Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
8 KÖZ MŰVELŐDÉSI MELLÉKLET kapcsolt népművelő-, Illetve könyvtárosképzést. Vizsgáljuk meg annak lehetőségét is, hogy a megye déli részén hogyan biztosíthatók a középfokú szakmai képzés feltételei. A megye területéről beiskolázottak részére kollégiumi helyet kell biztosítani. A megyei pártbizottság javasolja a felső párt- és állami szerveknek, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen vezessék ‘be a közművelődési alapismeretek oktatását. Társadalmilag becsüljük meg jobban a közművelődés munkásait, javítsuk élet- és munkakörülményeiket. Az irányító szervek segítsék letelepítésüket, beilleszkedésüket, biztosítsák az alapvető kedvezményedet. A pártbizottság szükségesnek tartja az erkölcsi elismerés kifejezéseként megyei közművelődési díj alapítását. A Hazafias Népfront és a TIT megyei szervezetében dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy az értelmiség növekvő mértékben vállalja a tudományos ismeretek terjesztését, népszerűsítését. A TIT-szervezet munkája jobban kapcsolódjék a közművelődési intézmények tevékenységéhez. — Az agrár-, műszaki, egészségügyi, közgazdász-értelmiség vegyen részt a munkahelyi közművelődési tevékenységében, a munkásszállások lakóinak művelődésében. — A pedagógusok segítsék a közoktatási és közművelődési intézmények tartalmas, rendszeres együttműködését, a közművelődés helyi feladatainak megvalósítását. — A megye művészei tekintsék saját ügyüknek megyénk közművelődésének fejlődését. Tegyenek többet a műalkotások befogadásához szükséges ismeretek, képességek, készségek kialakításáért, a művészi értékek mind szélesebb körben való elterjesztéséért (üzemi kiállítások, találkozások munkáskollektívákkal, iskolagalériák, megyei köl- csönképtár stb.). Szélesíteni kell a közművelődési intézmények társadalmi bázisát, fokozott mértékben építve a társadalmi munkás népművelők táborára, aktivitásukra. A Megyei Közművelődési Bizottság irányításával biztosítani kell az állami, társadalmi és tömegszervezeteknél dolgozó aktivisták megyei szántű ösz- szehangolt továbbképzését. Az egységes közművelődési gyakorlat megvalósításának kulcskérdése- az állami irányítás erősítése A közművelődéssel szemben támasztott követelményekkel összhangban az egységes gyakorlat biztosítása céljából az állami irányítást következetesebbé kell tenni. A különböző szintű tanácsok munkájában tükröződjön, hogy a közművelődés sokszektorúsága mellett az irányítás állami feladat. A helyi állami szervek javítsák az irányítást. Testületi üléseken a közművelődés tartalmi kérdései, főbb területeinek összefüggései kapjanak az eddiginél nagyobb szerepet. Biztosítsák a különböző művelődési intézmények (iskolák, művelődési házak, könyvtárak, múzeumok, filmszínházak stb.) működése közötti jobb összhangot, együttműködést. A pártbizottság támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek megfelelő adottságok és feltételek alapján az irányításban az erők koncentrálására törekszenek, mint például Bagón az általános iskolába közművelődési igazgató- helyettes beállítása, a Dunakeszin létrehozott közművelődési intézmények igazgatósága, Vecsésen a művelődési intézmények közös igazgatása. Az intézményeket fenntartó szervek erősítsék a közművelődési intézmények társadalmi vezetőségeit, biztosítsák, hogy a társadalmi vezetés váljon általánossá. A megyei tanács vezetése nyújtson nagyobb segítséget a községi tanácsok közművelődést irányító munkájához, biztosítsa a tanácsi vezetők és művelődési ügyintézők folyamatos képzését, továbbképzését. Nagyközségi tanácsaink gondoskodjanak arról, hogy a művelődési előadói állásokat megfelelő felkészültségű szakemberek töltsék be és munkakörükbe csak a művelődési feladatok ellátása tartozzon. Megyei szinten a közművelődési tevékenység irányításának összehangolására, ellenőrzésére, fejlesztésére, az országos irányelvek alapján. Megyei Közművelődési Bizottságot kell létrehozni. A bizottság munkájában lehetőleg az érintett megyei szervek, intézmények vezetői vegyenek részt. Költségvetési eszközökből megyei közművelődési alapot kell létesíteni. Ehhez kérjük a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa, a tsz területi szövetségek, szövetkezeti szövetségek hozzájárulását is. A közművelődési alap közösen kialakított célok megvalósítására szolgáljon, felhasználásáról a Megyei Közművelődési Bizottság döntsön. A közeljövőben Szentendrére költöző megyei módszertani központ munkáját az új helyzetnek megfelelően kell átszervezni. A járások és városok közötti közművelődési együttműködést javítani kell. A városi-járási művelődési központok, könyvtárak, területi, módszertani tevékenységüket a helyi ne- v velési célokkal összhangban, együtt végezzék. Munkájuk terjedjen ki a társadalmi szervek, üzemek, szövetkezetek köz- művelődési tevékenységére is. A pártbizottság szükségesnek tartja a városokban és a járási székhelyeken a természetes adottságokra épített kezdeményező munkát, az új általánosítható módszerek bevezetését, a jó tapasztalatok elterjesztését a megyében. Például Vácott, Százhalombattán, a Csepel Autógyárban a munkásművelődés, Gödöllőn, Nagykőrösön az ifjúság kulturális ellátása, Dabason a mezőgazdasági dolgozók, Monoron és Nagykátán a bejáró dolgozók, Cegléden a tanyai lakosok művelődési módszereinek a kimunkálását. A hálózatfejlesztés a megye településfejlesztési tervéhez igazodjon. Súlypontjai a városok, az agglomeráció munkáslakta települései, új lakótelepeik és az eddig ellátatlan területek legyenek. Az új intézményeket regionális hatókörrel, lehetőség szerint komplex módon, más művelődési intézményekkel együtt vagy azokhoz kapcsoltan kell létrehozni. Felkérjük a megyei tanácsot, hogy dolgozza ki az intézményfejlesztés távlati koncepcióját. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt felépüljön Gödöllő, Százhalombatta művelődési központja, a ceglédi és váci könyvtár. Indokolt még a járási székhelyek közül Monor és Ráckeve igénye, mivel nem rendelkeznek művelődési központtal. A községi, városi tanácsok összpontosítsák a helyi erőket mind a létesítésben, mind a működtetésben. Törekedjünk arra, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt lehetőleg valamennyi gazdasági egységünk anyagilag is támogassa a közművelődési intézményeket. Növekedjen a közös fenntartás aránya. A tartalmi együttműködésben elsősorban az általános iskola elvégzését és a szakmai továbbképzést kell szorgalmazni. A megyei pártizottság példamutatónak tekinti a váci járás kezdeményezését e munkában. Q Szervezeti intézkedések — A járási jogú pártbizottságok 1975 közepéig tűzzék napirendre területük közművelődési helyzetét. Intézkedéseikben tükröződjék, hogy a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozata végrehajtásában fokozott feladatok hárulnak a párt- és tanácsi apparátusok, a közművelődési intézmények és az ezer főn felüli létszámú üzemek pártszervezeteire. — A párt káderképző és tömegpropaganda-tanfolyamain dolgozzák fel a közművelődési határozatokat. Javasoljuk a tanácsi és a szakszervezeti káderképző iskolákon is a téma oktatását. —^Felkérjük a megyei tanácsot, a Hazafias Népfront megyei bizottságát, a KISZ megyei bizottságát, a TIT megyei vezetőségét, a szövetkezeti szövetségeket, hogy a pártbizottsági határozat alapján 1974. december 31-ig dolgozzák ki közművelődési feladataikat. — Az állami rendelkezéseknek megfelelően a megyei tanács 1974. november 1-ig hozza létre a Megyei Közművelődési Bizottságot, határozza meg feladatait. 1975. január 1-ig meg kell teremteni a közművelődési alapot. — A feladatok egységes értelmezése, a konkrét tennivalók ismertetése és a végrehajtásra mozgósítás céljából a Megyei Közművelődési Bizottság 1975. évben hívja össze a közművelődés vezetőinek és szakembereinek táj értekezleteit. — A megyei párt-végrehajtóbizottság 1976. II. feliében értékelje e határozat végrehajtásának tapasztalatait. A közművelődés helyzete és fejlesztése Pest megyében, különös tekintettel a munkásosztály művelődésére. A Pest megyei Hírlap melléklete az 1974. október 6-1 (XVm, évfolyam, 2S4. sz.), vasárnapi számhoz A közművelődés helyzete és fejlesztése Pest megyében, tekintettel a munkásosztály Az MSZMP Pest megyei bizottsága 1974. szeptember 27-i ülésén megtárgyalta „A közművelődés helyzete és fejlesztése Pest megyében, különös tekintettel a munkásosztály művelődésére” című jelentést. Az írásos előterjesztéshez Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára — mint a napirend előadója — fűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság részletes vita után mind a helyzetet elemző jelentést, mind a szóbeli kiegészítést elfogadta és a feladatokat határozattá emelte. Az alábbiakban szó szerint közöljük a pártbizottság helyzetelemző értékelését, az előadói beszédet és a határozatot. I. ^4 közművelődés fejlődése Pest megyében Az MSZMP X. kongresszusa az ország gazdasági, politikai, társadalmi életével összefüggésben megállapította, hogy „a közművelődés további tökéletesítése szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése”. A közművelődési munka fejlődésére ható tényezők országosan kedvezőek. A párt politikája jó feltételeket teremtett a gazdaság gyorsabb ütemű fejlődéséhez, az életszínvonal emelkedéséhez és ezek hatásaként a műveltségi színvonal növekedéséhez. Űj, hatékony tényező a megnövekedett szabad idő és a tömegkommunikációs eszközök gyors terjedése. Pest megye közművelődésének helyzetét és feladatait az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1969. májusában tárgyalta. Az 1969-es párthatározat előkészítése nem csupán szakmai vitákon történt, hanem a párt-, állami, gazdasági, tömegszervezetek bevonásával. A vitákban megfogalmazódtak a közművelődést befolyásoló megyei sajátosságok: — tovább erősödött, korszerűsödött iparunk, fejlődött a mezőgazdasági nagyüzemek termelése. Nagyfokú társadalmi átrétegeződés ment végbe. A lakosság körülbelül 52 százaléka az iparból, 13 százaléka a mezőgazdaságból él; — a lakosság országosnál nagyobb ütemű növekedése, mihdenek előtt az agglomerációban; — a művelődési igények felkeltésében és részbeni kielégítésében — önálló megyeszékhely hiányában — a főváros részt vállal; — a fővárosba és más megyékbe eljáró 170 ezer dolgozó művelődési igényeinek kielégítése nagyrészt mégis a lakóhelyre vár; — 579 külterületi és tanyai településen él a lakosság 10 százaléka; — megyénk történelmi, kulturális és népművészeti hagyományai jó feltételeket teremtettek munkánkhoz; — az országosnál Is rosszabb anyagi, technikai ellátott- ságú Intézményhálózat; — nálunk is gondot jelent a szakképzett népművelők hiánya és állandó cserélődése. A pártbizottság az általános közművelődési feladatok mellett tájegységenként, a helyi hagyományokra építve fogalmazta meg teendőink irányát. A munkásmozgalmi hagyományok felkutatása, azok ösz- szekapcsolása a munkásművelődés korszerű elemeivel, biztató fejlődésnek indult Ezt jelzik a váci munkásmozgalmi kutatások és kiállítások, a 17 minősített munkás kórus működése, a Gödi Fészek rendszeressé váló és kibontakozó rendezvénysorozatai stb. A paraszt- és földmunkásmozgalmi emlékek felelevenítése, a Dózsa-, Kossuth-kulitusz ápolása eredményezte a ceglédi állandó Kossuth-kiállítást és az országos Dózsa-ünnepség ki- emelltedő eseményeként Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész új Dózsa szobrának ceglédi felállítását. Megyénk hivatásos és öntevékeny művészeti élete egyaránt gazdagodott. A Szentendrei Theátrum a magyar színházi élet jelentős tényezője lett. Szentendre régi é6 új ■művésztelepein és a Vácott letelepedett képzőművészekkel Pest megye a képző- művészeti életben számiszerűségben és színvonalban rangos helyet foglal el. Szentendrén él és alkot 51 képzőművész. Fiatal művészeink közül többet országos pályázatokon díjaztak. Képzőművészeti életünk kimagasló egyéniségei az itt alkotó Barcsay Jenő, Czóbel Béla és sokan mások. De megyénk szinte valamennyi tájegységében élnek és alkotnak hivatásos képzőművészek, így például Gyomron, Monoron, Albertirsán, Gödöllőn, Nagykőrösön, stb. Kialakultak képzőművészeti szakkörök is, amelyek közül kiemelkedik a Nagy István Csoport. Az elmúlt időszaban hoztuk létre a'rövid idő alatt az ország határain is ismertté vált Kovács Margit kerámiagyűjteményt; a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumot és a Dániel Kornél által kezdeményezett képzőművészeti szabadiskolát; az egy művész-dinasztia alkotásait bemutató Ferenczy Múzeumot; a verőcei Gorlca Kerámiatörténeti Múzeumot. Felgyorsult a visegrádi Mátyás király Múzeum történeti értékeinek feltárása. Megnyitotta kapuit az Országos Szabadtéri Múzeum első tájegysége. Az öntevékeny művészeti mozgalomban az utóbbi években érezhető bizonyos fellendülés. Legerőteljesebben kórusmozgalmunk fejlődött. Vác és vidéke mellett — amely a mozgalom bázisa — Cegléd és Abony figyelemre méltó eredményeket ért el. A Visegrádi Színjátszó Napok országos rendezvény rangjára emelkedett. Gödöllőn tovább javultak az agrár ismeretterjesztés központjának feltételei. A népi kultúra ápolása tükröződik 19 néprajzi emlékeket gyűjtő múzeumi intézményünk munkájában, a Tápiómenti Együttes sikeres szerepléseiben, a Galga menti népi fesztiválban, az évente meghirdetett néprajzi és honismereti pályázatokon, a 12 „Népművészet mestere”, a néprajzi és díszítőművész szakkörök, a néptánccsoportok és a népdalkörök tevékenységében. Megyénk rendezte meg első ízben a „Röpülj páva”-körök országos találkozóját Felavattuk Versegen a falumúzeumot, vezetésére az országosan ismert parasztíró. Marton Pálné Homok Erzsébet kapott megbízatást. Erőteljes kisugárzó hatása van Ráckevének és Nagykátá- nak az utóbbi években jelentősen fejlődő közművelődési tevékenységével. Szerényebb mértékben, de érezhető módon növekedett Dabasnak, mint járási székhelynek a szerepe is. Említésre méltó kezdeményezés a dabasi, a ráckevei, a monori, a nagykátai és a ceglédi járás együttműködése hivatásos és amatőr képzőművészeik összefogására, kiállítások rendezésére. Közművelődési munkánk szerves része a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Tovább javultak a nemzetiségi lakosság anyanyelvi művelődési feltételei, fejlődtek a nemzetiségi klubok, bővültek a nemzetiségi művészeti együttesek hazai és külföldi szereplési lehetőségei. Rendszeressé váltak a remzetiségi szövetségekkel közösen rendezett nemzetiségi találkozók. Nem sikerült lényeges változást elérni a külterületeken és a tanyavilágban élő lakosság művelődési lehetőségeinek biztosításában. Feszítő gondot jelentenek továbbra is a közművelődési munka hiányos feltételei az agglomeráció nagyrészt munkáslakta településein. A közművelődési intézményhálózat fi*jlődését tükrözi a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának Szentendrére — élő Intézménybe — való telepítése. 1969-ben 17 múzeum és kiállítóhely, 1974-ben viszont már 24 múzeum és kiállítóhely működik megyénkben. 1963 óta megduplázódott múzeumainkban a látogatók száma és a visegrádi Mátyás király Múzeum, valamint a szentendrei Szerb Egyháztörténeti Múzeum látogatóival együtt közel 600 ezren tekintették meg a kiállításokat Még ebben az ötéves tervben megvalósul Czóbel Béla állandó kiállítása és a szentendrei feslészet 46 évét bemutató tárlat. Az V. ötéves tervben a megye több mint száz képzőművészének alkotásait bemutató időszaki kiállító helyiség létesül. Jelentős közművelődési tevékenységet végez a Pest megyei Levéltár a megye néoműveléstörtánetének feltárásával. Hazánk felszabadulásának 30. évében kezdi meg működését a megyed művelődési központ és könyvtár. Vácott követendő és példamutató társadalmi összefogással épül a művelődési központ.
