Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

1974. OKTÓBER 1„ E*£DD s£3T ** M XMídan 5 rdülőövezet — gondokkal Kerítés, horgászá, csend PÁLYAKEZDŐK A GYÁSBAN Egy hegesztő Vége a nyárnak. Egy újabb, és minden eddigi számot fe­lülmúló „rekord-döntő’’ üdülő­szezon fejeződött be a ráckevei Duna mentén. „Magánszigel” Üdülni mindenki szerét. Kü­lönösen, ha csak a HÉV-re kell felszállni és egy órát utaz­ni érte. De nincs mindenkinek telke, vagy telekkel, víkend- házzal rendelkező ismerőse, rokona. Sőt, nyári vasárnap az ilyen „rokontalanok” vannak többségben: akik azt hiszik, hogy leszállnak a HÉV-ről aícárhol. és lesétálnak a part­ra, letehetik a pokrócot, na­pozhatnak, pecázhatnak (ha van engedélyük!) és fürödhet­nek a kellemes vízben. Csak­hogy ... Jó néhány — és éppen a HÉV-megáliók közeiében levő — helyen a parti telkeket tu­lajdonosaik úgy kerítették be, hogy kerítés kerítést ér, a víz­hez néha 1—2 kilométeren ke­resztül sem lehet lejutni. És ha végül akad két kerítés kö­zött egy ösvény, abban sincs köszönet: a part is végig zár­va van, a kerítések a vázig hú­zódnak. Avagy: a tízezer Duna-ági horgász valamelyike csónaká­zik, keresi a halat. Lát egy szép nádszigetet, a parttól pár méterre, és kiköt mellette. Csend van, jöhet a hal! Jön helyette az — üvöltő parti telektulajdonos, aki ki­kéri magának, hogy az ö tel­ke előtt, az „6 vizén” ki mer­jen valaki kötni. Tízből csak 1—2 méter Közelítsük meg jogi oldalról a kérdést. Először és alapve­tően: senkinek sincs „vize” a Duna-ágban — és másutt sem I hazánkban. A viz: állami tu- I lajdon. Személyi tulajdonként senki sem kezelheti. Csupán a parti telket. És azt sem tel­jesen. Mert először is a víz­ügyi IV. törvény kimondja: 10 méteres sávot szabadon kell hagyni a part mellett, partvé­delmi célokból. Dr. Dobrai Lajos az Orszá­gos Halászati Felügyelőség igazgatóhelyettese, a Ráckevei Duna Intéző Bizottság elnök- helyettese elmondta: a bizott­ság és az érintett vízügyi szer­vek megállapodtak, hogy a Duna-ág mentén ezt a parti telkek érdekében 6 méterre le­het csökkenteni. (Érthető, hi­szen a Duna-ág mindkét vé­gén árvíztől is védő zsilipka­puval van ellátva, ezért a partján nincs olyan nagy víz­szinti ngadozás, mint a Nagy- Dunán.) És ha ez a törvény valaki­nek nem lenne elég, ott a XV/ 1981-es halászati törvény, amely kimondja: a parton szabad terülctsávot kell biz­tosítani horgász-, halász- pá- kásztevékenyság céljaira. Az­az: nemcsak a part előtt, de magán a parton is! Ráadásul az úgynevezett szolgalmi jog alapján 2—300 méterenként az egymás mellé épült kerítések között a partra lejáróutat is kell hagyni. Az idézett szabályok orszá­gunk joghatályos törvényei. Mégis sok helyen zavartala­nul sértik meg őket, jóllehet, ugyanezek a törvények azt is kimondják, hogy a törvénysér­tően területet lezárókat már első fokon is 3000 forintra le­het büntetni. Alkalmazzák-e ezt a büntetést, vagy ha nem, mi az akadálya? A kérdésre dr. Bíró Gábor, a ráckevei járási hivatal titkár­ságvezetője válaszol: — A járási hivatal műszaki osztálya október végére építé­si ankétot szervez. Az itt ösz- I szegyűlt járási, műszaki és ha­ÚJ LEHETŐSÉG A SERTÉSHÚSTERMELÉSBEN: A BÁBOLNA TÍPUSÚ SERTÉS-NEBVESETETŐ Előnyei:- nagyobb és egyenletesebb súlygyarapodás,- kisebb takarmányfelhasználás,- rövidebb hizlalási idő, • — nagyobb értékesítési árbevétel. A berendezés könnyen és gyorsan telepíthető. SZAKTANÁCSADÁS, MŰVEZETÉS, PÓTALKATRÉSZELLÁTÁS A szállítási teltételekről bővebb felvilágosítást nyújt a MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT Kereskedelmi Osztálya Cím: 2943 Bábolna. Telefon: Bábolna 1-es. Telex: 226 555. 27 211. valamint 02 AGROTROSZT és megyei AGROKER vállalatai. tósági szakembereknek a való­ban megsértett törvények ér­vényesítésének módjait is meg fogjuk magyarázni. Persze, a helyzet nem egészen egyértel­mű Például egy probléma: maga a vízügy adta bérbe egyes helyeken a parti terüle­teket, úgy, hogy 2 méterre van a kerítés a parttól, és rpgtön a kerítés mellett épületet is emelt a tulajdonos. Tehát ha a 6 méteres szabad sávot végig érvényesíteni akarnánk, ez ha­talmas szanálási költségeket jelentene, az érintett tulajdo­nosok, elsősorban a kisebb pénzű embereknek okozott kellemetlenségekről már nem is beszélve. Van is ilyen féle­lem sokhelyütt a vétlen, gya­nútlanul építkező telektulaj­donosok között. Ezért a. 6 mé­tert nem érvényesítjük olyan szigorúan. — Viszont az 1—2 méteres sávot igen, és ez a Duna-ág partjainak nagy részén már ma is szabadon hagyott terü­let. — A lejárókért is történt in­tézkedés, legutóbb például Szigetszentmártonban, ahol az Angyali szigetre való átkelést zavarta a sok összeépült ke­rítés, most 80—120 méteren­ként épült Iejáróút. Mindezt, ha kell, építésrendészeti bír­ságokkal is érvényesítjük. És akkor rögtön szembe találjuk magunkat két újabb gond­dal... Nem maradna semmi Illés János, a járási hivatal műszaki előadója folytatja: — Az egyik esetben még az 1—2 méteres parti sávot sem tudjuk biztosítani. Például Ráckevén, a HÉV-végállomás- tól az Angyali-sziget felé eső teleksornál. Ez az aszfaltút és a víz között lévő, nagyon kes­keny, 6—8 méter hosszú tel­kekből áll. Ha ebből két mé­tert lehasítunk — nem marad semmi, Itt tehát csak a 2—300 méterenkénti' lejárást biztosít­juk, a csónakók kikötőhelyei­hez például. A másik sokkal szubjektivebb ügy: a „kiskar pu-nyomás” kérdése. Sokan, akik a nyilvánosság előtt ez­zel az újságcikkel is bizonyá­ra fennhangon értenek majd egyet, minden lehetséges úton nyomást gyakorolnak a helyi szervekre: az ő telkük legyen kivétel a parti sáv vagy a le- járóút biztosítása alól. (A cikk befejező részét hol­napi számunkban közöljük.) Szatmári Jenő István Tápiószele. A budapesti Ko­hászati Gyár építő Vállalat üzemegysége. Üj üzem, alig hat éve vette át a megszűnt gépállomás épületeit. műhe­lyét. Azóta rohamosan fejlő­dik, új épületeket emelt, új műhelyeket rendezett be. Je­lenleg hatszáznál több ember dolgozik benne, további fej­lesztési terve fokozatosan va­lósul meg, s egyre nagyobb a munkaerő-szükséglete. Nö­vekvő munkásgárdáját igyek­szik fiatalokkal feltölteni, rendszeresen részesít társa­dalmi ösztöndíjban'ipari ta­nulókat. Műhelyeiben ebben az évben 12 hegesztő, 16 szer­kezeti lakatos és 6 géplakatos ifjú szakmunkás kezdte meg a munkás életet, miután ta­vasszal megszerezte képesíté­sét a nagykát-ai szakmunkás­tanuló-intézetben. Mind a há­rom szakmából beszélgettünk eggyel-eggyel. Találomra vá­lasztottuk ki őket, és min- dőjüktől jóformán ugyan­azokkal a kérdésekkel igye­keztünk megtudni, mi vagy ki irányította a pályára, s most, hogy már néhány hónapja dolgozik, megfelelőnek talál­ja-e a maga számára a mes­terséget. „Kés anyag egybeolvad” Váltig omló, göndör szőke hajat visel, bajusza még ser­ken, de növeszti. Munkaruhá­ban feszeng a széken; ugyan mit -akarhat tőle az ismeret­len. Lassan melegszik fel. A bútorok voltak Az őszi BNV-n kiállított cilkkek jelentős részét a kül­kereskedelmi Vállalatok meg­vásárolták , többet közülük árumintaként, hogy a keres­kedelmi vállalatok rendelései alapján a jövő évben importál­hassanak ezekből a kor­szerű, divatos cikkek­ből. Az első szakosított fogyasz- tásicikk-vásáron a legnagyobb érdeklődést a bútorok váltot­ták ki. A KONSUMEX a Bútorért vállalat részére meg­vette a kiállított jugoszláv és lengyel bútorokat, ezek egy része már megrendelhető vagy kapható a DOMUS bú­toráruházban. 1975-ben, ha igény lesz rá, a vállalat újabb komplett garnitúrákat és egyedi bútorokat rendel, dlső­A neve Fehér Illés, tizenhét éves múlt, Tápiószelén latkik a szüleinél. Apja Kőbányán dolgozik, segédmunkás a gyógyszergyárban, anyja pe­dig itt a KGYV-ben. Egyetlen húga még általános iskolás. — Miért lett éppen hegesz­tő? — Nagybátyám, anyám fi­vére is az. Szintén a Kőbányai Gyógyszerárugyárban dolgo­zik, de itthon is megvan a fel­szerelése, és itt láttam, hogy mit csinál. Mi tetszett mag ebben a szakmában? Az, hogy két anyag egybeolvad az em­ber keze munkájával. Egyszóval senki sem be­szélte rá, maga választotta pályára lépett. Amikor a nyá­ron, két évi szakmatanulás után munkába állt, azt mond­ja, nem ment mindjárt simán minden, de most már úgy ér­zi, megfelelően dolgozik. Már dicséretet is kapott. Az álta­lánosban meg a szakmunkás iskolában is közepes tanuló volt. Ezért most csak 9 forint 80 fillér az órabére. Elége­dett-e? Erre a kérdésre egyet­len szóval felel: „Egyelőre.” Két műszakban dolgozik, egyik héten délelőtt, a mási­kon délután. — A délelőttit jobban sze­retem, mert egyébként dél­előtt otthon nem lehet semmi mást csinálni. Nincs szórako­zási lehetőség... Igen, szeret szórakozni és ez csak helyeselhető, hiszen fia­tal. Mégis, mire használja fel a legkelendőbbek sorban jugoszláv partnerei­től. A ruházati bemutató anya­gából a szocialista országokból érk szett felső kötöttáru cikkeket vásárolta meg a KONSUMEX. A külföld! cipőkollekciókat rövidesen bemutatják a keres­kedelemnek, s a rendelések alap „un kisebb mennyiségben az idén importálnak beiőlüK. Az ELEKTROIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat is meg­vette a vásáron látott rádiók, orsós és kazettás magnetofo­nok, autórádiók nagy részét. Így a következő napokban egy-egy üzletben már kapható lesz néhány vásári termék, köztük Sanyo, Toshiba, Blau- punkt készülék, valamint csehszlovák, lengyel, szovjet és bolgár műszaki áruk. A Budakalászi Textilművek felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: SZAKMUNKÁS: szövő, lakatos, textilkikészítő, hegesztő, villanyszerelő, esztergályos, bordajavító, csőszerelő, asztalos, festő-mázoló, gép- és gyorsíró. BETANÍTOTT MUNKÁS: raktári dolgozó, vetülékcsévélő, tártöltő, segédművezeíő-gyakornok, írezőgép-kezelő, cérnázónő, keresztcsévélőnő, egyéb betanított munkás. SEGÉDMUNKÁS: transzportőr, takarító, textilkikészítő segédmunkás, szén- és salakhordó. A fentieken kívül FELVESZÜNK MÉG: szövőtanulónak, segédművezető-gyakornoknak olyan 15. életévüket betöltött lányokat és fiúkat, akik az általános iskolát sikeresen elvégezték. Kérjük, hogy a vidéken lakók írásban jelentkezzenek! Cím: Lenfonó es Szövőipari Vállalat Butlakalaszi Szövőgyára 2011 Budakalász, Szentendrei út 1—3. a szabad idejét? Sajnálja, hogy három éve lebontották Szelén a művelődési házat, de van eszpresszó és vannak klu­bok, odajár. Előadásokat hall­gat, meg táncol. Olvas is, leg­szívesebben Rejtőt, de — és ezt nagyon hangsúlyozottan mondja — olvasott már He- mingwayt is. A fizetését ha­zaadja, csak valamennyi zseb­pénzt tart meg. Rz üzemlátogatás hatott rá Illing György géplakatos szintén hosszú szőke hajat vi­sel. Tápiószentmártonból in­gázik, az üzem küld érte, meg a többi ott lakó dolgozójáért autóbuszt. Apja tsz-tag, any­ja Budapestre jár dolgozni, takarítónő. Egyetlen gyerek. Eredetileg gépszerelő akart lenni, de oda, amikor kilépett az általánosból, nem volt fel­vétel. Így azután visszaemlé­kezett rá, hogy mit látott az üzemlátogatáson a KGYV-ben, és úgy döntött, hogy géplaka­tos lesz, mert az is szerel min­denféle gépet. Most, hogy ki­tanulta, még jobban tetszik neki a szakma. Igen, úgy ér­zi, megmarad végleg mellette, és ugyanezen a munkahelyem A havi keresete a második hónapban, augusztusban 1800 forint volt. Órabére tanulmá­nyi előmenetele alapján szin­tén 9 forint 80 fillér. Egy éven belül elérheti a 12 forintos órabért is. A keresetét haza­adja. — Egy százast megtartok zsebpénznek. Legkedvesebb szórakozása a mozi. Szeptember óta kö­zépiskolás. Beiratkozott Nagy- kátán a mezőgazdasági szak- középiskola levelező tagozatá­ra. — De hiszen az távol áll a szakmájától. — Én a nagyobb általános műveltség megszerzéséért iratkoztam be. Abban a nagykátai taninté­zetben ugyan , nem a hufnäh. tárgyakon van a hangsúly, de ki állíthatná, hogy a botanilR és a kertészet megismerése nem növeli egy vasmunkás műveltségét. Több tudást Komoly arcú fiatalember. Dús oldaLszakállt visel. A ne­ve Oláh József. Tápiószelén lakik a szüleinél. Apja mo­torszerelő, ugyancsak a KGYV-nál, anyja a háztartást vezeti, húga gimnáziumiba jár. Közepes tanuló volt az általánosban, és már kisgye­rek korában is úgy gondolta, hogy ipari szakmát tanul, csak azt nem tudta még a nyolcadikban sem, hogy mit. Akkor eljött az osztály ide üzemlátogatásra, megnéztek sok műhelyt, sokféle munkát. Neki a vasszerkezeti lakatos­ság tetszett meg nagyon. — A fém megmunkálása..; — magyarázza. — Meg aztán ez nem annyira piszkos mun­ka, mint mondjuk a motor- szerelés, mert nincs olaj. A szakmunkás-bizonyítvá­nya négyes rendű, ezért 10 forint 10 fillér a kezdő óra­bére. Kapott augusztusra 2100 forintot, hozzáteszi azonban, hogy júliusban még nem ért el ennyit. A fizetését szintén hazaadja, csak száz forintot tart meg, az elég neki. Nem iszik, nem cigarettázik. Tet­szik az üzem, a mestersége, a jövedelme, mindennel elége­dett. Szórakozás? — Nem érek rá. Beiratkoz­tam a szolnoki közlekedési és gépgyártó szakközépiskola gépgyártó levelező szakára. — Tehát a pályán előre akar jutni? — Erre azt felelhetem, hogy is-is. Természetesen, gondolok az előmenetelre, de a szakmai tudásomat is növelni akarom. Esetleg, de ez igazán nem biz­tos, érettségi után még to­vább tanulok. Nálunk az üzemben legalább minden harmadik fiatal szakmunkás valami módon továbbtanul. Senki se szorít rá erre minket, a vezetőség azonban támo­gatja a továbbtanulókat. Amiért dicséret illeti a KGYV szelei üzemének veze­tőségét, de az ott dolgozó to-i vábbtanuló számos fiatalt is. Szokoly Endre

Next

/
Thumbnails
Contents