Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
1974. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK Túlóra - vagy szabad idő? Ezt még finomítani kell! A csökkentett munkaidő tapasztalatai az élelmiszer-kereskedelemben Négy hónap telt el azóta, hogy a vidéki kereskedelmi vállalatok boltjaiban is bevezették a heti 44 órás munkaidőt. Nem kell bizonygatni az érintett alkalmazottak örömét, hogy — évekkel a népgazdaság más ágazataiban tevékenykedők, és három hónappal fővárosi kollégáik után — végre csökkentett munkaidőben dolgozhatnak. Annál inkább sem szorul bizonyításra a tény, hiszen köztudott, hogy kereskedelmi dolgozókon manapság túlnyomórészt nőket kell érteni. Nőket, akiknek épp úgy van családjuk, gyermekük, háztartásuk, mint a többi aszonynak; akiknek épp olyan gondot okoz a főzés, a mosás, a takarítás, mint másoknak; akik épp úgy rászolgáltak egy kis hétvégi pihenésre, mint bárki más. Röviddel azután, hogy napvilágot látott a Minisztertanács rendelete a belkereskedelem és vendéglátóipar dolgozóinak munkaidő-csökkentéséről, mindjárt elhangzott a figyelmeztetés is: a rendelkezést úgy kell végrehajtani, hogy miközben az intézkedés növeli az ágazat dolgozóinak szabad idejét, s ténylegesen javítja munkakörülményeiket, egy pillanatig sem mehet a fogyasztók ellátásának rovására; nem vonhatja maga után a boltok nyitva tartási idejének csökkentését, a vasárnapi árusítás korlátozását. Szabad szombat — csak az ÁBC-áruházakban — A rendelkezés hatályba lépését megelőző hetekben számtalan problémát kellett tekintetbe venni — mondja Gidófalvy Zoltán, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat főellenőre és pártszervezeti titkára. Ilyeneket például: hogyan lehet csökkenteni a munkaidőt egy létszámhiánnyal küszködő kereskedelmi vállalat esetében anélkül, hogy az a nyitva tartási idő rovására menne? Hogyan lehet kevesebb munkával Ugyanannyi vásárlót kiszolgálni, anélkül, hogy romlana a kereskedelem színvonala? A rendelkezésnek van egy olyan alapelve, hogy a dolgozóknak minden második hét végén vagy a vasárnaphoz kapcsolódóan — tehát szombaton vagy hétfőn — szabadnapot kell biztosítani. Felmerült a kérdés: hogyan lehet ezt megoldani egy olyan vállalatnál, ahol a szükséges 1450 fő helyett 1300 a dolgozók létszáma, s ebből is jelenleg 120-an vannak gyermekgondozási szabadságon?! ^ Az már az előkészítés időszakában világos volt, hogy a szó szoros értelmében vett szabad szombatot csak a nagy boltokban — az ÁBC-áruházakban — tudják biztosítani, egyik héten a személyzet egyik, másik héten a másik felének. Fel kellett tehát mérni reálisan: hol tudják szabad hétfővel megoldani a problémát? — Mindenek előtt a húsboltokban kínálkozott ez a lehetőség, amelyek azelőtt is zárva tartottak hétfőn, s a hét többi napján összesen 48 órán át álltak a vevők rendelkezésére. Most úgy növeltük meg a déli zárórát, hogy a nyitva tartási idő hetente 44 óra legyen. Mivel a megyében működő húsboltok zöme egykét személyes, más megoldás egyszerűen nem kínálkozott. Hasonló a helyzet a zöldség-, gyümölcsüzletekkel: itt is a hétfői szünnep látszott a legcélszerűbbnek, mivel a szombati bevásárlásokból hétfőn még telítettek a háztartások hússal, zöldséggel és gyümölccsel. A rendelet — figyelembe véve az ágazat létszám- és egyéb gombait. a munkaidő- csökkentéssel egyidejűleg lehetővé tette, hogy a heti 44 óra fölötti időt túlórában számolják el a dolgozóknak, s hogy a kereskedelmi vállalatok bizonyos létszámbővítést hajtsanak végre. — A mi esetünkben a túlóraprobléma elsősorban az üdülőövezetekben jelentkezik. Ismeretes, hogy kereskedelmi hálózatunk egy része a Dunakanyarban fekszik. Itt a turistaszezon idejére nyújtott — napi tízórás — és vasárnapi nyitva tartást írnak elő a vonatkozó rendeletek. Ezt a nyitva tartást csakis túlóráztatással tudjuk biztosítani. így esett, hogy már a 44 órás munkahét bevezetésének első hónapjában — júliusban — 110 000 forint túlórabért kellett kifizetnünk. Ami pedig a létszámbővítést illeti: vállalatunk 52,5 fő felvételére kapott lehetőséget. Sajnos, ez meg is maradt a lehetőség korlátái között: munkaerőt ugyanis nem kaptunk. Létszámgond és bérezés És itt időzzünk egy kicsit! A kereskedelem országos méretű, krónikus létszámhiánya, munkaerőgondja mindenki előtt ismert. Ugyanígy, hogy az ágazaton belül is nagyobb a munkaerőhiány az élelmiszer-kereskedelemben. Érthető: itt a leghosszabb a nyitva tartási idő, s a legrosz- szabbak a munkakörülmények. (Élelmiszerboltjaink zöme még ma is a magán-kiskereskedelem korszakából örökölt apró, korszerűtlen üzlethelyiségekben működik, kevés a kiszerelt áru, sok a ci- pekedni való.) Végül pedig: legnagyobb a munkaerőhiány az agglomerációs övezetben — vagyis ott, ahol a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 260 boltja működik! Mármost, az sem titok, hogy a létszámhiány alapvető okainak egyike: a bérezés. A kereseti lehetőségek rosszabbak, mint a népgazdaság más ágazataiban, illetve nem állnak arányban a munkakövetelményekkel. Gondolunk itt a zsákok, ládák ci- pelésére, a szállítók miatti magas várakozási időkre — az árut, de még inkább a göngyöleget legtöbbször a nyitva tartási idő után hozzák- viszik — aminek díja csak az alapbér ötven százaléka lehet, nem pedig túlóradíj. — Azt is tudomásul kell venni, hogy a csökkentett munkahét, a valóban szabad szombat ma már társadalmi igény — mondja Gidófalvy Zoltán. — Ahol ezt nem tudják biztosítani, ott egyre nehezebb megtartani a dolgozókat. Annál már csak egy dolog nehezebb: új munkaerőt szerezni. A szentendrei szép, új bevásárlóközpont megnyitása előtt hónapokba tellett összetoborozni az élelmiszer-részleghez szükséges 45 főnyi személyzetet! Pedig ez jó fekvésű, korszerű, szép munkahely, a legmodernebb berendezéssel. Kevés az előre csomagolt áru — A kereskedelem olyan ágazata a népgazdaságnak, ahol a termelékenységnövekedést szinte kizárólag a munkaintenzitás fokozása fedezi. Miből áll például az a belső munkaszervezési intézkedés, illetve technikai fejlesztés, amit a csökkentett munkahét bevezetésére vonatkozó rendelet sürgetett? Vásároltunk öt darab mélyhűtőpultot és ugyanannyi sonkaszeletelőt... No, visszatérve a munkaintenzitásra: ha a nyitva tartási idő változatlan, a dolgozók munkaideje viszont csökken. ez azt jelenti, hogy a többieknek még több, jobb. intenzívebb munkával kell pótolniuk szabadnapos társukat. Hát ez sem vonzza éppen a munkaerőt' hozzánk. Az abszolút éí — a munkaidő-csökkentésből eredő — relativ létszámhiányt minden munkahelyen automatizálással. műszaki-technikai fejlesztéssel igyekeznek ellensúlyozni. Erre a szűk, korszerűtlen üzlethelyiségekben, a parányi raktárakban azonban nagyon korlátozottak a lehetőségek; hogyan is alkalmazhatnának ilyen boltokban a munkát könnyítő-gyorsító konténeres szállítást, emelőtargoncákat stb.?! Megoldatlan a sütőipari termékek önkiszolgáló formában való értékesítése: a kenyeret kézről kézre adogatják, vágni, mérni, csomagolni kell. Vidéken kevés — vagy egyáltalán nincs — előrecsomagolt zöldség-, gyümölcsáru. A Csomagoló Vállalat egyre súlyosabb kapacitásgondokkal küzd, mind kevesebb az előre kiszerelt úgynevezett nehézáru, a liszt, cukor, rizs, terményáru stb., újabban ismét ömlesztve, 50 kilogrammos zsákokban érkezik. Nincs a megyei boltokban előrecsomagolt tőkehús, sem töltelékáru — s a szeletelés, csomagolás, mérés mind-mind munkaigényes művelet. A vállalatnál 17—18 főre becsülik azoknak a számát, akik július elseje óta azért léptek ki, mert más munkakörben biztosítják számukra a kéthetenkénti szabad szombatot, itt viszont vagy szabad hétfőt kaptak vagy túlórapénzt. Mit lehetne tenni? — Az eddigiekből is világos, hogy a tapasztalatok a rendelkezés végrehajtásának állandó felülvizsgálatát, az intézkedések finomítását igénylik — mondotta befejezésül Gidófalvy Zoltán. — Illetékesekre vár a feladat, rábírni a nagykereskedelmi vállalatokat és a gyártó üzemeket, hogy árut, göngyöleget a nyitva tartási időben azá-llít- sanak az üzletekbe. Meg keH lőné vizsgálni annak lehetőségét is, hogy ahol több bolt van egy helységben, egy-egy munkaszüneti napot tarthassanak, mindegyik a hét másik napján. így a kereskedelmi dolgozók is jól járnának, s a lakosság ellátása sem szenvedne csorbát. Talán még a bértömeggazdálkodás ügyét is érdemes volna mérlegelni. Amelyik vállalat 1,1 milliárdos forgalmat bonyolít le egy évben — mint a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — bizonyára megbízhatóan gazdálkodna ennek töredékével, a 32 millió forintos béralappal is. Nyíri Éva Mipel ’74 A „Mipel ’74” címmel rendezett első hazai elektronikai szakkiállítást Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta meg szerdán a kőbányai vásárváros „B” pavilonjában. Tizenöt ország 55 kiállítója vesz részt a modern termelésirányításban és a gyártási folyamatok vezérlésében egyre elterjedtebben alkalmazott mérőeszközök, műszerek, berendezések nagyszabású seregszemléjén. A megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte és jónak ítélte a Dél-Pest megyei Tsz Szövetség munkáját Együftműködési szerződés az agráregyetemmel Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta, . hogyan tölti be hivatását az 1967-ben alakult Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége, amely a ceglédi, a monori és a nagykátai járásokban, valamint a Cegléd és Nagykőrös városokban gazdálkodó termelőszövetkezetek és szakcsoportok érdekképviseleti szerve. Munkáját tizenegy tagú elnökség és négy állandó bizottság vezeti. A területi szövetség úgynevezett szolgáltatásokat is nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ezért a titkárság mellett revizori iroda és agrokémiai laboratórium is működik. Kísérlet, oktatás, bemutatók A revizori iroda az elmúlt időszakban a fcsz-ak felkérése alapján általános és célvizsgálatokat folytatott. A revizorok mind létszámban, mind fel- készültségben alkalmasak arra, hogy a két évenként kötelező ellenőrzéseket is elvégezzék. Eddig 84 általános és 49 célvizsgálattal segítették a szövetkezetek munkáját. Az agrokémiai laboratórium a tagszövetkezetek kívánsága alapján évenként a többi között 20—30 ezer hektár terület tápanyagát, 300—400 takarmánymintát vizsgált meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte és jónak ítélte a szövetség eddigi munkáját, különösen amit a termelés korszerűsítéséért, a szövetkezetek együttműködéséért . tett. Ezek közül is kiemelhető — mondották — a nagyhozamú búzafajták kikísérletezése, amelyet Gombán a Fáy András, Albertirsán a Dimitrov Tsz-ben végeztek. Kapcsolatokat építettek ki a kutatóintézetekkel, s bemutatókat is szereztek. Hasonló érdemeik vannak a szövetség vezetőinek a kukorica hozamnövelésének kísérletezésében. Kezdeményező és szervezési szerepük volt a pilisi burgonyatermesztési zártrendszer létrehozásában. Elsők között voltak a területi szövetségek között a tsz-ellen- őrző bizottsági tagok oktatásának megszervezésében. Tapasztalatcseréket, tanácskozásokat tartottak a szarvasmarhatartás és -tenyésztés szakosodásának és a hozamok növelésének érdekében Albertirsán, Farmoson, Kőröstetétlenen és Alsónéme- din. Részt vettek több termelő szövetkezet szanálásában is. Javaslatokat tettek társulások szervezésére, évenként vizsgálták a tagszövetkezetek és a vállalatok áruforgalmi kapcsolatát. Segítették a szakmunkásképzést; traktoros, gépkezelői, hegesztői, autó- buszvezetői tanfolyamokat szerveztek. Évente mintegy száz-százhúsz képesített könyvelő képzéséről gondokkodtak. Csupán a felsoroltak is Javult az áruértékesítés szervezettsége Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár. Megtárgyalták a mezőgazdasági szövetkezetek árukapcsolatainak és statisztikai tevékenységének legfontosabb kérdéseit. A TOT elnöksége egyebek közt felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy törekedjenek a bizonylati rendszer egyszerűsítésére, és fokozatosan készüljenek fel az ügyvitelben alkalmazható legkorszerűbb számítástecnikai eszközök alkalmazására. A TOT elnöksége a továbbiakban megállapította: ahhoz, hogy a szövetkezetek továbbra is ki tudják elégíteni a lakosság növekvő igényeit, a szerződéses kapcsolatok további javítása szükséges. A kedvezőtlen időjárás miatt nehéz helyzetbe került szövetkezeteket a betakarítás munkáiban kisegítő munkásoknak, diákoknak és katonáknak köszönetét mondott az elnökség áldozatkész munkájukért, csakúgy, mint a szövetkezeti tagságnak az őszi munkák során tanúsított erőfeszítéseikért. bizonyítják, hogy a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Területi Szövetség hasznosan tevékenykedik. Mint mondották a vb tagjai az alkulást követő időben természetes volt, hogy a szövetség kereste helyét, bizonytalanul kezdett munkához, amit a tsz-vezetők egy részének idegenkedése is befolyásolt. Ma is sokszor kell még küszködniük helytelen szemlélettel, mert akadnak olyanok, akik csak a tsz-ve- zetök és nem az egész tagság érdekképviseleti szervének tekintik a szövetséget és mereven elzárkóznának mindenfajta vizsgálat, ellenőrzés, javaslat elől. Hosszabb ideig azzal a gonddal is küszködött a szövetség, hogyan fogadtassa el a revizori iroda vizsgálatainak megállapításait egyes tsz-vezetőkkel, mert akadtak, akik nem a tényeket nézték, hanem presztízskérdést csináltak a vizsgálatból, ahelyett, hogy az időben érkező figyelmeztetés alapján orvosolták volna a bajokat. Szerencsére a TOT, az állami és a társadalmi szervezetek támogatása, segítése siettette a folyamatot és a területi szövetség megtalálta a helyét. Legyenek kezdeményezők Az elmúlt időben mind több azoknak a tsz-vezetőknek a száma, akik jól képviselik a termelőszövetkezetek érdekét, de ugyanakkor nem helyezik azt előtérbe a népgazdasági érdekkel szemben. Megmutatkozik ez! a termelésben, a melléküzemágak tevékenységében, azaz az eredményes gazdálkodásban Ezek a vezetők igénylik is a területi szövetség segítését és vallják, hogy a szövetség mindenfajta támogatása, így ellenőrzése is, érdekképviseleti tevékenység. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a szövetség munkájának elismerése mellett azonban azt is megállapította, hogy tevékenységében akad javítanivaló. Így első helyen említette a szövetség kezdeményező szerepének növelését. Azt, hogy ne várják meg, amíg a gondok sokasodnak, hanem a szövetség időben beszélje meg a tsz-vezetőkkel, s ha ez kevés, a felettes vagy ügyészi szervekkel észrevételeit. Ha csírájában elfojtják a hibákat és nem törődnek egy-egy vezető hiúságával, ellenállásával, sértődésével — módjuk van megakadályozni, hogy a kisebb hibák szabálytalansággá, esetleg törvénytelenséggé növekedjenek. Ezzel függ össze a termelőszövetkezeti demokrácia erősítése is. Ma még sokszor nem tájékozott a tsz tagsága az egyszerű gazdasági, termelési dolgokról sem, nemhogy még a hibákról tájékoztatnák őket. Ne legyen egyetlen olyan fontos ügy sem a tsz-ben, amelyről az egész tagság ne értesülne. S az sem közömbös, hogyan szerez a tagság tudomást a szövetkezet életét befolyásoló tényezőkről. Előfordul még, hogy a tsz-vezetőség a tagság elé terjeszti ugyan határozati javaslatát, s a tagság meg is szavazza azokat. A határozatok fogalmasása, a szavazásra kerülő témák azonban ködösen, \ nem elég érthetően fogalmazottak és csak később derül ki: ha értette volna a tagság amiről szó volt, talán nem is szavazza meg. A területi szövetségnek nagy szerepe van a tsz-de- mokrácia fejlesztésében annál is inkább, mert a szövetség az egész tagság érdekében tevékenykedik. Erősíteni a belső ellenőrzést Egyik eszköz például a belső ellenőrzés erősítése. Az ellenőrző bizottságok szakmai képzése, felvilágosítása, az ügyek hienetébe való bevonása rendkívül fontos. Ma még e bizottságok jó része tájékozatlanságánál fogva nem felelhet meg megbízatásának. Azzal a lehetőséggel legtöbb helyen pedig nem is élnek, hogy a tsz-elnök munkáját is ellenőrizzék, megbírálják. A területi szövetség a helyszínen győződjék meg arról, milyen lehetőségek, felételek között dolgoznak az ellenőrző bizottság tagjai és adjanak számukra elvi, módszerbeli segítséget. Több határozottsággal, konkrét intézkedéssel tegyék élővé e bizottságok munkáját. A végrehajtó bizottság is úgy értékelte, hogy a területi szövetségnek megfelelő a kapcsolata a TOT-tal, a megyei tanáccsal, a társadalmi és állami szervezetekkel, de erősítse kapcsolatát a járási pártbizottságokkal és a járási hivatalokkal is. Ne legyen olyan akció, amelyben ne venne részt a területi szövetség; a káderutánpótlás, a kinevezés, a továbbképzés s más lényeges kérdésekben is hallassa véleményét, legyen a járási szervek számára is nélkülözhetetlen partner. A tudományos eredmények segítik a gyakorlatot A megye élelmiszergazdaságának fejlődését az agráregyetem és a megyei tanács az eddiginél még szorosabban és tervszerűbben együttműködve — megyorsíthatja. Ennek lehetőségéről, a megvalósítás módjáról tárgyalt tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A határozattervezet alapján, amely november 30-ig válik határozattá; akkor írják alá a szerződést — lehetőség nyílik arra, hogy a megye gazdasági ’életében az egyetem jelentős tényezővé váljon. Ma még sok lehetőség kihasználatlan. Az együttműködés különösen a kedvezőtlen adottságú, vagy tartósan veszteséges szövetkezetek helyzetének megoldására összpontosul. Az együttműködési szerződés célja és alapelve a többi között az, hogy továbbfejlessze a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási színvonalát. Az egyetem szellemi központ legyen és az egyetem tudományos eredményeivel támogassa gyakorlatban is a megyei termelőszövetkezeteket. ' A két szerv az üzemi gyakorlat és tudományos elmélet kölcsönhatásának biztosítására a termelés által felvetett olyan megoldatlan kérdések elméleti kimunkálásában segítsen, amely kérdésekre a mezőgazdasági kutatás még nem adott választ. Az egyetem segít a gazdaságok komplex fejlesztési tervének elkészítésében. Mind az egyetem, mind a megyei tanács feladatának tartja a szakemberellátás biztosítását, a szakemberek továbbképzését, és ezért az egyetem szorosabbra fűzi a tanárok és a megyében dolgozó szakemberek kapcsolatát. Az együttműködés kiterjed az élenjáró üzemi gyakorlati eredmények oktatási és kutatási szempontból is fontos megismertetésére. Közös bemutatókat szerveznek, s biztosítják az információcserét. A megye termelőszövetkezetei igénybe vehetik az egyetem szolgáltatásait. Fontos, ho^y a gazdasági döntések és a termeléstechnikai eljárások megalapozásában alkalmazzák a korszerű gazdasági-matematikai módszereket, a számítógépeket. Az együttműködési szerződés sok olyan tennivalót foglal magába, amel/y lehetőséget teremt a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának az eddiginél hatékonyabb elmélyítésére és segíti majd a megye mezőgazdaságának nagyobb ütemű fejlesztését. Sági Ágnes
