Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

Képek a konzervgyárból a T NAfiYKOHO A kesizcrv 3-as üzemben szovjet exportra gyártják a darabos savanyúságot. Egy műszak alatt hatezer konzerv készül el. Képünkön a töltő- vonalon a Luhasovice szocia­lista brigád dolgozik. Színién a K—3-as üzemben készítik a hámozatlan para- dicsomkonzervet. A vonalnál a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola tanulói dolgoznak, akik kéthetes termelési gyakorlaton vesznek részt. XVIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1974. OKTÓBER 4., PÉNTEK A Dózsa Tsz-ben Jól fizetett az idén a paradicsom A konzervgyár hatos üzemében folyik a szilva feldolgo­zása. . Varga Irén felvételei A paradicsomtermesztésben kimagasló eredményeket értek el a nagykőrösi termelőszövet­kezetek. Eddig az idén egyedül a Dózsa Tsz-ből 300 va­gon paradicsomot szállí­tottak be a Nagykőrösi Konzervgyárba. A paradicsomtermesztés központja ebben a gazdaság­ban a kecskeméti országút mellett kihasított százholdas terület. Itt a paradicsomérés megindulása után gyűjtő „de­pót” építettek fel a leszedett paradicsom átvételére. Fóliá­ból és melegágyi ablakkere­tekből kis „irodát” is állítot­tak, melynek Kaszala Kálmán a vezetője. Vele beszélgettünk az idei paradicsomtermesztés eredményeiről. — A paradicsomot — mon­dotta — több mint 80-an ter­mesztik ezen a területen, több­ségük szövetkezetünk tagja, de van köztük kívülálló is. Meg­szokták, szeretik ezt a mun­kát, s sokat segítenek nekik — főleg a szedésben — több­nyire az iparban dolgozó családtagok és a rokonok. — Az idén jól fizetett a pa­radicsom. Volt olyan nap, hogy 2500—2800 láda leszedett para­dicsomot is összehordtak a fo- gatosok, és 550—600 mázsát vittünk a konzervgyárba. — Milyen korúak a paradi­csomtermesztők? — Többnyire idősebb embe­rek. Fiatal kevés van. Ezért a paradicsomtermesztésben is jó lenne elterjeszteni a gépek alkalmazását. Beszéltünk a termesztők­kel is, akik elmondták, hogy a szövetkezet a termesztés nehe­zebb munkáit elvégezteti. Elmondták még, hogy ha pem lenne fagy, még egy hé­tig is lehetne az érett para­dicsomot szedni, s zöld para­dicsom is sok van még, me­lyet szintén megvásárolna a gyár. (K. L.) Történelem a polcokon SPORT Mindegyik kosárlabdacsapatunk győzelmet aratott Jelzi a terhelést és a hibát szágos I—IV. osztályú kötött­fogású birkózóversenyt ren­deztek, amelyen az Nk. Kini­zsit két sportoló képviselte. 52 kilogrammban (4 induló kö­zül) Faragó Sándor 2 győze­lem és 1 vereség után a má­sodik helyen végzett. 57 kg- ban (nyolcán voltak) Sárost Tibor 2 győzelem és 2 ponto­zásos vereség (egyikben dön­tetlent érdemelt volna) után a 2—4. helyen végzett holtver­senyben, a mérlegelés döntött, s ezután a körösi fiú a ne­gyedik helyre került. Támogatást érdemelnének Újra mozgolódik a nagykő­rösi gyeplabdasport. Tavasszal ismerkedtek többen a sportág­gal városunkban, s néhány be­mutató mérkőzésre is sor ke­rült akkor. Különböző viták miatt a kezdeti fellendülés el­akadt. Most, augusztus eleje óta hetente két alkalommal 14—15 nagykőrösi fiatal ker­geti ütővel a kislabdát, 21-es volánbeli és más munkahelyen dolgozók. A körösi vegyes csa­pat fővárosi barátságos mér­kőzést tervezett nemrég a Vo­lánbusz csapata ellen, de ez az utazási nehézségek miatt elmaradt. A lelkes, gyeplab- dázást szerető nagykőrösi fia­talok patronáló szervet üzemet keresnek. Sportszere- tetük támogatást érdemelne. Pénteki műsor Kosárlabda Nagykáta: Nagykátai Gim­názium—Nk. Pedagógus női serdülő és férfi ifjúsági me­gyei bajnoki mérkőzés. S. Z. A Kossuth Lajos utcai központi kapcsolóállomásra érkezik be Ceglédről a villamos áramot hozó vezeték, amely innét több irányba fut tovább. A képen látható ellenőrző berendezést Bucsi József kirendeltségvezető kezeli. Ez a készülék jelzi a városból vezető vonalak hibáit és terhelését. Fleischmann Jánós felvétele Mit látunk ma a moziban A Pendragon legenda. Izgal­mas, színes magyar film. Kísérőműsor: Néhány perc. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Várunk fiúk. Szinkronizált szovjet film. Előadás kezdete: 7 órakor. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, drága édesapánk Varsá­nyi István temetésén megjelentek, sírjára koszorút, illetve virágot helyeztek el, együttérzésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. özv. Varsányi Istvánné és családja. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk és dédanyánk özv. Nagy Józsefné D. Szűcs Judit temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, bánatunkban együtt- éreztek. A gyászoló család. könnyű a bemutatásra alkal­mas legmegfelelőbb, legjel­lemzőbb dokumentumok kiál­lítása. És hogy mi mindenből vá­logatnak? A felsorolás szin­te lehetetlen, csak néhányat említünk az érdekesnél érde­kesebb írott emlékek közül. Itt látható például a városi ta­nács alakuló üléséről készült 1944. november 15-én kelt hi­teles jegyzőkönyv, és arról a december 15-i rendkívüli ta­nácsülésről szóló beszámoló, amelyen neves vendégek vet­tek részt: Erdei Ferenc és Ré- vay József. Hitelesen szólnak a földosztás dokumentumai, a földigénylő bizottság jegyző­könyve, az ideiglenes nemzeti kormány földreformrendelete. A kommunista párt helyi szervezete 1944. december 16-án alakult meg, és az erről szóló, polgármesterhez írott bejelentés is az archívumban található. A következő év feb­ruárjának 13. napján kelt a helyi nemzeti bizottság ala­kuló ülésének szintén itt lát­ható jegyzőkönyve. Szomorú napokat idéz a há­borús események bombázások pusztításait regisztráló térkép, s a háború áldozatainak egy listája, melyen sokan csak is­meretlenként kerültek papír­ra. Kevéssé ismert dokumentumok A múzeumi hónap kereté­ben hangzik majd el a levél­tár vezetőjének „Harminc éve szabadult fel Nagykőrös” című előadása, amelyen ezeket és még sok más egyéb dokumen­tumot tár a hallgatóság elé. — Nem eseménytörténetet, hanem a mindennapok mö­götti, kevésbé ismert doku­mentumokat szeretném a hall­gatósággal megismertetni — mondja Böőr László, aki egyébként részt vett annak az olvasókönyvnek a szerkeszté­sében is, amely Pest megye történetével ismerteti meg s középiskolás diákokat, ö ma­ga a Horthy-korszakra vo­natkozó írásos dokumentumo­kat veszi sorra, s válogatja A hasznos gyűjteményt bizo­nyára szívesen olvassák majc nemcsak a diákok, hanem : városi, járási króndikaírók é helytörténészek is, r, Amikor az osztályok 4—4 tagú küldöttsége helyet fog­lalt a „parlamentté” előlépte­tett osztályteremben, az ün­nepélyes megnyitó után Má­tyás Edit csapatvezető tartot­ta meg a vitaindító beszédét, amelyben az elmúlt úttörőévet is értékelte. Az 1943. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapatban 16 úttörő és 13 kisdobos raj működött. A csapat legfőbb tevékenységét a „Nem térkép e táj”-akcióban való részvétel jelentette, melynek keretében a rajok egyebek között felkutatták környékük nevezetességeit. Az úttörőtanács kidolgozta — fi­gyelembe véve jogait, köteles­ségeit — az új rendtartást. Ezzel neveztek be a „Törvé­nyeink tettekben” című pá­lyázatra, amelyben igen jó he­lyezést i értek el. Az idei tanév feladatai kö­zött szerepel az ifjúságpoliti­kai célkitűzések maradék­talan megvalósítása, vala­mint az útttörőtanács' műkö­dipsének aktívabbá tétele. Az idei; jubileumi esztendő hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának méltó megün­neplését tűzi ki legfőbb fel­adatul. A „30 tett a hazáért és a közösségért” akció kereté­ben az úttörők vállalták, hogy az iskola pincehelyiségében pinceklubot alakítanak ki — jórészt társadalmi munkával — és csapatotthonként azt áp­rilis 4-e tiszteletére átadják. Ehhez a nagy munkához va­lamennyi úttörő egy napi ke­resetét ajánlotta fel, amelyért az őszi munkák során dolgoz­nak meg. Emlékműsor-pályázatot is hirdettek a felszabadulási év­forduló tiszteletére. Az elmúlt tanév március 15-i emlékmű- sorpályázata sikerrel zárult, s az irodalmi színpad sikerrel mutatta be a győztes pálya­művet. Az úttörőparlament határo­zata alapján minden raj meg­ajándékoz a Télapó-ünnepé­lyen egy-egy kisdobos rajt. Néhány, a munkatervber rögzített feladatok közül: s „Szabadság posta” akció ke­retében az iskola úttörői el­határozták, hogy megismer­kednek a szocialista orszá­A körösi NB III-as kosara­sok ellenfelükhöz utaztak, a megyei bajnoki mérkőzésekre pedig a Sportotthon-udvarban került sor legutóbbi Minden csapatunk győzelemmel fejez­te be mérkőzését. Férfiak NB III. Nk. Pedagógus—Rad­nóti SE (Szabadszállás) 87:34 (37:1.6). Nk.: Abrahám T. (12), Pap dr. (8), Boros (6), Zsákai (34), Sz. Nagy (21); csere: Pé­csi (4), Mocsai (2). Szomba­ton elejétől kezdve lelkesen és nagy lendülettel játszottak a körösiek. A hátvédek gyors in­dításait a bedobok jól értéke­sítették. A győzelmi különbsé­gért az egész csapatot dicsé­ret illeti. Megyei ifjúsági. Nk. Peda­gógus—Ceglédi Gimnázium 32:29 (11:14), legjobb dobók: Pécsi és Vörös (9—9). Nők NB III. Nk. Pedagógus— Pénzügyi és Számviteli Főis­kola 2:0. A vasárnap fővárosi találkozón a pénzügyiek a mérkőzés időpontjában csak négyen jelentek meg, igazolás hiányában. A 2 pont a körö­sieket illeti. Megyei ifjúsági. Nk. Pedagó-. gus—Ceglédi Gimnázium 47:19 (26:10), ld.: Cseri és Fa­lusi (14—14). Megyei serdülő. Nk. Pedagó­gus—Ceglédi Gimnázium 53:22 (35:11), ld.: Bakó (22). Kelten Dunaújvárosban A dunaújvárosi sportcsar­nokban, 78 versenyzővel, or­gok úttörőinek életével, a mozgalmuk múltjával, a ra­jok, őrsök rajzos expedídós naplót készítenek, a honisme­reti szakkörök pedig folytat­ják a kutatómunkájukat. Szabó Mária A kistermelők is Szüretelik a szőlőt Ilyen hűvös, esős időben ritkán látott gyorsasággal pusztulnak p szőlőszemek. Ezért, hogy mentsék, ami menthető, nemcsak a nagy­üzemi gazdaságok, hanem a kistermelők is megkezdték a szőlő szüretelését. Az öreg szőlőhegyeken és a zártkertekben, már több he­lyen kezdik szedegetni az erősen pusztuló kesely szőlőt. A Temetőhegyen egy nyug­díjas tsz-taggal, Nagy János­sal beszélgettem, aki zárt- kertjében feleségével szedte a fürtöket. — Nem elég, hogy a tava­lyinak fele sem lesz az idei termés, még a minősége is jó­val rosszabb. Az idén, bizony, nemigen lesz jó bor. — Leszűri a termést? — Ez nem nagy gondot okoz. A múlt évben két hor­dóval termett, az idén az egyik is alig lesz tele. És hogy a pusztuló szőlőből szűrt mus­tot a bőrbetegségektől meg­mentsem, ledaíálás előtt min­den mázsa szőlőre egy porrá tört borkén tablettát szórok. PINCEKLUB KÉSZÜL . Úttörőpsrlaimní a Petőfi iskolában Jelenleg már mintegy két­ezer méternyi rendezett, egy­kori hivatalos feljegyzés, írá­sos dokumentum sorakozik a városi levéltár raktárának polcain. A török megszállás eveit, a pasák és nagyvezírek korát, a reformkor sajátos po­litikai arculatát, a polgári for­radalom időszakát és az ön­kényuralom éveit, a század- forduló hangulatát, a háborús esztendőket, a Tanácsköztársa­ság történelmi hónapjait, s az újabb pusztító kegyetlen há­borút, a felszabadulás, az új­jászületés, az országépítés em­lékezetes napjait idéző levelek, feljegyzések, jegyzőkönyvek, felhívások, az elmúlt négy év­század históriájának hátrama­radt, beszédes tanúi, megany- nyi régvolt esemény papírra vetett emléke gyűlt itt össze. A levéltárak egyedülállóak a világon, hiszen itt méterrel mérik a történelmet, a tragé­diákat, mérhetetlen szenve­dést, s a dicsőséged, megúju­lást hozó napokat, éveket. A kutató kéz bárhová nyúl, a kétkilométernyi gyűjtemény­be, mindenütt történelmünk egy-egy nevezetes korszakát érinti, s a kutató szem, a meg­fakult kusza betűk között az egykori krónikás vonásait véli felfedezni. Letűnt koroknak szólnak a megsárgult papírok, s vallatóikat biztosan segítik, lépésről lépésre az eligazodás­ban, a múlt szövevényében. Mi mindenre jók hát e gyűjte­mény lapjai? E kérdésre Böőr László, a levéltár vezetője, hirtelenjében vagy egy tucat lehetőséget említ, bennünket azonban a tudományos munka sokféle változata helyett az ér­dekel, mi módon segíthetik a gazdag, s tanulságos gyűjte­ménnyel a közművelődési munkát, hogyan tehetik köz­kinccsé a módszeresen, tudo­mányos alapossággal feldolgo­zott iratanyagot. Szerep a közművelődésben — Éppen erről esett szó többek között a megyei levél­tár-igazgatók napokban meg­tartott esztergomi találkozó­ján — mondja a levéltár ve­zetője. — Sok hasznos ötlet, javaslat hangzott el, és bár a tanácskozáson nem fogalmaz­ták meg a konkrét teendőket, abban azonban minden részt­vevő megegyezett, hogy a le­véltárak sajátos jellege, amely meghatározza közműve­lődési tevékenységünket is, szerint kell ezen a téren mun­kálkodnunk. Nem célunk meg­felelő lehetőségek híján a mú­zeumokban vagy könyvtárak­ban rendezett, nagyszámú kö­zönséget vonzó találkozók, kiállítások szervezése. Szívesebben adunk helyet helytörténeti előadásoknak, szakköri foglalkozásoknak, se­gítjük a helyi vonatkozású események után kutató cso­portok munkáját. Rendszere­sen küldünk anyagot a mú­zeumoknak, egy-egy átfogó válogatást követően pedig közreadjuk az egy korra vagy egy konkrét történelmi ese­ményre vonatkozó, csokorba szedett, nálunk fellelhető do­kumentumokat. Gyakran ál­lítunk össze segédanyagot elő­adók részére, felkészülésüket igyekszünk így megkönnyíte­ni. Ily módon az itt összegyűlt gazdag ismeretanyag túljut a levéltár falain, eljut azokhoz is, akik egyébként nem jön­nének el hozzánk. Kiállítás a 30. évfordulóra Bár a kiállítások szervezése — mint Böőr László mondta — nem tartozik mindennapi teendőik közé, a közeljövő­ben mégis kivételt tesznek, mint ahogy korábban is tet­ték már egy ízben. Akkor a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulójára rendeztek bemutatót a helyi vonatkozá­sú, igen érdekes anyagból, most pedig felszabadulásunk 30. évfordulója ad alkalmat az újabb kiállítás megnyitására. Eredetileg úgy tervezték, hogy Nagykőrös város felszabadulá­sának évfordulójára, most ősszel készül el a bemutató, végül is amellett döntöttek, hogy az 1944 novemberének és az azt követő hónapok ese­ményeit, egészen a földosztá­sig dokumentáló bemutatói tavasszal, a hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójához kapcsolódó megemlékezései keretében rendezik meg. Erre az időszakra vonatkozc közigazgatási anyag szinte teljesen hiánytalan, s a gaz­dag gyűjtemény megkönnyíti de meg is nehezíti a kiállítói gondjait. Tág lehetőségük var ugyan a válogatásra, de nen

Next

/
Thumbnails
Contents