Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 107. SZÄM 1971. OKTÓBER 4., PÉNTEK Kölcsönmilliók Ceglédnek Módosul a városfejlesztési terv Utak, járdák, tornaterem... Ülést tartott a gödöllői vá­rosi tanács városfejlesztési tervbizottsága. Gányi Zoltán, a városi tanács elnökhelyette- Bo, a bizottság elnöke írásos anyagot terjesztett elő, amely­hez szóbeli kiegészítést fűzött. A 1968-ban jóváhagyott ál­talános városrendezési terv szükségszerűen módosításra szorul. A végleges terv jövő év közepére készül el, s külö­nösebb módosítás nem kerül bele, pusztán olyan kiegészí­tésről van szó, amely az­óta jelentkező társadalmi igé­nyeket elégít ki. Az idei tervet illetően: az építőkapacitás hiánya miatt ugyancsak módosítást kellett végrehajtani, a Pest megyei ta­nács vb-határozata alapján 22 millió forintot Cegléd város­nak kölcsönöz Gödöllő. Így az idei fejlesztésre szánt összeg 152 millió 960 ezer forint. Lás­suk mi lesz jövőre? Előkészí­tik az autóbusz-pályaudvar építését, befejeződik a Sem­melweis, Városmajor, Tavasz, valamint az Erdő utca építése. Ez utóbbi azért is lényeges, mert ott épül az új kenyér­gyár, amelyben a tervek sze­rint a jövő tavasszal megkez­dik a próbasütést. Tovább épülnek a gyalogjá­rók is. Így például a Dregonya utca alsó szakaszán, a Fácán­sor felső végén, továbbá a Martinovics, Török Ignác, Kö­rösi Csorna, Duna és Iskola utcában. Természetesen min­denütt sokat lendíthet a mun­kán a lakosság az eddigiekhez hasonló aktív társadalmi mun­kája. A tanács feladatai között óvo­dák és bölcsődeépítés is szere­pel; az ülés István utcában el­kezdett iskola jövőre felépül, tervbe vették egy tornaterem létesítését a szeptemberben át­adott Légszesz utcai iskolában. Bővül az Imre utcai iskolai Az arra járók naponta lát­hatják, hogy megkezdődött a Szabadság téri lakótelep építé­se, hozzáfogtak a fűtőműhöz is, amely 900 lakást lát majd el forró vízzel. ■ Szó esett természetesen a gondokról is, foglalkoztatja az illetékeseket a 3-as számú fő­útvonal és a Dózsa György út balesetveszélyes kereszteződé­se, ahol áthalad a HÉV, és ahová a leendő autóbusz-pá­lyaudvar is csatlakozik majd. Az alsóparki lakótelepen az idén négy, jövőre előrelátha­tólag öt házat adnak át. Ör­vendetes, hogy a toronyházak „átfutási ideje” az utóbbi idő­ben rövidült. Ezt a technoló­gia és a kivitelezés változásai tették lehetővé, nem utolsósor­ban pedig az, hogy az építők is gyakorlatot szereztek a STHEM-alagútzsalus építési módszerben. Cs. J. Saját erőből építettek Beruházások a mezőgazdaságban A gödöllői járás termelőszö­vetkezetei a negyedik ötéves terv során összesen 524 millió forintos beruházást terveztek. Az ötéves terv első három esz­tendejében az összegből elfo­gyott 289 millió forint, vagyis a beruházásokra szánt pénz 55 százaléka. Számos új istálló épült já­rásunkban; összesen 1420-szal gyarapodott a férőhelyek szá­ma. Új istállóval gazdagodott például a csömöri, a galgamá- csai, a gödöllői, vérségi, és ahol a legtöbb, 900 épült, a vácszentlászlói gazdaság. Ezek közül szakosított szarvasmar­hatelep az 500 férőhelyes val- kói, valamint a 400 férőhelyes zsámboki. Ahol tudtak bekötő utakat, víztárolókat, gépszíne­ket és műhelyeket építettek a termelőszövetkezetek, s hét gazdaságbán bevezették a vil­lamos energiát. De például a dányi, a gödöllői, az ikladi és a mogyoródi termelőszövetke­zet tetemesen növelte gép­parkját. Kiváltképpen jó, hogy a gazdaságok építési be­ruházásaikat többnyire saját maguk kivitelezték. Érdekes­ségként megemlítjük, hogy a beruházások általában 9—10 százaléka volt úgynevezett nem termelő, vagyis ilyen arányban építettek irodaépüle­,FEKETE" SZÉN Elkelt a rakomány A múlt hét ‘szombatján szénszállítással bízták meg Űri Gyula János, Liptai Zol­tán és Tanács József kistarcsai lakosokat. A feladatuk az volt, hogy a HÉV kistarcsai állomá­sáról lovas kocsival a helyi TÜZÉP-telepre fuvarozzák a tüzelőanyagot. Az esti órák­ban azonban egy forduló ra­kományát — mintegy 30 má­zsa német brikettet, 2500 fo­rint értékben — nem a kije­lölt telephelyre szállították el, hanem Heik Mihályné helybe­li lakos Szabadság út 98. szám alatti portájára. A három fu­varos 300 forintért adta el Heiknénak a rakományt. Az ügyet a Gödöllői Járásbí­róság szerdán gyorsított eljá­rással tárgyalta. Űri Gyula Já­nost, az első rendű vádlottat 4 ezer, Liptai Zoltánt és Tanács Józsefet — az ügy másod- és harmadrendű vádlottjait — 3500, az orgazdasággal vádolt Heik Mihálynét pedig 150 fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezték. Gödöllő az irodalomban (l.j Színészhez, poétához nem... Gödöllő város szereplése az irodalomban, a kastélyépítte­tő, uradalomalapító Grassallto- vich Antallal kezdődik. A Nemzeti Múzeum kézirattárá­ban őrzik 1757-ben írt kiadat­lan, bölcselkedő művét: Gya- raki Gróf Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai. (II. és III. Antal herceg volt.) Az ókori Salamon király gond­járól, a világ hiábavalóságá­ról, megelégedésről... szóló bölcselkedő aforizmák gyűjte­ménye ez. „önszeretetünk gá­tolja önismeretünket” — int bennünket. „Válogatás, vágyó­dás nélkül élni legnyugodal- masabb” — ajánlja. Hanem aztán mégis nagyon tudja, mi­lyen módon lehet ezen hiába­való világon hatalmat gyako­rolni: más nemzetűeket kell az országba telepíteni, mert így a lakosság merészsége „megza- bolázitatik”. „Álnok vagy ültödben” Gödöllőt két-háromszáz fő­nyi tiszta magyar lakossággal vette át, ezekhez württembergi németeket, szlovákokat, s csak csekélyebb számban, magya­rokat telepített. „Unalmas és beteges” gondolataival min­deneseire megszabta Gödöllő újkori történelmét. A birtok üdítő, erdős-vadas vidék lé­vén, közel a forgalmas Pest­hez, mindenkoron célpontja volt a leghatalmasabb famí­liák szerzési törekvéseinek. Ezt a helyi adottságokból kö­vetkező szituációt Grassalko­vich azzal módosította, hogy nemzetiségileg és vallásilag vegyes lakosságúvá tette a helységet. Ez a történelmi helyzet, s ennek további alakulása mind megmutatkozik Gödöllő iro­dalmában. Grassalkovich a török kiűze­tése utáni birtokvizsgáló bi­zottság (Neoaquistica Comis­sio) vezetőjeként kétes igazsá- gú ítélkezést vállalt magára. Az udvar kedveltjeínek kielé­gítése végett sok nemes csa­ládot megfosztott birtokától, egyben saját uradalmait is ezekből gyarapította. Az 1764-i országgyűlésen a ki­rálynő kedvéért el akarta fo­gadtatni a nemesség meg­adóztatásának törvényét. Az ellenálló nemesség körében egy gúnyvers terjedt el, kéz­irata a Héderváry levéltárban maradt fenn: „Kamare Pré- zes úr, Grassalkovich fráter, / Már régen pokolban készen vár a kráter, / Kárt teszel mindenkinek, kinek csak kárt tehetsz, / Elhúzod, ahol csak legkisebbet vehetsz. / A királyt meglopod, az országot csalod, / Sok nemes vér zsírját, te átkozott nyalod, / Álnok vagy ültödben, / álnok állásodban, csalárd lefektedben, csalárd járásodban. / Jól megnézd él­tedben a kéklő eget, / Mert belől nem láthatod soha a se­reget, / Pokolban adnak rád tüzes köpönyeget.” A lelkész meghívása Jókai, a Barátfalvi lévitában a praktikák mestereként mu­tatja be egy pillanatfelvételen a birtokszerző első Grassalko­vich Antalt. Mikszáth Kálmán viszont harmadik Antal hiper- lojalitását veszi észre az Akii Miklósban. Ferenc császár egy fogadás alkalmával megkérdezi har­madik Grassalkovich Antal hercegtől: „Milyen messze van Gödöllő Pesttől? Két óra járás jó lovakon — feleli a herceg. És Pest Gödöllőtől? — folytatja a császár szórako­zottan ...” A Mikszáthtól megszokott kedélyes történet folytatódik, s következik a nem kevésbé kedélyes minősí­tés is: a lojalitás méreg. Van abban is valami, hogy Gödöl­lő Pesttől nem annyira van, mint Pest Gödöllőtől! Az út ugyan mindenképpen csak két óra jó lovakon, de ha egyszer Grassalkovich Pestre ment, nem jutott vissza két óra alatt, mert Pest után Bécsbe hajta­tott, s ilyen kerülővel már nem két óra a visszaút. Harmadik Antal halálának éve, 1841 után megint lakat­lan a kastély, örökösei,, a Vi- czai grófok nem használták, akár II. és III. Antal sem. Ez tűnik fel Garay Jánosnak, Há- ri János felfedezőjének. Egy nagyúri kastélyban című ver­se (Gödöllő, 1846. május 31.) számomkéri a kövektől: „Mi átok ül épületed körében, / Hogy rajt az élet visszhangot nem ad? ...” Garaynál sokkal közelebbi kapcsolatba került Gödöllővel Petőfi Sándor, aki hosszabb időt töltött itt el; 1843-ban, majd 1845-ben is. Barátja, Er­délyi Ferenc református lel­kész meghívására érkezik, s megszáll egy módos telkes- gazda, Szombat János házá­ban. 1843-ban egy regény le­fordításával, 1845-ben Med- nyánszky Berta iránti szerel­mével bajlódott. Az ágy elkelt A régi gödöllői családok ál­talában ismerik a hagyomá­nyokat: a költő a jelenlegi Petőfi-szoborra néző nagy szobában aludt, egy tornyos ágyban, ruháit egy sötétbar­na, virággal díszített ládában tartotta. Azt a mesét is köl­tötték róla, hogy éjszakánként Szombaték házához járt Ró­zsa Sánd.or, s elbeszélgettek egymássaL Tény, hogy volt ‘.H A'A't'Ab. teket, szolgálati lakásokat, va­lamint szociális létesítménye­ket. Megemlítendő, hogy ezek aránya — 27—30 százalék — kiugróan magas a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Az erre az ötéves tervre elő­irányzott építési beruházások többsége már megvalósult já­rásunkban. Az esztendő végéig a járás gazdaságaiban lénye­gében csak a befejezetlen be­ruházásokon dolgoznak, ezek a folyamatos meliorizációs munkákból, gyümölcstelepítés­ből és erdősítésből állnak. F. B. Anyakönyvi hírek Született: Tamás János és Füzér Mar­git: Beatrix, Szabó Sándor és Futó Mária: Rita, Kovács Jó­zsef és Pocsai Ágnes: Róbert, Vida László és Budaházi Éva: Krisztián László, Kovács Jó­zsef és Kontsits Edit Ilona: Richárd, Vasvári László és Fa­zekas Julianna: László, Mucsi László és Majoros Júlia Erzsé­bet: Júlia Erzsébet, Bachmann József és Nagy Judit: Judit, Lakatos László és Szőrös Má­ria: Imre, Zsidai László és Spisák Erzsébet: László Ta­más, Lakatos László és Szőrös Mária: Anikó, Illés Jenő és Korecz Mária: Krisztina, Ba- ranyi János és Lakatos Ilona: Zoltán, Varga Gyula és Laukó Emma Erzsébet: Andrea, Sza­bó Imre és Futó Mária: Lívia, Száraz Ferenc és Szovics Er­zsébet: Ákos, Nagy Ferenc és Oláh Julianna: Ferenc, .Ká­poszta József és Hajdú Mária: Éva, Kurucz István és Borna Erzsébet: Krisztina, Jóna Mik­lós és Fábián Mária: Erzsébet, Berki Sándor és Radics Irén: Szilvia, Radics Sándor és He­gedűs Borbála: Ferenc, Nagy János és Erős Katalin Erzsé­bet: Csaba, Makádi Ferenc és Kis Erzsébet: Róbert, Doszpot József és Tóth Teréz: Szilvia, Kalász Miklós és Mecseki Ág­nes Eszter: Tamás Miklós, Bo­dor László és Katona Mária Magdolna: Tímea, Nagy Kál­mán és Hangodi Erzsébet: Ist­ván, Katona Sándor és Erdélyi Rozália: Sándor, Fazekas László és Péter Erzsébet: Éva, Varga Jenő és Fodor Blanka Olga: Krisztina. Házasságot kötött: Knopfler Sándor és Keresz­tes Rozália, Rácz Lajos Antal és Seres Zsuzsanna, Berczeli János és Domonyi Éva, Árvái József és Kőműves Katalin. Névadót tartott: Fekete Dénes és Csipkai Éva: Éva, Mezővári Ottó és Vikor Johanna: Johanna, Morvái Attila László és Biller Erzsébet Ilona, Nagy László és Gyernidova Natália: András, Pintér László Ferenc és Papp Melinda: László Áron, Sol- devilla Americó és Som Erzsé­bet: Emericó. Elhunyt: Várhegyi József, Dede Já- nosné Katona Eszter, Szabó Rita, Puskás Imre, Kupecz Jó- zsefné Siffer Mária. Autóbusz a kerítésen Ikladon, a Kossuth' Lajos utcában ittasan, a megenge­dettnél nagyobb sebességgel vezette a GA 91—12 rendszá­mú bérautóbuszt Király Jó­zsef, aki elveszítve uralmát a jármű fölött letért az úttest­ről és nekihajtott Ecker Pál Szabadság út 155. szám alatti lakos betonkerítésének. A bal­eset következtében személyi sérülés nem történt, az anya­gi kár 30 ezer forint. SPORT + SPORT + SPORT -+- SPORT Puskaporos avató Csömörön Harmincnyolc "csapat 108 versenyzője sorakozott fel az MHSZ csömöri lövészklubjá­nak nemrég megtartott lőtér­avató ünnepségén. Az átadá­son megjelent Jant László, az MHSZ járási titkára, Fogd. Mihály, a csömöri pártszerve­zet titkára. Varga János a szö­vetség megyei elnökségének előadója és Tukora Miklós, a járási KISZ VB. tagja. A megjelenteket Fogd Mi­hály köszöntötte ünnepi be­szédben hangsúlyozva az új lőtér jelentőségét, majd ezután Jant László mondott köszöne­tét a sportbázis építésében te­vékenyen résztvevőknek. Az MHSZ járási titkára ezután kitüntetéseket nyújtott át. A honvédelmi miniszter kitünte­tését kapta 10 éves munkájá­nak elismeréséül Halápi János a csömöri lövészklub titkára. A lőtér létrehozása napjaiban kifejtett áldozatkész munkája elismeréseképpen dicsérő ok­levelet kapott Fogd Mihály a község párttitkára, Bátovszkí Miklós községi tanácselnök, Tridrik Zoltán, a tartalékos klub titkára, valamint Fábián Ferenc és Palovics Mihály MHSZ-aktívák. A honvédelmi nevelő mun­kában eddig elért eredményei­kért Honvédelmi Érdemérmet nyújtottak át Kiss Istvánnak az erdőkertesi lövészklub tit­kárának és Vaigel Mihálynak, az MHSZ hévízgyörki aktívá­jának. „A kiváló MHSZ-munkáért” kitüntetés ezüst fokozatát ad­ták át Kovács Bélának, a hé­vízgyörki lövészklub titkárá­nak, a kitüntetés bronz foko­zatát pedig Bagó László galga­hévízi. Csetényi János kistar­csai, Széplaki Nándor ipari műszergyári és Urbán János vácszentlászlói aktívák kapták meg. Az ünnepség után megtar­tott lövészversenyen kiválóan szerepelt a csömöri csapat. Eredmények az MHSZ férfi­csapatversenyben : Feszült figyelem a puskaropo­gást megelőző másodpercek­ben. Bácskai László felvétele 1. Csömör I. (Gubek, Czibulka, Barát) 2. Ganz (Szlifja, Gauder,. Gabrieli) 3. Csömör II. (Gattyán, Bozsó, Bossánszki) MHSZ női csapat: 1. Domonyvöl-gy (Toroczkai, Kocsis. Bollog) 2. Ganz (Berze, Bányi, Sza­bó) 3. Vácszentlászló (Takács, Pol­gár, Horváth) KISZ férfi csapatban: 1. Fésűs IG. (Franyó, Pozsár, Fogd) 2. Vácszentlászló (Karcagi, Basa, Lukács) 3. Csömör (Udvardi. Csernák, Sebestyén) KISZ női csapatban: 1. Pécel (Csontos, Harangozó, Mága) 2. Kistarcsa (Jurkov, Bell, Le- hó) A verseny színvonalában is méltóan képviselte azt az ün­nepi eseményt, amelyet az új lőtér átadása jelent a csömöri lövészklub és . járás verseny­zői számára. B. P. Mikszáth Kálmán Akii Miklós cí- tiű regényében szereplő Grassal- tovich herceg. ;gy festmény is e házban, a tét Sándort ábrázolta együtt. \ ház egy részét 1960 előtt nodemizálták, néhány év­ivel később pedig az egészet ítalakították, s eladták. A Petőfi által használt bútorok­tól kettő maradt meg. Az ágyat megvette a Petőfi Tár­saság, a ládát a gödöllői hely­történeti gyűjtemény őrzi, mint Szombaték ajándékát. A református papáknak, Er­délyieknek házában találko­zott Petőfi a gazdag uradalmi igazgató, mediczi Mednyánsz- ky János lányával, Bertával, akit nem tudott feleségül ven­ni. Az atya válasza jól ismert: színészhez, poétához nem ad­ja a lányát. Petőfi arról be­szélt, hogy elrabolja Bertát, ha meg nem kaphatja. Lehet, hogy megtette volna, ha Ber­ta akarja. így aztán csak any- nyi lett ebből, hogy 1845 vé­gén még utoljára elment hoz­zá, s személyesen adta át az Emich Gusztáv által kiadott Szerelem gyöngyeit, amely harminckilenc Bertához írt versét tartalmazta. Ebből va­ló: „Szívem így megtelve sze­relemmel, / Egy pohár, amely csordultig áll. .” Heltai Miklós /TFrtlir-'fr q4 ii ilr\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents