Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

1974. OKTÓBER 5., SZOMBAT xMüm Egészségnevelés — szocialista módra A feladatok végrehajtásában az egész társadalom közreműködik Bár az egészségnevelés elvi­leg egyidős a gyógyítás tör­ténetével, igazán mégis csak az utóbbi időben kezd polgár­jogot nyet-ni az egészségügy szervezetében s párhuzamosan a közgondolkodásban. Része van ebben a szentendrei váro- 'si tanács egészségügyi osztá­lya négy évvel ezelőtti kez­deményezésének, az egészség­nevelési napSk első ízben tör­tént megrendezésével — hidat, fórumot teremtve itt-otit meg­lehetősen elszigetelten tevé­kenykedőiknek. Az akkori afféle erőfelmérő eszmecse­rén már szót értettek egymás­sal a megye legelszántabb egészségnevaíői. A rá követke­ző évben az ország valameny- nyi megyéjéből eljöttek a szakemberek, akik a hazai és nemzetközi rangú tudósok, előadásainak meghallgatása után főleg menthálhigiéniai kérdéseket vitattak meg. 1972-ben a személyi higiénia volt a téma — ráadásnak az egészséges öltözködést még divatbemutató is reprezentálta. Tavaly a serdülők szexuális nevelése került napirendre, s különösen nagy vitát váltott ki a dr. Szilágyi Vilmos pszichiáter által demonstrá­cióként megtartott próba-osz­tályfőnöki óra. És most: órákkal vagyunk az V. szentendrei egészség- nevelési napok után. Szerdá­tól péntekig, a Pest megyei egészségnevelési csoport és a városi tanács egészségügyi osztálya meghívását elfogad­va, csaknem háromszáz kül­dött az ország minden részé­ből jóformán megállás nélkül — hiszen a civil beszélgetések témája is mi más lett volna — tanácskozott, jegyzetelt, érvelt, okult. Megyei, megyei egész­ségnevelési, KÖJÁL-os, járási és városi főorvosok, rendelő­intézeti és kórházi igazgatók, művelődésügyi osztályvezetők, közegészségügyi ellenőrök és védőnők, hivatásos egészség­nevelők s — ahogy valaki ta­lálóan megjegyezte — az ügy mezítlábas apostolai egy aka­rattal tettek hitet az egészsé­ges életmódra nevelés mellett. Négyen Vácról A házigazda, dr. Dikó István városi-járási főorvos elmond­ta: a három nap alatt lénye­gében az egészségnevelés tör­ténelmi áttekintését s a külön­böző szakterületeken való al­kalmazhatóságának taglalását tűzték ki célul. Aligha két­séges, hogy a magas színvona­lú tanácskozás teljesítette ezt. De sort tartok, s kezdem mindjárt az első nap esemé­nyeivel. Délelőtt négy előadás hangzott el, valamennyi a szo­cialista egészségnevelés köré épült, kitérve a gondozásra, a környezetvédelemre s főként az alapellátásra. Az előadók sorrendben dr. Métneki János, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ igazgatója, dr. Ba­logh János és dr. Pálinkás La­jos, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyette­sei és dr. Makkai László, a Fest megyei egészségnevelési csoport vezetője voltak. Ebéd után kerekasztal-konferencián vitatták meg a részvevők az egészségnevelés helyét az egészségügy szervezetében. Vitaalapul a közegészségügyi ellenőrök legjobb pályamun­kái szolgáltak. Tudni kell itt, hogy még tavasszal a városi tanács egészségügyi osztálya országos pályázatot hirdetett közegészségügyi ellenőrök részvételével „Hogyan és mi­lyen módszerekkel végzi az egészségnevelést ellenőrzései során?” címmel. Számos ran­gos pályamű érkezett, az érté­kelő bizottság az első díjat mégis visszatartotta. Második, s így a győztes Janzsó Gyuláné lett Várpalo­táról. A további helyeken, már Pest megyeieket is talá­lunk szép számmal. Harmadik díjat nyert a váci városi-járá­si állami közegészségügyi-jár­ványügyi felügyelőség „csapa­ta”: Kökény Etelka, Kristóf Valéria, Mészáros Gáborné és Simon Anna. Közösen írt dol­gozatukban nem egy megszív­lelendő tapasztalatukat fogal­mazták meg. Munkájukban az egészségnevelési tevékenysé­get különösen azért tartják nélkülözhetetlennek, mert „a munkáltatók dolgozóikkal gyakran csak nagy vonalakban ismertetik a munkájuk elvég­zéséhez szükséges tudnivaló­kat és azok gyakorlati alkal­mazásának miértjét”. Ötödik díjat nyertek közösen írt dol­gozatukkal Gerencsér Zsuzsa és Menner Tiborné, a Pest me­gyei KÖJÁL ellenőrei. Gödöllői példa A vitában dr. Katona Edit, az Egészségügyi Felvilágosító Központ osztályvezetője meg­hatott szavakkal summázta, hogy ma már számosán hiva­tásos egészségnevelőket meg­szégyenítő hittel s hozzáértés­sel foglalkoznak egészséges életmódra neveléssel olyan emberek, akiknek ez nem közf- vetlenül feladatuk. Dr. Makra Csaba gödöllői fogász főorvos bejelentetté, hogy városukban rendszeresítették a terhes nők és a cukorbetegek fogászati gondozását. Tősér J ózsefné budakalászi gondozónő pedig arról beszélt, hogy munkája folyamán nemcsak a gondo­zottakkal, hanem azok egész családjával foglalkozik. Külön felhívta a figyelmet: mennyi­re fontos a szülőket megtaní­tani arra, hogy okosan szeres­ség gyermekeiket! Ezzel véget is ért az első nap. Másnap folytatódott az előadássorozat. Sorrendben dr. Bágyoni Attila, az EFK igaz­gatóhelyettese, dr. Székely La­jos, a Fővárosi Egészségneve­lési Központ vezető főorvosa és Elekes Attila, az EFK cso­portvezetője lépett a mikro­fon elé. A harmadik nap, a péntek kifejezetten szakmai nap volt. Előbb a megyei egészségnevelési csoportot ve­zető főorvosai részére tartott az EFK három szekcióban to­vábbképzést, majd csatlakoz­tak hozzájuk a megyei cso­portok főelőadói és előadói, s így összevont szakmapolitikai konferencián vitatták meg az egészségnevelés aktuális kér­déseit. Egy ember kevés A non-stop, meglehetősen fárasztó, hetvenkét órás ta­nácskozás után az V. szent­endrei egészségnevelési napok 'tapasztalatairól, valamint me» gyénk egészségnevelési hely­zetéről, feladatairól kérdez­tem dr. Makkai Lászlót, a Pest megyei egészségnevelési csoport közelmúltban kineve­zett vezetőjét. — Értékelésnek ilyen törté­nelmi közelségből csupán egyetlen mondatot: felbecsül­hetetlen inspiráció lesz az egészséges életmódra nevelők munkájában a most befejező­dött tanácskozás. Rátérve Pest megye egészségnevelési jele­nére, úgy tartom, hogy túlsá­gosan nagy ma még — s ez országos jelenség — az egész­ségnevelési csoport és az alap­ellátás közötti távolság. Éppen ezért szükséges lenne a kö­zépszintű, városi-jSrási háló­zat kiépítése az igazán haté­kony területi munka megte­remtéséhez. Van ugyan min­den járásban és városban egy-egy megbízottunk, akik­nek feladata mozgósítani az egészségnevelésre — ez azon­ban nyilvánvalóan nem elég. Ami az előttünk álló felada­tokat illeti: novemberben lesz a fogászati hónap, amelyet ki­terjesztünk a felnőtt lakosság­ra is. Most készülnek az 1975-Ös év egészségnevelési irányelvei, a tartalmi javasla­tokat a megyei szakfőorvosok szolgáltatják. Az az elképze­lésünk, hogy az év folyamán minden járásban és városban rendezzenek legalább egy egészségnevelési kampányt. Tervezünk továbbá egy elő­adásokból és filmvetítésekből álló sorozatot az agglomerá­cióból bejáró dolgozóknak hétfő esténként. A legnagyobb feladatunk azonban a népese­déspolitikai kormányhatározat végrehajtása: a fogamzásgátló szerek használatát kizárólag nevelési eszközökkel lehet rendszeresíteni. Másik nagy feladathalmazunk a közműve­lődési határozattal kapcsola­tos; a munkások műveltsége csupán akkor lesz teljes, ha megfelelő egészségügyi kultú­rával párosul. Akad tehát tennivaló ezután is bőven, lesz mit megvitatni jövőre a VL szentendrei egészségnevelési napok alkal­mával. Ahogy az első kerek- asztal-konferencia egyik hoz­zászólója Zrínyi Miklós sza­vait a Török áfium elleni or- vosság-ból idézte: „A harc­hoz fegyver kell és jó vitézi revolutio”. A fegyver meg­van, a revolutióval azonban még nincs minden egészen rendben. Az ötödik óvoda Több mint két hete, hogy a gyerekek birtokba vették a város ötödik óvodáját Szentendrén a Szabadságforrás úton. A kis- és nagy vegyes csoportba — mint azt Győri Jánosné ve­zető óvónő elmondta — a félszáz helyre a nyolcvan jelentke­zőből hatvankét gyereket vettek fel, természetesen elsőbbsé­get biztosítva az építési költségekhez négymillió forinttal hozzájáruló papírgyár dolgozói gyermekeinek. A minden igényt kielégítő gyermekintézmény feltöltöttsége tehát már a startnál elérte a 130 százalékot. Békében is Vietnamért A városi KISZ-bizottság 125 ezer forintot ajánlott fel a Vietnamban létesülő ezer sze­mélyes szakmunkásképző in­tézet költségeire. A felügye­lete alá tartozó 16 alapszerve­zet erre még jócskán rálici­tált, megemelve további 32 ezerrel az összeget. A pénz előteremtésének különböző módozatait vállalták a fiata­lok. Az üzemek és szövetke­zetek dolgozói kommunista műszakok szervezésével, az intézmények alkalmazottai és a diákok pedig alkalmi munkavállalással bizonyítot­ták — bizonyítják szolidari­tásukat. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak. Pintér József, a városi KISZ-bizottság titká­ra elmondta, hogy vállalásuk­hoz híven, legkésőbb Szent­endre felszabadulásának 30. évfordulójára a felajánlott összeget maradéktalanul át­utalják a KISZ KB egyszám­lájára. " Két viliamypóziia Pócsmegyeren még az idén szerették volna elvégeztetni a Duna-parti közvilágítás kor­szerűsítését. Hasonlóan meg1 oldásra vár a révlejáró előtti Otthon nem ő főz Derűs izgalmat kelt a Danubius­ban, hogy a sza­kácsról akarok írni. A hosszúlábú pincérlány, mi­közben elkísér a konyhaajtóig, meg is jegyzi kuncog­va: „Az bizony mur'S lesz”. Leg­alább Femandel- arcú, javakora­beli, mókamester főzőmestert - kép­zelek hát magám elé — rutinos együttérzésből. Már a kézfogás­nál tudom: jóleső csalódásban lesz részem. Bár mind­össze 23 esztendős Koncz Gyula,kez­detben Igyekszik rájátszani a vá­rakozásra, két perc elteltével azonban felhagy a jópofáskodással s egy mesterségét szeretettel és hoz­záértéssel gya­korló ember sze­rénységével beszél munkájáról hét­köznapjairól. Nem készült er­re a pályára. Az általános iskolá-' ban, ha ideje en­gedte, Írogatott s még inkább raj­zolt. Azután, hiá­ba végezte jelesen a nyolcadikat, nem vették fel a képzőművészeti gimnáziumba. El­végezte hát a vendéglátóipari iskolát s szakács lett. Nyolc évet húzott le a fővá­rosban fémjelzett Zöldfa étterem­ben s egészen a konyhafőnök- helyetteségig vit­te. Két hónapja szegődött a Danu- biushoz s vele fe­lesége, aki a presszóban pultos. Nem akar csodá­kat művelni, sze­retné megkedvel- tetni külföldi s hazai kosztosaivai az itt-otf bizony már elfelejtett ha­gyományos ma­gyaros ízeket. Törzsközönsége ugrásszerűen meg­nőtt. emelkedett a forgalom s főleg — tudom meg az étterem vezetőnő­jétől — javult a konyhában a mun­kafegyelem. De lássuk az étlapot. A kész­ételek — „idegen­vezet” a fiatal sza­kács — főleg gasztrofol ételek. „Nem kell a ma­radványt beledol­gozni más ételek­be s így a vendég mindig frsset kap.” Az idősza­kos étlap mellett minden napra jut ajánlat, ebből rendre nem hiány­zik a borjúhús és a máj. Mi hát a mai ajánlat? Bor­júborda magyar- óvári módon — azaz „gombapép­pel megkent natúr borjúszelet, sonká­val, sajttal egybe­pirítva”. Nem le­het rossz, mégha 30 forintot is kós­tál. Koncz Gyula — így a főnöknő — jó szakács, szíve is van hozzá, fan­táziája is, utóbbi különösen a hi­deg készítményei­nél dominál. Koncz Gyula erre csak annyit mond, hogy azért olyan sok manapság a férfiszakács, mert ez a munka fizi­kailag megterhe- lőbb, mint az ott­honi főzőcskézés, meg aztán a nők nem nagyon ér­deklődnek ez iránt a mesterség iránt Bár azt meg kell adni, hogy sok nő nagyon jól főz. Náluk is az asz- szony főz, hiszen az aranyszabály, hogy a jó szakács nem főz otthon. két villanyoszlop áthehelyése. A községi tanács meg is ren­delte annak rendje és módja szerint . .ndkét munkát az Elektromos Művektől időben, azonban az ELMÜ kapacitás- hiányra hivatkozva feltehe­tően csak jövőre áll a pócs- megyeriek rendelkezésére. Nem járt több szerencsével a szódaüzem beindítása sem a Dunakanyar ÁFÉSZ minden erőfeszítése ellenére. Az ok: ez ideig nem akadt a kis üzem­nek megfelelő vezetője, pedig a szomszédos községekben is toboroztak jelentkezőket. Tócsában fu’dokló járda Bár névtelen levélre „nem illik” válaszolni, ma­kacsul anonym króniká­sunk — akiről''annyit már tudok, hogy asszony és a Vörös Hadsereg úton lakik — sorai mégis megérdem­lik a nyilvánosságot. Annál is inkább, hiszen tudósítói alapossággal dokumentálja közérdekű igazságát. Idé­zem tehát: „Szóval javít­ják a járdát a Vörös Had­sereg úton. Ez úgy néz ki, hogy beraknak a kövek közé egy kis homokos, ce­mentes habarcsot (szilva­lekvár is épp így megtar­tana, sőt talán még jobban). De ne adja a sors, hogy a lakosságnak eszébe jusson rálépni, vagy pláne söpörni a járdát, mert kijön a töl­telék még egy hét múlva is. Víz még két nap múlva se nagyon érheti, mert ki­mossa a tölteléket. Vajon miféle különleges cement az, ami nem bírja a vizet? Az egész utca fel van hábo­rodva.” S hogy kétségünk teljesen eloszoljon, a min­denre gondoló „szentendrei névtelen” valóságok tárgyi bizonyítékhalmazt is mel­lékel bejelentéséhez: fény- képfelvételt a tócsában ful­dokló járdáról s egy be­varrt műanyag zacskóban mintát abból a bizonyos „töltelékből”, sőt egy Szentendre térképet is, ar­ra az estre, ha esetleg gon­dot okozna a Vörös Hadse­reg út felkutatása. A városi tanács műszaki osztályán tudnak az ügy­ről, levelezőnknek — így mondták — mindenben tö­kéletesen igaza van. Úgy­hogy a töltelék vegyelem- zésétöl el lehet tekinteni. Hamisítatlan kiégett beton — alighanem azért, mert nem locsolták. Pontosab­ban olyan beton, aminek az is árt, ha locsolják, és az is, ha nem. Lényeg az, hogy felhasználására az­után került sor, hogy a posta korábban itt kábelt fektetett le. Az enyhén szólva 'trehány munkát re­mélhetőleg belátható időn belül, a lakosság króniká­sának megelégedésére, a Városgazdálkodási Vállalat korrigálja. Az öröm azon­ban azután nem tart so­káig a Vörös Hadsereg utcában: jövőre ugyanis újra felszedik az egész ut­cát — kezdődik a csator­názás. Ez a „bosszúság” azonban feltehetően a kör­nyék minden lakosának kedvére való lesz. A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat kivitelezésében elkészült a Pomázon létesülő ifjúsági ház beruházási prog­ramja. November 7-én a kije­lölt helyen, Szelistyében már sor kerül az alapkőletételre. Az- első ütemben — erre ke­reken ötmillió forintja van a tanácsnak —, a könyvtár és a klubhelyiségek készülnek el, s csak a második ütemben a színházterem. ★ Október 7-én városfejlesz­tési ankét lesz Szentendrén, a József Attila művelődési köz­pontban. Ezen a IV. ötéves terv eddig megvalósult eredményei­ről s a jövő évi feladatokról ad­nak számot a város vezetői. Visegrád peremkerületében Lepencén a korábban feltárt meleg víz hasznosítására a Pi­lisi Állami Parkerdőgazdasáf rövidesen úszómedencét léte­sít. A medencét előrelátható­an tavasszal már igénybe ve­hetik a fürdőzők. ★ Budakalászon megrendelték a község csatornahálózata fő­vezetékének terveit. A szerző­dés értelmében a Vízügyi Tervező Vállalat a terveket 1974. december 5-re készíti el. Leányfalun a tavalyi 5 bűn- cselekménnyel szemben az idén 16-ot követtek el, több­ségük betöréses lopás. A bűn- cselekmények tisztázására a rendőrség által lefolytatot' nyomozás eddig 13 esetben járt eredménnyel — három tettest még nem sikerült fel­deríteni. ★ A megyéhez hasonlóan Szentendrén is elkezdődtek a pályaválasztási hetek. A nagy­szabású akcióban a városi ta­nács és a járási hivatal mel­lett részt vesznek a város is­kolái és az üzemek pályavá­lasztási felelősei is. A csak­nem két hónapig tartó gaz­dag programon belül a végzős nyolcadikosok több üzem- és iskolalátogatásra kapnak meg­hívást, s jó néhány szakmai előadás meghallgatására is lesz lehetőségük. Az érdekelt fel­nőttek ez idő alatt pályavá­lasztási ankéton, szülői érte­kezleteken, s a részükre szer­vezett akadémián vesznek majd részt. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Gábor Viktor KALEIDOSZKÓP

Next

/
Thumbnails
Contents