávéját kavar- gatja. Mondanám neki, hogy esetleg otthon egyen este ki- -lenckoiV' :o . ' Aszódi ÁFÉSZ 10. : számú ’ italboltja. Szép számú közön­ség. Utánam húzzák le a ro­lót. Vége a délelőtti műszak­nak, ami hajnali négykor, a munkásbuszok indulása előtt kezdődött. Az üzletvezető he­lyettese, Hegyi János a mai ügyeletes. Sima napon 7—8 ezer a for­galmunk; fizetés után 20—23 ezer. Sokszor a kölcsönző flip­perje szítja a verekedést... Az emberek pénzbe, italba ját­szanak. Záráskor általában mindig összevesznek, van úgy, hogy verekednek áz osztozko­dásnál. Nagyon el kéne ezt in­nen vinni! — Csökkentette a botrányok Mint riportkörutunk is mutatja, Jó gondolat volt a kocsmai nyit­vatartások korlátozása. Persze, ez a határozat nem szünteti meg Kartal utcáin a részeg embereket. De ha a fizetés épségben az asszonyok, például a riport elején idézett családanya kezébe kerül, talán kevesebbet hagynak az italboltokban, és több jut a családnak. A kartali példa követendő, és az ember nem az egy-két tanács­tag gáncsoskodását, hantim támogatását, erélyesebb fellépését, a kocsmárosoktól pedig a nyitvatartási idő szigorú betartását várná, és azt, hogy részeg embert ne szolgáljanak ki. A kartali szeszfogyasztás súlyosságára beszédes adatok is utal­nak: augusztusban a kartaliaK egymillió forintot költöttek italra. Az átlag szerint minden egyes községbeli — beleértve a csecsemőket is — ebben a hónapban kétszáz forint értékű szeszfis italt fogyasztott. (Nem tudjuk természetesen azt, hogy mennyi saját termésű bor, és saját főzésű pálinka van a demizsonokban. Reméljük, az intézkedés hatására, ha egy kicsit is, javul e szó- moru kép. ^ örszigethy Erzsébet számát a korábbi zárás, leg­alábbis a ml boltunkban. A határozat óta itt minden este bezárunk nyolclíor, nemcsak fizetésnapkor. Sajnos, hogy nem mindenki követi a pél­dánkat. Többször látom este hazafelé, úgy negyedkilenc- tájt, hogy másik üzlet még nyitva volt. ■' — Hogyan alakult a for­galma ? —■ Augusztusban 236 ezer forint volt a bevételünk. A szeptemberit még nem adtam össze, de most is meg lesz annyi. , Szép csöndesen — Ha korábban zárnak, hol gyan\ lehetséges, hogy a for­galmuk nem csökken? — A tervet mindenképpen megcsináljuk. — Ha nem isznak az embe­rek kevesebbet, akkor miért jó, hogy előbb zárnák? — A tervünk, az meglesz—• szögezi le újra —, de általá­ban nyolc után már nem is annyira ittak, mint vereked­tek. Ha bezárunk, nincs ide­jük, hogy összeugorjanak, szép csöndesen hazamennek. Kartal, élelmiszerüzlet. A bevásárlókosárral sokszok­nyás, esőkabátos asszonyok válogatnak az üzletben. — Mit szólnak ahhoz, hogy előbb zárnak a kocsmák? — Hála istennek — mond­ja Fehér Sándomé. — Annak örülnénk, ha még reggel se nyitna ki. — Nagyon helyes, már előbb kellett volna ezt kita­lálni — kapcsolódik a beszél-: getésbe Szemán Ferencné. — Éntőlem ihatnak egész­nap, szerencsére az én csalá­dom nem kocsmás. Persze, jó az, ha bezár — mondja Galő Sándomé. — Engem az se zavarna, ha egész nap ki se nyitna — mondja Kelemen József, az egyetlen férfi vevő. Az élelmiszerbolt melletti vasboltban is akad vélemény. Fölverik a falut 3b8 — Az én családom szeremé cséré nem jár a kocsmába. De tudok róla, hogy sok a faluban a kalamajka. Sok a részeg ember, sok a vereke­dő. Aztán eddig ha bezárt az egyik kocsma, mentek a má­sikba, végig a falun, danolá- sukkal fölverve az embereket. Igen, nagyon jó, hogy bezár­nak, de én inkább azit kér­dezném, ha a kocsmák akár este nyolcig is nyitva lesznek, az egyéb üzleteket miért nem tartják nyitva addig? Ha jö­vünk haza a munkából, bi­zony1 már sehol sem tudunk venni tejet, mert a kocsmá­ban azt nem mérnek — mondja Bereczki Frigyesné. Modellek az étteremben Pénteken késő délután a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, vala­mint a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat gödöllői igazgató­ságának közös rendezésében műsoros divatbemutatóra került sor a Gödöllő-étteremben. A bemutatott 35—40 ruhamodell mindegyike kapható a gödöllői áruházban. A közönség tetszését különösen megnyerték a bemutatott ízléses gyermekruhák... Suttá József felvételei Még egy Jókai-regénynek, a Fekete gyémántoknak is van­nak Gödöllőre utaló szálai. A történet negatív hősét, Kaul- man Félixet az író bizonyos André Langrand Dumonceau belga bankárról mintázta, aki szemfényvesztő rablógazdál­kodással teremtette egyre be- hemótabb vállalatait. Végül fi­zetésképtelen lett, de nem halt meg, mint a regényben, ha­nem Brazíliában rejtőzködött el. Az ő Brüsszeli Belga Ipari és Hitelbankja vásárolta meg a gödöllői birtokot is, Sina Simon bárótól. p»monceau grófnak különben központi tárgyaló- és vadászó helye volt a kastély. Végül megvette tő­le a magyar állam koronázási ajándékul Ferenc József szá­mára. „Ez is, az is A múlt század második fe­lének és a századfordulónak írója mindszenti Erdélyi Gyu­la, Petőfi barátjának, Erdélyi Ferenc református lelkésznek a fia. Több mint harminc új­ságba dolgozott, s írt tíz kö­tetre való regényt, elbeszélést, politikai röpiratot. Politikai irataiban apai hagyományai ellenére szélsőségesen lojális, hatvanhetes, Széchenyit köve­ti, Kossuthot támadja. Anek­dotái sok érdekes történetet, jellemvonást megőriznek kor- társairól, s a megelőző nem­zedékről, többi között Ez is, az 'is című kötetében. Viráglankasztó nap Gödöllőre nézve külön ér­ték, hogy műveiben sok helyi élmény, visszaemlékezés ta­lálható. Említi például a ha­lasi református lelkészt, Szi- lády Áront, korabeli kiváló történettudósun,kat, aki pályá­ja kezdetén Gödöllőn szol­gált, mint segédlelkész. Orién­talista volt, nyelvtudását itt bővítette a cigánnyal. Mikszáth Kálmánt is megih­lette Gödöllő. Két kis történe­tet közöl Anekdoták című mű­vében, A gödöllői paraszt meg a király címmel. Ezek a tör­ténetek látszólag nagyon lojá­lisak, valójában azonban det- ronizálják a királyt, mert köz­ember módjára jellemzik. Mikszáth rokonainak volt egy villája Gödöllő és Besnyő között. Tisztázatlan, hogy az író kijárt-e ide. Valószínű, hqgy igen, s akkor hallhatta a kötetben szereplő története­ket. ..' Előkerült egy köteg le­vél is — már a Magyar Tu­dományos Akadémia birtoká­ban van —, amelyeket Mik­száth írt rokonaihoz, életének legnyomorúságosabb eszten­deiben, amikor állítólag egy szemetesládában aludt a pesti Városligetben. Egy besnyői di­áklány 1956-ban, egy pályá­zat alkalmával azC jegyezte fel: Mikszáth igenis kijárt ide, sőt. két rokonlány mentette meg a Különös házasság cí­mű regénybeli Buitler János életét. Mikszáth ugyanis a halálát tervezte, de a lányok követelésére beiktatta a Tace című fejezetet, amelyben But­ler János helyett egy bábut temetnek el. mellén egy táblá­val: Tace, hallgass! A Mikszáth-rokonság sírem­léke fellelhető a gödöllői te­metőben. Gárdonyi Géza Az a hatal­mas harmadik című regényé­nek egy része Gödöllőn törté­nik. Az a hatalmas harmadik, a megszületni akaró gyerek, aki láthatatlanul lebeg két egymást kereső ember „felett”, s akaratlanul is összehozza őket. Kettejük találkozásának színhelye az erdőitől, fáitól a háború által még meg nem fosztott szépséges szép nyara­lóvidék. „Délután két órakor kiszáll­tam Gödöllőn’’ — írja Gárdo­nyi. — „Viráglankasztó forró júniusvégi nap. Szinte lelkileg is megfrissített az árnyékos fasor hűvöse .. Károlyi Mihály Egy egész világ ellen című művéből ér­tesült a magyar közvélemény arról, hogy mi történt a gö­döllői kastélyban 1918 októ­berében. Károlyi könyvéhez 1985 előtt — ekkor jelent meg újra a Gondolatnál — csak kevesen férhettek hozzá. A király kamásniban Károly király azért jött Gö­döllőre, hogy olyan kormányt alakítson, ameiy kivezeti a há­borúból az országot. Károlyi Mihály így ír erről: „IV. Ká­roly az íróasztal mögött állt tábori egyenruhában, kamásni­ban, cigarettázott... nagy idegfeszültség látszott rajta.” Károlyi elmondta, hogy egy átmeneti kormány tervével jött ki Gödöllőre. A kormány­ban helyet kapnának a régi és az új megoldások emberei is. A király azt felelte, hogy ő ezt helyesli, de „az urak mindig óvnak öntől, azt mond­ják nekem, hogy ön a köztár­saságot akarja ... Igaz ez?” Károlyi közli, hogy ő a de­mokratikus önálló Magyaror­szágot akarja. A király ezután kinevezte Károlyit magyar miniszterelnökévé, majd kü- lönvonatán Bácsbe távozott, magával víve Károlyit, hogy eltávolítsa Pestről. Koronagyémánt és koldustarisznya Móricz Zsigmondot. 1919. feb­ruár 20-án földosztási értekez­let volt Gödöllőn, amelyről Móricz hat nappal későb az „Az Est”-ben írt Egy korona­gyémánt és ezer koldústarisz- nya címmel. Ebben javasol­ja, hogy a Gödöllőre kell he­lyezni az Agrártudományi Egyetemet (az ő szavaival a Gazdasági Akadémiát), s a „koronagyémánt” az egész nép „drága gyépiántja” lesz. Itt van azonban az ezer koldús- tarisznya, az ezer földigénylő, nekik házhelyet kell adni. „A népakarat úgy kezd kiala­kulni ... hogy a királyi ker­teket meg kell hagyni, de kö­rül a széléből le kell vágni annyit, hggy utcát, házhelyet lehessen belőle adni nagy tö­meg embernek...’’ Móricz Zsigmond úgy mél­tatja a gödöllőieket, mint okos, belátó népet, amelyre alapoz­ni lehet az ország jövendő fej­lődését. Heltai Miklós (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents